Dad Község Önkormányzat Képviselő testületének 11/2005 (VIII.30..) önkormányzati rendelete
Dad Község helyi építési szabályzata
Hatályos: 2020. 09. 30- 2022. 01. 31Dad Község Önkormányzat Képviselő testületének 11/2005 (VIII.30..) önkormányzati rendelete
Dad Község helyi építési szabályzata
2020.09.30.
DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
11/2005. (VIII. 30.)
számú rendelete
a helyi építési szabályzatról
Dad község Önkormányzata Képviselő testületének
11/2005. (VIII. 30.) sz. rendelete
a helyi építési szabályzatról
Dad község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. § 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
1.A rendelet területi hatálya kiterjed Dad község teljes közigazgatási területére.
[1]
[2]5. „A rendelet mellékletei:
a)1. melléklet Dad község belterület szabályozási terve M= 1: 4000 Módosítva 2014
b)2. melléklet Dad község szabályozási terv fedvényterv 2016. M= 1:2000
c)3. melléklet Dad község szabályozási terv 3. fedvény 2020. M= 1:2000”
[3]d) 4. melléklet Dad Község külterületi szabályozási terv Dad Kocsi út melletti mezőgazdasági üzemi gazdasági terület bővítése M = 1:2000
A szabályozás elemei
2. §
1.A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.
2.A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.
3.A szabályozás elemei kötelezőek, más jogszabály által elrendeltek vagy javasoltak.
a)Kötelező, vagy más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek:
- területfelhasználási egység határa
- területfelhasználási egység megnevezése
b)Javasolt szabályozási elemek:
- szabályozási vonal
- építési övezet, övezet határa, jele
- építési övezet, övezet beépítési paraméterei
- védőtávolságok
- építési helyek
4.Kötelező, vagy más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.
5.Javasolt szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.
Területfelhasználás
3. §
1.Beépítésre szánt területek:
- lakóterületek: kertvárosias lakó,
falusias lakó,
- vegyes területek: településközponti vegyes
- gazdasági: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági
mezőgazdasági üzemi
egyéb ipari gazdasági
- üdülőterület: üdülőházas
- különleges: sportterület,
temető,
szennyvíztelep
1.Beépítésre nem szánt területek:
- közlekedési és közműterület: közút
vasút
- zöldterület: közpark
- erdőterület: védelmi rendeltetésű
gazdasági rendeltetésű
egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű
- mezőgazdasági: - általános mg. terület
- kertes mg. terület
- korlátozott használatú mg. terület
- egyéb terület: vízgazdálkodási terület: vízfolyás
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Lakóterületek szabályozása
4. §
1.Kertvárosias lakóterület (Lke) kistelkes belső telektömbök területe.
Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is.
(Lke) O/ 30 %/ 4,5 m/ 600 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 600 m2 kialakítható min. telekszélesség 16 m
Beépíthető telekterület: min 400 m2 beépíthető min. telekszélesség 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldterület: min. 50 %
Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint
hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (A 30%-on belül.)
2.Falusias lakóterületek (Lf) a település külterületéhez kapcsolódó illetve belső nagytelkes kertes családiházak építési övezetei.
Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14. §-ban meghatározott építmények is.
a)(Lf)-1 O/ 30%/ 4,5m/ 1000 jelű építési övezet.
Kialakítható telekterület: min. 1000 m2 kialakítható min. telekszélesség 18 m
Beépíthető telekterület: min. 800 m2 beépíthető min. telekszélesség 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 40 %
Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: - min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint
hátsókert: - min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
- min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a. (A 30%-on belül.)
b)(Lf)-2 O/ 30%/ 4,5m/ 800 jelű építési övezet.
Kialakítható telekterület: min. 800 m2 kialakítható min. telekszélesség 16 m
Beépíthető telekterület: min. 600 m2 beépíthető min. telekszélesség 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max. 30 %
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldfelület: min. 40 %
Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: - min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint
hátsókert: - min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
- min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a. (A 30%-on belül.)
3.Az utcaképre és a már kialakult magasabb beépítésekre való tekintettel az (Lke) és (Lf) építési övezetben a 4,5 m-es építménymagasság meghaladható az alábbi feltételekkel:
- Vizsgálni kell a két szomszédos telken meglévő ház építménymagasságát.
