Bokod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.31.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Hatályos: 2021. 01. 27- 2021. 09. 22Bokod Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (V.31.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Bokod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat megnevezése és adatai
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bokod Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, és levelezési címe: 2855 Bokod, Hősök tere 6.
(3) Az Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban rendelet) hatálya kiterjed a Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára és bizottsági tagjaira, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a Hivatal valamennyi köztisztviselőjére és munkavállalójára.
(4) Bokod Község Önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos elnevezése: Bokodi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
2. § (1) Az önkormányzat ellátandó, és kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem lát el.
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a 13/2013 (VI.28.) önkormányzati rendeletében állapítja meg.
(3) A Képviselő-testület a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozását a 13/2013 (VI.28.) önkormányzati rendeletében állapítja meg.
2. A helyi önkormányzás általános szabályai
4. § Az önkormányzat térségi önkormányzatokkal és az oroszlányi kistérségi társulással a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában való együttműködése során a. folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.
II. FEJEZET A képviselő-testület működése
3. A képviselő-testület üléseinek munkaterve, és összehívása,
5. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 munkaterv szerinti ülést tart.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- a) a képviselőket,
- b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
- c) a jegyzőt,
- d) a napirendi pontok előadóit.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
- a) az illetékes országgyűlési képviselőt,
- b) a bizottságok nem képviselő tagjait,
- c) a jegyzőt,
- d) a napirendi pont előadóját.
(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó és az előterjesztések elektronikusan is továbbíthatóak.
(5) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján az ülés előtt legalább 5 nappal elhelyezett meghívó útján, és Bokod község honlapján való közzététellel kell tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, és azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a Hivatalban.
(6) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása, vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi- és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(7) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt - a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján, és Bokod község honlapján való közzététellel - nyilvánosságra kell hozni.
(8) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, 5 napon belül ismételten össze kell hívni ugyanezen napirend megtárgyalására.
(9) A képviselő-testület a következő önszerveződő közösségek vezetője számára biztosít tanácskozási jogot a képviselő-testület és bizottsága nyílt ülésein a létesítő, alapító okiratában megjelölt tevékenységhez kapcsolódó napirendnél: Bokodi Római Katolikus Egyházközség (székhely: 2855 Bokod, Fő u. 2.), Bokodi Evangélikus Egyházközség (székhelye: 2855 Bokod, Fő u. 25.), Bokodi Református Egyházközség (székhely: 2855 Bokod, Fő u.45.), Vértesi Iskolaszövetség (székhely: 2855 Bokod, Fő u. 27.), Bokodi Sportegyesület (székhely: 2855 Bokod, Fő u. 27.), Bokodi - Erőmű Labdarúgó Egyesület (székhely: 2855 Bokod, Hősök tere 6.), Bokodi Polgárőr Egyesület (székhely: 2855 Bokod, Hősök tere 6.), Magyarországi Különleges Mentő és Tűzoltó Egyesület (székhely: 2855 Bokod, Komáromi út 1.), Bokodi Nyugdíjas Klub Egyesület (székhely: 2855 Bokod, Hősök tere 6.).
(10) A képviselő-testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést tart, e rendelet 26. §-ában foglaltak alapján.
6. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv szerint végzi a munkáját.
(2) A munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A munkatervre javaslatot tehetnek:
- a) települési képviselők,
- b) a bizottságok,
- c) az alpolgármester,
- d) a jegyző.
(4) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(5) A munkaterv tartalmazza:
- a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
- b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjét,
- c) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság nevét.
(6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni Bokod község honlapján.
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
7. § (1) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
- a) megállapítja az ülés határozatképességét,
- b) előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
- c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyikétől,
- d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
- e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel,
- f) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti,
- g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasítja, vagy - ismételt figyelmeztetés után - terem elhagyásra kötelezi - a képviselő kivételével - azt, aki az ülésen méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(3) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határoz, egyben meghatározza a napirend újbóli tárgyalásának időpontját.
