Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2001. 07. 15
Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2001. (VII. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2001.07.15.
Tardos községi Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. Évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdés c) pontjában és 14. §-ban, valamint a helyi önkormányzatokról szóló I990. évi LXV. törvény
16. §-ban foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tardos község teljes közigazgatási területére (a továbbiakban a Község területe).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, 1,0 m-nél nagyobb szintkülönbséget eredményező tereprendezést végezni (továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet és mellékletei, (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, valamint a helyi településrendezési eszközök (helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.
(3) A rendelet dőltbetűvel szedett részei nem rendelkező, csupán tájékoztató jellegűek.
(4) A terület-felhasználási egységek, övezetek határai az aktuális tulajdon viszonyok figyelembe vételével változtathatók, amennyiben a változás az érintett telkek összterületének legfeljebb 15%-át érintik és a telekalakítások során létrejövő telkek a vonatkozó hatályos előírásoknak megfelelnek.
2. § (1) Az OTÉK által meghatározott és a szabályozási tervben alkalmazott szabályozási elemek közül kötelezőek:
a)szabályozási vonallal elválasztott közterületi határ,
b)terület-felhasználási egység határa.
c)övezet és építési övezet határa, övezeti jellemzők, (beépítési mód, beépítés mértéke, építménymagasság, kialakítható legkisebb telekterület, kötelező zöldfelületi arány, szintterületi mutató),
d)feltételhez kötött építés,
e)védett területek határa, védő területek határa,
f)építési hely telekhatárhoz viszonyított helyzete,
amelyek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges.
(2)Irányadó szabályozási elem a javasolt telekosztás.
(3)Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás, vagy az építési övezet a szabályozási terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. Az építési tevékenység csak rendezett telek (a szükséges telekalakítás,
a víz- és szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés megoldása, az energia ellátás biztosítása) esetén kezdhető meg.
(4)Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
46/1997.(XII.29.) KTM rendeletben meghatározott eseteken túl
a)minden lábazatos, vagy tömör kerítés elhelyezéséhez (oldal és hátsó telekhatáron is),
b)a háztartási szilárd hulladék gyűjtő előkertben elhelyezett építményéhez - ingatlan
nagyságára tekintet nélkül - az I. fokú építési hatóság engedélyét kell kérni.
TARDOS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1) A Község beépítésre szánt területeinek építési övezetei az építési használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők:
a)lakó - kisvárosias beépítésű lakóövezet KL-1, KL-2,
- kertvárosias lakóövezet KEL-1 - KEL-7,
- falusias lakóövezet FL-1 - FL-2,
b)vegyes - településközpont vegyes építési övezet TVR, TV-1 - TV-3,
c)gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató, ellátó KG-1 - KG-3,
- egyéb ipari gazdasági IG-1 - IG-2,
- mezőgazdasági üzemi terület MG,
d)üdülő - hétvégi házas HÜ,
e)különleges - temető területe TEM,
(2)A Község beépítésre nem szánt területei a használat általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint a következők lehetnek:
a)közlekedési és közmű övezetek
- országos közutak, egyéb utak, parkolók,
közlekedési területhez tartozó zöldfelület K, KZ,
- közműterületek: szennyvíztisztító lekerített telke,
víztározó, gázfogadó, nyomásszabályozó,
nyomvonalas vezetékek sávjai, stb. KÜ,
b)zöldterületek: - parkok, játszó és pihenő közkertek, KP-1 - KP-4,
- rekreációs területek és övezetek, ZR-1 - ZR-8,
c)erdőterületek:
- általános, turisztikai erdők övezete E,
- védelmi jellegű erdők Ev,
d)mezőgazdasági területek:
- általános mezőgazdasági övezet M,
- általános mg. övezet hosszútávon
változásra fenntartva M*,
- különleges mezőgazdasági övezet ML,
- kiskertes mg. övezet MK,
- kiskertes mg. övezet hosszútávon
változásra fenntartva MK*,
- "tanyás" mezőgazdasági övezet MT,
- védendő természeti terület MTE,
e)egyéb területek, vízgazdálkodással kapcsolatos területek:
- folyóvizek, patakok és állóvizek
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A beépítésre szánt terület növekedése
4. § (1) A meglévő belterületi beépítésre szánt területeken kívül a szerkezeti terven ábrázoltak szerint beépítésre szánt területté válnak az alábbi helyrajzi számú területek:
a)lakóterület céljára: Kutág részben Hrsz: 032/2. és 032/8/b. és c. alrészlet részben,
32/8/d.,e. és f. alrészlet .
Hajni berekben Hrsz: 038., Hrsz: 039. részben.
b)kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára:
Hrsz: 091/1., 091/4-8. részben, 091/11. részben,
Hrsz: 047/10. részben, 047/5. részben, 036/8. részben,
c)egyéb gazdasági terület céljára:
ipari Hrsz: 056/9-15., 056/16. részben, 056/20. részben
mezőgazdasági Hrsz: 056/2., 056/18.
d)sport és szabadidős programok céljára:
Hrsz: 09/4., 011., 012., 013. részben
A beépítésre szánt területek a belterületi határ módosításának időszerűsége esetén külön önkormányzati határozattal a szerkezeti terven jelöltek szerint a belterülethez csatolhatók.
5. § (1) A szabályozási tervben javasolt telekalakok, telekosztások irányadók, tájékoztató jellegűek, ezek alkalmazása nem kötelező.
(2) A telkek tovább ott oszthatók,
a) ahol a szabályozási terv ezt javasolja, vagy
b) ahol az osztás utáni telekméretek az övezetre előírt legkisebb telekméret értékét elérik és az osztás után kialakult telkekhez biztosítható az útkapcsolat,
c) ahol az előírásoknak megfelelő állapotok létrehozására irányul.
(3) Átosztással kialakuló új telekszerkezet esetén a terület egészére telekalakítási térrajz készítendő, a térrajzhoz igazodóan a szabályozási terven ábrázolt építési helyeket az átosztásnak megfelelően pontosítani kell.
(4) Telekhatár rendezés ott alkalmazható:
a) ahol a módosítás mértéke legfeljebb az érintett telkek összterületének 10 %-ára terjed ki,
b) ahol a telkeken nem hoz létre a hatályos építési előírásoknak meg nem felelő állapotot,
c) ahol az előírásoknak megfelelő állapot létrehozására irányul.
(5) Átosztással, vagy telekösszevonással létrejövő új telekszerkezetnél a beépülés befejezéséig a szabályozási terven ábrázoltnál nagyobb telekterületek kialakulása csak ritmust adóan és legfeljebb 2 db, a szabályozási terven telekként jelölt terület összevonásával engedélyezhető.
Lakóterületek, lakóépületek
6. § (1) A lakóterületek településen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel. A településen kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterület fordul elő.
(2) A lakóterületeken az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el, illetve alakíthatók ki.
a)Kisvárosias lakóterületen létesíthetők:
a)legfeljebb 1 db lakóépület, legfeljebb 2 db lakással,
b)a lakófunkciót kiegészítő 1 db melléképület /lásd
6. § (4)/ (gépkocsi tároló, pajta, pince, nyári konyha, mosókonyha),
c)partfal megfogás és megerősítés, valamint támfal építményei,
d)eltérő szinteken lévő kertrészek megközelítését biztosító kerti-épületek, építmények, lépcsők, pavilonok,
e)az építési övezetben önálló kerti építményként: épített tűzrakó-hely, lugas és legfeljebb 20,0 m2-es, lábon álló kerti tető, úszómedence, továbbá terep és/vagy kerti lépcső és lejtő létesíthető,
b)Kertvárosias lakóterületen létesíthető, illetve alakítható ki:
a)legfeljebb 2 db épület, amelyből 1 db. legfeljebb 2 lakásos lakóépület, és a
lakófunkcióhoz kapcsolódó, háztartással kapcsolatos egyéb épület lehet,
b)a lakófunkció mellett a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó épület, legfeljebb a beépíthető terület 50%-án,
c)egészségügyi, szociális épület,
d)szálláshely-szolgáltató épület,
e)a lakó funkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági (pajta, pince, stb.
legfeljebb 15 m2-ig), illetve legfeljebb a vállalkozóval együtt 5 fő foglalkoztatott
létszámig egyéb gazdasági épület (pl. kézműipari épület) a telek nagyságától függően
1000 m2-ig legfeljebb 50 m2,
1001-1500 m2-ig legfeljebb 75 m2,
1500 m2-néI nagyobb telek esetén legfeljebb 100 m2 lehet.
f)kerti pavilon, kerti építmények, tereplépcsők, úszómedence.
c)Falusias lakóterületen elhelyezhető:
a)legfeljebb 3 db épület (fő és melléképület /lásd
6. § (4)/ együttesen), amelyből lakóépület
1 db. legfeljebb 2 lakásos lakóépület lehet,
b)egészségügyi-, szociális épület,
c)a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, szálláshely-szolgáltató,
vendéglátó épület, legfeljebb a vállalkozóval együtt 5 fő foglalkoztatott létszámig,
d)a lakófunkció mellett, azt nem zavaró hatású mezőgazdasági építmény,
(termény-tároló, pajta, állattartó épület legfeljebb 40 m2-ig, pince, stb.), illetve egyéb
gazdasági-, kisüzemi-, kisipari épület a telek nagyságától függően:
1000 m2-ig legfeljebb 50 m2,
1001-1500m2-ig legfeljebb 75 m2,
1500 m2-néI nagyobb telek esetén legfeljebb 100 m2 lehet.
(3)A
(2) bekezdésben foglalt mezőgazdasági építmény, (termény-tároló, pajta, állattartó épület, pince, stb.), illetve egyéb gazdasági-, kisüzemi-, kisipari funkciójú épületek elhelyezésének egyéb feltételei:
a)a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb előírások betartása,
b)a szakhatóságok hozzájárulása,
c)az OTÉK szerint szükséges parkolóhelyek telken belüli biztosítása.
(4)A fő épület a telek rendeltetése szempontjából meghatározó, utcaképet adó épület, míg a melléképület a főépület rendeltetésszerű használatát egészíti ki.
(5)A lakótelken lakó-funkció nélküli, csak mezőgazdasági, vagy kisüzemi, kisipari termelő funkciót befogadó épület nem létesíthető.
(6)A lakótelkek mérete a kialakult telekszerkezet függvénye, de a beépíthető telekterület 200 m2-nél kisebb nem lehet és a 12 m-nél keskenyebb telek kialakult esetben sem építhető be. A telekosztás után kialakuló telkek legkisebb mérete 18,0 m lehet, területe az övezetre meghatározott mértéket érje el.
