Kecskéd község önkormányzat képviselő testületének 8/2019. (X.30.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2022. 11. 22- 2024. 10. 06

Kecskéd község önkormányzat képviselő testületének 8/2019. (X.30.) önkormányzati rendelete

Kecskéd Község Önkormányzat Képviselő-testületének1

2022.11.22.

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

-egységes szerkezetben az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelettel -

Kecskéd Község Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az önkormányzat megnevezése és adatai

1. § (1) A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat -és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kecskéd Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: Kecskéd, Vasút utca 105.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kecskéd Község Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4) A polgármesteri hivatal hivatalos neve: Kecskéd Község Polgármesteri Hivatala

(5) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatát – mely tartalmazza a belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét – a jegyző javaslatának figyelembevételével készült polgármesteri előterjesztés alapján a Képviselő-testület fogadja el.

(6) A polgármesteri hivatal működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételnek biztosításához szükséges pénzügyi fedezetet az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(7) A polgármesteri hivatal feladata az Önkormányzat működtetésével, az államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása.

(8) A polgármesteri hivatal munkamegosztási megállapodás alapján gondoskodik az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó valamennyi önálló költségvetési szerv bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

2. Az önkormányzat és jelképei

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására önkormányzati rendelet alkot.

5. § (1) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő döntéseiről, önkormányzati rendelet elfogadásról és egyéb közérdekű információkról a lakosságot elsősorban a www.kecsked.hu honlap útján valamint a Kecskédi Új Tükör című újság útján tájékoztatja.

(2) Az újságot évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítani a település történetét feldolgozó kutató munkához.

6. § A településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.

7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom -és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata

3. A képviselő-testület feladat és hatásköre

8. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

9. §2 (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre felkért külön bizottság.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az (1) bekezdésében említett részletes feltételeit.

10. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.

(3)3 A képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.”

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

4. A Képviselő-testület összehívása

11. § (1)A testület havonta egy rendes ülést tart, július és augusztus hónapban nyári szünetet tart.

(2)4 A képviselő-testület ülését a polgármester, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az alpolgármester hívja össze. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság elnöke hívja össze. A testületi ülést – a rendkívüli ülés kivételével - minden hónap utolsó szerdai napjára kell összehívni. Rendkívüli ülés bármely munkanapra összehívható.

Tartós akadályoztatásnak minősül különösen:
a) 30 napot meghaladó betegség, külföldi tartózkodás
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) az érintett bizottságok nem képviselő tagjait,
c) a jegyzőt,
d) a napirendi pontok előadóit,
e) akit a polgármester megjelöl, illetve akinek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottságok nem képviselő tagjait,
b) a jegyzőt,
c) akit a polgármester meghívott.
(5) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(6) 5 A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. A rendkívüli ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 1 nappal megkapják. A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, elektronikus úton, kivételesen indokolt esetben telefonon illetve szóban.
(7) 6 A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni a meghívónak a Polgármesteri Hivatal bejárata melletti hirdetőszekrényben történő kifüggesztésével (továbbiakban: helyben szokásos módon).
(8) 7 A képviselő-testületi ülés, helyéről, idejéről, napirendjéről a választópolgárok a meghívónak a 11. § (7) bekezdésben meghatározott, helyben szokásos módon történő kifüggesztésével értesülnek a 11. § (5) bekezdésben és a 11. § (6) bekezdésben megjelölt határidő figyelembe vételével.

5. Munkaterv

12. § (1) A képviselő-testület évenkénti jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkatervet minden év január 31-ig a javaslatok alapján a polgármester állítja össze.

(3) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) a bizottságok,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete,

(4) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a)a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és
napirendjét,
b)a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,
c)a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását.
(6) A gazdasági programot, továbbá a jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni a helyi újságban.

6. A Képviselő-testület ülése.

Az ülésvezetés szabályai.

13. § (1)8 A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a tisztségek egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság elnöke vezeti.”

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(4) A képviselő-testület egyedileg dönt az üzleti érdekről, indokolt esetben a zárt ülés tartásáról.

7. Az előterjesztés

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet -és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóba kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.

(4) A rendeletalkotással összefüggő napirend írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható.

8. A vita, szavazás

15. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(9) Minősített többség szükséges az Mötv-ben foglaltakon túl:

a) az önként vállalt feladatok meghatározásában,

b) a vállalkozásban való részvétel eldöntéséhez,

(10) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(11) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri, amelyről a testület egyszeri többséggel dönt.