- Ha a tervezett ház egyik, vagy mindkét szomszédjában 5 m feletti építménymagasságú ház áll, akkor megengedett építménymagasság 6,0 m.
- Ha a tervezett ház mindkét szomszédjában 5 m alatti építménymagasságú ház áll, akkor a megengedett építménymagasság max. 4,5 m.
Vegyes területek
5. §
1.Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken. A (Vt) területen lévő parkfelületek nem önálló területfelhasználási egységként, hanem zöldfelületként jelennek meg.
2.A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem létesíthető.
3.(Vt) O/40/7,5/600 jelű építési övezet :
Kialakítható telekterület: min. 600 m2 kialakítható min. telekszélesség 16 m
Beépíthető telekterület: min. 400 m2 beépíthető min. telekszélesség 12 m
Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadonálló
Beépítettség: lakótelkek esetén max. 30 %
intézmény esetén max. 40 %
Zöldfelület: lakótelkek esetén min. 50 %
intézmény esetén min. 20 %
Építménymagasság: lakótelkek esetén max. 6,0 m
intézmény esetén max. 7,5 m
Építési terület: előkert: a kialakult utcavonal szerint
oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § (1) szerint
hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
4.A (Vt) területén lévő lakóépületekre az Önkormányzat elővásárlási jogot köt ki a helyi közlekedésbiztonság érdekében és a gyermekintézmények összefüggő területen történő elhelyezése céljából.
5.Vt-2 O,Sz/40/12/1000 jelű építési övezet
a. Telekterület: kialakult illetve min.1000m2
b. Beépítettség: max. 40 %
c. Beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve szabadonálló
d. Építménymagasság: max. 12 m
e. Zöldfelület: min 20 %
f. Építési hely:
i)Főutca felől oldalhatáron álló, előkert 0 m
ii)Dózsa utca felől szabadonálló, elő- és oldalkert 5-5 m
Gazdasági terület
6. §
1.A gazdasági területeken belül megkülönböztetendő kereskedelmi, szolgáltató területet, mezőgazdasági üzemi gazdasági terület és egyéb ipari gazdasági terület.
2.Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
A (Gksz) Sz/40/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 3000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40 %
Építménymagasság: max. 9,0 m
Zöldfelület: min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m.
3.Az elkerülő út és a faluból kivezető császári és bokodi út háromszögében a (Gksz) terület beépítésének feltétele az elkerülő út megépítése.
Ezen háromszögön belül az elkerülő út és meglévő út csomópontjában töltőállomás is létesíthető.
4.Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület
a)Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági major és mezőgazdasági üzemi jellegű építmények elhelyezése céljából kijelölt terület.
b)A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.
c)A (Gm) Sz/40/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:
Kialakítható telek területe: min. 3000 m2
Beépíthető telekterület: min. 1000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 9,0 m, de technológiai szükségesség esetén meghaladható
Zöldfelület: min. 30%
(ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)
Építési terület: elő- oldal és hátsókert min. 6 m
d)A területfelhasználási egység területén belül zöldfelületként (zf) szabályozott területen a faállomány kötelezően megtartandó vagy ha nincs, kötelezően betelepítendő.
5.Egyéb ipari gazdasági terület (Gip)
A (Gip) Sz/50/12,0/5000 jelű építési övezet paraméterei:
Telekterület: min. 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépíthetőség: max.50%
Zöld felület: min. 25%, mely háromszintű növényzettel telepíthető (fű,cserje,fa)
Építménymagasság: max. 12,0 n iroda,szociális épületre, technológiai okokból üzemi épület
építmény esetén meghaladható!
Építési hely: elő-oldal és hátsókert min. 10-10 m
1.Gip területén a közművesítettség előírt mértéke: teljes közművesítettség.
2.Gip területen geológiai szakvélemény készítendő a beruházást megelőzően.
Üdülőterület
7. §
1.Üdülőterület a külterület-szabályozási terven üdülőházas területként (Üü) szabályozott terület.
2.Üdülőházas területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
Üdülőházas területen épület csak a szabályozási terv által lehatárolt építési helyen belül létesíthető.
Az (Üü) Sz/20/7,5/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telek: min. 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 20%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 40%
Építési terület: előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m
Közművesítettség mértéke: részleges (saját szennyvíztároló)
3.Az üdülőházas területen a gyepterület természeti területként fenntartandó. A gyepterület honos fafajokkal ligetesen fásítható.