(7)A beépítés jellege a szabályozási tervlapon ábrázolt építési helyeknek megfelelően szabadon álló és oldalhatáron álló lehet. Saroktelkeknél utcaképet formáló módon el lehet térni az övezetre jellemző kialakult, vagy meghatározott beépítési módtól.
a)Az oldalhatáron álló beépítési mód a telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re való építést jelent.
b)Szabadon álló beépítési mód a telekhatártól legalább 3,0 m-re való építést jelent. Ha az építménymagasság 6,0 m-nél nagyobb, a telekhatártól való távolság az építmény magasságnak legalább a fele. Kialakult állapotnál az illeszkedés elve szerint a két szomszédos telken álló épület között a tűztávolságot biztosítani kell.
(8)Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méreteit a kialakult állapothoz kell igazítani és/vagy a szabályozási terven ábrázoltak szerint kell betartani. Általános esetben az OTÉK 35. §-ában foglaltak a mérvadóak, egyebekben az alábbiak szerint kell eljárni:
a)Kialakult beépítés esetében az új épület elhelyezésénél az előkert méretét a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni (építési engedélyben helyszínrajzon igazoltan). Új beépítésnél általános esetekben az előkert legalább 6,0 m. Ettől eltérés az utca felöli lejtő 10%-náI nagyobb meredekségű terepadottsága esetén legalább 3,0 m-es előkert betartásáig, valamint a szabályozási tervlapon jelölt helyeken engedélyezhető.
b)Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építmény-magasság mértékénél kisebb nem lehet. Ez alól kivétel a rehabilitációs terület beépítése, amelynél az "utca-udvaros" telkeken a kialakult sajátos beépítést kell figyelembe venni.
c)Meglévő épületek bővítése az új épületekre megfogalmazott szabályok betartásával lehetséges.
d)Meglévő épület elbontása esetén új épület az övezeti előírások szerint az elbontott helyére és/vagy a szabályozási terven új építési hellyel jelölt területre épülhet.
e)Építési helyen belül a főépületet /lásd
6. § (4)/ mindig az utca felől kell elhelyezni. Állattartó épület utcafronton nem alakítható ki.
f)Melléképület /lásd
6. § (4)/ az építési helyen belül a főépület oldalhatár, vagy oldalkert menti vonalának meghosszabbításához igazodva építhető, a 6,0 m-es hátsókert megtartásával, vagy legfeljebb 60,0 m mélységig. Ettől eltérni az övezeti előírásokban vagy a szabályozási tervlapon foglaltak szerint lehet.
g)A szabályozási tervlapon jelölt házikert területén sem épület, sem építmény nem helyezhető el. A házikertes terület a lakótelek beépítési százaléka számításánál a lakótelek összterületének 2000 m2-éig vehető figyelembe.
h)Pince, terepszint alatti építmény létesítése, bővítése, átalakítása csak saját telken belül történhet, új, önállóan kialakított térszín alatti építmény a közterületet legfeljebb 3,0 m-re közelítheti meg.
(9)Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiak a mérvadók:
a)Általános esetben az utcára oromfalas (csonkakonty esetén is) megjelenésű épület-részek homlokzati szélessége legfeljebb 10 m lehet.
b)Kisvárosias lakóterületen az épületek traktus mélysége legfeljebb 7,5 m lehet.
c)Az épületek formálása csak magas tetővel történhet. Járható terasz létesítése engedélyezhető. A tető kialakítása általában utcára merőleges gerincű nyeregtető legyen, a kialakult állapothoz alkalmazkodva kontyolt, oromfalas, vagy csonka konty megoldással. A tető hajlásszöge 35°-45° közötti lehet.
d)A telken létesülő és utcaképet meghatározó épületek és építmények tetőfedése azonos legyen. Tető fedésére azbesztcement hullámlemez és műanyag-hullámlemez, élénk színűre felületkezelt fémlemezfedés nem alkalmazható. Amennyiben a meglévő épület tetőfedő anyaga a felsoroltakkal megegyezik, az új épület fedésére azok nem alkalmazhatók. Az új épülethez igazodóan, ütemezetten a régi épület fedésanyaga lecserélendő.
e)Főépület /lásd
6. § (4)/ homlokzati megjelenésében "faház" jelleggel nem létesíthető.
f)Az épületek fogadószintje az eredeti terepszinthez képest legfeljebb 80 cm lehet.
g)Tetőtér-beépítés esetén csak egy szintes tetőtér alakítható ki, csak egy soros tetőablak (álló vagy síkban fekvő) létesíthető. A Templom téren a védett utcakép miatt az utcai homlokzaton a tetőtérben erkély, terasz, zárterkély nem építhető.
(10)Kerítés tömör formában (kő, tégla, festett, vakolt falazott) legfeljebb 2,0 m magasságig, valamint áttört (faléc, farács, fémháló kitöltő) mezővel, tömör lábazatos kialakítással legfeljebb 2,5 m magasságig készülhet. Kerítés anyaga felületkezelés nélküli, natúr alumínium- és fémlemez, hullámlemez, cementlap és nyers beton felületű tömör fal nem lehet. Lakóterületen a kerítés lezárásaként sérülést okozó anyag (szögesdrót, tört üveg) nem alkalmazható. Kerítés növényzettel is képezhető
7. § (1) Az építési övezetekben a természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő, 1,5 m-t meghaladó feltöltését az építménymagasság számításánál figyelembe kell venni.
(2) A 15%-ot meghaladó lejtésű terep esetén az építési engedély részét kell képezze:
a) a szintvonalas geodéziai felmérés,
b) a részletes talajmechanikai szakvélemény,
d) tereprendezési, kertészeti terv.
(3) A beépítésre szánt területen az Sz-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt alábbi kisvárosias (KL) lakóövezetek lehetnek:
a)KL-1
jelű kisvárosias építési övezetben oldalhatáron, legfeljebb 35 %-os megengedett beépítettséggel, 6,6 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, illetve legalább 400 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 1,1-es szintterülettel. Kialakult esetben a legkisebb építési telek 200 m2. Kialakítható legkisebb telek 400 m2.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40 % legyen.
b)KL-2
jelű kisvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 35 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 400 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 1,1-es szintterülettel. A meglévő telekszerkezet tovább nem osztható, a szabályozási terven ábrázolt telekrendezések megvalósítására törekedni kell.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 40 % legyen.
(4)A Rózsadomb utca és a Petőfi Sándor utca által határolt területen csak üregkutatást tartalmazó talajmechanikai szakvélemény birtokában lehet építési engedélyt kiadni.
(5)A kisvárosias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
a)melléképítmények /lásd
6. § (4)/ közül állatkifutó és trágyatároló nem létesíthető,
b)kizárólag kedvtelésből történő állattartás engedélyezhető az építési övezetekben, az állattartás célját szolgáló épület/épületrész legfeljebb 5,0 m2 lehet,
c)a telkek zöldfelületein 100 m2-enként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. A lombos fa a szomszédos épülettől és a telekhatártól legalább 3 m-re ültethető.
(6)Az alábbi kertvárosias (KEL) lakóövezetek lehetnek:
a)KEL-1
jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 30 %-os megengedett beépítettséggel, 5,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 500 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,75-os szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50 % legyen.
b)KEL-2
jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon álló beépítéssel, legfeljebb 25 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 700 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,75-os szintterülettel. Kialakult esetben építési teleknek a legalább 400 m2-t meghaladó területű telek számít.
Az övezeten belül melléképület, melléképítmény csak a meglévő, illetve építendő épülettel közös telekhatár mentén helyezhető el.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 55 % legyen.
c)KEL-3
jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron állóan, legfeljebb 20,0 %-os megengedett beépítettséggel, 6,6 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1000 m2-es telekterületen a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,75-os szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen.
A Csalogány utcában a hátsó telekhatárnál a legalább 10 m-es szélességben kialakított közterületről megközelíthetően, présház jellegű, idegenforgalmat szolgáló épület létesíthető. Az épület 3 m-es előkerttel, a meglévő épülettel azonos oldalhatáron építhető, mely legfeljebb 50 m2-es bruttó alapterületű, utcára merőleges gerincű, legfeljebb 45° hajlásszögű, magastetővel képzett tömegű, az utcai homlokzati hosszban legfeljebb 6,5 m szélességű és 4,5 m építménymagasságú lehet.
d)KEL-4
jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 20 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1000 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,7-es szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen
e)KEL-5
jelű kertvárosias építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 20 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 1500 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázott helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,6-es szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 65 % legyen.
f)KEL-6
jelű kertvárosias építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 15 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 2000 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,5-es szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 70 % legyen.
g)KEL-7
jelű kertvárosias építési övezetben szabadon állóan, legfeljebb 20 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, legalább 800 m2-es telekterületen a szabályozási terven ábrázolt helyeken létesíthető legfeljebb 2 db épület, legfeljebb 0,6-es szintterülettel.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen.
(7)A kertvárosias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
a)Az előkertben melléképítmény /lásd
6. § (4)/ nem helyezhető el.
b)Trágyatároló csak zártan és átmenetileg (legfeljebb 1 heti mennyiséget befogadóan) létesíthető.
c)Kizárólag a környezetet nem zavaró, kedvtelési célú állattartás engedélyezhető.
d)Az állat tartására szolgáló épület nagysága legfeljebb 15 m2 lehet.
e)A telkek zöldfelületén 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély feltétele. A lombos fa a szomszédos épülettől és a telekhatároktól legalább
3 m-re ültethető.
(8)Az alábbi falusias (FL) lakóövezetek lehetnek:
a)FL-1
jelű falusias építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 25 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, kialakult, vagy legalább 1500 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 3 db épület. Az 1500 m2-nél nagyobb telekterület szabályozási terven jelölt házikert területrésze a beépítési mérték meghatározásánál nem vehető figyelembe. A házikertben sem épület, sem építmény nem létesíthető.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 50 % legyen.
b)FL-2
jelű falusias építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, legfeljebb 20 %-os megengedett beépítettséggel, 5,5 m-es legnagyobb építmény-magassággal, legalább 1500 m2-es telekterületen a meglévő épületek bővítéseként, vagy a szabályozási terven ábrázolt helyeken és esetekben létesíthető legfeljebb 3 db épület, legfeljebb 0,6-es szintterülettel.
1500 m2-nél nagyobb telekterület szabályozási terven jelölt házikert területrésze a beépítési mérték meghatározásánál nem vehető figyelembe. A házikertben sem épület, sem építmény nem létesíthető.
A telken belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 60 % legyen
(9)Falusias építési övezetek környezetrendezési előírásai:
a)Az övezetben az állatkifutó alapterülete nem lehet nagyobb a telek beépítetlen, és zöldfelülettel nem fedett területének 10 %-ánál és a telekhatároktól legalább 5 m-re helyezhető el. A telekhatártól való legkisebb távolságtól el lehet tekinteni legalább 2,0 méter magas tömör kerítés létesítése esetén.
b)Az övezet területén kizárólag kedvtelési, vagy csak saját szükségletet kielégítő mennyiségű kisállat, vagy haszonállat tartható. Az állattartási funkciót szolgáló épület nagysága legfeljebb 40 m2 lehet.
c)A telkek zöldfelületein 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele. Lombos fa a szomszédos épülethez, vagy a telekhatárhoz 3,0 m-nél közelebb nem ültethető.