(12) Ügyrend kérdésében név szerinti szavazást tartani nem lehet, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(13) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(14) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(15) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(16) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal számsoros nyilvántartást vezet.

(17) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

9. A titkos szavazás

16. § (1) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(2) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

10. Kérdés, interpelláció

17. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén ad választ a megkérdezett vagy 5

munkanapon belül írásban. Testületi ülésen a válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc.
(3) A képviselő képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
d) a jegyzőtől,
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - a kérdezett érdemi választ ad.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését meg- előzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgár- mester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet- a települési képviselő kivételével- a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. A jegyzőkönyv

19. § (1) A testületi ülésről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve készülhet hangfelvétel is. Amennyiben a képviselő-testületi ülésről hangfelvétel készül, azt a jegyzőkönyv kormányhival felé történő megküldését követő 30 napig kell megőrizni.

a.) Az eredeti példányt a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli
b.) A második példány a polgármesternél kerül tárolásra
c.) A képviselő-testületi ülések dokumentumait (jegyzőkönyv illetve hangfelvétel ha készült) a választópolgár és a képviselő a jegyző jelenlétében tanulmányozhatja.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyúj- tott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:
a) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket),
b) az ülés bezárásának az időpontját.
III. Fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás

13. Rendeletalkotás kezdeményezése

20. § (1)A rendeletalkotást kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők

b) az önkormányzati bizottságok elnökeik útján

c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

(2)9 A képviselő rendelet megalkotását írásban, indokolással ellátva kezdeményezheti. A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

14. A rendelettervezet elkészítése

21. § (1) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkésztésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa készíti el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő is.

(3) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetve szakértő készíti el.

(4) A tervezetet - a tárgy szerint érintett - bizottság megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt, és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, amelyről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(6) Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki. Az elfogadott rendeletet 5 munkanapon belül ki kell hirdetni. A hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja minősül a rendelet kihirdetése napjának. A kifüggesztés időtartama 10 nap.

(7) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtásáról és a végrehajtás tapasztalatairól a polgármester, jegyző tájékoztatást adnak.

b) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

15. A bizottság szervezete, feladatai

22. § (1) A képviselő-testület - önkormányzati feladatok ellátására - állandó bizottságokat hoz létre. A Bizottságok jegyzékét, és a bizottságok feladatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a korelnök -hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.

16. A bizottság működése

23. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elő terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(2) A Bizottság döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(4) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(5) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság kezeli és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, kivizsgálja a polgármester és a képviselői összeférhetetlenséget, méltatlanságot.

(7)10 A képviselő a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó

nyilatkozatát a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottságnak adja át.
(8) A helyi német nemzetiség ügyével a Kulturális – Ifjúsági és Sport Bizottság foglalkozik.
V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester.

17. A polgármester

24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester

a) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

c) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

d) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük

való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
e) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
f) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
g) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,

18. Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.

VI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák,

lakossági fórumok

19. Helyi népszavazás11

26. §12 A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

20. Közmeghallgatás

27. § (1) A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület témakörtől függően egynél több közmeghallgatást is tarthat.

VII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és költségvetése

21. Az önkormányzat vagyona

28. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzati vállalkozással kapcsolatos előírásokat rendelet állapítja meg.

(2 A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

22. Az önkormányzat költségvetése

29. § (1) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik.

(2) Az első forduló előterjesztése tartalmazza a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek figyelembevételével

a) az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzését, helyzetfelmérést

b) a számításba vehető bevételi forrásokat, azok bővítési lehetőségeit

c) a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározását, sorrendjét.

(3) A végleges költségvetést a képviselő-testület - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - a második fordulóban fogadja el.

(4)13 Az előterjesztést a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja.

VIII. Fejezet

Egyéb rendelkezések

23. A helyi nemzetiségi önkormányzat

30. § A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködési feltételeit a két

önkormányzat az Együttműködési megállapodásban rögzíti, amely az SZMSZ 2.sz. melléklete.

