a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 23/2013. (XII.11.) önkormányzati rendelete módosításáról

Általános indokolás

1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 23/2013. (XII.11.) számú önkormányzati rendelet módosítása

A Miniszterelnökség Területi Közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkára TKF-1/2016/1/2020. számú utasításában ellenőrzési munkatervi feladatként jelölte meg a helyi önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteinek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseire figyelemmel történő törvényességi felügyeleti vizsgálatát.

Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy azok sok esetben nincsenek összhangban az Szt. és a Gyvt. rendelkezéseivel. Az alábbiakban részletesen bemutatott jogsértések alapján, kérem Tisztelt Jegyző Asszonyt/Urat, hogy a fenti tárgyban alkotott valamennyi önkormányzati rendeletet vizsgálja felül és a feltárt jogsértések orvoslásáról 2021. szeptember 30. napjáig az önkormányzati rendeletek módosítása és a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletszerinti közzétételéről gondoskodjon.

Megállapítottam, hogy a 23/2013. (XII.11.) számú önkormányzati rendelet hatálynál szűkíti az Szt. 3. §-át. Az Szt. 92. § (2) bekezdés b) pont nem került szabályozásra. A kérelem benyújtásának módját a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 3. § (1) bekezdése szabályozza oly módon, hogy a szociális ellátásokat szóban vagy írásban kell kérelmezni. A rendeletekben nem ezt a jogszabályi rendelkezést kell megismételni, hanem azt, hogy helyileg hol, kihez, milyen módon (pl. személyesen), mikor kell benyújtani a kérelmet, milyen igazolásokat kell csatolni, ezen kívül lehetősége van a képviselő-testületnek arra, hogy a helyi rendeletben a szociális ellátás igénybevételéhez formanyomtatvány kitöltését írja elő. Az Szt. 92. § (2) bekezdés c)-d) pontban foglaltak nem kerültek szabályozásra. Az Szt. 7. § (1) bekezdése értelmében „A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.” Az Szt. értelmében tehát életveszély vagy testi épséget veszélyeztető helyzetekben az önkormányzat bizonyos ellátási formákat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles biztosítani a rászorulók számára. Példaként említhető a hajléktalan-ellátás, amelynek szabályait a rendeletben kell konkretizálni (pl. hajléktalanság, vagy a saját otthonában való ellátatlanság esetén az Szt. 7. § (1) bekezdés alapján a rászorulóról kell gondoskodni az önkormányzatnak, ha a gondoskodás hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti). Az ezzel kapcsolatos eljárást szabályozhatja az önkormányzat rendelete (pl. hogyan kell eljárni, mit kell tenni stb.).

Szükséges meghatározni, hogy milyen magatartási formák, tevékenységek illetve mulasztások minősülnek a házirend súlyos megsértésének

Az óvodát – figyelemmel annak köznevelési intézményi voltára – gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézménynek nem lehet megjelölni.

Azoknak az önkormányzatoknak, melyek a Gyvt.-ben nevesített gyermekvédelmi feladat ellátásról maguk gondoskodnak, szabályozni szüksége a Gyvt. 29. § (1) és (2) bekezdésben foglaltakat.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében a kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény 2. §-ának megfelelő módon, kerekítve kell meghatározni.

d) A Gyvt. 21/A. § (1) és (4) bekezdései és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. melléklete alapján a különböző intézménytípusok esetében, különböző fajta étkeztetést kell biztosítani. Emiatt az önkormányzati rendeletekben, minden étkezéstípushoz kell térítési díjat megállapítani. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 15. § (1) bekezdését is figyelembe kell venni, ez alapján diétás étkezést is biztosítani kell, és ezek esetében is meghatározandó a térítési díj.

Az önkormányzati rendeletek részletes rendelkezései esetében megállapítható: a rendelet nehezen átlátható, hibás a szerkezeti egységek megjelölése (fejezet, alcím),

Ezek alapján javaslom a rendelet módosítást a tervezetben foglalt tartalommal.

Előzetes hatásvizsgálat személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 23/2013. (XII.11.) számú önkormányzati rendelet módosításához:

A tervezett jogszabály várható következményei:

- társadalmi hatása: nem mutatható ki.

- gazdasági, költségvetési hatás: nem mutatható ki.

- környezeti, egészségi hatása nincs, a tervezetnek az adminisztratív terhekre sincs hatása.

- megalkotásának szükségessége: Az Szt.-vel és a Gyvt.-vel az összhang megteremtése.

- a jogalkotás elmaradásának várható következményei: hiányos, vagy magasabb szintű jogszabályba ütköző, jogszabály ellenes rendelkezés marad hatályban

- alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.