Kömlőd Község Önkormányzata 17/2005. (XII.5.)
a helyi építési szabályzatról (egységes szerkezetben)
Hatályos: 2024. 04. 03
Kömlőd Község Önkormányzata 17/2005 (XII.5.)
a helyi építési szabályzatról (egységes szerkezetben)
2024.04.03.
Kömlőd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 6. §. 3/a pontja alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet területi hatálya kiterjed Kömlőd község teljes közigazgatási területére.
2. Kömlőd község közigazgatási területén területet felhasználni csak a 73/2005.(XII.2.) sz. határozattal jóváhagyott szerkezeti terv területfelhasználási kategóriáinak figyelembevételével szabad.
3. Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.
4. E rendelet területei és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
1. A község közigazgatási területe bel és külterületre oszlik meg.
2. E rendelet mellékletei:
2. melléklet: Külterületi szabályozási terv 2005. M=1:10000
3. melléketl: Kömlőd község külterületi szabályozási terv módosítása 2022 M=1:5000
1. Beépítésre szánt területek:
a) lakóterületek:
aa) kertvárosías lakó,
ab) falusias lakó,
b) vegyes területek:
ba) településközponti vegyes
bb) központi vegyes
c) gazdasági: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági
d) különleges területek:
da) mezőgazdasági üzemi
db) sportterület,
dc) temető,
dd) oktatási terület
(2) Beépítésre nem szánt területek:
a) közlekedési és közműterület. közút
b) zöldterület: közpark
c) erdőterület
ca) védelmi rendeltetésű
cb) gazdasági rendeltetésű
cc) egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésű
d) mezőgazdasági:
da) általános mezőgazdasági terület
db) kertes mezőgazdasági terület
de) korlátozott használatú mezőgazdasági terület
e) 1 különleges terület:
ea) külszíni bánya,
eb) megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület
f) vízgazdálkodási terület
II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK SZABÁLYOZÁSA
Lakóterületek szabályozása
1. Kertvárosias lakóterület (Lke) kistelkes belső lakótömbök és a Kövecseshegyi lakóterület fejlesztés területe. Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK
13. §-ban meghatározott építmények is.
a) (Lke-1) O/30/4.5/600 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 600 m2
Beépíthető telekterület: min. 400 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max: 30%
Építménymagasság: max. 4,5 m
Zöldterület: min. 50%
Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. §.(1) szerint
hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (A 30%-on
belül).
b) (Lke-2) O/30/4,5/800 jelű építési övezet
Kialakítható telekterület: min. 800 m2
Beépíthető telekterület: min. 600 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Beépítettség: max: 30%
Építmánymagasság: max: 4,5 m
Zöldterület: min. 50 %
Építési terület: előkert: min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: min. 6 m, ill. OTÉK 36. §.(1) szerint
hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 6 m a 100 mnél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
Állattartó vagy műhely épület beépíthető alapterülete max. a telekterület 5%-a. (30%-on
belül.)
2. Falusias lakóterületek (Lf) a település külterületéhez kapcsolódó illetve bel-ső nagytelkes kertes családiházak építési övezetei.
Lakóépületen kívül elhelyezhetők ebben az övezetben az OTÉK 14. §-ban meg-határozott építmények is.
(Lf)-1 O/ 30 / 4,5/ 800 jelű építési övezet:
Telekterület: min. 800 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló
Építménymagasság: max. 4,5 m
Építési terület: előkert: - min. 5 m általános esetben, új telekalakításnál
- kiépült utcákon a kialakult homlokzatvonal szerint
oldalkert: - min. 4 m, ill. OTÉK 36. § (1) szerint
hátsókert: - min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén - min. 20 m 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
1. Településközponti vegyes terület (Vt) a község központi térségében lévő telektömbök építési területe, amely jellemzően vegyes funkciójú. Lakó-, intézményi-, kereskedelmi- stb. építmények önálló rendeltetési egységeit vegyíti egy telektömbben esetleg egyetlen telken.
A (Vt) területen lévő parkfelületek nem önálló területfelhasználási egységként, hanem zöldfelületenként jelennek meg.