24. A társulások

31. § Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt illetve működik együtt más önkormányzatokkal

25. A polgármesteri hivatal

32. § (1) A Hivatal munkarendje:

a.) Hétfő: 7.3o órától 17 óráig
b.) Kedd - Csütörtök: 7.3o órától 16 óráig
c.) Péntek: 7.3o órától 12.30 óráig
(2) ügyfélfogadás rendje:
a.) Hétfő: 13.oo órától 17.oo óráig
b.) Szerda: 8.oo órától 12.oo óráig
13.oo órától 16.oo óráig
c.) Péntek: 8.oo órától 12.oo óráig.
(3) 14 A jegyzői tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamig az igazgatási előadó látja el.”
IX. Fejezet

Záró rendelkezések

33. § (1) Ez a rendelet 2019. október 30-án 17.13 perckor lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról 6/2011. (III.30.) sz. önkormányzati rendelet.

1. Melléklet a 8/2019.(X.30.)sz. rendelethez

A bizottsági szervezet és feladatok

1. Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat kezelő Bizottság: 5 fő (3 fő képviselő és 2 fő külső bizottsági tag)

Feladata:

1. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására, valamint a képviselők tiszteletdíjára,

2. kezeli és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat,

3. kivizsgálja az összeférhetetlenség , illetve méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezéseket, átveszi a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlen tisztségről történő lemondó nyilatkozatokat

4. a költségvetésről, annak módosításáról és zárszámadásról szóló előterjesztés tárgyalása, egyéb pénzügyi illetve helyi adó tárgyú rendeletterveztek és előterjesztések véleményezése

5. helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásra vonatkozó pályázatának véleményezése, formai és tartalmi ellenőrzése

6. az Önkormányzat által átadott nagy összegű pénzeszközökkel való elszámolás véleményezése

7. belső ellenőrzésről szóló beszámoló véleményezése

8. pályázatokkal kapcsolatos javaslattétel, véleményezés

9. egyéb, az önkormányzat költségvetését érintő előterjesztések véleményezése

2. Műszaki -Településfejlesztési - Környezetvédelmi Bizottság: 5 fő (3 fő képviselő és 2 fő külső bizottsági tag)

Feladata:

1./Előkészíti a településfejlesztési és területrendezési feladatokat.

2./Részt vesz a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet megállapító, módosító rendeletek

előkészítésében.

3./Előkészíti az önkormányzati ingatlanok műszaki állapotának évenkénti felmérését, javaslatot tesz a

feladatok megvalósításának fontossági sorrendjére, a költségvonzata megjelölésével

4./Előkészíti a közszolgáltatási ellátásra vonatkozó megállapodásokat, részt vesz az

ármegállapításban.

5./Előkészíti a környezetvédelmi feladatok megoldását.

6./Figyelemmel kíséri a község fejlesztési célkitűzésinek megvalósítását, javaslatot tesz a képviselő-

testület felé a fejlesztési feladatokkal kapcsolatban.

7./Javaslatot tesz épületek védetté nyilvánítására.

8./Előkészíti a közterületek rendjével, biztonságával, a környezetvédelemmel kapcsolatos testületi

döntéseket

3. Kulturális – Ifjúsági és Sport Bizottság: 5 fő (3 fő képviselő és 2 fő külső bizottsági tag)

Feladata:

1./előkészíti az önkormányzati ünnepségeket

(Májusi falunap, Öregek napja, testvérkapcsolati rendezvények)

2./ előkészíti a szabadidősport, a gyermek és ifjúsági sport feltételeinek fejlesztését

3./ előkészíti az önkormányzati döntéshez az intézményhálózat működtetési és fejlesztési javaslatokat

véleményezi a közoktatási és közművelődési tárgyú előterjesztéseket (SzMSz, Pedagógiai Nevelési

Program, intézményi működésről szóló beszámolók)

8/2019. (X.30.) önkormányzati rendelet

2. melléklet

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről
Kecskéd Község Önkormányzata (képviseli: ……………………..polgármester, székhely: 2852 Kecskéd, Vasút utca 105., bankszámlaszám:……………………, adószám: …………….., KSH statisztikai számjel:………………., törzskönyvi azonosító szám: ……………..) továbbiakban Önkormányzat,
másrészről a
másrészről a Kecskédi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete (képviseli: ………………….. elnök, székhely: ………………………., számlázási cím:……………………, bankszámlaszám:………………………., adószám: …………………, KSH statisztikai számjel:……………., törzskönyvi azonosító szám: …………….) továbbiakban KNNÖ között, az alulírott helyen és időben, a következő
feltételekkel:
alapján az Önkormányzat és a KNNÖ együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Kecskédi
Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött Együttműködési Megállapodást ……./20….
(……..). önkormányzati határozatával, valamint …../2022. (XI…..) rendeletével jóváhagyta.
A Kecskédi Német Nemzetiségi Önkormányzat az együttműködési megállapodást ……/20…
…… határozatával jóváhagyta.

