Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

Hatályos: 2021. 10. 12

Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról

(egységes szerkezetben a 6/2015.(IV.30.), 4/2016(V.11.), 4/2017.(III.30.), 12/2019.(XII.11.) és a 11/2020.(VI.30.) önkormányzati rendelettel)

Tardos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésben, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésben, 92. § (1)-(2) bekezdésben és 132. § (4) bekezdés a), d), g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv., 29. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[1]

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. 1§

2. Eljárási rendelkezések

2. § Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a 3. § (2) bekezdés a), b) pontjában meghatározott települési támogatások megállapítását a Szociális Bizottságra, a rendkívüli települési támogatással és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítéssel kapcsolatos hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

3. § (1)[2] Az e rendeletben szabályozott települési támogatás megállapítására és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítésre irányuló kérelmek a Tardosi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) nyújthatók be személyesen ügyfélfogadási időben, továbbá írásban, így különösen postai vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (1) bekezdésében szabályozott elektronikus úton, vagy meghatalmazott útján.

(2) A települési támogatás iránti kérelmek

  • a) lakhatási támogatás iránti igény esetén e rendelet 1. számú melléklete,
  • b) gyógyszertámogatás iránti igény esetén e rendelet 2. számú melléklete,
  • c) rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén e rendelet 3. számú melléklete

szerinti nyomtatványon nyújthatók be.

(3) A települési támogatás, rendkívüli települési támogatás és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítés igénylésekor a kérelmező csatolni köteles

  • a) a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelméről szóló igazolásokat;
  • b) 14 évesnél idősebb gyermek tanulói jogviszonyának igazolását;
  • c) lakhatási támogatás iránti igény esetén a kérelmező nevére szóló utolsó havi közüzemi számlát, amelynek megfizetéséhez a támogatást kéri;
  • d) gyógyszertámogatás iránti igény esetén a háziorvos igazolását a tartós betegség fennállásáról, várható időtartamáról és a tartós betegséggel összefüggő havi átlagos gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltségről;
  • e) rendkívüli települési támogatás iránti igény esetén a rendkívüli élethelyzet igazolását, amelyek a következők:

ea) amennyiben elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás címén kérik, a temetés költségeiről – kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított – számla;

eb) amennyiben gyógyszer kiváltásához kérik, a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolás;

ec) betegség, keresőképtelenség miatti igény esetén a betegség időtartamáról

szóló orvosi igazolás vagy kórházi zárójelentés;

ed) várandós anya részére nyújtott támogatás esetén a terhesgondozásról szóló

igazolás,

ee) elemi kár (tűz, szél-, hóvihar, jég, árvíz, belvíz), illetőleg egyéb káresemény (csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás,) esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás;

ef) bűncselekmény (rablás, lopás, betörés) esetén a rendőrségi jegyzőkönyv.

4. § (1) A települési támogatás, a rendkívüli települési támogatás iránti és a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben történő mentesítési kérelem esetén, ha a támogatást igénylő vagy nagykorú családtagja - lakhatási támogatás esetén háztartásának tagja – jövedelemmel nem rendelkezik, mellékelni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett az álláskeresők nyilvántartásában szerepel és a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónapja együttműködő személy.

(2) Egyedülálló szülő esetében a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell

  • a) az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,
  • b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntés másolatát, továbbá a gyermektartásdíj megállapításáról rendelkező vagy az egyezséget jóváhagyó bírósági ítélet vagy egyezség másolatát, vagy a szülők gyámhatóság által jegyzőkönyvbe vett megállapodását és a rendszeresen folyósított (átutalt vagy készpénzben kapott) tartásdíj összegéről szóló igazolást vagy nyilatkozatot;
  • c) a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát, amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, annak tényének és okának indokolásával.

5. § (1) A támogatás kifizetése történhet:

  • a) házipénztárból,
  • b) postai úton,
  • c) bankszámlára utalással,
  • d) közüzemi szolgáltatókhoz történő utalással.

(2) A támogatás természetben is nyújtható.

(3) A támogatás kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

6. § (1) A lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesülő személy be jelentése vagy hivatalos tudomás alapján a jogosultság feltételeit felül kell vizsgálni.

(2) Ha a felülvizsgálat eredményeként a lakhatási támogatásra vagy gyógyszertámogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(3) A lakhatási támogatásra vagy gyógyszertámogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni a támogatásra jogosult személy halála esetén.

(4) A támogatásra jogosult személy halála esetén a lakhatási támogatás vagy gyógyszer támogatás folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

7. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevő köteles visszafizetni.