Különleges területek
8. §
1.Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt
- sportterület (Ks)
- temető (Kt)
- szennyvíztisztító telep (Ksz)
2.Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 5000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Zöldfelület: min. 40%
Építési terület: előkert, oldalkert min. 5 m
3.Temetők (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10.000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Építési terület: előkert, oldalkert min. 5 m
4.Szennyvíztisztító telep (Ksz) területén csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.
Általános előírások
9. §
1.Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.
2.A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, de bontásuk esetén az előírt előkert betartandó.
3.Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a falusi épületek arányrendszerét.
4.A 4,5 m-es maximális építménymagassággal szabályozott építési övezetekben földszintes, vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem.
5.Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés esetén garázs az előkertben is elhelyezhető oly módon, hogy
- a garázskapu nyitott állapotban sem érhet az úttestre,
- építménymagasság max. 3,0 m,
- tetőszerkezet nyeregtető vagy úgynevezett „zöldtető”,
1.a támfalgarázs földbemélyített (takart) része a pincéhez hasonló módon nem számít bele a beépített alapterületbe.
6.Lke és Lf építési övezetben a beépíthetőség alsó határát el nem érő telek
- telekösszevonással a szomszéd lakótelekhez csatolható, vagy
- beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.
7.Az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30%-tól 50%-ig. A tetőhajlásszögek szimmetrikusak legyenek. Javasolt a cserépfedés piros, barna és sötétzöld színden.
8.A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető.
9.A beépítésre szánt belterületeken az előírt közművesítettség mértéke: teljes.
10.Amennyiben az építési övezet határa javasolt kialakítandó telekhatárhoz kötött, a tényleges telekhatár eltérhet a javasolt vonaltól a szabályozott telekparaméteren belül. A tényleges telekhatár változásával együtt mozdul az építési övezet határa is.
Közlekedési és közműterületek
10. §
1.A közutak céljára fenntartott terület (KÖu). A térképen nevesített utcák, utak esetében az egyértelműség miatt a (KÖu) jelölés elmarad. Kötöttpályás vasút területe (KÖk).
1.A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.
1.A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.
4.A belterületen négy szabályozási szintet különböztetünk meg:
Országos közutak:
a)belterületi mellékutak: Ságvári u., Sport u., Dózsa u., Fő út és a Táncsics u. egy-egy szakasza: 16-22 m
Helyi közutak.
b)gyűjtőút: Fő utca, Kossuth u.: 14-34 m,
c)lakóutcák: 8, 12, 14 m szabályozási szélességgel,
d)gyalogos és kerékpárút: 6 m szélességgel.
5.A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.
6.A közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.
7.A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal kor-rekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.
Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.
A szabályozással érintett telkeken azonban az építési hely (elő- oldalkert) a szabályozási vonaltól értendő.
8.A lakó-, ipari-, kereskedelmi és üdülő területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.
Temető, sport- és intézményi területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani.
9.Új belterületi útépítés során, azzal egyidőben a közvilágítást is ki kell építeni.
Zöldterületek
11. §
1.Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület.
2.Közpark (Z) övezeti jelölést kaptak a méretüknél, kiépítettségüknél fogva közfunkciót ellátni képes (díszkert, szabadidős- illetve rendezvényi park), vagy arra alkalmassá tehető közterületek.
Ebben az övezetben max. 2 %-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.
Erdőterület
12. §
1.Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.
1.Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
3.Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
a)védelmi (Ev),
b)gazdasági (Eg),
c)turisztikai (Et)
elsődleges rendeltetésű.
4.A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. § szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
5.Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 0,1%
Építménymagasság: max. 6,0 m
6.Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) a sportterülethez kapcsolódó erdő területe. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul.
7.Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) övezetében a szabadtéri sportolás, a pihenés nem épület jellegű építményei helyezhetők el.
Mezőgazdasági terület
13. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
Általános mezőgazdasági terület
14. §
1.Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
2.Általános mezőgazdasági területen az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
Beépíthető telek területe:
gazdasági épület esetén: min. 10 000 m2
lakóépület esetén: min. 50 000 m2
Kialakítható legkisebb telek területe: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség mértéke: max. 3%
Építménymagasság: általános esetben max. 7,5 m, de technológiai szükségességből meghaladható
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 10 m
Kertes mezőgazdasági terület
15. §
1.Kertes mezőgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkerteket foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló és állattartó épület helyezhető el.