I. A KNNÖ önkormányzati működése személyi és tárgyi feltételeinek

biztosítása

A Képviselő-testület a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az
Önkormányzat költségvetési rendeletének keretein belül – a KNNÖ részére a működéshez
szükséges feltételeket, a polgármesteri hivatal (továbbiakban: Hivatal) székhelyén biztosítja a KNNÖ részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá Hivatal útján gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, ezek során:

1. Helyiséghasználat biztosítása

a) A Képviselő-testület a KNNÖ részére - önkormányzati működésének biztosítása

érdekében - az Önkormányzat tulajdonát képező, a 2852 Kecskéd, ………….. sz.
alatti ingatlanában, biztosít ingyenes rendeltetésre alkalmas helyiség-használati lehetőséget, havonta igénye szerint.

b) Az Önkormányzat az a) pontban meghatározott ingatlan használatával kapcsolatban

fizeti a villany, a víz-csatorna, a fűtés, a szemétszállítás és a kéményseprés díja
közüzemi díjakat, költségeket.

c) Az Önkormányzat a KNNÖ külön kérelmére – előzetes egyeztetést követően – a

KNNÖ működésével kapcsolatos, eseti jellegű események, rendezvények (így
különösen közmeghallgatás, fórum, kötelező önkormányzati feladatok ellátását
szolgáló rendezvények) lebonyolítására a KNNÖ kérelmében meghatározott
időtartamra egyéb ingatlanának helyiségeit - amennyiben az Önkormányzat egyéb közfeladatainak ellátását nem akadályozza - ideiglenesen és ingyenesen biztosítja.

d) A KNNÖ nagyobb szabású rendezvényeinek, programjainak megvalósításához az

Önkormányzat közreműködését, segítségét kérheti.

2. A KNNÖ önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek

biztosítása

a) Az Önkormányzat a KNNÖ részére – kérésére, igénye szerint - biztosítja a Hivatal nyitvatartási idejében az olyan technikai eszköz használatát is, melyek a KNNÖ-nek biztosított ingatlanban nem találhatóak meg és az Önkormányzat a székhelyén rendelkezik vele.

b) Az Önkormányzat biztosítja a KNNÖ pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb

alapvető feladatai külön egységes szabályok szerinti elvégzését az Önkormányzat által
működtetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai
rendszerrel, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál az
átláthatóság érdekében.

c) Az Önkormányzat honlapján keresztül köteles a KNNÖ részére elektronikus felületet

biztosítani annak érdekében, hogy a nemzetiségi önkormányzat eleget tehessen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének.

d) A KNNÖ önkormányzati működéséhez szükséges adminisztratív, e-ügyintézéshez

szükséges segítő feladatokat a Hivatal kijelölt ügyintézője látja el.

e) A KNNÖ bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási, és ezzel összefüggő nyilvántartási feladatokat a Hivatal kijelölt pénzügyi ügyintézője látja el az Áht. 6/C. §-a alapján.

f) A KNNÖ a belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal belső ellenőrzését végző szerződött szakember látja el.