(2)

8. §

II. FEJEZET Települési támogatások

3. Lakhatási támogatás

9. § (1) Lakhatási támogatás: a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által

lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások közül a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat vagy szemétszállítási díj költségeinek viseléséhez nyújtott támogatás.

(2) [3] A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

a) egyedül élő személy esetében nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, többszemélyes háztartás esetében 180 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri vagy meghaladja,

(3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások:

a) lakás lakbére,

b) gáz-, áram-, víz – és csatornahasználati, szemétszállítási díj, tűzifa és szén költsége.

(4) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelem beadását megelőző egy nyári (június, július, augusztus), és egy téli hónap (december, január, február) számláinak átlaga alapján kell megállapítani. A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.

(5) A támogatás mértéke havi 2.000 – 4.000.- Ft között kerül megállapításra, melyet közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére kell teljesíteni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeg – amennyiben a kérelmező fogyasztása egy közüzemi szolgáltatónál nem éri el a támogatás mértékét – több szolgáltató között megosztható.

(7)

(8) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(9) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(10) A (9) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit, amennyiben a közüzemi fogyasztás mérésére lakrészenként külön óra szolgál.

(11) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

4. Gyógyszertámogatás

10. § (1) Gyógyszertámogatás: az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosult tartósan beteg személy gyógyszerkiadásainak viseléséhez nyújtott pénzbeli támogatás.

(2) A támogatás annak a szociálisan rászoruló személynek állapítható meg, aki

  • a) egyedül él és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át;
  • b) családban él és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, havi rendszeres gyógyszerköltsége pedig eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35 %-át.

(3) A gyógyszertámogatás mértéke a háziorvos vagy szakorvos által – tartós betegséggel összefüggő – igazolt havi gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000.- Ft.

(4)

(5) A gyógyszertámogatás folyósításának időtartama a háziorvos igazolásában megjelölt időszak, de legfeljebb egy év.

(6) Amennyiben az ellátásban részesülő közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

5. Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Rendkívüli települési támogatás: a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott támogatás.

(2) Rendkívüli települési támogatás nyújtható

  • a) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére,
  • b) családban nevelkedő gyermek(ek)re tekintettel a család létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerülése okán,
  • c) átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére,
  • d) átmeneti krízishelyzet esetén,
  • e) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként.

(3) A (2) bekezdés a) – d) pontjaiban felsorolt rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetén annak 325 %-át.

(4) A (2) bekezdés a) – d) pontjában felsorolt rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújtható, oly módon, hogy az összege 3.000 – 20.000.- Ft között kerül megállapításra.

(5) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(6) Az (5) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, az egyedül élő esetén annak 425%-át nem haladja meg.

(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás mértéke: 25.000.- Ft.

(8) A (2) bekezdés e) pontja szerinti rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül kell benyújtani.

(9) Nem jogosult rendkívüli települési támogatásra a (2) bekezdés e) pontjára tekintettel az a kérelmező, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(10) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként annak a kérelmezőnek, akinek tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján kötelessége az elhunyt eltemettetése.

(11) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is biztosítható.

12. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek tekinthető a kérelmező vagy

vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója vonatkozásában

a) · az életvitelszerűen lakott lakást ért – máshonnan meg nem térülő - elemi kárt, illetőleg egyéb káreseményt,

b) · tartós, egy hónapot meghaladó kórházi kezelést, vagy egy hónapot meghaladó táppénzes állományt,

c) · súlyos közlekedési balesetet,

d) · gyermekkel kapcsolatos rendkívüli kiadásokat (nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartását, családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokat),

e) · halálesetet,

f) · vagyon elleni bűncselekményt.

(2) Különös méltánylást érdemlő élethelyzet esetén rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek is, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 11. § (3) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) A (2) bekezdés alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összegét a körülmények mérlegelésével, egyedi elbírálás alapján kell meghatározni, de az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

5/A. [4] Eljárási szabályok

12/A. § A rendkívüli települési támogatás felhasználása a támogatás felvételét követően ellenőrzésre kerülhet, melynek során a felhasználás igazolása kérhető különösen, ha a kérelmező összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy nem a kérelemben megjelölt célra használja fel.

III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátás

6. Köztemetés

13. § (1) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségeinek megtérítése kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíthető az alábbi együttes feltételek alapján:

  • a) a köztemetés költsége elengedésre kerül, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik;
  • b) a köztemetés költsége részben – 50 %-ig terjedően – elengedésre kerül, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.”

7. Idősek köszöntése

14. § (1) Tardos minden 65. életévét betöltött állandó lakosát – házas és élettársak esetén a nem nyugdíjas félt is - a Képviselő-testület évente egy alkalommal köszönti, vendégül látja és részükre élelmiszerekből álló csomagot ad.