5. A tanácskozás rendje
8. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
- a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
- b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek,
- c) a tanácskozási joggal rendelkezők - a jegyző és az előadó kivételével - a napirend során legfeljebb 5 perces időtartamban szólalhatnak fel ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg Jelen korlátozás nem alkalmazandó a b) pontban szereplő kérdésfeltevésre. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
- d) az adott napirend tárgyalása legfeljebb 1 óra időtartamban tarthat.
(2) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3) A Képviselő-testület bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(4) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(5) A hozzászólók sorrendjét az ülést levezető elnök határozza meg.
(6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, és megilleti a határozathozatal előtti felszólalás és a zárszó joga is.
(7) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A levezető elnököt megilletik a polgármester ülés vezetésével kapcsolatos jogosítványai.
(8) A polgármesternek - illetve a mindenkori levezető elnöknek - a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
6. Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül:
- a) minden a munkatervbe fel vett és fel nem vett új, tervezett napirenden kívüli anyag,
- b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen véleményezett rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
c)[3] rendelet megalkotására, vagy a határozat meghozatalára irányuló kezdeményezés.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:
- a) Az előterjesztés első része tartalmazza:
- aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését,
- ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
- ac) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják.
- b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
- ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot
- bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
(4) A 3 millió Ft-ot meghaladó pénzügyi kihatású előterjesztéseket minden esetben önálló napirendi pontban kell előterjeszteni és tárgyalni.
(5) A jegyző a nem általa készített előterjesztést jogi ellenjegyzéssel látja el. Amennyiben az előterjesztés felülvizsgálata során észleli, hogy az előterjesztésben szereplő döntési javaslat jogszabálysértő, ezen tényt az előterjesztésen írásban jelzi. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző az adott napirendi pont tárgyalásakor szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, amely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
(6) Testületi ülésre előterjesztést tehet:
- a) polgármester,
- b) alpolgármester,
- c) bizottságok elnökei,
- d) képviselők,
- e) jegyző,
- f) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez.
7. A sürgősségi indítvány
10. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző sürgősségi indítványt nyújthatnak be valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalására.
(2) A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról – napirendre vételéről -, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerint sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult személy ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
8. A döntéshozatal, és a határozathozatal
11. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(2) Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet.
(3) A szavazás nyílt, titkos és név szerinti lehet.
(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról annak konkrét idejéről azonnal dönteni kell.
(5) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túlmenően közterület elnevezéséhez, köztéri szobor, műalkotás állításához.
12. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról polgármester gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
13. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, amelyről a képviselő- testület vita nélkül határoz.
(2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a polgármester felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők, pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", vagy a "nem" szavak használatával szavaznak.
(3) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(4) A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni, amelyet hitelesítve a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
14. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott titkos szavazásról a képviselő-testület vita nélkül (egyszerű szótöbbséggel) dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a képviselő-testület (egyszerű szótöbbséggel) három tagú eseti bizottságot választ, amely mint szavazatszedő bizottság jár el.
(3) A titkos szavazás az önkormányzat hivatalos körbélyegzőjével ellátott borítékba helyezett szavazólap, és urna igénybevételével történik.
(4) A számláló bizottság a feladata ellátása során:
- a) ismerteti a titkos szavazás módját, elkészíti és átadja a szavazólapokat,
- b) összeszámolják a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
- c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
- ca) a szavazás helyét és napját,
- cb) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
- cc) a szavazás során felmerült körülményeket,
- cd) a szavazás során tett megállapításait és
- ce) a szavazás eredményét,
- d) gondoskodik a szavazásról készített jegyzőkönyvnek a bizottság tagjai által történő aláírásáról.
(5) A szavazásról készített jegyzőkönyvet a testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
9. Önkormányzati rendeletalkotás
15. § (1) A 9. §-ban szereplő előterjesztésre vonatkozó rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezetet megtárgyalják, véleményezik az érintett bizottságok.
(3) A rendelet tervezet képviselő-testületi elfogadásának módja:
- a) a 9. § (6) bekezdése szerinti előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti.
- b) tájékoztatni kell a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
- c) a módosító javaslatokról külön-külön kell szavazni, majd a rendelet-tervezet egészéről.