Településközpont vegyes terület (TV)
8. § (1) Településközpont vegyes területen elhelyezhetők:
a) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek,
b) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épületek,
d) kivételes esetben lakóépületek.
(2) Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A hagyományos építőanyagokat kell alkalmazni.
b) Az épületek arányrendszere, tetőformálása a helyi építészeti rendszerhez igazodó legyen.
c) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert mérete az övezetre előírt építményma-gasság mértékénél kisebb nem lehet.
e) Meglévő épületek bővítése az új égületekre megfogalmazott szabályok betartásá-val lehetséges.
f) Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére, vagy a szabályozási terven ábrázolt építési helyre épülhet, az új épület elhelyezésénél az előkert méretét a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni.
(3) Településközponti vegyes terület környezetrendezési előírásai:
a)Melléképítményt /lásd
6. § (4)/ az előkertben elhelyezni nem lehet.
b)A melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető.
c)Az övezetben csak kedvtelési célú állattartás engedhető meg.
d)A telkek zöldfelületein, illetve a TV 1 övezet egész területén 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele. Lombos fa a szomszédos telekhatárokon álló épületektől és a telekhatártól legalább 3 m-re ültethető.
Településközpont vegyes terület övezetei (TV)
9. § (1) Tovább szabályozandó a TVR
jelű rehabilitációs településközponti építési övezet területe, melyre részletes rehabilitációs terv és annak alapján részletes szabályozási terv készítendő. A részletes szabályozás elkészültéig az "utca-udvarok"-ban új lakások nem létesíthetők. Az építési övezetben a rendelet hatályba lépésétől, de legfeljebb 3 évre változtatási tilalom érvényes, amely a közműépítésen kívül a telekalakításra és minden építési tevékenységre kiterjed. Csak az életbiztonság érdekében történhet állagmegóvás, felújítás. Telekalakítás, új épület kerítés csak a rehabilitációs és szabályozási terv elkészítése után, annak rendelkezése szerint építhető.
(2)TV-1
jelű speciális településközponti építési övezetben a műemléki védelem alatt álló, kőfallal körülvett templom áll. A telek területe nem csökkenthető. A templom szabadon álló, meghatározott tömegű, arányrendszerű és építménymagasságú. A telken a kialakult beépítési mérték nem növelhető. A telek be nem épített területét zöldfelületként kell fenntartani.
(3)TV-2
jelű településközponti építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, a kialakult. illetve a szabályozási terven ábrázolt módon, a kialakult telekszerkezettel, illetve telekalakítással legalább 700 m2-esre alakított telek területének 35 %-án, legfeljebb 0,8-es szintterülettel, 5,5-es legnagyobb építménymagassággal létesíthető épület. A zöldfelület aránya legalább 45 % legyen.
Az övezetben a kialakult lakófunkciók épületei felújíthatók, átépíthetők, újraépíthetők, azon telkeken, amelyeken a település ellátását szolgáló funkciók működnek (kereskedelem, szolgáltatás stb.) lakófunkció nem létesíthető.
(4)TV-3
jelű településközponti építési övezetben oldalhatáron, vagy szabadon állóan, a kialakult. illetve a szabályozási terven ábrázolt módon, a kialakult telekszerkezettel, illetve legalább 1000 m2-es telek 40 %-án, legfeljebb 1,2-es szintterülettel, 6,6 m-es legnagyobb építménymagassággal létesíthető igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és idegenforgalmat szolgáló épület. Az övezetben a meglévőkön kívül további lakás nem engedélyezhető.
A zöldfelület aránya legalább 30 % legyen. A művelődési-ház, orvosi rendelő, idősek-otthona intézménykertjei az illeszkedés elve alapján, a funkcionális kapcsolatteremtés lehetőségének figyelembe vételével készített kertépítészeti tervek alapján valósítandók meg.
Központi vegyes terület (KV)
10. § (1) A központ vegyes területen elhelyezhető:
a) igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
b) egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
c) kivételesen szolgálati jelleggel 1 db lakás,
d) épületek száma maximum 2 db lehet.
(2) Az építészeti kialakításnál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) A hagyományos építőanyagokat kell alkalmazni.
b) Az épületek arányrendszere, tetőformálása a helyi építészeti rendszerhez igazodó legyen.
f) Meglévő épület elbontása esetén új épület az eredeti helyére épülhet, vagy az új épület elhelyezésénél az előkert méretét a szomszédos 2-2 telek előkert méretéhez igazodóan kell meghatározni.
(3) A központi vegyes terület környezetrendezési előírásai:
a) Melléképítményt /lásd 6. § (4)/ az előkertben elhelyezni nem lehet.
b) A melléképítmények közül trágyatároló, állatkifutó nem létesíthető.
c) Csak kedvtelési, vagy őrzési célú állattartás engedhető meg.
c) A telkek zöldfelületein, illetve az övezet egész területén 100 m2-ként 1 db lombos fa telepítése a használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele. Lombos fa a szomszédos telekhatárokon álló épületektől és a telekhatártól legalább 3 m-re ültethető.
(4) A központi vegyes terület építési övezete:
KV |
SZ |
25 |
Z=60 |
Szm:0,8 |
5,0 |
8000 |
jelű központi vegyes építési övezetben szabadon állóan, a kialakult, illetve a terven ábrázolt módon, legalább 8000 m2-esre alakított telek területének 25%-án, legfeljebb 0,8-as szintterülettel, 5,0m-es legnagyobb építménymagassággal létesíthető legfeljebb 2db épület.
A zöldfelület aránya legalább 60% legyen.
Kereskedelmi, gazdasági, szolgáltató terület
11. § (1) A kereskedelmi, szolgáltatói gazdasági övezetben elsősorban:
- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,
- a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, szolgáltató funkciót befogadó épület,
- a környezetet nem zavaró gyártó, szerelő és egyéb gazdasági tevékenységek létesít-ményei,
és a hozzájuk kapcsolódó szolgálati lakás alakítható ki.
(2)Az épületek építészeti kialakítására, a lakóterületre meghatározott előírások /
6. § (3) - (7) bekezdései/ a mérvadóak.
(3)A gépkocsi tárolást minden esetben telken belül kell megoldani.
(4)Kereskedelmi-gazdasági övezetek környezetrendezési előírásai:
a)Az övezetben jelentős mértékű zavaró hatású (zajos, bűzös, veszélyes, fertőző vagy
robbanásveszélyes) ipari és tároló tevékenység nem végezhető.
b)A további környezetvédelmi előírásokat a szabályzat környezet- és tájvédelmi része tartalmazza.
Kereskedelmi, gazdasági övezetek (KG)
jelű építési övezetben gazdasági épület és a gazdasági tevékenységgel összefüggő lakófunkció létesíthető. Kialakult esetben oldalhatáron állóan, új építés esetén szabadon állóan építhető épület, 5,5 m-es legnagyobb építménymagassággal, melytől csak technológiai okokból lehet eltérni, (pl. kémény létesítése esetén). A beépíthetőség mértéke 30 %, legfeljebb 0,7-es szintterületi mutató biztosításával.
A legkisebb beépíthető telekterület 2000 m2 lehet. A parkolást minden esetben telken belül kell megoldani.
A zöldfelület aránya legalább 40 % legyen, melynek 1/3-án kétszintű (gyep és cserje) növényzet telepítendő. A szabályozási tervlapon beültetési kötetezettséggel jelölt területen háromszintű (gyep, cserje, lombkorona szint) növényzet telepítendő.
(2)KG-2
jelű építési (új gazdasági) övezet területén szabadon állóan, 40 %-os beépíthetőséggel, legalább 3000 m2-es kialakított telken, 6,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, telkenként legfeljebb 3 db önálló épület létesíthető. A szintterületi mutató legfeljebb 0,6-es, lehet.
Az zöldfelület aránya legalább 35 % legyen.
(3)KG-3
jelű építési övezet területén idegenforgalmi szálláshely és ehhez kapcsolódó szolgáltatások céljára szabadon állóan, 15 %-os beépíthetőséggel, legalább 6000 m2-es kialakított telken, 6,0 m-es legnagyobb építménymagassággal, 1 db épület létesíthető. Az épület lejtőláb felöli homlokzatának magassága legfeljebb 7,5 m lehet.
A szintterületi mutató legfeljebb 0,45. A parkoló kialakítására használt pinceszint nem számítandó a szintterületi mutatóba.
A funkcióhoz kapcsolódó gépkocsi tároló igény 60 %-a térszín alatt alakítandó ki.
A zöldfelület aránya legalább 70 % legyen
Ipari gazdasági terület és övezet (IG)
13. § (1) Az ipari területet a szabályozási terv tünteti fel, melyen az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) Környezetbarát ipari, energiaszolgáltatási, településgazdálkodási és minden egyéb nem zavaró hatású gazdasági építmény.
b) Az övezetben jelentős mértékben zavaró hatású (zajos, bűzös, veszélyes, fertőző vagy robbanásveszélyes anyag - kivéve az alkalmazott munkagépek legfeljebb 3 napi szükségletének megfelelő mennyiségű üzemanyag) ipari és tároló tevékenységek folytatása nem engedélyezhető. A vonatkozó további környezetvédelmi előírásokat a környezet- és tájvédelmi előírások tartalmazzák
c) A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, legfeljebb 1 db szolgálati lakás létesíthető.
(2) A terület beépítése során az alábbiakat kell betartani:
a) Az iparterületen hagyományos, vagy könnyűszerkezetes, szerelt jellegű épületek építhetők.
b) A szabályozási terven meghatározott építménymagasságoktól csak a technológiai okokból indokolt helyen és mértékben lehet eltérni.
c) A beépíthető legkisebb telekszélesség 40 m, a terven ábrázolt helyeken az 1000m2-es telkeknél 20 m lehet.
d) A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert méreteit a szabályozási tervlap határozza meg.
e) A tetőforma lapos és vegyes-tető lehet. A tetőhajlás szöge magastető esetén 15°-30° közötti lehet. A héjalás anyaga azbesztcement hullámlemez, illetve műanyag hullámlemez, natúr alumínium lemez, élénk-rikító színűre felületkezelt fémlemez és nádtető nem lehet.
f) A homlokzati felület natúr alumínium lemez, élénk - rikító és neon színű nem lehet.
g) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
(3) A területen a létesítmények az általános környezet- és tájvédelmi előírásokban meghatározott környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.
(4) A veszélyes hulladékok területen való tárolása és kezelése a környezetvédelmi előírások szerint történhet.