(2) Az idősek köszöntésének megrendezéséről, a vendéglátás módjáról és egyéb feladatainak ellátásáról a Szociális Bizottság határoz.

8. 70 éven felüliek születésnapi köszöntése

15. § A Szociális Bizottság vagy a Képviselő-testület egy vagy több tagja személyesen felkeresi és köszönti élelmiszerekből, használati tárgyakból álló ajándékcsomaggal a 70. életévének betöltésekor – születés napján - Tardos község állandó lakosait, és idősotthonba került volt tardosi állandó lakosokat. Ezt követően 5 évenként, a 85. életév betöltése után pedig évente kerül sor a köszöntésre. A köszöntés megszervezését a Szociális Bizottság végzi.

9. Gyermekszületési támogatás

15/A. § (1) Gyermekszületési támogatásra jogosult a gyermeket Tardoson saját háztartásában nevelő, a gyermek születésekor Tardoson állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező szülő vagy a gyermek törvényes képviselője.

(2) A gyermekszületési támogatás összege gyermekenként: 30.000.-Ft.

(3) A gyermekszületési támogatást a szülő vagy a törvényes képviselő a gyermek születését követő 6 hónapon belül igényelheti a gyermek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával, valamint a gyermek saját háztartásban történő nevelésre vonatkozó nyilatkozatával.”

(4) Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekszületési támogatás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

10. Beiskolázási támogatás

15/B. § (1) Tardos Község Önkormányzata beiskolázási támogatást nyújt annak a tardosi állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, gyermekét Tardoson saját háztartásában nevelő személynek, akinek saját, nevelt, örökbefogadott gyermeke általános iskolai, középiskolai tanulmányokat folytat nappali tagozaton.

(2) A beiskolázási támogatás iránti kérelem minden év szeptember 1-től november 30-ig nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell az oktatási intézmény által az adott tanévre kiadott iskolalátogatási igazolást.

(3) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként: 5.000.-Ft

(4) Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekszületési támogatás megállapítását a polgármesterre ruházza át.

15/C. § [5]

IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások

11. Étkeztetés

16. § (1) Az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személyek közül szociálisan rászorult aki:

  • a) 60. életévét betöltötte, vagy
  • b) korhatárra tekintet nélkül, akinek
    • ba) egészségi állapota, vagy
    • bb) fogyatékossága, vagy
    • bc) pszichiátriai betegsége, vagy
    • bd) szenvedélybetegsége vagy
    • be) hajléktalansága

    ezt indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki

  • a) fogyatékossági támogatásban,
  • b) vakok személyi járadékában,
  • c) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(6) A szociális rászorultság igazolására a következő iratokat illetve nyilatkozatokat lehet elfogadni:

  • a) a (1) bekezdés ba) és bd) pontokban meghatározott esetekben háziorvosi, szakorvosi igazolást,
  • b) a (1) bekezdés bb) pontban meghatározott esetben a (3) bekezdésben felsorolt fogyatékossági támogatást megállapító, folyósítást igazoló határozatot,
  • c) a (1) bekezdés bc) pontban meghatározott esetben pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményét,
  • d) (1) bekezdés be) pontban meghatározott esetben a lakcím igazolására személyi igazolványt, illetve lakcímet igazoló hatósági igazolványt, amely szerint az igénylő bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, illetve akinek bejelentett lakóhelye hajléktalan szállás.

(7) Az étkezést az önkormányzat a Pikante Gasztro Kft.(2890 Tata, Tópart sétány 13.) konyhája útján biztosítja, 107051. kormányzati funkción számolja el.

(8) Az étel kiszállításáról igény esetén a polgármester gondoskodik.

(9)

(10) Az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskört – átruházott hatáskörben – Tardos Község Polgármestere gyakorolja.

16/A. § (1) Az étkeztetés megszűnik:

  • a) az önkormányzat jogutód nélküli megszűnésével;
  • b) jogosult halálával;
  • c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejáratával;
  • d) a megállapodás felmondásával.

(2) A megállapodást felmondhatja

  • a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,
  • b) a polgármester.
    • ba) az ellátott intézményi elhelyezése esetén,
    • bb) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

(3) A felmondási idő 15 nap.

(4) Az ellátás megszűntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

12. Házi segítségnyújtás

17. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtást Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint biztosítja.

13. Családsegítés

18. § Az önkormányzat a családsegítést Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és az egyes szociális szolgáltatásokról, valamint azok térítési díjairól szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint biztosítja.

