1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

2. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

3. § (1) A rendelet hatálya Bokod község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet mellékletei:

4. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti érték:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

5. § (1) A helyi védelem egyedi és helyi területi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Helyi védelem alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a polgármesterhez írásban benyújtott - kezdeményezése alapján kerülhet sor

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről a védelem alá helyezés szakmai előkészítéséhez – amennyiben nem áll rendelkezésre – az önkormányzat értékvizsgálati dokumentációt készíttet.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt, szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(5) Védetté nyilvánítás, illetve védettség megszűnése kizárólag jelen önkormányzati rendelet módosításával lehetséges, mely a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendeletben taglalt véleményezési eljárás lefolytatását követően lehetséges.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően 30 napon belül értesíteni kell:

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(8) A képviselő-testület e rendelet módosításával dönt a helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszüntetéséről.

(9) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(10) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

8. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

9. § Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

10. § (1) Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

(2) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület védettségére okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg.

(3) A védett építményeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani, azaz:

11. § A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

12. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését – az értékvizsgálattól függően – az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható részére- az átalakított részt is magába foglaló- részegységére kiterjedő felújítás során azt

13. § A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy

14. § Bokod település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

15. § A 14. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

16. § Új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya nem térhet el az utcában jellemzően kialakult rendtől.

17. § (1) Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Lakóépületnél tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett.

(3) Elaprózott, többszörösen összetett tetőforma, nem alakítható ki.

(4) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentősen megváltoztatásával jár. Tetőfelületen nem alkalmazható a pontszerű, hagyományos padlásszellőző ablak jellegűtől eltérő, valamint a tetősíkba helyezett megvilágítástól eltérő kialakítás.

18. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

19. § Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.

20. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

21. § Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.

22. § Tájképvédelmi területeken a csatornákkal és fasorokkal való tagoltság, valamint vizes élőhelyet jelző növénytársulások jelentős tájképi értéket képviselnek, melyek fenntartásáról gondoskodni kell.

23. § (1) Zöldterületen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.

(2) A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m²-ként min. 1 db lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.

24. § Gázelosztó és csatlakozó vezeték csak földalatti létesítéssel vezethető. Homlokzati — közterületről látszó — gázvezeték nem létesíthető.

25. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

26. § (1) Újabb falusias lakóterületen a kerítés maximum 70 cm magas, tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazattal, áttörten építendő. Formája, kialakítása a település hagyományaihoz illeszkedő legyen.

(2) Saroktelek esetében homlokvonali kerítés legalább 50%-ban áttört, a kereszteződés beláthatóságát – közlekedés-biztonsági okokból – lehetővé tevő módon készítendő.

27. § A terület körül a környezethez illeszkedő sövénykerítés és/vagy pallókból, faanyagból kombinált kerítés építendő.

28. § Épületeken maximum 2,0 m²-es esővédő előtető alakítható ki a bejárat felett max. 1,20 m kinyúlással, konzolos, és/vagy oszlopos kialakítással. A konzol és az oszlop anyaga fa és/vagy fém lehet. Oszlopos kialakítás estén az oszlopközöket szabadon lehet hagyni.

29. § Építésre kerülő új épületeket takaró fásítással lehet kialakítani.

30. § Fém és szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyag, műanyag, fólia, valamint pala használata tilos.

31. § A zöldfelület minden megkezdett 100 m²-én legalább 1 nagyméretű díszfa telepítése kötelező.

32. § Nyílásosztás és nyílászárók csak az eredetivel megegyező anyagú, nagyságú, osztású, profilozású, és szelvényméretű nyílászárók lehetnek, amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól. Külső redőnyszekrény nem alkalmazható.

33. § A tagozatok kizárólag az eredeti homlokzati struktúrának megfelelően állíthatóak helyre, illetve megtartani csak az építés korának megfelelő tagozatokat lehet.

34. § A tetőhajlásszögeknek idomulniuk kell, és hajlásszöge 30-45 fok között lehet. Hozzáépítésnél, bővítésnél a tető össz felületének legfeljebb 25%-a térhet el a megengedett tetőhajlásszögtől.

35. § Védett értékeken kizárólag cserépfedés alkalmazható.

36. § Új épület építése esetén az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi, de megsemmisült, védett épület tetőgeometriájának megfelelően kell kialakítani. Tetőtér beépítés esetén a belső udvarra néző homlokzatokon a térdfal megemelhető.

37. § Az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell fenntartani.

38. § Amennyiben az épületrész védett, a telken lévő egyéb épületek átalakításakor, bővítésekor, illetve új épülettel való beépítése estén illeszkedni kell a védett épületrészhez.

39. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

40. § Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobb építmény magasságának mértékénél.

41. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését – az értékvizsgálattól függően – az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható részére- az átalakított részt is magába foglaló- részegységére kiterjedő felújítás során azt

42. § (1) Épület felújításakor tilos olyan utólagos külső hőszigetelés alkalmazása, amely nem képes megőrizni a falfelület eredeti struktúráját, tagozatait, nyíláskiosztásait és díszítő elemeit.

(2) Közterületre néző és közútról látható homlokzaton és tetőzeten nem helyezhető el:

43. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése Történeti település, Központi hely településképi szempontból meghatározó területén, továbbá helyi egyedi védelem alatt álló épület esetében, természetvédelmi oltalom alatt álló területen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

44. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

45. § Településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (pl. kilátó) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

46. § A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani.

47. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél annak kialakítása nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem járhat a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

48. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.

49. § A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, ill. a beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás, a távközlési vezeték hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

50. § A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget lehet biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének.

51. § Bokod község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

52. § (1)¹

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

(3)²

(4)³

(5)⁴

(6)⁵

53. § (1) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

(2) Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

54. §⁶

55. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

56. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

57. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, ebben:

58. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

59. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

60. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban, 2 példányban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

61. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – hallgatással tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről értesíti.

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően tevékenység 3 évig végezhető.

62. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesül a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A településkép- védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

63. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok, többek között a jogsértő magatartás súlya, különösen a jogsértések száma és a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértéke, a jogsértés ismételtsége, időtartama, jogsértéssel elért előny mértéke.

(2) A bírság kiszabására és behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

(4) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

64. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

65. § Hatályát veszti Bokod Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 17/2017. (XI.6.) önkormányzati rendelete.