(5) Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:
a) telekhatár menti 10,0 m, illetve az 1000m2-es telkeknél 5 m mélységben, a szabályozási terven jelölt helyeken legalább (gyep-, cserje- és lomb-koronaszint együttesen) háromszintű növényzet telepítendő,
b) a zöldfelületi arány legalább negyedét (gyep- és cserjeszint együttesen) kétszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
c) a kizárólag egyszintű (csak gyep) növényzettel borított felületek az előírt zöldfelületek legfeljebb egyharmadát boríthatja.
(6) A parkolási (dolgozói, beszállítói, vendég-parkoló) igény minden esetben telken belül biztosítandó. A parkolók fásítva alakíthatók ki, 4 parkolóhelyenként legalább 1 db közepes lombkoronát növelő fa ültetésével.
(7) Az iparterületre vonatkozó egységes előírások:
a) Az övezeten belül az építési engedélyezési terv részeként talajmechanikai szakvélemény, készítendő.
b) A felszíni víz-rendezés a területen egységesen tervezendő és valósítandó meg.
jelű építési övezetben szabadon állóan a szabályozási terven ábrázolt módon, a telek területének 40 %-áig építhető, legfeljebb telkenként 3 db épület. A szintterületi mutató legfeljebb 0,6-es, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m lehet.
A legkisebb telekterület 2000 m2, a jelölt helyeken legalább 1000 m2 lehet.
A kialakítandó zöldfelület aránya legalább 25 % legyen.
(9)IG-2
jelű építési övezetben szabadon állóan a szabályozási terven ábrázolt módon, a telek területének 30 %-áig építhető legfeljebb telkenként 3 db épület.
A szintterületi mutató legfeljebb 0,6-es, a legnagyobb építménymagasság
6,0 m lehet.
A legkisebb telekterület legalább 2,0 ha.
A tereprendezési engedély, valamint a használatbavételi engedély kiadásának feltétele az Sz-2 jelű szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség teljesítése, legalább 10 éves, előnevelt fák ültetésével.
Az övezeten belül a 25. § rendelkezéseit (különösen a "települési környezet védelme" című bekezdéseket) alkalmazni kell. Mezőgazdasági üzemi terület (MG)
14. § (1) Kialakult állattartó mezőgazdasági üzem, mely állattartás, termékfeldolgozás gazdasági területeként hasznosulhat, illetve épülhet át. A meglévő épületek felújítását, állagmegóvását meghaladó építési igény esetén részletes szabályozás készítése szükséges.
(2) A telek területe a kialakult beépítés jellege miatt tovább nem osztható.
(3) Az üzemben keletkező szennyvizek és hulladékok kezelésére, ártalmatlanítására vonatkozóan a közműterületek, közműlétesítmények és a környezet- és tájvédelmi előírásokban foglaltak a mérvadók.
15. § (1) Hétvégiházas üdülőterület alakítható ki a szabályozási terven jelölt helyen és módon a Csalogány utcával párhuzamosan létesítendő zsákjellegű utcáról megközelíthetően.
jelű építési övezetben szabadon állóan legfeljebb 10 %-os beépítési mértékig, legfeljebb 5,5 m építménymagassággal, legalább 900 m2-es telken létesíthető hétvégi házas üdülőépület. Az építészeti kialakítására a 6. § (9) bekezdésében foglaltak a mérvadók. (3)A telkeken 1 db épület létesíthető. A gépkocsi-tárolót igény esetén az üdülőépülettel egy tömegbe formálva kell kialakítani. A kialakítható összesen 6 db telken létesülő pihenőház építészeti kialakításánál különös gondot kell fordítani a tájképi megjelenésre.
Temetőterület és övezet (TEM)
16. § (1) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei, stb.) helyezhetők el.
jelű építési övezetben a beépítési mód szabadon álló vagy oldalhatáron álló, a legnagyobb beépítettség 5 %, a legnagyobb építménymagasság 6,0 m, a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a. Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el.
(3)A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.
(4)A temetőben annak minden 100 m2 után legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni.
(5)A temetőt feltáró utak mellett fasorok telepítendők, legalább 8-8 méterenként 1-1 db fa ültetésével.
(6)A temető telkétől megtartandó védőtávolság 10,0 m.
A védőtávolságon belül lakóépület, állattartó épület, építmény, állatkifutó nem helyezhető el. A védőtávolságon belül folytatható egyéb tevékenységekről, illetve tilalmakról, korlátozásokról külön önkormányzati rendelet intézkedik.
(7)A temető területének rendezése, átalakítása csak komplex kertépítészeti terv alapján történhet. Ennek keretében veendő figyelembe, hogy a lakótelekkel határos 10 m-es sávban urnás temetésre való áttérés szükséges.
(8)A temető lakóterülettel határos kerítése 2 m magasságban tömör (rakott kő, vagy vakolt fal) kerítés legyen. Egyéb helyeken az áttört kerítés csak sövény létesítésével engedhető meg. Sövény a kerítés temető felőli oldalán létesítendő.
17. § (I) A 015/1.E., 015/2.kb., 015/3.E., 018/22.ab.;
0l8/14.kb., 018/18.kb.. 0I8/15.út, 018/17.út, 018/19.út;
a 017.kb, 018/5.kb., 018/8.E., 018/9.E., 018/I0, 018/11, ;
hrsz-ú és művelési ágú telkeken műszaki üzemi tervvel rendelkező mészkőbányák működnek.
(2)Tájvédelmi- és sziluettvédelmi szempontból a meddő anyag deponálását úgy kell megoldani, hogy az a településképben zavaró hatást ne okozzon. A kopár meddőhányók felületét termőréteggel és zöld növényzettel kell borítani és a zöld felületet folyamatosan fenn kell tartani.
(3)A bányaterületek országos jelentőségű védett területen - a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben - helyezkednek el, ezért a bányaművelés csak a természet- és tájvédelmi szempontok betartásával folytathatók.
(4)A márványbánya művelése során biztosítani kell a területén átvezető Kék-túra útvonal áthaladását. Amennyiben ezt üzemeltetési, vagy balesetvédelmi okok miatt nem lehet biztosítani, a Kék túra érintett szakasza biztonsági szempontból áthelyezendő. Az új túra-útvonal kialakításáról, folyamatos karbantartásáról és egy kijelölt szabadon látogatható létesítéséről a bánya tulajdonosának, vagy üzemeltetőjének gondoskodnia kell.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
18. § (1) A közlekedési területeket és azok szabályozási szélességét a közlekedési tervlap tartalmazza.
(2) A meglévő és a tervezett közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
(3) A közúthálózat tervlapon gyűjtő útként jelölt közterületek tervezési osztályba sorolása
K III. b.-B.III. a - gyűjtő út
a) Rákóczi Ferenc utca az Arany János utca - Kossuth Lajos utca közötti szakasza,
c) 22 m szabályozási szélességű közterület a Kossuth Lajos utca 1127 számú országos összekötő út között,
d) Béke utca - 1065/l hrsz-ú út.
(4) A közúthálózat tervlapon települési mellékútként jelölt közterületek tervezési osztályba sorolása K III. c. B.III. b. lakó és kiszolgáló út.
(5) A közúthálózat tervlapon gyalogos útként jelölt közterületek tervezési osztályba sorolása B.IV.b. - gyalogos út.
(6) A település kiszolgálását biztosító kereskedelmi - szolgáltató - intézményi-egyéb funkciók esetében a meglévő, bővülő vagy funkcióváltással kialakuló létesítményeknél - a beépítésből eredő kötöttségek esetében - részben vagy egészben közterületen is biztosítható a járművek elhelyezése a forgalom zavarása nélkül.
(7) A 11134. sz. út (Dózsa György utca - Szent Flórián utca - belterületi határ által körülzárt terület), valamint a 038. és a 039. hrsz-ú területek esetében előzetes durva tereprendezést kell végezni a tervezett lakó utak vonalvezetésének megfelelően. Közműépítés csak a jóváhagyott útépítési tervekhez illeszkedően és a durva tereprendezés után valósítható meg.
(8) A szilárd burkolatú utakhoz csatlakozó kiépítetlen utakon sárrázó burkolatot kell kiépíteni.
Közlekedési területek övezetei (K, Kz)
19. § (1) A K jelű közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy a felszíni vízelvezetés műtárgyai mellett legalább egyoldali fasor telepítésére lehetőség legyen.
(2) Közlekedési zöldterület, (Kz) övezet
a)Az övezetbe azok a zöldfelületi jelleggel kialakított - általában a közlekedési területeknél szigetszerűen képződő - területek tartoznak, amelyeknek elsősorban forgalomtechnikai, vizuális és esztétikai szerepük van, a rekreációs funkció másodlagos jelentőségű.
b)A területen - közlekedési és kerti építményeken kívül - más építmény nem helyezhető el.
c)Az övezetben a zöldfelület aránya nem lehet kisebb 70 %-nál, az elhelyezhető építmény bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 25 m2-nél, a legnagyobb építménymagasság 3,5 m lehet.
Közműterületek, közműlétesítmények (Kü)
20. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni. Ettő1 eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani a közművek számára. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzá-járulása esetén engedélyezhető. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A vezetékjogra és a közműlétesítményre vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a mindenkori szolgáltató javára.
(3) Új fejlesztési területeken épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a vezetékes vízellátás, szennyvízcsatornázás és villamos energia ellátás biztosítható. A használatba vételi engedély kiadásának feltétele a közműellátás rendelkezésre állása. A közmű kiviteli terveket az új területekre szigorúan a közlekedési és a beépítési tervekkel összehangoltan kell készíteni.
(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználást biztosítani kell. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.
(5) A tervezett új telkeknek a közterületi közmű-hálózathoz önálló bekötésekkel s mérési helyekkel kell csatlakozni.
(6) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.
(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a látképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Ezekben a kérdésekben a Képviselőtestület egyedi ügyekben kiadott állásfoglalása az irányadó.
(8) A közterületen vezetett víziközművek építése csak vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján valósítható meg.
(9)A tardosi sérülékeny vízbázis előzetesen meghatározott védőterülete magába foglalja a település belterületének nagy részét. A a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.)-i Korm. rendelet alapján készített hidrogeológiai védőterületre vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A számításokkal igazolt hidrogeológiai védőterület meghatározását és jóváhagyását követően a szabályozási tervbe pontosítva, kötelező elemként kell átvezetni.
(10)Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához az illetékes tűzvédelmi hatósággal egyeztetni kell.
(11)A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezeték hálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(12)A tűzcsapokat a védendő épülettől a megközelítési útvonalon mérten 100 méter távolságon belül kell elhelyezni.
(13)Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz igény mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a létesítmények tűzivíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzivíz-tároló építésével kell megoldani.
(14)A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
Szennyvízelvezetés és kezelés
(15)A vízbázis, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg - rövid időre - sem engedélyezhető.
(16)A szippantott szennyvizeket a hatóságilag engedélyezett, szennyvizeket is fogadó lerakóhelyre illetve szennyvíztisztító telepre (Tatai szennyvíztisztító) kell szállítani kezelés és ártalmatlanítás céljából.
