DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

11/2005. (VIII. 30.)

számú rendelete

a helyi építési szabályzatról

Dad község Önkormányzata Képviselő testületének

11/2005. (VIII. 30.) sz. rendelete

a helyi építési szabályzatról

Dad község önkormányzatának képviselő testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. § 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

1.    A rendelet területi hatálya kiterjed Dad község teljes közigazgatási területére.

2.    Dad község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 44/2005. (VIII. 30.) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv területfelhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.

3.    Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

4.    E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozás elemei

2. §

1. A község közigazgatási területe bel- és külterületre oszlik meg.

2.    A tervezett területfelhasználás illetve telekalakítás végrehajtásáig a jelenlegi területhasznosítás engedélyezett, de bárminemű hatósági engedély (építési, telekalakítási, stb.) csak a szabályozási tervek figyelembevételével adható ki.

3.    A szabályozás elemei kötelezőek, más jogszabály által elrendeltek vagy javasoltak.

a)    Kötelező, vagy más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek:

- területfelhasználási egység határa

- területfelhasználási egység megnevezése

b)    Javasolt szabályozási elemek:

- szabályozási vonal

- építési övezet, övezet határa, jele

- építési övezet, övezet beépítési paraméterei

- védőtávolságok

- építési helyek

4.       Kötelező, vagy más jogszabályok által elrendelt szabályozási elemek megváltoztatása a szerkezeti terv és a szabályozási terv együttes módosításával történhet.

5.       Javasolt szabályozási elemek megváltoztatása a szabályozási terv módosításával történhet.

Területfelhasználás

3. §

1.    Beépítésre szánt területek:

              - lakóterületek:   kertvárosias lakó,

                                        falusias lakó,

              - vegyes területek: településközponti vegyes

              - gazdasági:      kereskedelmi, szolgáltató gazdasági

                                       mezőgazdasági üzemi

                                      egyéb ipari gazdasági

              - üdülőterület:  üdülőházas

              - különleges:    sportterület,

                                      temető,

                                      szennyvíztelep

2. Beépítésre nem szánt területek:

• közlekedési és közműterület: közút

                                                     vasút

• zöldterület: közpark

• erdőterület:     védelmi rendeltetésű

      gazdasági rendeltetésű

                                   egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű

• mezőgazdasági: - általános mg. terület

                               - kertes mg. terület

                               - korlátozott használatú mg. terület

-    egyéb terület: vízgazdálkodási terület: vízfolyás

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA

Lakóterületek szabályozása

4. §

1.    Kertvárosias lakóterület (Lke) kistelkes belső telektömbök területe.

       Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 13. §-ban meghatározott építmények is.                 

       (Lke) O/ 30 %/ 4,5 m/ 600 jelű építési övezet

            Kialakítható telekterület: min. 600 m²               kialakítható min. telekszélesség 16 m

            Beépíthető telekterület: min 400 m²                  beépíthető min. telekszélesség 12 m

            Beépítési mód: oldalhatáron álló

            Beépítettség:                max. 30 %

            Építménymagasság:      max. 4,5 m

            Zöldterület:                  min. 50 %

            Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál

                                           - kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint

                                    oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint

                                    hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

                                                    min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

            Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (A 30%-on belül.)

2.    Falusias lakóterületek (Lf) a település külterületéhez kapcsolódó illetve belső nagytelkes kertes családiházak építési övezetei.

       Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14. §-ban meghatározott építmények is.

              a)      (Lf)-1 O/ 30%/ 4,5m/ 1000 jelű építési övezet.

              Kialakítható telekterület: min. 1000 m²           kialakítható min. telekszélesség 18 m

              Beépíthető telekterület: min. 800 m²              beépíthető min. telekszélesség 12 m

              Beépítési mód:  oldalhatáron álló

              Beépítettség:             max. 30 %

              Építménymagasság:   max. 4,5 m

              Zöldfelület:               min. 40 %

              Építési terület: előkert:  - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál

                                           - kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint

                                    oldalkert: - min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint

                                    hátsókert: - min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

                                                    - min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

              Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a. (A 30%-on belül.)

       b)    (Lf)-2 O/ 30%/ 4,5m/ 800 jelű építési övezet.