2. A (Vt) területen elhelyezhető mindaz, amit az OTÉK
16. §-a nevesít. Állattartó épület lakótelken sem létesíthető.
3. (Vt) O,SZ/30/6,0/1000 jelű építési övezet:
Kialakítható telekterület: min. 1000 m2
Beépíthető telekterület: min. 600 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadonálló
Beépítettség: max. 30%
Zöldfelület: min. 50%
Építménymagasság: lakótelkek esetén max. 4,5 m
intézmény esetén max. 6 m
Építési terület: előkert: a kialakult utcavonal szerint
oldalkert: min. 6 m, illetve OTÉK 36. §.(1) szerint
hátsókert: min. 6 m a 100 m-nél kisebb telekhosszúság esetén
min. 20 m a 100 m-nél nagyobb telekhosszúság esetén
(4) Központi vegyes terület (Vk) jellemzően az intézmények, közösségi létesítmények és szolgáltatások építési övezete.
(Vk) O,Sz/40/7,5/2000 jelű építési övezet:
Beépíthető telekterület: min. 2000 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló vagy szabadon álló
Beépítettség: max. 40%
Zöldfelület: min. 50%
Építmény magasság: max. 7,5 m
Építési hely: előkert: kialakult, illetve illeszkedés szerint oldalkert és hátsókert: 6 m
1. A gazdasági területeken belül megkülönböztetendő kereskedelmi, szolgáltató terület és
mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.
2. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) az OTÉK 19. §-ában meghatározott gazdasági
tevékenység elhelyezésére szolgáló övezet.
A (Gszk) Sz/40/6,0/2000 jelű építési övezet beépítési paraméterei:
Kialakítható telekterület: min. 2000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 40%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Zöldfelület: min. 20%, ezen belül a telekhatár mentén körben fasor telepítendő
Építési terület: elő, oldal és hátsó kert min. 6-6 m.
3. Mezőgazdasági üzemi gazdasági terület
a) Mezőgazdasági üzemi (egyéb ipari) gazdasági terület (Gm) a művelésből kivett
mezőgazdasági major és mezőgazdasági üzemi jellegű építményk elhelyezése céljából
kijelölt terület.
b) A területen ipari, településgazdálkodási létesítmények, továbbá a növénytermesztés, az
állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldogozás és –tárolás üzemi építményei
helyezhetők el. Elhelyezhetők még az előzőekben felsorolt építményekkel közegészségügyi
és környezetvédelmi szempontból összeegyeztethető kereskedelmi és szolgáltató létestmények,
továbbá szolgálati lakás is.
c) A (Gm) Sz/30/7,5/3000 jelű építési beépítési paraméterei:
Beépítési paraméterek az építési övezeten belüli telkekre vonatkoztatva:
Kialakítható teelek területe: min. 3000 m2
Beépíthető telekterület: min. 1000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 30%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Zöldfelület: min. 30%
(ezen belül a telekhatár mentén kötelezően fa- és cserjesor telepítendő)
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert: min. 10 m
hátsókert: min. 10 m
1. Különleges terület a szabályozási terv szerint lehatárolt
- sportterület (Ks)
- temető (Kt)
- oktatási terület (Ko)
2. Sportterület (Ks) a kizárólagosan sportolási létesítmények és azok kiszolgáló építményeinek
elhelyezésére szolgáló terület.
Beépíthető és kilakítható telek területe: min. 1000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Zöldfelület: min. 40%
építési terület: előkert, oldalkert min. 10 m
3. Temető (Kt) szabályozott területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények alakíthatók
ki a következő feltételekkel:
Beépíthető és kialakítható telek területe: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 10%
Építménymagasság: max. 6,0 m
Építési terület: előkert, oldalkert min. 5 m
4. Oktatási terület (Ko) szabályozott területén a Gyógypedagógiai Intézet építményei
találhatók, illetve helyezhetők el.
Beépíthető és kialaktható telek területe: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 30%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési hely: kialakult
Zöldfelület: min. 40%
1. Amennyiben telekosztással alakítanak ki új telket, az így kialakított telkek mindegyike meg kell feleljen az előírt minimális telekterületnek.
