Vértessomló Község Önkormányzat Képviselő-testületének  5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelete Vértessomló Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Vértessomló Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vértessomló Község Önkormányzata, székhelye: 2823Vértessomló, Rákóczi F. u. 63.

(2) Vértessomló Község Önkormányzata címerének leírását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Vértessomló Község Önkormányzata zászlójának leírását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Vértessomló Község Önkormányzata nemzetközi kapcsolatait a 3. melléklet tartalmazza.

(5) Vértessomló Község Önkormányzata kormányzati funkcióit a 4. melléklet tartalmazza.

II.Fejezet

1. Társulások

2.§ (1)Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt. Az önkormányzat által megkötött társulásokat az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Közös Önkormányzat Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

2. A képviselő-testület és a nem önkormányzati szervek együttműködése

3.§ (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.

(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.

III.Fejezet

A képviselő-testület

3. A képviselő-testület működése

4.§ (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. 

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülésre sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(4) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(5) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az Önkormányzat hivatalos helyisége, de egyedi döntés alapján kihelyezett ülés is tartható.

(6) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti és hívja össze. A két tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására, vezetésére a korelnök jogosult.

5.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a)  a testületi ülések tervezett időpontját,

b)  az egyes ülések napirendi pontjainak felsorolását,

c)  a napirendek előadóit,

4. A képviselő-testület ülésének vezetése

6.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a 4.§ (6) bekezdés az irányadó.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

1. a képviselő-testület határozatképességének megállapítása
2. napirend elfogadása
3. zárt ülés bejelentése
4. napirendenként:

da) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

db) a vita összefoglalása,

dc) az indítványok szavazásra való feltevése,

dd) határozati javaslatok szavaztatása,

de) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

df) a napirend tárgyában hozott döntés kihirdetése

e) a rend fenntartása

6. ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása, a szavazás eredményének kihirdetése
7. időszerű kérdésekről tájékoztatás
8. tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről
9. az ülés bezárása.

7.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól, vagy véleményének kinyilvánítása a tanácskozáshoz nem illő, esetleg másokat sértő,

b) rendre utasítja a méltatlan magatartású, a testület munkáját zavaró személyt,

c) a tanácskozást lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést meghatározott időre félbeszakítja.

(2) A polgármester – a rend fenntartására tett – intézkedésével kapcsolatban nem lehet vitát nyitni.

(3) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(4) A hallgatóság tagjai a napirendekhez hozzászólhatnak.

(5) A polgármester legfeljebb 2 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

5. A vita és a döntéshozatal módja

8.§ Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére a képviselő-testület döntése alapján kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni.

9.§ (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal a meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

10.§ (1) A képviselő-testület ülésén szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A képviselő-testület név szerint szavazás elrendeléséről bármely képviselő – a szavazás megkezdése előtt benyújtott – indítványára a testület vita nélkül dönt.

(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét az  ülés levezetője hirdeti ki.

(5) Titkos szavazásra bármely képviselő és a jegyző tehet indítványt, melyről a testület vita nélkül dönt.

(6) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 tagú bizottság gondoskodik. A bizottság előkészíti a szavazólapokat, összesíti a szavazatokat,a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti és az eredményről tájékoztatja  a képviselő-testületet. A szavazás zárt borítékokban történik.

6. A felvilágosítás kérés szabályai

11.§ (1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

7. Előterjesztés

12.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

a)   tájékoztató

b)   beszámoló

3. rendelet-tervezet
4. határozat-tervezet

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.

13.§  Az előterjesztések tartalmi elemei:

a)   az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b)   a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk

c)   a téma ismertetése

d)   a jogszabályi háttérbemutatása

e)  érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban

f) alternatívák bemutatása

7. anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás   bemutatása
8. egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
9. határozati javaslat.

14.§ (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetve a 4.§ (3) bekezdésben meghatározott esetben elektronikus úton történő megküldéséről.

8. Határozati javaslat

15.§ (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

1. a határozat szövege
2. végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

9. A képviselő-testület döntései

16.§ A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

17.§ (1) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról.

(3) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(5) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

b) lakossági közvélemény-kutatás.

18.§ (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével

b) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben.

(2) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, a kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja.

10. Jegyzőkönyv

19. §  (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban.

 (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti gyűjtéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő

11. A polgármester és az alpolgármester

20.§ (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással a polgármester javaslatára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármester határozza meg a munkamegosztás keretei között, hogy milyen feladatok ellátásával bízza meg az alpolgármestert.

(4) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

21.§ A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a helyi közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 46.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt közútkezelői hatáskörét, valamint a szociális hatáskörök közül a települési támogatás megállapítását.

22.§  A polgármester az átruházott hatáskör kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a munkaterv szerint beszámol a képviselő-testületnek.

12. A települési képviselő

23.§ (1) A települési képviselő köteles

a) kapcsolatot tartani a választókkal, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott döntésekről

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni

c) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület  tekintélyét, hitelét óvni

d) a képviselői eskü alapján, a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőt a testület kizárja. Bármely képviselő indítványára határozattal dönt a kizárás tárgyában.

13. A képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozata

24.§ A képviselők és a polgármester, alpolgármester, a bizottsági tagok, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

25.§ (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

          a) Ügyrendi Bizottság 3 fővel. A bizottság 2 képviselő és 1 külső tagból áll. A bizottság feladata: az összeférhetetlenség, méltatlansági ügyek és a vagyon nyilatkozatok vizsgálata, valamint a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet-tervezetnek a véleményezése.

          b) Szociális Bizottság 3 fővel. A bizottság 2 képviselő és 1 külső tagból áll. A bizottság feladata: a település szociális helyzetének feltérképezése, figyelemmel kísérése, javaslatok kidolgozása.

(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

26.§ (1) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

27.§ (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(2) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Fejezet

A polgármesteri hivatal és a jegyző

28.§ (1) A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik Vértessomlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) néven.

(2) A KÖH-t a jegyző vezeti. Előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A KÖH igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

 (5) A jegyző kinevezésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-83.§-ai irányadóak.

(6) A jegyzői tisztség betöltetlensége, hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az anyakönyvvezető látja el a jegyzői feladatokat.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapja, az önkormányzat vagyona

14. Az önkormányzat vagyona

29.§ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg.

15. Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodásának ellenőrzése

30.§ (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

31.§ (1) A 8.§ alapján a költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén

1. az első forduló főbb elemei:

aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok          körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés, ezen belül:

ac) a bevételi források,

ad) azon bővítésének lehetőségei,

ae) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása,

af) az igények és a célkitűzések egyeztetése,

ag) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása.

b) a második forduló során:

ba) a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az Áht. 24.§ (4) bekezdés szerinti mérlegeket és kimutatásokat,

bb) a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, és dönt annak elfogadásáról.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (1) bekezdésben írt szabályok az irányadók.

32.§ Az önkormányzat intézményei belső ellenőrzési feladatainak megbízási szerződés alapján alkalmazott belső ellenőr útján tesz eleget.

IX. Fejezet

Helyi népszavazás, lakossági fórumok

33.§ (1) A helyi népszavazás kezdeményezéséről rendelet rendelkezik.

  (2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

1. a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, ill. közérdekű javaslatokat tehetnek,
2. a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal,

(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:

1. A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,
2. A falugyűlést a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat vezető állású dolgozóit.
3. A falugyűlésről jegyzőkönyv készült, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

X. FEJEZET

Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködésének szabályai

34. § (1) Az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosított támogatás összegét.

(2) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges helyiséghasználatot, egyéb dologi és személyi működési feltételeket, a gazdálkodási feladatok ellátását, melynek részletes feltételeit a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti együttműködési megállapodás rögzíti.

(3) A (2) szerinti együttműködési megállapodást a felek évente felülvizsgálják.

Záró rendelkezések

35.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Vértessomló Kisebbségi Települési Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2005. (IV.04.) önkormányzati rendelet.  

            Igó István                                                                         Szennay István

            polgármester                                                                           jegyző                               

1. melléklet az 5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelethez

A címer leírása

Álló, kerek talpú pajzs fekete-bíbor és kékkel vágott mezőben. a fekete mezőben jobbra támadó kétfarkú arany oroszlán, a bíbor mezőben fekete fejű és arany nyelvű bányász kalapács, legyezőszerűen elterülő három arany búzakalász és az ezeket összekötő kék szalag. A kék mezőben zöld talajon középen jobbra lépkedő arany szarvas, jobb oldalon zöld lombok közül kimagasló templom fehér fallal, vörös tetővel és fekete ablakokkal. Baloldalon zöld lombkoronás hársfa fekete törzzsel. Háttérben a Vértes-hegységet szimbolizáló szürkés hegyvonulat, alatta zöld növényzettel határolt kék színű tó. A pajzson három ágú heraldikás arany lombkorona helyezkedik el.

A címer talpát félköríves arany szélű fekete szalag szegélyezi, melyet

VÉRTESSOMLÓ-SCHEMLING aranybetűs felirata tölt ki.

2. melléklet az 5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelethez

A zászló leírása

Fehér alapon a címer.

3. melléklet az 5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelethez

Nemzetközi kapcsolatok - Testvérvárosi

Németország- Berne településsel

Németország- Bochorn településsel

4. melléklet az 5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet az 5/2019. (V.21.) önkormányzati rendelethez

Társulási megállapodások

1./ Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás

2./ Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítása és Fejlesztési Szövetség