A KNNÖ jelen megállapodással tudomásul veszi, hogy a Képviselő-testületi adminisztrációs és egyéb, e pontban jelölt feladatok elvégzését, továbbá a pénzügyi elszámolásait a Hivatal jegyzője által meghatározott munkarend betartásával kell tervezni és teljesíteni. Ennek keretében a Hivatal kijelölt ügyintézője:
- részt vesz a KNNÖ képviselő-testületi üléseinek előkészítésében, így különösen a
meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítésében
- részt vesz a testületi döntések és a tisztségviselői döntések előkészítésében, ellátja a
döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási és előkészítési feladatokat,
- ellátja a KNNÖ működésével kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat,
- gondoskodik a KNNÖ üléseire szóló meghívók szabályszerű kifüggesztéséről,
- gondoskodik a KNNÖ képviselő-testületi ülésre beterjesztésre alkalmasság vizsgálata
céljából az előterjesztések előzetes megküldéséről, továbbá a jegyzőkönyvek megküldéséről a nemzetiség törvényességi, továbbá a pénzügyi feladatait ellátó, hivatali dolgozó részére,
- gondoskodik a KNNÖ üléseire készített előterjesztések, valamint a testületi döntések
és az ülésekről készített jegyzőkönyvek Önkormányzat honlapján való közzétételéről,
továbbá a Kormányhivatal részére történő továbbításáról legkésőbb a testületi ülést
követő 15. napon belül, melynek tényét a Kormányhivatalnak megküldött e-mail
másolati példányával igazolja az elnök felé,
- közreműködik a KNNÖ működésével kapcsolatos közérdekű adatok, valamint közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételében, e körbe a szükséges adatokat továbbítja a közzététel érdekében a Hivatal Jegyzője által kijelölt munkatárs részére.
A munkaköri leírásában e feladattal megbízott pénzügyi ügyintéző:
- szükség esetén gondoskodik a telefonhasználat utáni, a KNNÖ -t terhelő adó
megállapításáról, bevallásáról,
- gondoskodik a KNNÖ által leadott bizonylatok pénzügyi rendszerben történő iktatásáról, illetve ellátja az érvényesítési feladatokat,
-naprakészen vezeti az előirányzat nyilvántartást,
- gondoskodik a szükséges előirányzat módosítások ellenőrzéséről, illetve a KNNÖ
költségvetési határozatába történő beépítéséről,
- gondoskodik a KNNÖ átutalási tételeinek rögzítéséről a banki terminálba,
- gondoskodik a KNNÖ pénztárának működéséről, nyilvántartás vezet, ki- és
befizetéseket teljesít az érvényesített és utalványozott pénztári alapokmányoknak
megfelelően,
- ellátja a bankkivonatok, házipénztár teljesített pénzforgalom, vegyes bizonylatok,
előirányzat-módosítások kontírozását, és könyvelését,
-határidőre gondoskodik a Kincstár felé történő adatszolgáltatásról,
- gondoskodik a tárgyi eszközök leltárának elkészítéséről, az évközben történő
állományváltozások rögzítéséről, egyedi nyilvántartó lapon történő könyveléséről,
főkönyv felé történő feladásáról,
- szükség esetén együttműködik az elnökkel, vagy az által kijelölt személlyel a
kötelezettségvállalások megfelelő nyilvántartása érdekében.

II. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje

1. A KNNÖ költségvetési határozatának elkészítése

a.) A költségvetési törvény kihirdetését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes
információk ismeretében az jegyző megbízottja folytatja az egyeztetést a KNNÖ
elnökével, ezen egyeztetés keretében a KNNÖ elnöke rendelkezésre bocsátja a KNNÖ következő évével kapcsolatos pénzügyi adatokat, egyéb információkat.
b.) A jegyző a kijelölt pénzügyi ügyintéző közreműködésével készíti elő a KNNÖ költségvetési határozatának tervezetét. A KNNÖ képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a KNNÖ költségvetését.
c.) Az Önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza a KNNÖ részére nyújtott
önkormányzati költségvetési támogatás összegét.

2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje

a.) A KNNÖ Képviselő-testülete amennyiben az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a kijelölt hivatali pénzügyi ügyintéző az elnök kérésére készíti elő.
b.) A KNNÖ eredeti előirányzatai a kiemelt költségvetési előirányzatok tekintetében a KNNÖ Képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.
c.) A KNNÖ elnöke jogosult a kiemelt előirányzatokon belüli átcsoportosításra, melyről
a KNNÖ Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
d.) A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és a változásaikról a Hivatal kijelölt pénzügyi dolgozója naprakész nyilvántartást vezet.

3. Információszolgáltatás a költségvetésről

3.1. A Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetését költségvetési határozatban állapítja

meg. A KNNÖ költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a hivatal kijelölt munkatársának úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.

3.2. A KNNÖ évente, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja

meg:

a) a Stabilitási tv.45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott

jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és

b) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keleteztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. A határozat tervezetét az elnök a hivatal kijelölt pénzügyi munkatársa közreműködésével készíti elő.

4. A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje

4.1. A Nemzetiségi Önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadását határozatban köteles elfogadni.

a.) A KNNÖ-nek - vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli
jogszabályok szerinti - december 31-i fordulónappal - éves költségvetési beszámolót,
az éves költségvetési beszámoló alapján évente, az elfogadott költségvetéssel
összehasonlítható módon, az év utolsó napján érvényes szervezeti besorolási rendnek
megfelelő zárszámadást kell készíteni. A zárszámadási határozat tervezetét a jegyző
a kijelölt pénzügyi munkatárs közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzattal
történő előzetes egyeztetést követően.
b.) A jegyző által elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök terjeszti a
Képviselő-testület elé az Áht. 91. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően
úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de
legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.