(17)A kiépített szennyvízelvezető rendszeren kívül minden más szennyvíz elvezető megoldást (pl. nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való stb. szennyvízrákötéseket, a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket) meg kell szüntetni
(18)A meglevő beépített és a beépítésre szánt területeken az ingatlanokat be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba. A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanokon keletkező kommunális szennyvíz elvezetése érdekében haladéktalanul rá kell csatlakozni a közcsatornára. A meglévő egyedi közműpótlókat (szikkasztó illetve zárt gyűjtő tároló) meg kell szüntetni.
(19)A település új beépítésre szánt csatornázatlan területein a beépítés feltétele a csatornahálózat megépítése. Az épülő új építményt haladéktalanul be kell kötni a szennyvíz-csatorna hálózatba. Ez az építmény végleges használatba vételi engedélye kiadásának az előfeltétele. A feltételt az építési engedélyben is rögzíteni kell.
(20)Lakótelkeken és gazdasági területen engedélyezett vállalkozások esetén, ha a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem felel meg a közcsatornára ráköthető szennyvíz vízminőségi követelményeinek, az eltérő szennyezettségű vizet a telken belül létesítendő szennyvíz-kezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig elő kell tisztítani, csak azt követően lehet a közcsatornába vezetni. Az előtisztító üzembehelyezése a használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele.
(21)Ha a településtől a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, akkor helyi megoldás alkalmazható. Szigorúan vízzáró szennyvíz gyűjtő-tároló építhető; vagy szennyvíztisztító kisberendezés létesíthető, ha a tisztított vizek befogadójaként élővíz befogadó rendelkezésre áll és az illetékes szakhatóságok az építéséhez hozzájárulnak. A szippantott szennyvizeket a hatóságilag engedélyezett szennyvizeket fogadó telepre kell szállítani. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően az érintett valamennyi kommunális szennyvizet kibocsátó köteles a szennyvizet a községi szennyvíz-csatornán elvezettetni a tisztítóműre.
(22)Karbantartási sáv részére helyet kell biztosítani a természetes tavak partélétől 3 m-es sávban, a Bikol patak és az Ófalui vízfolyás mentén 6-6 méter, a Szélhegyi, az Újtelepi, a tervezett Bányahegyi, a Bikol patak l. és 2. mellékága és az út menti árkok part élétől mért 3-3 méter széles sávban. A már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 méter, a másik oldalon legalább 1 méter szélességű sávot karbantartás számára szabadon kell hagyni.
(23)A vízgazdálkodási területekként lejegyzett területek (árok, vízfolyások, tavak, stb.) hasznosítása csak vízjogi létesítési engedély, illetve a kezelő hozzájárulása alapján történhet.
(24)A szerkezeti és a szabályozási terv által javasolt meglévő és a tervezett beépítésre szánt területeknek, továbbá a tervezett tavak létesítésének és a javasolt vízrendezési megoldásoknak a figyelembe vételével készüljön a község területére vízjogi létesítési engedélyes vízrendezési terv készül. Az egyes, jól körülhatárolható rész-vízgyűjtő területekre önállóan készíthető vízjogi létesítési engedélyezési terv.
(25)A Bányahegy vízgyűjtő területe alatti, beépítésre tervezett terület beépítésének feltétele a tereprendezés és a tervezett árok nyomvonalának, magassági vonalvezetésének összehangolt tervezése és építése. Az utak burkolását megelőzően történjen meg a közművezetékek építése előközművesítés keretében. A beépítésre szánt területen a Bányahegyi árkot zárt szelvényben kell vezetni (zárt mederelem illetve csatorna). A beépítésre tervezett új telekalakítások esetében elsőként a Bányahegyi árok építendő meg. A tervezett tavak megvalósításáig átmenetileg rövidebb nyomvonalon vezethető az árok a Bikol patakba, azonban a tavak megépítésével egyidőben át kell helyezni a nyomvonalat a településrendezési tervben meghatározott módon, a II. számú, záportározóba történő vezetéssel.
(26)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességére egészen a végbefo-gadóig számításokat kell beadni minden 5000 m2-t meghaladó telekterület-igényű beruházás engedélyezése iránti kérelemmel. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(27)A sérülékeny vízbázis hidrogeológiai védőterületének a védelmében az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba a 20 vagy annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső területeiről. ,,Zöldbeton" parkoló építése nem engedélyezhető.
(28)A rekonstrukcióra kerülő és az új beépítésre szánt területeken Tardos egyedi arculatának megteremtéséhez a burkolt árokkal történő vízelvezető hálózat építésekor lehetőleg terméskővel történő burkolást kell előírni.
(29)Az új beépítésre szánt területeken esztétikai és területgazdálkodási szempontból az utak szilárd burkolatának és a járdáknak az építését megelőzően új (közép-, kisfeszültségű és közvilágítási) villamosenergia-ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a Templom tér kivételével a meglevő hálózat rekonstrukciójakor a földkábeles vezetést kell engedélyezni. A Templom téri légvezetékek rekonstrukciója esetén földkábel fektetésével lehet elvégezni.
(30)Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia-ellátás hálózatainak föld-feletti vezetése fennmaradhat területgazdálkodási okokból. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(31)Új közvilágítási hálózat létesítésekor és a meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.
A biztonsági övezet terjedelme:
a)Föld feletti vezetékek esetében - ideértve az oszloptranszformátor állomásokat is - a biztonsági övezet terjedelme a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és a nyomvonalukra merőlegesen mérve:
2,5 m a vezeték azon szakaszán, amely az MSZ 151 szabvány belterületre vonatkozó megtartásával létesült.
b)Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági övezete mindkét oldalon, a vezeték szélső pontjától vízszintesen és nyomvonalára merőlegesen mérve:
> 35 KV- feszültségen l,0 m.
(33)Középnyomású földgázellátással rendelkező területeken telkenként egyedi nyomás-szabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
A biztonsági övezet terjedelme: D200 mm-es és DI60 mm-es nagyközépnyomású (p=8 bar) települést ellátó gázvezetéknél mindkét oldalon 9-9 méter.
(35)Településrendezési szempontból a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő távközlési és kábel TV hálózatokat földkábellel, illetve alépítménybe helyezve föld alatti vezetéssel kell megépíteni.
(36)A távközlési szabadvezetékek a Templom tér kivételével átmenetileg a 0,4 kV-os és a közvilágítási vezetékkel közös oszlopsoron is vezethető, ahol a földfeletti vezetés egyelőre területgazdálkodási okból fennmarad és ezzel együtt a fasorok és az utcabútorok helye biztosítható.
(37)Igény esetén új távközlési bázisállomás építése helyett a meglévő toronyra kell felszerelni az új átjátszót. Ha ez nem oldható meg, a régi helyén telepítendő új bázisállomásra települjenek közösen a szolgáltatók. Az építési engedély megadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön.
(38)A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.
Zöldterületek és zöldfelületek
21. § (1) Az övezetekben csak a pihenés, testedzés és ismeretterjesztés építményei, a kőfaragás hagyományait bemutató szabadtéri szobrok, faragványok és 1500 m2-t meghaladó területű övezetben a fenntartáshoz szükséges épület létesíthető. Lakóépület az övezetekben nem helyezhető el.
(2) Az övezetek területén telket megosztani nem lehet.
(3) A KP-1 jelű övezetben
a) építmények szabadon álló módon, a fenntartáshoz szükséges 1 db épült legfeljebb
1 %-os beépítettséggel helyezhető el, az elhelyezhető építmények bruttó alapterülete nem lehet nagyobb 100 m2-nél,
b) a legnagyobb építménymagasság 3,0 m,
c) az övezet területén a legkisebb zöldfelületi arány 75 %.
(4) A KP-2 jelű övezetben épület nem létesíthető. Az övezet területén a legkisebb zöldfelületi arány 75 %.
(5) A KP-4 jelű övezetben
a) építmények szabadon álló módon, vendéglátói szolgáltatást nyújtó, valamint a parkfenntartáshoz szükséges, legfeljebb 2 db épült, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhető el,
b) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m,
c) az övezet területén a legkisebb zöldfelületi arány 75 %, amelynek 50 %-án háromszintű növénytársulás telepítendő.
(6) A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.
(7) A közpark látogathatóságát a nappali időszakban korlátozni nem lehet.
(8) A közparkok rendezését, felújítását komplex kertépítészeti tervek alapján kell engedélyezni.
Rekreációs zöldterületek és övezetek (ZR1-ZR8)
22. § (1) A rekreációs zöldterületek településen belüli helyét a szerkezeti terv, építési övezeteit a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A rekreációs zöldterületen az alábbi funkciójú épületek, létesítmények helyezhetők el:
a) szabadidő eltöltését szolgáló szabadtéri és fedett sportpályák.
d) szabadtéri kiállítási, közösségi rendezvények, szabadtéri színpad építményei
e) és a terület fenntartásához szükséges épületek helyezhetők el.
(3) a) A meglévő sportpálya területe (Hrsz. I050), melyen csak a játék- és a sport tevékenység, valamint az ezekkel összefüggő szórakozási funkciók befogadása engedélyezhető.
ZR-1 jelű rekreációs területen szabadon állóan, 7 %-os beépítettséggel legfeljebb
5,5 m-es építménymagassággal, a kialakult telken létesíthető épület. A telek nem osztható meg. A zöldfelületi aránynak legalább 70 %-osnak kell lennie.
b)Bányahegyi utca sport területe: (Hrsz 011; 013)
Az övezetben csak a játék- és a sport tevékenység, valamint az ezekkel összefüggő szórakozási funkciók befogadása engedélyezhető.