2. A jelenlegi vagy kialakítandó telekhatáron álló meglévő épületek felújíthatók, de bontásuk esetén az előírt előkert betartandó.
3. Az utcakép védelme érdekében a helyileg védett épületek környezetében a nem védett épületekre is vonatkoztatva meg kell őrizni a falusi épületek arányrendszerét.
4. A falusias lakó-, kertvárosias lakó építési övezetekben építendő lakó épület valamint vegyes terület esetén lakó funkciójú épület földszintes vagy földszint + tetőteres lehet, emeletes épület vagy épületrész nem építhető. Ezek a lakó épületek legfeljebb két lakást tartalmazhatnak, több lakásos társasház nem építhető.
5. Min. 20%-os terepemelkedés vagy terepesés garázs az előkertben is elhelyezhető őly módon, hogy:
- a garázskapu nyitott állapotban sem érhet az úttestre,
- építménymagasság max. 3,0 m
- tetőszerkezet nyeregtető vagy úgynevezett „zöldtető”,
- a támfalgarázs földbemélyített (takart) része a pincéhez hasonló módon nem számít bele a
beépített alapterületbe.
6. Lke és Lf építési övezetben a beépíthetőség alsó határát el nem érő telek
- telekösszevonással a szomszéd telekhez csatolható, vagy
- beépíthető kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó célra az övezeti paraméterek figyelembevételével.
7. Az épületek magastetővel építendők, tetőhajlásszög 30-tól 50 fokig. A tetőhajlásszögek
szimmetrikusak legyenek. Javasolt a cserépfedés piros, barna és sötétzöld színben.
8. 2
93
10. A főépület alapterületén kívüli terepszint alatti létesítmény a telek területének maximum
10%-a mértékéig létesíthető.
11. 4
12. A beépítésre szánt belterületeken az előírt közművesítettség mértéke: teljes.
13. Amennyiben az építési övezet határa javasolt kialakítandó telekhatárhoz kötött, a tényleges
telekhatár eltérhet a jvasolt vonaltól a szabályozott telekparaméterekn belül. A tényleges
telekhatár változásával együtt mozdul az építési övezet határa is.
14. Építési telekre a beépítési kötelezettség a tulajdon szerzéstől számított 4 év.5
Közlekedési és közműterületek
1. A közutakcéljára fenntartott terület (Köu). A térképen nevesített utcák, utak esetében az
egyértelműség miatt a (Köu) jelölés elmarad.
2. A külterületen közutként (Köu) az országos közutakat és a helyi gyűjtő utak területé
szabályozzuk. Megkülönböztetünk tervezett telekterületet és védőtávolságot.
3. A közlekedési közműterületen az OTÉK 26. §. (3) szerinti építmények helyezhetők el.
4. A belterületen négy szabályozási szintet különböztetünk meg:
a) országos mellékutak: Palóczi H. Á. u., Szabadság u.: 14-22 m
b) gyűjtőút: József A. u., Ady E. u., Határ u., Petőfi S. u: 14-16-22 m
c) lakóutcák: 8, 12, 14 m szabályozási szélességgel,
d) gyalogos és kerékpárút: 6 m szélességgel.
5. A terven jelölt szabályozási szélességek minimumként értelmezendők.
6. A közművek úgy rendezendők a telken belül, hogy az utak mellett legalább egy oldalon
fasor legyen telepíthető.
7. A beavatkozáskéént értelmezhető szabályozási vonalak, melyek útszélesítést, útvonal kor-rekciót jelölnek, nem kötelezik az építési telek tulajdonosát és az út tulajdonosát azonnali bontásra, telekalakításr, kisajátításra. Végrehajtása folyamatos, a két fél megegyezése függvényében ütemezhető. A szabályozással érintett telkeken azonban az építési hely
8. A lakó-, ipari-, kereskedelmi területek esetén a parkolást telken belül kell megoldani. Temető, sport – és intézményi területek esetében vagy telken belül, vagy az önkormányzat által meghatározott közterületen kell parkolót kialakítani.
9. Új belterületi útépítés során, azzal egyidőben a közvilágítást is ki kell építeni.