13/A. [6] Gyermekjóléti szolgálat

18/A. § Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatos feladatokat Tata Város Önkormányzati Képviselő-testületének a gyermekek védelmét szolgáló ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltak szerint biztosítja.

V. FEJEZET A képviselő-testület által önként vállalt egyéb támogatás

14. Lakáshoz jutás támogatása

19. § (1) Lakáshoz jutás támogatására kamatmentes kölcsön adható

  • a) új vagy használt lakás megszerzéséhez vagy
  • b) fiatal házasoknak első személyi tulajdonú lakásépítéshez vagy megvásárlásához.

(2) Vételár kedvezmény adható lakótelek megvásárlásához.

(3) Támogatás akkor adható, ha

  • a) lakótelek vásárló esetén a támogatásban részesülő – házaspár esetén legalább az egyik házastárs - életkora nem haladja meg a 35. évet, de a 18. életévét már betöltötte,
  • b) lakástámogatás esetén a lakás nagysága nem haladja meg a törvényben, kormányrendeletben, meghatározott méltányolható lakásigény mértékét,
  • c)[7] a támogatásban részesülővel közös háztartásban együtt lakó hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének nyolcszorosát,
  • d) fiatal házasok első személyi tulajdonú lakáshoz jutásának támogatása esetén a támogatásban részesülők egyike sem töltötte be a 40. életévét,
  • e) a támogatásban részesülő – házaspár esetén az egyik fél – állandó lakása legalább 3 éve Tardoson van, és
  • f) a támogatott személy, a támogatás megállapításakor figyelembe vett személyekkel együtt, a lakásba állandó lakosként beköltözésre kötelezettséget vállal.

(4) Lakáshoz jutásra támogatás csak egy jogcímen és ugyanannak a személynek legfeljebb egy alkalommal adható.

20. § (1) A lakáshoz jutásra adott kamatmentes kölcsön visszafizetésének leghosszabb futamideje – legfeljebb két évre adható türelmi időt is beleszámítva – öt év.

(2) A kölcsönt általában negyedévi vagy havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(3) Ha az adós részletfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a késedelem idejére, a lejárt tartozása után, a mindenkori jegybanki alapkamatot köteles fizetni.

21. § (1) Önkormányzati lakótelek értékesítése esetén annak a vevőnek adhat a Képviselő-testület vételárkedvezményt, aki a 19. § (3) bekezdésének a), c) és e) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A vételárkedvezmény összegét a Képviselő-testület az önkormányzati lakótelek vevőjének kijelölésekor határozza meg.

22. § (1) A lakáshoz jutással kapcsolatos kamatmentes kölcsönt illetve vételárkedvezményt egy összegben kell visszafizetni a támogatás nyújtásának időpontjától kezdődően a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat szerint számított kamataival együtt, ha

  • a) a kedvezményhez a Képviselő-testület megtévesztésével jutottak,
  • b) a lakást cserelakás nélkül elidegenítik,
  • c) a lakást kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra cserélik,
  • d) a lakást megfelelő másik lakásra cserélik, de a cserelakás nem Tardoson van,
  • e) a támogatást nem az engedélyezett célra használják fel, illetve a célnak megfelelő felhasználás ellenőrzését akadályozzák,
  • f) a vételárkedvezménnyel vásárolt lakótelek beépítési kötelezettségét nem teljesítik.

(2) A támogatással kapcsolatos ingatlan elidegenítése miatt visszafizetési kötelezettség a támogatás igénybevételétől számított 10 évig áll fenn.

23. § (1) A támogatás végrehajtásával kapcsolatos, valamint pénzintézeti kezelési költség az adóst terheli.

(2) A visszafizetési kötelezettségről a Képviselő-testület esetenként határoz.

24. § A lakáshoz jutás támogatása iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelem elbírálásához szükséges okiratokat, nyilatkozatokat, különösen az adás-vételi szerződést vagy előszerződést, tulajdoni lap másolatot, jövedelemnyilatkozatot és jövedelem igazolást.

25. § A támogatásnak az engedélyezett célra történő felhasználásáról a Képviselő-testület döntése alapján el kell számolni, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni.

26. § A lakáshoz jutás támogatásáról a Képviselő-testület hatósági szerződés megkötésével dönt. A szerződést a Képviselő-testület nevében Tardos Község Polgármestere írja alá.

VI. FEJEZET Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

4. melléklet


[1] A szöveg a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 3. § (1) bekezdése a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 9. § (2) bekezdése a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
[4] Az 5/A. alcímet (12/A. §) a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
[5] A 15/C. §-t a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
[6] A 10/A. alcímet (18/A. §) a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
[7] A 19. § (3) bekezdés c) pontja a Tardos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.