(4) A képviselő-testület ülésén szóban kezdeményezett rendeletalkotásról a képviselő-testület kikéri a jegyző szakmai véleményét és dönt a napirendre vételéről. Amennyiben a képviselő-testület a rendeletalkotás napirendre vételéről döntött írásba foglalja a rendelet-tervezetet, ehhez szükség szerint szünet rendelhető el. Amennyiben a képviselő-testület a rendeletalkotás napirendre vételét elutasította a soron következő ülésre, de legkésőbb a képviselő-testület által meghatározott időpontra kell előkészíteni a rendelet-tervezetet.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: az önkormányzati rendeletet a Hivatalban az elfogadását követő munkanapon 15 napra ki kell függeszteni és Bokod község honlapján közzé kell tenni.
(6) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének napja: az önkormányzati rendelet Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének napja.
10. A Képviselő-testületi hatáskör
16. § (1) A Képviselő-testület az Szt. és Gyvt. által hatáskörébe utalt
- a) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás keretében az étkeztetés- és házi segítségnyújtás megállapításával,
- b) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz történő hozzájárulásként nyújtott települési támogatás megállapításával
kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
(2) A Képviselő-testület hatáskörébe utalt rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét Bokod Község Önkormányzatának Jóléti és Közösségi Bizottságára ruházza át.
(3) A Képviselő-testület az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó támogatás iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskörét Bokod Község Önkormányzatának Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságára ruházza át.
(4) A Képviselő-testület a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokkal kapcsolatos hatáskörét Bokodi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjére ruházza át.
(5) A Képviselő-testület a közterület használatát érintő kérelmek elbírálásával, a közterületet érintő tulajdonosi és közút kezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(6) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj meghatározásáról szóló 26/2015. (IX.10.) önkormányzati rendelet 2. § (2) – (3) bekezdésében és 3. §-ában foglalt hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
11. A Képviselő-testület ülések dokumentálása
17. § (1) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyv egy példányát a Hivatalban kell elhelyezni.
(2) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvet Bokod község honlapján közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
- a) az ülésen részt vevő személyek ülés közben történő megérkezésének, távozásának idejét
- b) az ülés közben elrendelt szünet kezdő és záró időpontját.
12. A képviselő-testület bizottságai
18. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre
- a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
- b) Jóléti és Közösségi Bizottság.
(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság három képviselői tagból áll.
(3) A Jóléti és Közösségi Bizottság három tagú, két képviselőből, és egy nem képviselő (külső) tagból áll.
(4) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(5) A képviselő-testület által ideiglenes jelleggel - meghatározott szakmai feladat ellátására – alakított eseti bizottság működésének szabályait az eseti bizottság állapítja meg.
(6) A bizottságok működésére a Rendelet 5. § (4) és (8) bekezdéseinek, a 7. §-nak, a 8. §-nak és a 11. §-nak a rendelkezései az irányadóak.
(7) A bizottságok nem helyi önkormányzati képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van.
19. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság véleményezi, felügyeli és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodását, őrködik annak jogszerűsége és törvényessége felett, közreműködik a költségvetési koncepció kialakításában, az éves költségvetési terv összeállításában. Kiemelt feladatai:
- a) Részt vesz az önkormányzat, és a költségvetési szervei éves költségvetésének előkészítésében.
- b) Véleményezi az évközi költségvetési módosításokat.
- c) Figyelemmel kíséri év közben a gazdálkodás végrehajtását.
- d) Közreműködik a bevételi források feltárásában.
- e) Javaslatot tesz költségvetési előirányzat változtatására
- f) Javaslatot tesz polgármester jutalmára
- g) Javaslatot tesz hitelek felvételére, a hitelek felvételét megelőző gazdaságossági számításokat véleményezi
- h) Részt vesz a négy éves gazdasági program előkészítésében, figyelemmel kíséri annak megvalósulását.
- i) Kezdeményezi az önkormányzati vagyon és annak tárgyai hasznosítására vonatkozó elképzeléseket
- j) Végzi a hasznosítási, vagyoni tárgyú pályázatok elbírálását
- k) Véleményezi a településfejlesztési koncepciókat, programokat, rendezési terveket
- l) Részt vesz a beruházások előkészítésében, figyelemmel kíséri azok lebonyolítását.