4.2. Az elnök az Önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a KNNÖ képviselő-testületének a KNNÖ költségvetési határozatának

időarányos teljesítéséről.

III. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás

1. Költségvetési határozat végrehajtása

a.) A KNNÖ gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a Hivatal
kijelölt pénzügyi dolgozóján keresztül látja el.
b.) A nemzetiségi önkormányzati választások évében a nemzetiségi önkormányzat
rendelkezésére álló önkormányzati forrásból biztosított előirányzatok felhasználására,
az előirányzatok terhére kötelezettségek vállalására naptári éven belül a nemzetiségi
önkormányzati választások időpontjához igazítottan, időarányos ütemezés szerint
kerülhet sor.

2. Kötelezettségvállalás rendje

2.1. A KNNÖ nevében kötelezettségvállalásra az Ávr. 52. § (7) bekezdése alapján a

nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi
önkormányzati képviselő jogosult.

2.2. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról,

hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a
fedezetet.

2.3. Törvény vagy az Ávr. eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli

kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

a) értéke a 200.000 Ft-ot nem éri el

b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége,

c.) az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.

3. Pénzügyi ellenjegyzés

3.1.A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a Hivatal gazdasági vezetője, vagy az
általa írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő végzi. A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésre.
3.2.Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a fent előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek
erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót. Ha kötelezettséget vállaló KNNÖ vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről a Hivatal vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A jegyző a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles
megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
3.3.A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés
dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra
jogosult személy aláírásával kell igazolni.

4. Teljesítésigazolás

4.1.A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell
a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában
foglaló kötelezettségvállalás esetében - ha a kifizetés vagy annak egy része az
ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes - annak teljesítését.
4.2.A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás („kifizethető”)
megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
4.3.Teljesítés igazolás szükséges akkor is, ha a kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1)
bekezdés alapján történik.

5. Érvényesítés

5.1. Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján - az Ávr. 57. § (3) bekezdése szerinti

esetben annak hiányában is - az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a
fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az Áhsz., az Ávr. és e
szabályzat előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

5.2. Ha az érvényesítő az 5.1. pontban meghatározott jogszabályok, szabályzatok

megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem
tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló („érvényesítve”) megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

5.3. Az érvényesítést a Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a

Hivatal állományába tartozó köztisztviselő végzi.

6. Utalványozás

6.1. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány – utalvány rendelet –alapján

történik. A bevételek utalványozására – amennyiben az szükséges –a teljesítésigazolását
követően kerülhet sor.

6.2. Az utalványozás minden esetben külön írásbeli rendelkezéssel történik.

A külön írásbeli rendelkezésnek meg kell felelnie az Ávr. 59. § (3) bekezdésében található
előírásoknak.

6.3. A KNNÖ a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának

elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az
általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak érvényesítés után lehet.

7. Utalványozás ellenjegyzése

7.1. Az utalvány rendelet elkészítését követően, az utalványozást megelőzően kerül sor az

utalvány ellenjegyzésére.Az ellenjegyző az utalvány adattartalmát egyezteti a kötelezettségvállalás alapját képező bizonylattal.

7.2. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény

tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény
tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és
teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási,
ellenjegyzési, teljesítésigazolási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a
tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy a maga javára
látná el.

8. Kötelezettségvállalás nyilvántartása

8.1. A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli

kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből
a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.

8.2. A KNNÖ köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből egyértelműen megállapítható,

költségvetési soronként, a szabad előirányzat összege.

8.3. A KNNÖ félévente köteles nyilvántartását egyeztetni a Hivatal kijelölt pénzügyi munkatársa által vezetett előirányzat nyilvántartásával.

9. Likviditási terv

A Hivatal Pénzügyi Osztálya az Áht. 78. § (2) bekezdésében és az Ávr. 122. § (2)
bekezdésében foglaltak szerint a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta likviditási
tervet készít.

IV. A KNNÖ pénzforgalmi számlája

1. A KNNÖ pénzforgalmi számlaszáma: ………………… . A KNNÖ gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalom a részére és kizárólagos használatára megnyitott fenti pénzforgalmi számlán bonyolódik. A KNNÖ Képviselö-testülete az elnök javaslatára határozatban jogosult dönteni a számlavezető megváltoztatásáról. A KNNÖ a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntésről a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát a Hivatal kijelölt pénzügyi dolgozóján keresztül értesíti.