ZR-3 jelű övezetben szabadon állóan, 5 %-os beépítettséggel 5,5 m-es építmény- magassággal, a legalább 5000 m2-es telken létesíthető legfeljebb 1 db épület. A zöldfelületi aránynak legalább 70%-osnak kell lennie.
d)ZR-4 Malomvölgyi horgásztavak és környezete:
Az övezetben a területhasználat változás programjának megfogalmazásakor részletes szabályozás készítendő, melynek keretszabályozása a következő:
Szabadon állóan, 7 %-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal, a kialakult telken létesíthető épület. A telek nem osztható meg. A zöldfelületi aránynak legalább 70 %-osnak kell lennie. A beépítettség számításánál a vízfelület területe nem vehető figyelembe. Csak természetes anyagokból készítve, tájba illő módon lehet épületet, építményt elhelyezni a területen. A terület használat részletes szabályainak megállapításáig, de legfeljebb a rendelet hatálybalépését követő 3 évre az építési övezetben változtatási tilalom érvényes, amely a közműépítésen kívül a telekalakításra és minden építési tevékenységre kiterjed. Csak az életbiztonság érdekében történhet állagmegóvás, felújítás.
e)ZR-5 A Béke utcai Vízmű melletti terület
Az övezetben komplex rekreációs szolgáltatást biztosító, esetleg szállás kiegészítéssel, gyógyászattal kapcsolatos, létesítmények helyezhetők el (pl: fedett uszoda, kondi-terem, stb). a beruházási elképzelések meghatározásakor részletes szabályozás készítendő a területre, melynek keretszabályozása a következő:
Szabadon állóan, 7 %-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal, legalább 5000 m2-es telken létesíthető legfeljebb 3 db épület.
f)ZR-6 A létesülő rekreációs Tó melletti területek
A Tó létesítését követően a területen a strandolást, a szabadidő eltöltést és a pihenést szolgálóan "összetett-funkciók" ellátására telepíthetők létesítmények, kereskedelmi, gazdasági és üdülési lehetőséget is biztosítva. Beruházói program alapján előzetesen a részletes szabályozását el kell készíteni. .
g)ZR-7 Gorba hegyi mészkőbánya
A terület hasznosítás orientált rekultivációs tervét el kell készíteni és végrehajtani. A területen kiránduló-központ, pihenőbázis, táborozó hely alakítható ki részletes szabályozás alapján.
h)ZR-8 jelű 09/2 és a 09/3 Hrsz-ú terület
A területek együtt kezelésével történhet meg a hasznosítás kialakítása. Idegenforgalmat és a bio gazdálkodást szolgáló funkciók számára létesíthető épület. A zöldfelületi arány 60 %-a ligeterdő jelleggel alakítandó ki.
(4)Az övezetekben nem helyezhetők el zajos, légszennyezést kibocsátó technikai sportok létesítményei (pl. gokart, v. kismotor pálya).
(5)A rekreációs zöldterület kialakítása - a későbbiek során a rendezése, felújítása is - csak komplex kertépítészeti terv alapján engedélyezhető.
(6)A zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább 1 db nagyméretű lombos díszfa telepítése kötelező.
(7)A ZR-1 - ZR-6 jelű rekreációs területek látogathatóságát a nappali időszakban korlátozni nem lehet.
(8)Sportpályát minden esetben a telekhatártól legalább 5 m-re lehet elhelyezni.
Erdőterület és E, Ev övezet
23. § (1) A település területén lévő erdőterületek rendeltetésük szerint védelmi, gazdasági közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai és oktatás-kutatási) erdők lehetnek.
(2) Az erdőterületek elsődleges rendeltetését az illetékes erdészeti hatóság állapítja meg, ezt a helyi erdészeti üzemtervek rögzítik figyelembe véve az erózióvédelemre vonatkozó követelményeket.
(3) Az erdőterület övezeti, illetve erdőművelési ág szerinti besorolástól függetlenül védelmi rendeltetésűnek kell tekinteni a 40 %-náI nagyobb hajlásszögű területeken meglévő vagy létesítendő erdőket.
(4) Az erdő művelési ágát megváltoztatni csak a szabályozási terv alapján és az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehet.
(5) Az erdőterületek turisztikai feltárásának, látogathatóságának lehetőségét az erdő tulajdonosának, illetve kezelőjének biztosítania kell. Az erdők látogathatóságát - az elkeríthető területeken kívül - korlátozás nélkül biztosítani kell.
(6) Általános erdőterület - E jelű övezet
a) Az övezetbe tartoznak a rendeltetésük szerint gazdasági., egészségügyi-szociális, turisztikai erdők, valamint a nem védelmi erdők övezetébe tartozó egyéb védelmi rendeltetésű erdőtagok.
b) Az övezetben 5 ha-t (50 000 m2-t) meghaladó területnagyságú telken legfeljebb
0,5 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 500 m2 alapterületű, legfeljebb 5,5 m építménymagasságú, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Ilyennek minősülnek a szabadidő eltöltését, a turizmust és a testedzést szolgáló (turista és menedékház, erdészház, vadászház, a szolgálati lakóépületek, téli sportpálya stb.) valamint az erdőfenntartáshoz, műveléshez szükséges épületek.
c) Az övezetben a zöldfelületi arány legalább 95 %.
d) Az övezetben telekrészt a közhasználat elől elzárni (lekeríteni) csak indokolt esetben és legalább 10 ha-t elérő telek esetében lehet. A lekerített a telekterület legfeljebb 5000 m2 lehet.
(7) Védelmi erdők területe - Ev övezet
a)Az övezet területén (függetlenül a terepviszonyoktól) csak védelmi rendeltetésű erdő telepíthető.
b)A védelmi rendeltetésű erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.
c)Az övezetben a zöldfelületi arány legalább a telek 95 %-a.
d)Az övezetben a közhasználat elől területet elzárni nem lehet.
Mezőgazdasági területek és övezetek
24. § (1) Általános mezőgazdasági terület - M jelű övezet
a)Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b)Az övezetben az 50 m-t meg nem haladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítások övezetmódosítás nélkül telepíthetők.
c)5 ha-t meghaladó és legalább 70 m-es telek szélességen - a gazdasági építményeken kívül - legfeljebb 1 db lakóépület (benne legfeljebb összesen 2 lakás) helyezhető el.
A 041 hrsz-ú ingatlanon 3ha-os területen, ha legalább 50 m-es szélességű a telek gazdasági, idegenforgalmi, egészségügyi, oktatási létesítmények is elhelyezhetők a hozzá kapcsolódó szolgálati lakás (max. 2 db) létesítése mellett.
Az udvar helyének és kialakításnak meghatározására, mezőgazdasági kiszolgáló úttól, vagy közút telkéhez viszonyított helyzetének kijelölésére részletes szabályozás készítendő. A részletes szabályozás keretén belül a pontos építési hely, az elő-, oldal-, hátsókert mértékének meghatározására, a tájba illesztésre, az építészeti kialakításra, az udvar zöldfelületi mértékére és rendszerére, a közművesítés mértékére és módjára ki kell térni.
Az övezetben szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb a telek 1,5%-os beépítettségével és 5,5 m legnagyobb építménymagassággal (kivétel technológiai berendezés) létesíthető épület. Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és „udvar” összefüggő legyen. A gazdasági, ill. egyéb célú telekrész (udvar) legfeljebb 5 000 m2-es lehet.
(2)Hosszútávon használatváltozásra fenntartott általános mezőgazdasági terület
a)Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b)Az övezetben az 50 m-t nem meghaladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítások övezetmódosítás nélkül telepíthetők.
c)15 ha-t meghaladó és legalább 70 m-es telek szélesség építhető be ideiglenes jelleggel. A gazdasági építményeken kívül egyéb épület, építmény nem helyezhető el. Az építmények ideiglenes építési engedéllyel, természetes és hagyományos anyagokból, szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel és 5,5 m legnagyobb építménymagassággal építhetők. Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar összefüggő, legfeljebb 3 000 m2-es területet kell, hogy képezzen. A "tanyaudvar” a kiszolgáló úttól (közúttól, útként lejegyzett magánúttól) legalább 20 m-re, legfeljebb 40 m-re alakítható ki.
(3)Különleges mezőgazdasági ML jelű övezet
a)Az övezetbe tartoznak a jellemzően állandó növényborítottságú, csak időszakonként (legfeljebb 3 évenként) feltörhető, művelt rét-legelő területek és nem védendő gyepterületek. Az övezet a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál.
b)Az övezetben az 50 m-t meg nem haladó szélességű mezővédő erdősávok, tájfásítások övezetmódosítás nélkül telepíthetők.
c)Kisállattenyésztés céljára a legalább 50 m széles és legalább 2 ha nagyságú telek építhető be, ahol az állattartással kapcsolatos gazdasági épületek, építmények helyezhetők el. A gazdasági építményeken kívül egyéb építmény nem létesíthető.
d)Nagyállattenyésztés céljára a legalább 70 m széles és legalább 5 ha nagyságú telek építhető be. A telken a gazdasági épületeken és építményeken kívül 1 db lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.
e)A létesülő épületek természetes és hagyományos anyagokból, szabadon álló beépítési móddal. legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel és 5,5 m legnagyobb építménymagassággal építhetők. Az épületek és a gazdasági építmények elhelyezésére szolgáló terület és udvar összefüggő, legfeljebb 3000 m2-es területet kell. hogy képezzen. A „gazdasági udvar” a kiszolgáló úttól (közúttól, útként lejegyzett magánúttól) legalább 20 m-re, alakítható ki. A gazdasági udvar körül tájfásítást, véderdő-sávot kell képezni (telepíteni) legalább
20 m szélességben.
(4)Mezőgazdasági kiskertes MK jelű övezet
a)A terület a rekreáció gazdálkodással, kiskertműveléssel egybekötött tevékenységekre szolgál.
b)Az övezetben az 1500 m2-t el nem érő telek nem építhető be.
c)Az övezetben csak gazdasági épület helyezhető el.
d)Az övezetben
- a legnagyobb beépítettség 3 %
- a legnagyobb építménymagasság 4,5 m, -
- egy telken csak 1 db épület létesíthető, a kertben egyéb építmény, állandó használatra lakókocsi, kocsi-szekrény, illetve konténer épület nem helyezhető el,
- a legkisebb telekszélesség 10 m, a beépítés lehetősége a 10 m alatti szélességű telkek esetén csak a szomszédos telekkel együtt lehetséges, ikres beépítés formájában.
- a beépíthető legkisebb telekterület 1500 m2,
- a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a.
e)Az épületet a telek nyugati oldalhatárán kell elhelyezni, az előkert, illetve a hátsó kert legkisebb mérete 10 m legyen
f)Az épületek építészeti kialakításánál figyelembe veendő előírások: az épület csak magas tetővel létesíthető, hagyományos, tájba illő anyagok és színezés alkalmazásával. A telkeket tömör kerítéssel nem lehet bekeríteni.
g)A telkek csak akkor építhetők be, ha legalább 2 éven át folyamatosan művelt, szakszerűen gondozott, elsősorban termesztési célú (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) növénykultúra található rajtuk.
(5)Mezőgazdasági kiskertes, hosszútávon használatváltozásra fenntartott
a)A terület a rekreáció gazdálkodással kiskertműveléssel egybekötött tevékenységeire szolgál.
b)Az övezetben a l,5 ha-t (15 000 m2-t) el nem érő telek nem építhető be.
c)Az övezetben csak gazdasági épület helyezhető el.
d)Egy telken legfeljebb 2 db épület helyezhető el.
e)Az épületek építészeti kialakításánál figyelembe veendő előírások: az épület csak magas tetővel létesíthető hagyományos, tájba illő anyagok és színezés alkalmazásával. A telkeket tömör kerítéssel nem lehet bekeríteni.