- m) Kapcsolatot tart a könyvvizsgálóval, ellenőriztetheti a hivatal és az intézmények belső számviteli rendjét.
- n) Véleményezi a rendelet-tervezeteket – témájától függetlenül.
- o) Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők és a külső bizottsági tagok vagyonnyilatkozatait, teljesíti a vagyonnyilatkozat vizsgálatra vonatkozó feladatokat.
- p) Részt vesz az összeférhetetlenség, és méltatlanság vizsgálatában, és átveszi a 30 napon belül meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén a képviselői lemondó nyilatkozatot.
- q) Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátja pályázatok kiírásával, elbírálásával, a támogatási megállapodás megkötésével, a támogatási megállapodás szerinti elszámolás ellenőrzésével, és a pályázat útján elnyert támogatások felhasználásának módosítására irányuló kérelmek elbírálásával kapcsolatos feladatokat.
- r) Pályázat kiírása községi kitüntetésre, és pályázatra beérkezett javaslatok előzetes véleményezése
- s) Lakossági fórumok előkészítése
- t) Koordinálja a Képviselő-testület és az intézményvezetők, és a Képviselő-testület és a hivatal kapcsolatát.
(2) -(3) [8]
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott előterjesztést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a Képviselő-testületi ülésen.
20. § (1) A Jóléti és Közösségi Bizottság ellátja a közművelődéssel, oktatással, sporttal, egészségüggyel és szociális ügyekkel kapcsolatos alábbi feladatokat:
- a) közművelődés kulturált feltételeinek figyelemmel kísérése
- b) községi rendezvények előkészítésében, programok szervezésében és a lebonyolításban való részvétel
- c) községi sportrendezvények koordinálása, szervezésének segítése
(2) A Jóléti és Közösségi Bizottság előző évi, a szociális területen végzett tevékenységéről beszámolót készít, amelyet csak a Jóléti és Közösségi Bizottság nyújthat be a Képviselő-testületnek.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott előterjesztést a Jóléti és Közösségi Bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a Képviselő-testületi ülésen.
(4) A Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj pályázatra vonatkozó előterjesztés csak a Jóléti és Közösségi Bizottság állásfoglalásával nyújható be a Képviselő-testületnek.
III. FEJEZET A helyi önkormányzat tisztségviselői, és a lakossági fórumok
13. A polgármester, alpolgármester, és a helyi képviselők
21. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A Képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
22. § (1) A képviselő köteles:
- a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
- b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
- c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
(2) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.
(3) Előzetes bejelentésnek minősül, ha a képviselő az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(4) Az igazolatlan távollét esetén a képviselő az igazolatlan távollét hónapjában nem jogosult tiszteletdíjra.
(5) A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 3 havi időtartamra 15 %-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek, bizottsági tagnak a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja. A képviselő-testület állapítja meg, hogy a képviselőnek a bejelentési kötelezettsége fennállt-e.
23. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az aljegyző látja el. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő teljes körűen látja el a jegyzői feladatokat.
14. A helyi népszavazás, népi kezdeményezés
24. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
15. A közmeghallgatás
25. § (1) A képviselő-testület évente 1 közmeghallgatást tart.
(2) Közmeghallgatást kell meghirdetni az (1) bekezdésben foglaltakon túl népi kezdeményezésre és helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés esetén, továbbá, ha a képviselők több mint fele kéri.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.
(4) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.
(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján, és Bokod község honlapján való közzététellel, a rendezvény előtt legalább 5 nappal kell tájékoztatást adni.
(6) A közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvre vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
16. A falugyűlés
26. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és véleményének megismerése céljából falugyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni, és Bokod község honlapján való közzététellel, a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
(3) A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(4) A falugyűlésen elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.
(5) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.
(6) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyre vonatkoznak a Képviselő-testületi ülés szabályai.
IV. FEJEZET Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Bokod Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2012. (III.29.) számú önkormányzati rendelete.