              Kialakítható telekterület: min. 800 m²            kialakítható min. telekszélesség 16 m

              Beépíthető telekterület: min. 600 m²              beépíthető min. telekszélesség 12 m

              Beépítési mód:  oldalhatáron álló

              Beépítettség:             max. 30 %

              Építménymagasság:   max. 4,5 m

              Zöldfelület:               min. 40 %

              Építési terület: előkert:  - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál

                                           - kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint

                                    oldalkert: - min. 6 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint

                                    hátsókert: - min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

                                                    - min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

              Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 15%-a. (A 30%-on belül.)

3.    Az utcaképre és a már kialakult magasabb beépítésekre való tekintettel az (Lke) és (Lf) építési övezetben a 4,5 m-es építménymagasság meghaladható az alábbi feltételekkel:

       - Vizsgálni kell a két szomszédos telken meglévő ház építménymagasságát.

- Ha a tervezett ház egyik, vagy mindkét szomszédjában 5 m feletti építménymagasságú ház áll, akkor megengedett építménymagasság 6,0 m.

- Ha a tervezett ház mindkét szomszédjában 5 m alatti építménymagasságú ház áll, akkor a megengedett építménymagasság max. 4,5 m.

Vegyes területek

            5. §     

1.    Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi-stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken. A (Vt) területen lévő parkfelületek nem önálló területfelhasználási egységként, hanem zöldfelületként jelennek meg.

2.    A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK 16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem létesíthető.

3.    (Vt) O/40/7,5/600 jelű építési övezet :

       Kialakítható telekterület:   min. 600 m²                 kialakítható min. telekszélesség 16 m

       Beépíthető telekterület:      min. 400 m²                 beépíthető min. telekszélesség 12 m

       Beépítési mód:      oldalhatáron álló vagy szabadonálló

       Beépítettség:         lakótelkek esetén max. 30 %

                                    intézmény esetén max. 40 %

       Zöldfelület:           lakótelkek esetén min. 50 %

                                    intézmény esetén min. 20 %

       Építménymagasság:          lakótelkek esetén max. 6,0 m

                                               intézmény esetén max. 7,5 m

       Építési terület:       előkert: a kialakult utcavonal szerint

                                    oldalkert: min. 6 m. ill. OTÉK 36. § (1) szerint

                                    hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén

       min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén

4.       A (Vt) területén lévő lakóépületekre az Önkormányzat elővásárlási jogot köt ki a helyi közlekedésbiztonság érdekében és a gyermekintézmények összefüggő területen történő elhelyezése céljából.   

 5. Vt-2 O,Sz/40/12/1000 jelű építési övezet

a. Telekterület: kialakult illetve min.1000m2

b. Beépítettség: max. 40 %

c. Beépítési mód: oldalhatáron álló, illetve szabadonálló

d. Építménymagasság: max. 12 m

e. Zöldfelület: min 20 %

f. Építési hely:

i) Főutca felől oldalhatáron álló, előkert 0 m

ii) Dózsa utca felől szabadonálló, elő- és oldalkert 5-5 m

Gazdasági terület

6.§

1.    A gazdasági területeken belül megkülönböztetendő kereskedelmi, szolgáltató területet, mezőgazdasági üzemi gazdasági terület és egyéb ipari gazdasági terület.

2.    Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.

            A (Gksz) Sz/40/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

            Kialakítható telekterület: min. 3000 m²

            Beépítési mód: szabadonálló

            Beépítettség:                max. 40 %

            Építménymagasság:     max. 9,0 m

            Zöldfelület:      min 20 %, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő

          Építési terület:    elő, oldal és hátsó kert min. 10-10 m.

3.       Az elkerülő út és a faluból kivezető császári és bokodi út háromszögében a (Gksz) terület beépítésének feltétele az elkerülő út megépítése.

Ezen háromszögön belül az elkerülő út és meglévő út csomópontjában töltőállomás is létesíthető.

4.          Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület

a)  Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett mezőgazdasági major és mezőgazdasági üzemi jellegű  építmények elhelyezése céljából kijelölt terület.

b)  A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás üzemi építményei helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, továbbá szolgálati lakás is.

c) A (Gm) Sz/40/9,0/3000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:

Kialakítható telek területe:        min. 3000 m²

Beépíthető telekterület:             min. 1000 m²

Beépítési mód:             szabadonálló

Beépítettség:                            max. 40%

Építménymagasság:                 max. 9,0 m, de technológiai szükségesség esetén meghaladható

Zöldfelület:                             min. 30%

(ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)

Építési terület:  elő- oldal és hátsókert min. 6 m

d)  A területfelhasználási egység területén belül zöldfelületként (zf) szabályozott területen a faállomány kötelezően megtartandó vagy ha nincs, kötelezően betelepítendő.