1. Zöldterület (Z) a közparkként szabályozott közterület
2. Közpark (Z) övezeti jelöléstkaptak a méretüknél, kiépítettégüknél fogva a közfunkciót ellátni képes (díszkert, szabadidős-, illetve rendezvényi park), vagy arra alkalmassá tehető közterületek. Ebben az övezetben max. 2%-os mértékig elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ában nevesített építmények.
1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdőművelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv szerint erdősítésre kijelölt terület.
2. Az erdősítésre kijelölt területen a mezőgazdasági használat, korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.
3. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg)
c) turisztikai (Et)
elsődleges rendeltetésű.
4. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott erdő (Ev) területén épület nem létesíthető. Az OTÉK 32. §. szerinti építmények csak akkor létesíthetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.
5. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el a következő feltételekkel:
Beépíthető telek területe: 10 ha (100 000 m2)
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség: max. 0,1 %
Építménymagasság: max. 6,0 m
6. Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) a sportterülethez kapcsolódó erdő területe.6
7. Turisztikai rendeltetésű erdőterület (Et) övezetében a szabadtéri sportolás, a pihenés nem épület jellegű építményei helyezhetők el.
12. § Mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:
a) általános mezőgazdasági terület (Má)
b) kertes mezőgazdasági terület (Mk)
c) korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)
Általános mezőgazdasági terület
13. § 1.Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés az állattenyésztés, az ezekkel kacsolatos termékfeldolgozás- tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.
2. Általános mezőgazgasági területen az (1) bekezdés szerinti építmények kialakításának feltételei:
Beépíthető telek területe:
gazdasági épület esetén: min. 10 000 m2
lakóépület esetén: min. 50 000 m2
Kialakítható legkisebb telek területe: min. 10 000 m2
Beépítési mód: szabadonálló
Beépítettség mértéke: max. 3%
Építménymagasság: max. 7,5 m
Építési terület: előkert: min. 10 m
oldalkert min. 10 m
3. Bányatelek által érintett mezőgazdasági területen épületek, építmények létesítésére a bányavállalkozó hozzájárulásával történhet.
Kertes mezőgazdasági terület
1. Kertes mezőgazdasági területen (Mk) – amely a volt zártkerteket foglalja magában- pince, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület, présház, szerszám, vegyszer-, kisgép-, terménytároló és állattartó épület helyezhető el.
2. A területen
a) a 720 m2- nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
b) a 720 -1500 m2 területnagyságú szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott telken, illetve
c) az 1500 m2-t meghaladó területű bármely mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott telken egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épület alapterülete a telek területének 3%-a, de legfeljebb 90 m2 lehet, amelyen belül az állattartó épület alapterülete nem lehet több 10 m2-nél.
3. A beépítés paraméterei:
Beépíthető telek területe: min 720 m2
Kialakítható telek területe: min. 1500 m2
Beépítési mód: oldalhatáron álló
vagy szabadonálló
Beépítettség: max. 3 % (max. 90 m2)
Építménymagasság: max. 3,5 m
Építési terület előkert: min. 5 m – max. 10 m
oldalkert oldalhatárú beép: 6 m
oldalkert szabadonálló beép. 3 m
4. Az övezetben épület csak a közutak mentén helyezhető el. Az épület kialakítása csak 30-45 fokos hajlásszögű nyeregtetős lehet.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület
15. § Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mko) a felszíni vizek védelme, a talajvédelmi
beruházáok és a természet- és tájképvédelem érdekében épület nem létesíthető.
Különleges terület-külszíni bánya
15/A. § (1) Beépítésre nem szánt különleges terület-külszíni bánya (Kk-b) területen a bányaműveléssel, a terület rekultivációjával összefüggő építmények létesíthetők.
(2) A beépítés paraméterei:
a) beépíthető telek területe legalább 5000 m2;
b) beépítési mód: szabadonálló;
c) épület építménymagassága legfeljebb 5 m;
d) a beépítettség mértéke legfeljebb 2%.
Különleges beépítésre nem szánt terület - Megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület Kb-En jelű övezete7
15/B. § (1) A Kb-En jelű, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület övezetében elhelyezhetők a napelemek építményei, az energiatermeléssel és továbbítással összefüggésben lévő építmények (transzformátorok).