2. A KNNÖ működésének helyi önkormányzattól eredő támogatását a KNNÖ a

mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározottak szerint kapja meg
átutalással. A központi költségvetési támogatást a Magyar Államkincstár utalja a KNNÖ
számlájára.

V. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje

1. A Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.

2. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal

és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat
tekintetében az elnök felelős.

3. A Hivatal adatbenyújtóként a KNNÖ, mint adatszolgáltató nevében a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget határidőre teljesíti.

VI. A KNNÖ törvényes működésével kapcsolatos együttműködés egyéb területei

1. A KNNÖ testületi ülésein az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz

a Jegyző, vagy az általa kijelölt, vele azonos képesítési előírásoknak megfelelő
köztisztviselő, aki jelzi a KNNÖ felé, amennyiben törvénysértést észlel.

2. Az Önkormányzat a KNNÖ működésével kapcsolatos közérdekű adatok, valamint

közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételéről gondoskodik.

3. Az Áht., illetve a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről

szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet által a belső kontrollrendszerre előírt
követelményeket a Hivatal teljesíti, folyamataiba, szabályzataiba beépítve a települési
nemzetiségi önkormányzatot, mivel a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának
végrehajtó szerve a Hivatal.

4. Az Áht. 70. §-ában meghatározott belső ellenőrzési feladatokat a Hivatal belső ellenőrzését is lefolytató belső ellenőr látja el. Az ellenőrzések során a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII.31.) Korm. rendelet és a Belső ellenőrzési kézikönyv előírásait kell alkalmazni.

5. A KNNÖ az általa benyújtott pályázatok beadásánál, pénzügyi lebonyolításánál és

elszámolásánál saját maga jár el. A Hivatal igény szerint a KNNÖ által benyújtott
pályázatokhoz a KNNÖ ismert kötelezettségvállalásairól, bankszámlaegyenlegéről és
vagyoni helyzetéről szolgáltat pénzügyi adatot. A pályázatokhoz kapcsolódó
kötelezettségvállaláshoz a vagyoni és számviteli analitikus nyilvántartáshoz szükséges
információkat és dokumentációkat a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke – szüksége setén
a Hivatal kijelölt munkatársainak közreműködésével - biztosítja.

6. Jelen együttműködési megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos

jogszabályok szerint kell eljárni.

VII. Záró rendelkezések

1. Az együttműködési megállapodást minden évben január 31. napjáig, általános vagy időközi

választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell felülvizsgálni és szükség szerint
módosítani.
2.Jelen együttműködési megállapodás elfogadásával hatályát veszti a Kecskédi Német
Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének ……/20….(…..). határozatával elfogadott
Együttműködési megállapodás. A megállapodás az aláírás napjától lép hatályba és az ebben
foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.

3. melléklet15

A polgármesterre átruházott Képviselő-testületi feladat és hatáskörök

1. Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek – a központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások kivételével - a számlavezető pénzintézetnél a legnagyobb hozamot biztosító elhelyezése.

2. Az önkormányzati dologi kiadásokra előirányzatokon belül átcsoportosítást végezhet - csak a tárgyévre vonatkozóan, a következő évi költségvetésre való kihatás nélkül. Az általános tartalék keret terhére rendkívüli, halaszthatatlan feladatok végrehajtására esetenként 500.000 forint összeghatárig kötelezettséget vállalhat - erről a soron következő testületi ülésen köteles a képviselőket tájékoztatni.

3. Gyakorolja az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt átruházott hatásköröket.

4. Ellátja a települési támogatásokról és szociális szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletben foglalt átruházott hatásköröket.

5. Ellátja a szociális tüzifa juttatásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt hatásköröket.

6. Ellátja a közterület használat szabályairól szóló és díjáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt átruházott hatásköröket.

7. Ellátja a közterület filmforgatási célú használatáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt átruházott hatásköröket.

8. Ellátja a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglalt átruházott hatásköröket.

1

Az önkormányzati rendeletet a Kecskéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 7.) önkormányzati rendelete 51. §-a hatályon kívül helyezte 2024. október 7. napjával.

2

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

3

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

4

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

5

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

6

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

7

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

8

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

9

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

10

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

11

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

12

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

13

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

14

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól

15

1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet: hatályos 2020.01.30-tól