2.A területen
a)a 720 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b)a 720-1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve
1.az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3 %-a, de legfeljebb 90 m2 lehet, amelyen belül az állattartó épület alapterülete nem lehet több 10 m2-nél.
3.A beépítés paraméterei:
Beépíthető telek területe min. 720 m2
Kialakítható telek területe min. 1500 m2
Beépítési mód oldalhatáron álló
vagy szabadonálló
Beépítettség max. 3% (max. 90 m2)
Építménymagasság max. 3,5 m
Építési terület előkert: min. 5 m - max. 10 m
oldalkert: 3 m
4.Az övezetben épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása csak 30-45°-os hajlásszögű nyeregtetős lehet.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
16. § Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme, a talajvédelmi beruházások és a természet- és tájképvédelem érdekében épület nem létesíthető.
Egyéb terület
17. §
1.Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások területe.
2.Vízgazdálkodási területen csak a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.
IV. KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
18. §
1.A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.
2.Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek
a)közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,
b)a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),
c)a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,
d)a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint
e)a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.
3.Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.
4.A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
Közművesítés
19. §
1.A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára
- vízellátás
- szennyvíz elvezetés
- csapadékvíz elvezetés
- vezetékes gázellátás
- távközlés
a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi közutak mentén vezetett közművezetékek elhelyezését a közút kezelőjével való egyezetés alapján lehet elhelyezni.
2.A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.
3.A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni. A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.
4.A vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.
5.A közművezetékek védőtávolsága
- az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2 - 2 m
- a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2 - 2 m
- a termékvezeték védőtávolsága 5 - 5 m
- hírközlő távvezeték védőtávolsága 1 - 1 m
- a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága D90 alatt 4 - 4 m
D90 felett 5 - 5 m
- a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága D90 alatt 4 – 4 m
D90 felett 5 – 5 m
- 20 kV-os légvezeték védőtávolsága
belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m
külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m
- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.
- távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság (szabályozási terv szerint)
6.Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.
VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
Területi védelem
20. §
1.Településszerkezeti elemként védelemben részesítjük a Fő utcát, oly módon, hogy annak egyedi, kialakult karaktere megőrzendő, a negatív hatások csökkentendők. Ennek érdekében külön terv készítendő a Fő utca rendezésére, fejlesztésére.
VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS
21. §
1.Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:
a)külterületi közutak és vasút tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények a közlekedési hatóság hozzájárulásával létesíthetők;
b)szennyvíztisztító telep 150 m védőtávolságán belül épület nem létesíthető
c)a szabályozási terven lehatárolt üdülőterülettől 500 m védőtávolságon belül állattartó telep nem létesíthető,
d)a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. §
1.Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Dad Község Önkormányzatának 10/2001 (IX. 26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.
2.E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Rokosz Zsigmond Mánomicsné Takács Erzsébet
polgármester jegyző
FÜGGELÉK
a Helyi Építési Szabályzat VI. Helyi Értékvédelmi Szabályozás című fejezetéhez
Helyi építészeti védelem:
Védett épület: református paplak Fő út 28. Hrsz. 301.
Védett terület: Fő utca Hrsz. 553.
Műemléki védelem:
- Fő út 25. (392/3) Általános Iskola, egykori sörház, barokk, 1747. Építette: Fellner Jakab.
- Fő út 43. (459) R. K. plébániaház, barokk, 1764. Építette: Fellner Jakab.
- Fő út (460) R. K. templom, késő barokk, 1783. Berendezés: padok, barokk, XVIII. sz., oltár, szószék, copf 1780 körül.
- Fő út (169) ref. templom, késő barokk, 1786. Átépítve. Berendezés: szószék, rokokó, XVIII. sz. második fele.
- Dózsa György utca 20. sz. alatti népi lakóépület (tájház).
műemléki környezet szabályozási terv szerint.
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:
- Árpád hársfa, könyvtári hársfák
- Döbönkúti dűlőben lévő 032 hrsz –ú legelő a Hosszúlaposi árokkal együtt
- Szendi ér – Szilfa dűlő közötti Bírósági árok a gyepterülettel együtt
- Dadi vízfolyás középső, alsó szakasza
- Dad – Kömlődi vízfolyás középső alsó szakasza
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet