Kömlőd Község Önkormányzata 7/2018 (IV.19.)
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 14Kömlőd Község Önkormányzata 7/2018 (IV.19.)
a településkép védelméről
Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló 314 / 2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/ A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a műemléki és régészeti szakterületen a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatala, mint örökségvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(IV.27.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Kömlőd község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.
2. § Kömlőd területén telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a város Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája
3. sz. melléklet – Őshonos fafajok listája
4. sz. melléklet - Természet- és tájvédelmi szempontból tiltott fajok listája
4. § E rendeletben a Kömlőd község közigazgatási területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. sz. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. sz. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.
5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít, melynek részletes szabályait e rendelet VI. fejezete tartalmazza.
6. § Fogalommeghatározások:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.
b) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
c) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
d) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint - amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, - a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
e) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes.
f) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékének csökkenését eredményezi.
g) természetes szín: fehér, barna, sárga, bézs, szürke, zöld, és ezen színek árnyalatai.
h) természetes anyag: kő, tégla, fa, fém. üveg
i) torony jellegű építmény: kerítés kivételével az az építmény, melynek magassága eléri vagy meghaladja az építmény kisebbik szélességének háromszorosát.
Helyi védelem
2. Helyi védelem típusai
7. § (1) A helyi védelem a településen területi és egyedi védelem lehet.
(2) A helyi védelem hatálya kiterjed az 2. sz. mellékletben meghatározott értékekre.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);
d) a kezdeményezés indoklását;
e) a jelenlegi - és amennyiben van ilyen, a tervezett – használat, funkció ismertetését.
(3) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendelésétől vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
f) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(7) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(8) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(9) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.
4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) Építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.
(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény, illetve napelem) nem helyezhető el.
(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.
Településkép-védelem, településképi követelmények
5. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) A történeti falu
b) A XX. század második felében kialakult lakóterületek
c) Szőlőhegy
d) Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek
(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó, átalakuló - területek:
a) Gazdasági jellegű külterületi beépítések
b) Beépítésre nem szánt általános külterületek
6. A településképi szempontból meghatározó
történeti falu területére vonatkozó településképi követelmények
11. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes történeti falu területére:
(1) A területen megtartandók a történeti településszerkezet alábbi elemei:
a) az utcahálózat vonalvezetése;
b) a közterületek szélessége;
c) a kialakult telektömbök (tehát tömbfeltárás nem megengedett, kivéve, ha közcélú fejlesztés érdekében történik)
d) a kialakult telekszélességek (tehát telekmegosztás, összevonás, telektömb újraosztása csak a meglévő méretek figyelembe vételével lehetséges.);
(2) A területen megtartandók a történeti beépítési mód alábbi elemi:
a) a településképet meghatározó, előkert nélkül vagy kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai;
c) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;
d) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
e) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
12. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti falu területére:
(1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 7,0 méternél több.
b) az épületeken tetőfelépítmény – padlásszellőző kivételével - nem létesíthető
c) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
d) a területen az épületek fő tömegének megengedett tetőhajlásszöge 38o-45o lehet.
e) az épület fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastető legyen. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek (beforduló épületszárny) lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
f) az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.
g) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki.
h) az 6. §.i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása, illetve külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
b) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:
a) klímaberendezés külső egységei,
b) szellőző-berendezések,
c) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
d) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) a területen az épülethomlokzatokon
a) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
b) az elhelyezett cégér, cégtábla az épület tagozatait, díszítő elemeit nem károsíthatja és nem takarhatja;
c) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, amely tagolható tégla, kő vagy oromzati felületen fa elemekkel.
c) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
d) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(5) Gerendaház, faház illetve teljes homlokzati felületén deszka borítású épület a területen nem létesíthető.
(6) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra/kerítésre szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;
b) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználatban elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), kortárs anyagok, szerkezetek használata csak egységes építészeti – közterület-alakítási koncepció alapján megengedett.
c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
7. A településképi szempontból meghatározó
természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre vonatkozó településképi követelmények
13. § Területi építészeti követelmények a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre
(1) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és növényzet szakszerű pótlását el kell végezni.
(3) A területen csak legfeljebb 30 cm magas tömör lábazattal rendelkező, a lábazat felett áttört kerítés létesíthető.
14. § Egyedi építészeti követelmények a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületekre és gazdasági jellegű külterületi beépítésekre:
(1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) Az épületeknek illeszkedniük kell a tájba, melyet látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
b) az 6. §. i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
b) égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az épületek és épületrészek homlokzata az 6. §. i) pontjában meghatározott természetes anyagú, vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli kialakítással készülhet;
b) az épületek színezésénél csak az 6. §. h) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett.
c) tetőfedés színeként közterületről látható módon csak az 6. §. h) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazhatók.
9. településképi szempontból meghatározó, átalakuló,
a XX. század második felében kialakult lakóterületekre vonatkozó településképi követelmények
15. § Területi építészeti követelmények a XX. század második felében kialakult lakóterületekre:
(1) A területen megtartandó a településszerkezet elemei közül az utcahálózat vonalvezetése
(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemi:
a) a településképet meghatározó, kis, legfeljebb 5 m előkerttel, oldalhatáron álló beépítés;
b) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai;
c) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;
d) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
e) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
16. § Egyedi építészeti követelmények a XX. század második felében kialakult lakóterületekre:
(1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
b) a telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el. Garázs utcafronton csak a fő épülettel egybeépítve alakítható ki.
c) az 6. §. i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:
a) klímaberendezés külső egységei,
b) szellőző-berendezések,
c) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
d) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) A területen az épülethomlokzatokon
a) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
b) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása a megengedett. Egy épületen legfeljebb két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
c) az épületek homlokzati kialakítása során csak a 6. §. h pontjában meghatározott természetes anyagok alkalmazása megengedett.
d) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(5) Gerendaház, faház illetve teljes homlokzati felületén. deszka borítású épület a területen nem létesíthető, de részleges fa burkolat megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
(8) Közterületek rendezése során
a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;
b) a térbútorokat egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználatban elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), kortárs anyagok, szerkezetek használata csak egységes építészeti – közterület-alakítási koncepció alapján megengedett.
c) kizárólag tájba illő, őshonos növények telepíthetők, e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. sz. melléklet tartalmazza.
d) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
e) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható
(9) Közparkok kialakítása, rendezése során:
a) elsősorban a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait, illetve lombhullató fajokat kell alkalmazni, pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.
b) tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges.
(10) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
10. településképi szempontból meghatározó, átalakuló
Szőlőhegy területére vonatkozó településképi követelmények
17. § Területi építészeti követelmények a Szőlőhegy területére:
(1) A területen megtartandók a településszerkezet elemei közül
a) a kialakult telektömbök (tehát tömbfeltárás nem megengedett)
b) a kialakult telekszélességek (tehát telekmegosztás, összevonás, telektömb újraosztása csak a meglévő méretek figyelembe vételével lehetséges.);
(2) A területen megtartandók a beépítési mód alábbi elemi:
a) az épület, épületbővítés hagyományosan kialakult helye, tömege, és arányai;
b) terepszint felett legfeljebb két szintes beépítés;
c) a telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként (dísz- vagy haszonkert) kell kialakítani.
d) az utcafronton áttört, vagy legfeljebb 50%-ban tömör, természetes anyagú, vagy élősövény kerítés létesíthető.
(3) Közterületek rendezése során
a) az önállóan elhelyezett, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell megvalósítani;
b) az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
c) csak lombhullató, nem tájidegen, termésükkel vagy virágukkal erősen nem szennyező fafajok telepíthetők; kivételt képez ez alól a diófa, amely a település utcáin jellemzően már megtalálható
18. § Egyedi építészeti követelmények a Szőlőhegy területére:
(1) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni a település hagyományos építészeti karakterére.
(2) A területen az épületek, építmények tömegformálására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) túltagolt tetőkialakítás nem megengedett
b) az 6. §. i) pontjában meghatározott torony jellegű épület elhelyezése a területen nem megengedett.
(3) A területen az épületek, építmények homlokzati kialakítására az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) közterületről látható tetőfelületre és homlokzatra nem helyezhetők el:
a) klímaberendezés külső egységei,
b) szellőző-berendezések,
c) kéménycsövek, égéstermék-elvezetők a hagyományos falazott kémény kivételével
d) látható módon elhelyezett vezetékek.
c) A területen az épülethomlokzatokon
a) cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el;
b) portál kialakítása, átalakítása csak az épület egészére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges
(4) A területen az épületek, építmények anyaghasználatára az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) tetőhéjazatként természetes színű égetett agyag cserépfedés, betoncserép vagy nem fényes cserépmintázatú fémlemez fedés megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedés helyezhető el.
b) az épületek színezésénél csak az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek alkalmazása, homlokzati kialakításuk során csak a 6. §. h) pontjában meghatározott természetes anyagok alkalmazása megengedett.
d) az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet, ragasztott csempe, és kő-utánzat alkalmazása tilos.
(5) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.
(6) Az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,3-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
(7) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
10. A településképi szempontból nem meghatározó, átalakuló
vonatkozó településképi követelmények
19. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – gazdasági jellegű külterületi beépítésekre és beépítésre nem szánt általános külterületekre:
(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek színhasználata során az 6. §. g) pontjában meghatározott természetes színek kerüljenek alkalmazásra.
(2) Ipari, gazdasági funkciójú épületek kivételével a tetőfedés anyagának színhasználata során csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1)1
(2)2 Épületen maximum 2 m2 felületű cégér helyezhető el.
(3) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el.
(4)3 A településképi szempontból meghatározó területeken épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér létesíthető.
(5)4
(6) A reklámhordozóknak a meglévő épített- és természetes környezetbe illőnek kell lennie.
(7) Reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó követelmények
21. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:
a) Gazdasági jellegű külterületi beépítések
b) Beépítésre nem szánt általános külterületek
(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak az alábbi területek:
a) A történeti falu
b) A XX. század második felében kialakult lakóterületek
c) Szőlőhegy
d) Természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek
(3) A történeti falu és a természetvédelmi, tájképvédelmi oltalom alatt álló külterületek területén a 6. §. j) pontban meghatározott torony jellegű építmény nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
Szakmai konzultáció
22. § (1) Településképi konzultáció kötelező a
a) településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területén
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok esetén
minden építési, átalakítási, felújítási munkára.
(2) A szakmai konzultációt a polgármester a települési főépítész útján látja el.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) A településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.
(5) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a települési főépítész útján gondoskodik.
Településképi bejelentés
23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a jelen rendeletben meghatározott
a) településképi szempontból meghatározó - történeti településrész területén
b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken
c) helyi védett épületek, objektumok vonatkozásában
d) a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó, vegyes és üdülő, sport és szabadidős területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben
e) Kömlőd község közigazgatási területén, közterületen, közterületbe benyúlóan és közterületről látható magánterületen minden, bármilyen technikával készült reklámberendezés elhelyezéséhez, meglévő átalakításához, helyreállításához
f) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a kialakult és elvárt településképhez való illeszkedés;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, d) területfelhasználás megfelelősége.
(3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről (kikötéssel vagy anélkül) hatósági határozatban dönt, amelyről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(4) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak a polgármester hatósági határozatban a tevékenységet elutasítja. A döntésről a bejelentőt 15 napon belül értesíti.
(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül hozza meg.
Településképi kötelezés és bírság
24. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
b) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
ba) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
bb) egységes megjelenésének biztosítása,
bc) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
bd) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása
be) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata,
bf) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében.
c) településképi bejelentés elmulasztása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki. Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(4) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki.
(5) A bírság ismételhető.
a fás szárú növények telepítési szabályairól
25. § (1) A fás szárú növények legkisebb ültetési (telepítési) távolsága a telekhatártól:
a) 1 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 1,00 m, épülettől 2,0 m
b) 3 m-nél magasabbra nem növő fás szárú növények esetén 2,00 m, épülettől 3,0 m
c) 3 m-nél magasabbra növő fás szárú növények esetén 3,00 m, épülettől 4,0 m
(2) Élő sövény kerítésként, lehatárolásként telekhatárra csak mindkét ingatlan tulajdonosának beleegyezésével telepíthető.
(3) Kúszó-kapaszkodó fás szárú növény csak saját tulajdonban lévő falra, fára, kerítésre futtatható fel.
27. § (1) A fás szárú növény tulajdonosának a kötelessége a növényzet ápolása, gondozása, valamint a szomszéd telekre átnyúló, közterületre kinyúló ágak gyökerek levágása. A tulajdonos köteles úgy gondozni, nyírni a növényt, hogy az a szomszédokat, érintetteket ne zavarja, más tulajdonában kárt ne okozzon.
(2) A fás szárú növény tulajdonosa köteles a csapadékvíz elvezető árkokból a növényzet gyökereit, lehullott lombozatát, a víz zavartalan lefolyása érdekében haladéktalanul eltávolítani.
(3) Amennyiben a tulajdonos kötelezettségének nem tesz eleget, a szomszédnak jogában áll a telekre átnyúló, közterületre kinyúló ágak gyökerek levágása.
(4) Közút, kerékpárút, járda mentén a fás szárú növény amennyiben a közlekedést és a közlekedés biztonságát zavarja, gátolja, akadályozza, a jegyző elrendelheti a növényzet eltávolítását, az akadályt okozó ágak eltávolítását.
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezés
28. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
29. § E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
A 20. § (1) bekezdését a Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdése a Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (4) bekezdése a Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdését a Kömlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 13.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.