(2) A Kb-En jelű övezetben
a) épületek legfeljebb 2 % legnagyobb beépítettséggel helyezhetők el,
b) épületnek nem minősülő építmények legfeljebb 60% legnagyobb beépítettséggel helyezhetők el és
c) a zöldfelület legkisebb mértéke 20%.
1. Vízgazdálkodási terület (V) a szabályozott vízfolyások területe.
2. 8
IV. KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
1. A közművesítettség előírt mértéke: belterületen teljes, külterületen részleges.
2. Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek
a) közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége,
b) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz),
c) a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése,
d) a használat során keletkező hulladék elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének,illetőleg házilagos komposztálásának a lehetősége biztosított, valamint0
e) a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocs elhelyezése az OTÉk 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.
3. 9
4. Állattartásból eredő szennyvíz (csurgalékvíz) kommunális csatornába nem köthető, zárt szennyvíztároló létesítendő.
5. A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkor érvényben lévő önkormányzati rendeletben, előírtak szerint kell tervezni és végrehajtani.
1. A meglévő és tervezett vezetékek és műtárgyak számára
- vízellátás
- szennyvíz elvezetés
- csapadékvíz elvezetés
- vezetékes gázellátás
- távközlés
a helyigényt a közterületen, elsősorban az utak szabályozási szélességében kell biztosítani.10
2. A tervezett új telkek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakoztatandók, ennek hiányában az érintett közművezetékek szolgalmi jogának rendezése szükséges.
3. A vízvezetéki hálózatra föld feletti tűzcsapot kell szerelni. A létesítmények tűzvíz igényét a tűzvédelmi szabályzat előírásainak megfelelően biztosítani kell.
4. A vízfolyások mindkét partján 3-3 szélességű sávot szabadon kell hagyni a mederrel kapcsolatos szakfeladatok ellátása céljából.
5. A közművek védőtávolsága
- az ivóvíz távvezeték védőtávolsága 2-2 m
- a szennyvíznyomócső védőtávolsága 2-2 m
- termékvezeték védőtávolsága 5-5 m
- hírközlő távvezeték védőtávolsága 1-1 m
- a középnyomású gázvezeték védőtávolsága D90 alatt 4-4 m
D90 felett 5-5 m
- a középnyomású elosztó hálózat védőtávolsága D90 alatt 4-4 m
D 90 felett 5-5 m
-20kV-os légvezeték védőtávolsága
belterületen oszlopból 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5 -2.5 m
külterületen oszloptól 6,5 – 6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 m
- 120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m
- távkölési tornyok magasságával azonos sugarú dőléstávolság (szabályozási terv szerint)
6. Az elektromos hálózat és a távközlési hálózat fejlesztése, felújítása, kapacitásbővítése, valamint bekötése során belterületen légvezeték nem építhető, helyette földkábelekkel kell az ellátást megoldani.
VI. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI SZABÁLYOZÁS
1. 11
2. 12
3. 13
1. 14
2. 15
3. 16
4. A védett épületek tömegét, tetőhajlásszögét, homlokzat-párkány és gerincmagasságát, nyílásarányait felújítás esetén meg kell tartani, illetve azokat (korábbi szakszerűtlen beavatkozás esetén) helyre kell állítani.
5. 17
Természetvédelem
1. 18
1. Védőtávolság miatt építési korlátozás alá eső területek:
a) külterületi közutak tengelyvonalástól számított 50-50 m védőtávolság, ahol építmények a közlekedési hatóság hozzájárulásával létesíthetők,
b) szennyvíztisztítő telep 150 m védőtávolságán belül épület nem létesíthető.
c) a szabályozási terv szerint vízgazdálkodási területként szabályozott területektől 50 m
védőtávolságon belül mezőgazdasági területen épület nem létesíthető.
23. §19 (1) Ezen szabályozási rendelettel hatályát veszti Kömlőd Község Önkormányzatának 6/2002.(VI.13.) sz. rendelete a helyi építési szabályzatról.
(2) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(3) Kömlőd település 8,832 felhasználható BA értéktöbblettel rendelkezik.