5. Egyéb ipari gazdasági terület (Gip)

            A (Gip) Sz/50/12,0/5000 jelű építési övezet paraméterei:

                Telekterület: min. 5000 m2

                 Beépítési mód: szabadonálló

                 Beépíthetőség: max.50%

                 Zöld felület: min. 25%, mely háromszintű növényzettel telepíthető (fű,cserje,fa)

                 Építménymagasság: max. 12,0 n iroda,szociális épületre, technológiai okokból üzemi épület

                         építmény esetén meghaladható! 

               Építési hely: elő-oldal és hátsókert min. 10-10 m 

1. Gip területén a közművesítettség előírt mértéke: teljes közművesítettség.
2. Gip területen geológiai szakvélemény készítendő a beruházást megelőzően.

Üdülőterület

7.§

1.       Üdülőterület a külterület-szabályozási terven üdülőházas területként (Üü) szabályozott terület.

2.       Üdülőházas területen (Üü) olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek, közösségi horgászház, sportlétesítmények és a szabadidő eltöltését és a turizmust szolgáló egyéb építmények helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

          Üdülőházas területen épület csak a szabályozási terv által lehatárolt építési helyen belül létesíthető.

         Az (Üü) Sz/20/7,5/5000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:

Kialakítható telek:                             min. 5000 m²

Beépítési mód:                                  szabadonálló

Beépítettség:                                     max. 20%

Építménymagasság:                           max. 7,5 m

Zöldfelület:                                       min. 40%

Építési terület:                                   előkert, oldalkert, hátsókert min. 10 m

Közművesítettség mértéke:                részleges (saját szennyvíztároló)

3.       Az üdülőházas területen a gyepterület természeti területként fenntartandó. A gyepterület honos fafajokkal ligetesen fásítható.

Különleges területek

8. §

1.       Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt

-    sportterület (Ks)

-    temető (Kt)

-    szennyvíztisztító telep (Ksz)

2.       Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

Beépíthető és kialakítható telek területe:                            min. 5000 m²

Beépítési mód:                                                                 szabadonálló

Beépítettség:                                                                    max. 10%

Építménymagasság:                                                         max. 6,0 m

Zöldfelület:                                                                     min. 40%

Építési terület: előkert, oldalkert                                       min. 5 m

3.       Temetők (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók ki a következő feltételekkel:

Beépíthető és kialakítható telek területe:                            min. 10.000 m²

Beépítési mód:                                                                 szabadonálló

Beépítettség:                                                                    max. 10%

Építménymagasság:                                                         max. 6,0 m

Építési terület: előkert, oldalkert                                       min. 5 m

4.       Szennyvíztisztító telep (Ksz) területén csak az üzemeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el.

Általános előírások

9. §

1.    Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.

2.    A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, de bontásuk esetén az előírt előkert betartandó.

3.    Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a falusi épületek arányrendszerét.

4.    A 4,5 m-es maximális építménymagassággal szabályozott építési övezetekben földszintes, vagy földszint + tetőteres épületek építhetők, emeletes épület vagy épületrész nem.

5.    Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés esetén garázs az előkertben is elhelyezhető oly módon, hogy

       - a garázskapu nyitott állapotban sem érhet az úttestre,

       - építménymagasság max. 3,0 m,

       - tetőszerkezet  nyeregtető vagy úgynevezett „zöldtető”,

3. a támfalgarázs földbemélyített (takart) része a pincéhez hasonló módon nem számít bele a beépített alapterületbe.

6.    Lke és Lf építési övezetben a beépíthetőség alsó határát el nem érő telek

       - telekösszevonással a szomszéd lakótelekhez csatolható, vagy

       - beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.

7.    Az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30%-tól 50%-ig. A tetőhajlásszögek szimmetrikusak legyenek. Javasolt a cserépfedés piros, barna és sötétzöld színden.

8.    A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum 10%-a mértékéig létesíthető.

9.    A beépítésre szánt belterületeken az előírt közművesítettség mértéke: teljes.

10.  Amennyiben az építési övezet határa javasolt kialakítandó telekhatárhoz kötött, a tényleges telekhatár eltérhet a javasolt vonaltól a szabályozott telekparaméteren belül. A tényleges telekhatár változásával együtt mozdul az építési övezet határa is.

Közlekedési és közműterületek

10. §

1.    A közutak céljára fenntartott terület (KÖu). A térképen nevesített utcák, utak esetében az egyértelműség miatt a (KÖu) jelölés elmarad. Kötöttpályás vasút területe (KÖk).

2. A külterületen közútként (KÖu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területét szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.

3. A közlekedési és közműterületen az OTÉK 26. § (3) szerinti építmények helyezhetők el.

4.    A belterületen négy szabályozási szintet különböztetünk meg:

       Országos közutak:

       a)    belterületi mellékutak: Ságvári  u., Sport u., Dózsa  u., Fő út és a Táncsics u. egy-egy szakasza: 16-22 m

       Helyi közutak.

b)    gyűjtőút: Fő utca, Kossuth  u.: 14-34 m,

       c)    lakóutcák: 8, 12, 14 m szabályozási szélességgel,

       d)    gyalogos és kerékpárút: 6 m szélességgel.

5.    A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.

6.    A közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon fasor legyen telepíthető.

7.    A beavatkozásként értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal kor-rekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításra, kisajátításra.

       Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető.

       A szabályozással érintett telkeken azonban az építési hely (elő- oldalkert) a szabályozási vonaltól értendő.

8.    A lakó-, ipari-, kereskedelmi és üdülő területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani.

       Temető, sport- és intézményi területek esetében vagy a telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell a parkolót kialakítani.

9.    Új belterületi útépítés során, azzal egyidőben a közvilágítást is ki kell építeni.

Zöldterületek

11. §

1. Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület.

2.    Közpark (Z) övezeti jelölést kaptak a méretüknél, kiépítettségüknél fogva közfunkciót ellátni képes (díszkert, szabadidős- illetve rendezvényi park), vagy arra alkalmassá tehető közterületek.

       Ebben az övezetben max. 2 %-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.

Erdőterület

12. §

1.       Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.

2. Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

3.       Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából

a)    védelmi (Ev),

b)    gazdasági (Eg),

c)    turisztikai (Et)

elsődleges rendeltetésű.

4.       A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32.§ szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

5.       Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépíthető telek területe:               10 ha (100 000 m²)

Beépítési mód:                             szabadonálló

Beépítettség:                                max. 0,1%

Építménymagasság:                      max. 6,0 m

6.       Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) a sportterülethez kapcsolódó erdő területe. Az övezet területén a rendeltetésének megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolja az erdőt és az építmények elhelyezéséhez hozzájárul.

7.       Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) övezetében a szabadtéri sportolás, a pihenés nem épület jellegű építményei helyezhetők el.

Mezőgazdasági terület

13.§

Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a)    általános mezőgazdasági terület (Má)

b)    kertes mezőgazdasági terület (Mk)

c)    korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

Általános mezőgazdasági terület

14.§

1.       Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

2.       Általános mezőgazdasági területen az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:

Beépíthető telek területe:

gazdasági épület esetén:                            min. 10 000 m²

lakóépület esetén:                                     min. 50 000 m²

Kialakítható legkisebb telek területe:                                min. 10 000 m²

Beépítési mód:                                                                 szabadonálló

Beépítettség mértéke:                                                       max. 3%

Építménymagasság: általános esetben max. 7,5 m, de technológiai szükségességből meghaladható

Építési terület:                                     előkert:                 min. 10 m

oldalkert:              min. 10 m

Kertes mezőgazdasági terület

15.§

1. Kertes mezőgazdasági területen (Mk) - amely a volt zártkerteket foglalja magában - pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló és állattartó épület helyezhető el.

2.       A területen

a)    a 720 m²-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b)    a 720-1500 m² területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve

3. az 1500 m²-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3 %-a, de legfeljebb 90 m² lehet, amelyen belül az állattartó épület alapterülete nem lehet több 10 m²-nél.

3.       A beépítés paraméterei:

Beépíthető telek területe                    min. 720 m²                            

Kialakítható telek területe                  min. 1500 m²                          

Beépítési mód                                   oldalhatáron álló                     

                                                         vagy szabadonálló                  

Beépítettség                                      max. 3% (max. 90 m²)            

Építménymagasság                            max. 3,5 m                             

Építési terület          előkert:              min. 5 m - max. 10 m              

                               oldalkert:           3 m          

4.       Az övezetben épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása csak 30-45°-os hajlásszögű nyeregtetős lehet.

