1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

• 1. A levegő tisztaság, levegővédelem
• 2. A föld-és vízvédelem
• 3. A zaj-és rezgésvédelem
• 4. Az épített környezet védelme
• 5. Zöldterületek védelme
• 6. Fák védelme
• 7. Települési szilárd és folyékony hulladékok ártalmatlanítása
• 8. Közterületek tisztántartása és használata

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Környe Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

(2) E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékok égetésével, a háztartási és a levegő tisztaságának védelméről, valamint az avar, tarló és kerti hulladékok égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

• a) mutatványos tevékenység (Sörfesztivál, Bucsu)
• b) művelődési intézmény
• c) cirkusz
• d) üzlet, kereskedelmi egység, üdülő tábor. külterületi pihenőház
• e) sportpálya
• f) autóbusz megálló
• g) hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj és káros rezgéseket kibocsájtó berendezések működésére.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre

• a) amely a szomszédos egybeépített más létesítményekben az épületen keresztül átszűrődik
• b) amely a természeti csapás elhárítás érdekében vagy más fontos közérdekű célból (közművezetékek meghibásodásából) származik.

3. § Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok kezelésének, égetésének szabályai:

• a) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtése és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani. Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.
• b) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség (kivéve növényvédelmi előírások), égetés csak október 1-je és április 30-a között lehet. Április 30. és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos.
• c) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8-12 óra között lehet. Szeles időben és az erdőszéltől számított 200 méteren belül égetni tilos.
• d) Az égetendő hulladék kommunális illetve ipari eredetű hulladékot, veszélyes hulladékot (műanyagot, műanyaggal kezelt pozdorját, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait) nem tartalmazhat.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A fűtő berendezésben egészségre káros égésterméket kibocsájtó anyagot (ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

5. § (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Környe Község Jegyzője (továbbiakban: jegyző) adja ki.

(2) Tarlóégetés csak rendkívül indokolt esetben, járványveszély elhárítása érdekében engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során be kell szerezni a növény-egészségügyi hatóság állásfoglalását.

6. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.

(2) Fertőzés esetén külön jegyzői engedéllyel lehet hulladékot égetni október 1-je és április 30. között, megfelelő légköri viszonyok esetén 8-18 óra közötti időszakban. Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

7. § (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban, vagy erre alkalmas járművel szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozásának érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talaj területek növényzettel borítottak legyenek (Ny. -erdősáv) Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) A községet érő légszennyező hatás csökkenése érdekében a lakóterületek mellett a védő növénysáv telepítésére vonatkozó beruházási programot kell elfogadni.

8. § (1) Az egyes ingatlanterületek gyom, és az allergiát okozó növényektől (parlagfű, stb.) mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlan előtti közterületet is gondozni, gyomtól mentesíteni. (a telekhatártól az útig)

(3) Külterületi ingatlanok, bérlemények gyom és allergiát okozó növényektől mentes gondozása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

9. § (1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe (környei tó, környebányai tavak) hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet vezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornákban, illetve nyílt árkokban, vízelfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(3) Tilos az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) nyílt vízfolyásba, üzemelő vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen szennyező módon talajba juttatni.

(4) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt, szennyezett földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5) Azokon a közterületeken, ahol a jármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesítve legyen, és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

10. § (1) Környe községben a vendéglátóipari létesítmények (Faluház), zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat, a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve, a jegyző látja el.

(2) Egyéb zajjal járó tevékenységre a törvény rendelkezései az irányadók. Az önkormányzat a törvénytől eltérő rendelkezést nem állapít meg.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatáshoz hatósági engedély szükséges.

(4) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni.

(5) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosnak, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változását, amely a kibocsájtási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológia megváltozása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállása stb.) 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek.

(7) A község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő zenész csoportok, hangosítók a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában működhetnek csak.

11. § (1) A község belterületén tilos

• a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,
• b) erős zajjal járó ipari, kisipari tevékenység,
• c) zajkeltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép stb.) végzése 20.00 – 07.00 óra között.

(2) Közterületre irányuló hangszórás - hangosító berendezéssel – csak a jegyző engedélyével folytatható.

12. § (1) Az egyes zajforrásokból származó zajtermelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg. A megállapított zajtermelési irányértékeléseknek a lakókörnyezetben az emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken kell teljesülnie.

13. § Az önkormányzat közigazgatási területén új bányát nyitni nem lehet.

14. § (1) Az Önkormányzat környezetvédelmi alapot hoz létre (továbbiakban: környezetvédelmi alap)

(2) A környezetvédelmi alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

• a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása
• b) a környezeti károk mérséklése
• c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése
• d) környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése
• e) zöld-terület gazdálkodás
• f) természeti értékek megőrzése, óvása, rekultiváció
• g) környezetvédelmi oktatás-nevelés, tudatformálás

15. § Az épített környezet alakításáról és védelméről az 1997. évi LXXVIII. törvény és végrehajtására kiadott 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók, ettől eltérő rendelkezést az Önkormányzat nem állapít meg.

16. § A zöld terület védelmére a 253/1997 (XII. 20.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadók, ettől eltérő rendelkezést az Önkormányzat nem állapít meg.

17. § (1) Közterületek tisztántartásáról fő szabályként az Önkormányzat köteles gondoskodni.

(2) Közterület tisztántartásáról, portalanításáról, hó eltakarításról, gyommentesítésről:

• a) az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület)
• b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
• c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(3) A szórakozó-, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt a használó köteles tisztán tartani és a hulladékot eltávolítani.

(4) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (árusítás, építési-szerelési munka stb. céljára) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani.

18. § (1) Közterület használatáért mind a magánszemély, mind a jogi személy egyaránt használati díjat köteles fizetni.

(2) A díjat az elfoglalt terület négyzetmétere szerint kell kiszámítani. A díj javasolt mértéke: 250,-Ft/m2/nap + ÁFA

(3) Építési anyag tárolása esetén nem kell használati díjat fizetni az elfoglalt terület után az új házat építő, lakásukat bővítő és felújítást végzőknek. Az építés befejezését követően egy hónapon belül az építtető a közterületet köteles tisztán átadni.

(4) Az építési anyagot közterületen csak úgy tárolhatja, hogy az ott közlekedők biztonságos közlekedését ne akadályozza.

(5) Közterület használatot árusítás céljára csak az alábbi helyre lehet kijelölni:

• a) gáz-csere telep előtti terület,
• b) Nemzetiségi és Sörfesztivál idején a Sport-pályán az erre kijelölt helyre

(6) Hirdető táblát csak az építésügyi jogszabályok előírásai szerint lehet közterületen elhelyezni.

(7) Közterületen szabálysértést követ el, aki járművét, munkagépét közterületen tárolja, illetve két járművel többet tárol javítás, karbantartás céljából.

(8) Közterületet elfoglalni csak engedéllyel szabad. Engedélyt Környe Község Jegyzője adhat.

19. § (1) Akik a rendeletben előírt rendelkezéseket megsérti, szabálysértést követ el.

(2) Szabálysértési eljárás lefolytatására Környe Község Jegyzője jogosult.

20. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, rendelkezéseit 1998. november 26-tól kell betartani és betartatni.

(2) A rendelet kihirdetése egyidőben hatályát veszti a 6/1991. (VI. 26.) önkormányzati rendelet a Közterületek használatáról hatályát veszti.