- a legnagyobb beépítettség 1,5 %
- a legnagyobb építménymagasság 4,5 m,
- a beépíthető legkisebb telekterület 15 000 m2,
- a legkisebb zöldfelületi arány a telek 70 %-a.
g)A 15.000 m2 vagy azt meghaladó területű telek csak akkor építhető be, ha legalább 2 éven át folyamatosan művelt, szakszerűen gondozott, elsősorban termesztési célú (szőlő, gyümölcs és egyéb kertészeti) növénykultúra található rajta. Az épület a lakóterületre vonatkozó elvek szerint alakítható ki 10,0 m-es elő- és oldalkertek betartásával.
(6)Mezőgazdasági rendeltetésű tanyás terület - MT jelű övezet
a)A tervezett mezőgazdasági rendeltetésű tanyás területet a szabályozási terv feltünteti.
b)
MT jelű mezőgazdasági területen legfeljebb 4 db épület szabadon álló módon helyezhető el, a legnagyobb beépítettség 3 %, a legnagyobb építménymagasság 5,5 m, a legkisebb telekterület 5,0 ha, a telek szélessége legalább 70 m lehet.
• A területen elhelyezhető létesítmények: az állattartás és a növénytermesztéssel összefüggő gazdasági épületek, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó 1 db lakóépület, legfeljebb 2 db lakással.
• Az 1000 m2 bruttó alapterületet meghaladó építési igény esetén részletes szabályozás készítendő.
• Az épületek, az építmények az azokat kiszolgáló mezőgazdasági út telekhatárától legalább 20 m-es távolságban létesülhetnek. A legkisebb elő- és oldalkert 10 m, a legkisebb hátsókert 20 m lehet.
• A kialakított telkeken az épületeknek gazdaságiudvar-szerűen (csoportosan) kell elhelyezkedniük. Az udvar az út melletti telekhatártól legalább 20 m-re létesíthető.
• Az utak mentén legalább 20 m-es sávban a telkek területén belül zárt (cserje- és fakoronaszintű) védő zöldsávot kell kialakítani.
• Az épületek építészeti megjelenésére az alábbiak mérvadók: hagyományos épületek létesíthetők. A meghatározott építménymagasságtól csak technológiai okokból lehet eltérni. A tető csak magas formában készülhet. A tetőhajlás szöge 25°-35° közötti lehet. A héjalás anyaga nád, cserép, vagy cserép karakterű anyag lehet.
c)A területen a létesítmények az általános környezet- és tájvédelmi előírásokban meghatározott környezeti feltételek biztosítása esetén engedélyezhetők, illetve üzemeltethetők.
(7)Védendő természeti terület -MTE jelű övezet
a)Az övezetbe tartoznak a nem erdőjellegű, de természetes vagy természet-közeli növénytársulással borított, a természeti környezet eredeti állapotának megőrzésére szolgáló területek (pl. természetes gyepek).
b)Az övezetben a meglévő növényállományt, a természeti képződményeket és felszíni formációkat a kialakult állapot szerint meg kell őrizni. Az övezetben található gyepeket meg kell tartani, azok nem törhetők fel. A vizes élőhelyek területei nem tölthetők fel és egyéb beavatkozással sem háboríthatók.
c)Az övezetben telek nem osztható meg.
d)Az övezetbe tartozó telkeken épületet elhelyezni nem lehet.
e)Az övezetben az építmények közül legfeljebb 2 %-os beépítettséggel az épületeknek nem minősülő pihenés és ismeretterjesztés építményei helyezhetők el.
A vízmedrek és a vízgazdálkodás területe, (VT jelű övezet)
25. § (1) Az övezetbe tartoznak a tavak, a területen lévő árkok, vízmedrek területei és azok parti sávjai, valamint az azokat övező zöldfelületek (rét és gyepterületek, facsoportok, ligeterdő-foltok).
(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az övezetbe tartozó árkok, vízmedrek területeit elzárni, lekeríteni, feltölteni nem lehet.
(4) A vonatkozó további környezetvédelmi előírásokat a környezet- és tájvédelmi előírások tartalmazzák.
Környezet- és tájvédelmi előírások
26. § Levegőtisztaság-védelem
(1) A kedvező levegőminőségi adottságok megőrzése érdekében Tardos közigazgatási területén - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott területeket - a "Kiemelten védett" levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó határértékek betartása kívánatos. (Ennek hivatalos elrendelésére jogosult a 21/1986.(VI.2.) számú MT. Rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a földművelésügyi miniszterrel, a népjóléti miniszterrel, illetőleg a települési önkormányzattal egyetértésben a környezetvédelmi miniszter.)
(2) A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területei szintén a Kiemelten védett levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartoznak az erre vonatkozó előírások betartandók.
(3) A KG, az IG és a B övezetekbe sorolt területeken a "Védett I." levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó határértékek az érvényesek.
(4) A ipari tevékenység megkezdése előtt levegőtisztaság-védelmi szempontból ki kell kérni az illetékes környezetvédelmi szakhatóság véleményét és ezt a használatbavételi engedély kérelméhez csatolni kell.
(5) A település közigazgatási területén a külső térbe kijutó bűzt okozó ipari és szolgáltató tevékenység nem végezhető. Az állattartással kapcsolatban keletkező, zavaró hatású szagok csökkentésére megfelelő szag megkötő anyagok használata kötelező.
(6) Diffúz légszennyezést okozó tevékenység kizárólag zárt térben folytatható.
(7) A település egész területére a tarlóégetés rendjét helyi rendeletet szabályozza.
(8)A szennyvíz elszikkasztása még ideiglenesen és a külterületeken sem engedélyezhető.
(9)Élő vízfolyásba árokba és vízmederbe tisztítatlan szennyvizet bevezetni tilos.
(10)A kereskedelmi-szolgáltató (KG) és az ipari-gazdasásgi (IG) területeken a technológia függvényében az illetékes környezetvédelmi hatóság szakvéleménye alapján szükség esetén az ipari előtisztítást elő kell írni.
(11)A belterületi csapadékvíz elvezető rendszer felülvizsgálandó, felújítása, kiépítése az elvizenyősödés, lemosódás megakadályozása érdekében szükséges. A csapadékvíz elvezető árkok rendszeres karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
(12)A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó rendszerre vonatkozó tervekben kell meghatározni
(13)A vízmedrek baleset- és árvízvédelmi szempontú rendezésére, jókarban-tartása, az álló és folyóvizek partfalainak védelmére a tulajdonos kötelezhető.
Talajvédelem, partfalvédelem, hulladék-elhelyezés
(14)A mezőgazdasági művelésű területeken a talajeróziós károk csökkentése, megelőzése érdekében a lejtőre merőleges művelési mód javasolt.
(15)A talajeróziós károk megelőzése érdekében a mezőgazdasági művelésű területeken védősávokat, mezővédő erdősávokat kell kialakítani a tájfásítás szempontjai szerint, továbbá az év nagy részében zárt állományt képező növénykultúrát kell fenntartani.
(16)A természetes terepfelszín homlokzatsíkban történő 1,5 m-t meghaladó feltöltését a homlokzatmagasságba be kell számítani.
(17)a szabályozási terven feltüntetett rekultiválandó területek rendezése (pl. felhagyott bánya) csak az illetékes környezet-védelmi hatóság engedélyével és a szakhatóságok hozzájárulásával történhet.
(18)A területen a feltöltések kialakítására csak minősített (vizsgálatokkal rendelkező) anyag használható, környezetet károsító anyag, illetve veszélyes hulladék nem alkalmazható. A feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát az I. fokú építési hatóság rendeli el.
(19)A teljes közigazgatási területen a keletkező veszélyes hulladékot zárható átmeneti tárolóban kell gyűjteni. Az átmeneti tárolás időtartamára és az elszállítás módjára a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. I2.) Korm. rendelet irányadó.
(20)Az egyes övezetekben csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett.
(21)Tardos területén - kivéve a
(22),
(23) és
(24) bekezdésben foglaltakat - a kedvező állapot megtartása érdekében a "Lakóterület és intézményterület laza. beépítéssel" zajkategóriára vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi előírások érvényesek, a
4/1984. (I.23.) EÜM rendelet szerint.
(22)A KG, IG és B jelű övezetekben - kivéve
(23) bekezdés - az iparterületekre vonatkozó zajvédelmi előírások betartandók.
(23)A lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó KG övezetekbe tartozó telkek az ún. "lakóterület és intézményterület tömör városias beépítéssel" 3. zajvédelmi kategóriára vonatkozó előírásokat kell betartani.
(24)A Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén - kivéve a B jelű területeket - a Legszigorúbb. az üdülőterületekre, védett természeti területekre vonatkozó zajvédelmi előírások érvényesek
(25)Részletesebb szabályozást - a fentiek figyelembevételével - a települési zajvédelmi rendelet írhat elő.
Táj- és természetvédelem, zöldfelületek védelme
(26)Táj- és talajvédelmi szempontból - a szabályozási terven jelölt - a védő zöldsávokat, mezővédő erdősávokat, tájfásításokat 10 éven belül meg kell valósítani. A telepítést az illetékes erdészeti és talajvédelmi szakhatósággal egyeztetett erdőtelepítési és tájrendezési terv alapján kell elvégezni.
(27)Kétoldali vagy legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a szabályozási terven feltüntetett útvonalak és lakóutcák mentén, legfeljebb 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „úti-sorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével.
(28)A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani. hogy a felhasznált fás-szárú növények Legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfák úti-sorfaként való alkalmazása nem javasolt.
(29)A Bikol-patak mentén meglévő természetes növényzetet eltávolítani részlegesen sem lehet. A meglévő fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni - kivéve a vízmeder fenntartási sávot - nem lehet.
(30)Gyephézagos burkolat kialakítása esetén a felület 20%-a, de telkenként legfeljebb 50 m2 számítható be a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe.
(31)A kereskedelmi-szolgáltató (KG) és ipari-gazdasági (IG) területeken az előírt legkisebb zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy ebből a lakó-, az erdő-, a mezőgazdasági és a közpark-területekkel határos telekhatáron legalább 5,0 m-es védő zöldsáv keletkezzen.
(32)A szabályozási terven feltüntetett beültetési kötelezettség határa a kialakítandó legkisebb mélységű zöldfelület létesítését jelöli. Ebben a sávban az építmények közül csak az épületnek nem minősülő kerti építmények helyezhetők el.
(33)A telken létesített, állandó vízborítású felület (dísztó) területe beszámítható a kötelezően kialakítandó zöldfelület mértékébe. Az időszakosan vízfelületet adó területek (úszómedence) 50%-a vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületi mutató kiszámításánál.
(34)Nyolc beálló-helynél nagyobb kapacitású személygépkocsi-parkoló csak fásítottan létesíthető, 4 beálló-helyenként 1-1 közepes Lombkoronájú, előnevelt fa ültetése kötelező.
(35)Belterületen a 10 cm törzsátmérőjűnél nagyobb fa kivágása - kivéve gyümölcsfa - csak előzetes jegyzői engedély szerint lehetséges, Külterületeken a fakivágás az illetékes erdészeti hatóság (Erdőfelügyelet) előzetes véleménye alapján végezhető.
(36)A tervezési területen 10 cm törzsátmérőjűnél nagyobb fa kivágása esetén, a törzsátmérőt 25%-kal meghaladó fapótlásról, vagy az ingatlanon belül, vagy a Polgármesteri Hivatal által megjelölt közterületen, gondoskodni kell.
(37)A szabályozási terven feltűntetett helyi természeti védelemre javasolt értékek (a 853 Hrsz-ú ingatlan előtt a közterületen álló 50 cm átmérőjű hársfa és a Szélhegyen lévő geológiai feltárás) védelméről helyi rendeletet kell alkotni úgy, hogy a rendelet-tervezetet az illetékes, I. fokú természetvédelmi hatóságnak - a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának - előzetes véleményezésre meg kell küldeni.
Települési környezet védelme
(38)A felhagyott hulladéklerakó-hely rekultiválását a területen 5 éven belül erdő létesítésével meg kell valósítani.
(39)Meddő anyag végeges elhelyezése bármely területen legfeljebb 3 m magasságig történő rátöltéssel engedhető, méterenkénti teraszozással, a rézsűképzés legfeljebb 45 fokos lejtő-hajlásszöggel (1:1 rézsű) engedélyezhető.
(40)A meddő ráhordás előtt a termőtalajt le kell termelni. A szakszerűen deponált talaj legfeljebb fél évig tárolható. A termőtalaj elsődlegesen zöldfelületek kialakításánál használható fel.
(41)Az előírás szerint teraszozott meddő területére legalább 0,5 m vastagságban termőtalajt kell elteríteni. Az így kialakított területen növényzet (fa és cserje) telepítéséről, illetve a zöldfelület öntözési lehetőségéről gondoskodni kell.
(42)Látványvédelmi szempontból meddőt bármely területen csak úgy lehet Lerakni, ha a telken belül a meddő-elhelyezésre kijelölt terület határán legalább 5 m-es védő-zöldsáv (védelmi jellegű fa- és cserjeültetvény) kialakításáról a meddő elhelyezésében érdekelt előzetesen gondoskodik.
(43)A teljes közigazgatási területen csak zárt rendszerű trágyatároló létesítése megengedett.
(44)Nagyüzemi állattartásra (50 db nagy haszonállatnál több tartása) szolgáló terület csak tanulmányterv alapján a szerkezeti terv módosításával jelölhető ki, építési előírásai részletes szabályozással határozandók meg. Nagyüzemi állattartás esetén sem engedélyezhető a hígtrágyás technológia és a nyitott rendszerű zöldtakarmány- és trágyatárolás.
(45)Legfeljebb 50 db nagy haszonállat tartása megengedett a külterületi M, M*, ML és MT jelű övezetekben, ha a telek területe meghaladja az 5 ha-t.
(46)10 db nagy haszonállatnál több a belterületen nem tartható.
(47)A településközponti vegyes (TV területeken csak kedvtelési célú állattartás megengedett.
(48)Az állattartásra vonatkozó részletesebb előírásokat - a jegyzői hatáskörbe tartozó - helyi települési állattartási rendelet tartalmazhat.
(49)3 m2-nél nagyobb összfelületű reklámhordozót a teljes közigazgatási területen tilos elhelyezni.
(50)Egy telken legfeljebb egy különálló hirdető-berendezés helyezhető el.
(51)Az összes többi közterületen lévő felületen (kerítés, épület utcai felülete, villanyoszlop, bármilyen más műtárgy, stb.) hirdetményt, reklámot, tájékoztató táblát (a továbbiakban: hirdetmény) elhelyezni csak az építési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. Az engedély nélkül elhelyezett hirdetményt el kell távolítani.
27. § (1) Valamennyi építési övezetben, illetőleg övezetben nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik abban az esetben helyezhetők el a kialakult szerkezetű településrészeken, ha a közterület mérete nem éri el a 10,0 m-t.
(2) AZ (OTÉK 32. § 2., 3., 5. pontjában meghatározott létesítmények külterületeken, közkertekben helyezhetők el. Az OTÉK 32. § 4. pontjában meghatározott műtárgyak önkormányzati és állami telkeken létesíthetők.
(3) Szabadon álló beépítési módnál a kötelezően betartandó legkisebb oldalkert a kedvezőtlen tájolás felől tartandó.
(4) Telek beépítésének feltétele, ha a rendelet szigorúbb előírást nem tartalmaz, a magán útról, illetve közútról gépjárművel történő megközelíthetőség biztosítása, közműellátás biztosítása, villamos energia, ivóvíz, szennyvíz-csatornára való rákötés megoldása.
(5) Építmények közötti távolság lakóterületeken, településközpont vegyes területeken az övezetre meghatározott építménymagasság, zárt jellegűvé átalakuló beépítésnél az épületek, építmények nyílás nélküli homlokzatai között legalább 3,0 m legyen.
(6) Járművek elhelyezése: 3,5 t. önsúlyú, vagy annál nehezebb járművek lakótelken, rekreációs területeken, valamint a településközpont vegyes területen nem tárolhatók.
(7) Lakótelken a telek karbantartását, gyom-mentesítését korlátozó, illetve a környezetett zavaró módon mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (roncsok) nem tárolhatók.
Gazdasági területeken, szabadtéren mezőgazdasági gépek, alkatrészek és egyéb gazdasági gépek, berendezések (esetleg roncsok) vízzáró, burkolt felületen, 20,0 m-es védőfásítással és/vagy színben, csarnokban tárolhatók.
Építészeti érték és településkép védelem
28. § (1) Országos műemléki védelem alatt állnak a településen az alábbi művi érték:
Római katolikus barokk templom, Hrsz: 408. Templom tér
(2)Helyi értékvédelemre javasolja a terv:
a)Védett területté javasolja a terv településkép szempontjából a Templom tér körül jelölt rehabilitációs területet, Ahol a Templom tér menti utcakép védelme érdekében a kialakult beépítési módot, a sajátos utcaképet, az előkert nélküli, vagy kis előkertes beépítési jelleget megőrzendőnek kell tekinteni.
Felújítást, átalakítást csak a védelemre javasolt épületek eredeti formavilágának, az utcára hagyományosan jellemző anyaghasználatának megfelelően lehet engedélyezni.
b)Helyi egyedi védelemre javasolja a terv az értékvédelmi javaslaton feltüntetett épületeket, építményeket. természeti értékeket:
Hrsz. cím épülettípus / építmény
869 Templom tér 11/a. Fekete Lajos múzeum
667 Templom tér 8/f. gazdasági épület
636/3-4 Templom tér 6/a-b. lakóház + gazdasági épület
637 Templom tér 6/d. lakóház
624 Templom tér 5/b. lakóház
603 Templom tér 4/b. lakóház
29 Templom tér 1/a. gazdasági épület
33 Templom tér 17/a. lakóház
49 Templom tér 18/a. öreg-iskola
950 Rákóczi Ferenc utca 1. lakóház-"kőfaragó-ház"
883 Rákóczi Ferenc utca 8. lakóház - eredeti állapot
838 Petőfi Sándor utca 11. lakóház
767 Arany János utca 23. lakóház dokumentálandó
769/2 Arany János utca 19. lakóház
725 Arany János utca 9. gazdasági épület
508 Alkotmány utca 41. lakóház
520 Alkotmány utca 29. lakóház
Hrsz. cím épülettípus / építmény
536/1 Alkotmány utca 21. lakóház
481 Alkotmány utca 38. lakóház
468 Alkotmány utca 30/a. lakóház
454 Alkotmány utca 22/a. lakóház
455 Alkotmány utca 22/b. lakóház
451 Alkotmány utca 18/d. gazdasági épület
405 Szent Flórián utca 21. lakóház
361 Szent Flórián utca 30. lakóház
252 Dózsa György utca 17. lakóház
234 Dózsa György utca 41. lakóház
1222/2 Márvány utca 16. lakóház
1221 Márvány utca 14. lakóház
1194 Márvány utca 9. lakóház
1198 Márvány utca 17. lakóház
934 Rákóczi Ferenc utcán kápolna
934 Rákóczi Ferenc utcán 4 hársfa (kápolna mellett)
854 Rózsadomb utca 15. előtt hársfa
(3)A helyi értékvédelemről, annak tartalmáról és a tulajdonosra illetve az önkormányzatra háruló kötelezettségekről külön önkormányzati rendeletben kell intézkedni.
(4)Régészetileg exponált, a tervlapon jelölt területeken bárminemű 60 cm-nél nagyobb mélységű földmunka, illetve minden féle építési tevékenység különös gonddal végezhető, megkezdését a Kuny Domokos Múzeumnak be kell jelenteni, szükség esetén a régészeti kutatás lefolytatását biztosítani kell.
29. § (1) Az Önkormányzat elővásárlási jogával terheltek az alábbi ingatlanok:
a)lakóterület céljára: Kutág 032/2., 032/8/b., c., d., e., f., hrsz.
c)közösségi funkció céljára:
- Művelődési ház mögötti lakótelek: 867., 868. hrsz-ú telek.
- a rekreációs tó létesítése céljára: 054/9., 054/12; és a 049/70. - 049/049/243.
049/274. - 049/435. hrsz-ú. kiskertek
- záportározó-tó létesítése céljára Hrsz. 064/1., 064/3., 064/4 részben, 063/7-16
- malomvölgyi pihenőpark céljára: Hrsz. 020/11.hrsz-ú magán erdő, valamint a
778., 779., 781., 782., 783., 784., 785., 786., és a 787. hrsz-ú. belterületi beépítetlen terület.
- kereskedelmii-gazdasági terület
kialakítása céljára: 091/1., 091/4-8. 091/11. 047/10. 047/5. Hrsz:
Az Önkormányzat elővásárlási jogáról az érintetteket értesíteni kell.
(2)Az elhanyagolt műszaki állapotú, vagy biztosítás nélküli, omlás veszélyes pincék tömedékeléséről a tulajdonosok, ennek hiányában az Önkormányzatnak gondoskodnia kell.
30. § A rendelet mellékletei, melyek tartalma a rendeletben foglaltak szerint kötelező vagy ajánlott elemeket, megoldásokat tartalmaznak:
1.számú melléklet: SZ-1 Szabályozási terv - közigazgatási terület M = 1:10 000
2.számú melléklet: SZ-2 Szabályozási terv - beépítésre szánt terület M = 1:2 000
3.számú melléklet: Értékvédelmi javaslat M = 1:4 000
31. § (1) A szabályozási terv és az építési szabályzat hatálybalépésével a Községre vonatkozó korábbi helyi építési előírások hatályukat vesztik.
(2) A rendelet hatályba lépésének időpontja a (3) bekezdésben foglaltak kivétellel 2001. augusztus 1.