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

16.§

          Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme, a talajvédelmi beruházások és a természet- és tájképvédelem érdekében épület nem létesíthető.

Egyéb terület

17.§

1.       Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások területe.

2.       Vízgazdálkodási területen csak a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények helyezhetők el.

IV.  KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

18.§

1.       A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.

2.       Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek

a)  közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,

b)  a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),

c)  a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,

d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint

e)  a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

3.       Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.

4.       A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati köztisztasági rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.

V. KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

Közművesítés

19.§

1.       A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára

            - vízellátás

            - szennyvíz elvezetés

            - csapadékvíz elvezetés

            - vezetékes gázellátás

            - távközlés

          a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak  szabályozási szélességében kell biztosítani, külterületi   közutak mentén  vezetett  közművezetékek elhelyezését  a közút kezelőjével való egyezetés alapján  lehet  elhelyezni.

2.       A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.

3.       A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.  A létesítmények tüzivíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.

4.       A vízfolyások mindkét partján 3-3 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.

5.       A közművezetékek védőtávolsága

          - az ivóvíz távvezeték védőtávolsága      2 - 2  m

          - a szennyvíznyomócső védőtávolsága  2  - 2 m

          - a termékvezeték védőtávolsága          5 - 5 m

          - hírközlő távvezeték védőtávolsága     1 - 1 m

          - a középnyomású gáz vezeték védőtávolsága     D90 alatt  4 - 4 m

                                                                                 D90 felett 5 - 5 m

  - a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága D90 alatt 4 – 4 m

                                                                                  D90 felett 5 – 5 m

          - 20 kV-os légvezeték védőtávolsága

                 belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m

                 külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m

- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m.

- távközlési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság (szabályozási terv szerint)

6.       Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.

VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Területi védelem

20. §

1. Településszerkezeti elemként védelemben részesítjük a Fő utcát, oly módon, hogy annak egyedi, kialakult karaktere megőrzendő, a negatív hatások csökkentendők. Ennek érdekében külön terv készítendő a Fő utca rendezésére, fejlesztésére.

VII. ÉPÍTÉSI KORLÁTOZÁS

21. §

1.       Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:

a)    külterületi közutak és vasút tengelyvonalától számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények a közlekedési hatóság hozzájárulásával létesíthetők;

b)    szennyvíztisztító telep 150 m védőtávolságán belül épület nem létesíthető

c)    a szabályozási terven lehatárolt üdülőterülettől 500 m védőtávolságon belül állattartó telep nem létesíthető,  

d) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető;

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22.§

1.    Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Dad Község Önkormányzatának 10/2001 (IX. 26.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.

2.    E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Rokosz Zsigmond                                                                  Mánomicsné Takács Erzsébet

       polgármester                                                                                                   jegyző

FÜGGELÉK

a Helyi Építési Szabályzat VI. Helyi Értékvédelmi Szabályozás című fejezetéhez

Helyi építészeti védelem:

Védett épület: református paplak Fő út 28. Hrsz. 301.

Védett terület: Fő utca Hrsz. 553.

Műemléki védelem:

-    Fő út 25. (392/3) Általános Iskola, egykori sörház, barokk, 1747. Építette: Fellner Jakab.

-    Fő út 43. (459) R. K. plébániaház, barokk, 1764. Építette: Fellner Jakab.

-    Fő út (460) R. K. templom, késő barokk, 1783. Berendezés: padok, barokk, XVIII. sz., oltár, szószék, copf 1780 körül.

-    Fő út (169) ref. templom, késő barokk, 1786. Átépítve. Berendezés: szószék, rokokó, XVIII. sz. második fele.

-    Dózsa György utca 20. sz. alatti népi lakóépület (tájház).

műemléki környezet szabályozási terv szerint.

Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

• Árpád hársfa, könyvtári hársfák

• Döbönkúti dűlőben lévő 032 hrsz –ú legelő a Hosszúlaposi árokkal együtt

• Szendi ér – Szilfa dűlő közötti Bírósági árok a gyepterülettel együtt

• Dadi vízfolyás középső, alsó szakasza

• Dad – Kömlődi vízfolyás középső alsó szakasza