1. § Környe Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

2. § Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.

3. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére és valamennyi munkavállalójára.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Környe Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az önkormányzat székhelye: Környe, Alkotmány utca 2. A képviselő-testület hivatala: Környei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal)

(2) Az Önkormányzat jelképének, címerét a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

5. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a Mötv-ben meghatározott feladatokat látja el:

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

6. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskör jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

7. § A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév december 20. napjáig.

(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben fél évi időszakra is előterjeszthető.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

• 1. az ülések várható időpontját,
• 2. az előre tervezhető napirendek tárgyát,
• 3. az előkészítésért felelős megjelölését,
• 4. az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
• 5. az ülésre meghívandó személyeket,
• 6. a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.

9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) Rendes ülést a képviselő-testület minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítési napra, a napirend megjelölésével.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikus úton történik.

(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 3 számú képviselő kérte.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

• a) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
• b) akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
• c) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
• d) a belső ellenőrt a véleményezési körbe tartozó témákhoz,

13. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot tájékoztatni kell az önkormányzat honlapján, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatalban.

14. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

15. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több, mint a fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet három munkanapon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

16. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

17. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

• a) az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
• b) a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
• c) javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
• d) az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
• e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
• f) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

18. § (1) Az elnök vitavezetési feladatai:

• a) a vita megnyitása,
• b) szavazás elrendelése,
• c) a szavazás eredményének megállapítása,
• d) a döntés kimondása.

19. § Az elnök a munkaterv szerinti üléseken tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

20. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• b) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

21. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

22. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.

(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

23. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.

(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

• a) polgármester,
• b) képviselő-testület bizottságai,
• c) képviselő-testületi tag,
• d) jegyző,
• e) a Hivatal köztisztviselője
• f) beszámolásra kötelezett

(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.

(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

24. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) az előterjesztés címét és előadóját,
• b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
• c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
• d) a döntési javaslatot és indokait,
• e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
• f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

25. § (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 37. §-nak megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

26. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 6 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 munkanapon belül írásban adja meg válaszát.

27. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülés előtt 6 nappal írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.

(3) Az ülésen az interpelláció 3 percben összefoglalva szóban is indokolható.

(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 2 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 15 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni. Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából.

(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt a sürgősség elfogadása napján tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.

28. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

• a) rendelet-tervezet,
• b) polgármesteri beszámoló,
• c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
• d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
• e) egyebek
• f) interpelláció,
• g) kérdések, bejelentések.

29. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

• a) sürgősségi javaslat,
• b) módosító javaslat,
• c) bizottsági vélemény.

(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

30. § (1) A módosító javaslatokat 2 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

31. § (1) A felszólalások lehetnek:

• a) napirend előtti felszólalás,
• b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
• c) ügyrendi felszólalás,
• d) személyes megjegyzés.

(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

32. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

33. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő, döntési javaslatokról kell szavazni.

35. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően rendeletet alkot

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(3) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

36. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

• a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
• b) az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
• c) az elérni kívánt célt,
• d) az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
• e) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
• f) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

(2) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta.

37. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

38. § (1) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni, a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján/honlapján történő közzétételt kell érteni.

(3) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

40. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás nyíltan történik, kézfeltartással.

41. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

42. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - a képviselő és a polgármester indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

43. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:

• a) a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
• b) az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
• c) hitelfelvétel,
• d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
• e) helyi népszavazás kiírása,
• f) interpellációra adott válasz elfogadása,
• g) polgármester (alpolgármester) tiszteletdíjának megállapítása,
• h) sürgősségi indítvány elfogadása,
• i) közfeladat önkéntes felvállalása,
• j) fegyelmi ügyekben hozott döntés.

44. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

45. § (1) A képviselő-testület üléseiről a kép és/vagy hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• a) a napirend előtti felszólalásokat,
• b) a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
• c) a módosító javaslatokat,
• d) a határozathozatal módját,
• e) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
• f) az ülés befejezésének idejét.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

• a) meghívó,
• b) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
• c) a név szerinti szavazásról készült névsor,
• d) továbbá az ülésen készített hangfelvételek.

(4) Az ülésről hangfelvétel és/vagy képfelvétel készül, amelyet 20 évig meg kell őrizni.

46. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

47. § A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

48. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe, és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.

49. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

• a) Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság 5 fővel
• b) Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság 5 fővel
• c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fővel
• d) Kulturális-, Oktatási-, Sport és Nemzetiségi Bizottság 5 fővel

(2) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.

(4) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:

• a) Alakuló ülésen a polgármester,
• b) minden más esetben a bizottság vagy képviselő

(5) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

50. § A bizottságok a képviselő-testülethez előterjesztéseket és a bizottság állásfoglalását tartalmazó előterjesztéseket nyújthatnak be.

51. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.

(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

• a) tisztségviselők,
• b) bármelyik képviselő,
• c) a Hivatal megbízottja,
• d) a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.

52. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott bizottsági tag vezeti.

53. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.

(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.

54. § A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.

55. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

56. § (1) A képviselő köteles:

• a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
• b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
• c) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,

(2) A települési képviselők, a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

57. § Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Ügyrendi és Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.

58. § (1) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

• a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
• b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés ügyében a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
• c) a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

(2) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(3) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre az önkormányzat éves költségvetési rendeletében biztosítottakon túl a következő ügyekre terjed ki:

• 1. döntés pályázat benyújtásáról,
• 2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,

59. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látják el feladataikat.

(3) Az alpolgármester feladata különösen:

• a) a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
• b) kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
• c) a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.

60. § Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.

61. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Környei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

62. § (1) A képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül március hónapban közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

63. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

64. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

65. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

66. § Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

67. § (1) A képviselő-testület a gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján is tájékoztatja.

68. § (1) Ez a rendelet 2015. május 2. napján lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(V.31.) önkormányzati rendelet.