1. § (1) A helyi védelem célja Környe község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

• 1. melléklet Környe Község egyedi védelem alatt álló helyi védett öröksége
• 2. melléklet Környe Község településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolása
• 3. melléklet Természetvédelmi listák
• 4. melléklet Műemlékek jegyzéke

(3) E Rendelet alkalmazásában:

• a) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
• b) Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel (közúti, kerékpáros, vagy gyalogos) érkezők települési szövetbe való belépési pontjai.
• c) Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
• d) CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
• d) e) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír, vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
• f) funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
• g) információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
• h) közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
• i) közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
• j) más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
• k) önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
• l) önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
• m) útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

2. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
• b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
• c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
• b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
• c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

4. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az értékvizsgálat tartalmazza legalább:

• a) a védelem rövid indokolását
• b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, építéstörténeti dokumentumait
• c) földhivatali térképmásolatot
• d) a védett értékhez fűződő javasolt korlátozásokat
• e) a helyreállítási javaslatot
• f) a védett értékkel kapcsolatos javasolt intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) A Képviselő-testület értékvizsgálat nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Környe község építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

5. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok, szobor, műtárgy stb. tulajdonosait,
• b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• c) a kezdeményezőket,
• d) az illetékes építésügyi hatóságot,
• e) Környe Község Önkormányzatát.

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az 5. § (1) bekezdésében meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek írásban észrevételt tehetnek.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 5. § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e Rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

(2) Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások betartása mellett kerülhet sor:

• a) A megszűntetésre
  • aa) műszaki indokok alapján, vagy
  • ab) életveszély-elhárítása miatt, vagy
  • ac) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy
  • ad) jelentős települési érdekből kerülhet sor.
• b) A helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) megtörtént.
• c) A megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba.

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a vonatkozó jogszabály előírásain kívül:

• a) a védett érték védelem alá helyező döntés számát (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
• b) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
• c) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
• d) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
• e) a helyreállítási javaslatot és
• f) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.

9. § A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az 1. melléklet tartalmazza.

10. § A helyi területi védelem alatt álló építészeti örökséget az 1. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

• a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
• b) A védett elem/elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
• c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
• d) A védett érték teljes bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor. Kivételt képez ez alól, ha a bontás az életveszély elhárítása miatt válik haladéktalanul szükségessé.
• e) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

12. § (1) Környe község településképi szempontból meghatározó területét e Rendelet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása című 2. melléklete tartalmazza.

(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük az alábbiakban felsorolt településrész együttes halmazát:

• a) településközpont, történelmi településmag,
• b) egyéb lakóterületek,
• c)^[1] Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő
• d) védett területek.

13. § ^[2] Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - településközpont, történelmi településmag területére:

• a) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.
• b) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zárt sorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (1-1,5 méteres) előkerttel.
• c) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani, az utca történelmileg értékes ritmusát megadó, kialakult telekszélességek megtartása kötelező.
• d) A területen csak épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.
• e) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
• f) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
• g) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• h) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
• i) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
• j) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
• k) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, japán akác stb. nem telepíthetők.
• l) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
• m) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.

14. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - településközpont, történelmi településmag területére:

(1) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(2) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 30^o-45^o lehet.

(3) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Nád, hullámpala, bitumenzsindely fedés nem engedélyezett.

(4) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.

(5) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(6) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(7) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani

(8) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(9) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.

(10) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(11) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

15. § ^[3] Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - egyéb lakóterületekre:

• a) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége megtartandó.
• b) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat.
• c) A területen csak épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.
• d) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.
• e) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
• f) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• g) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
• h) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
• i) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, japán akác stb. nem telepíthetők.
• j) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen növények alkalmazását.
• k) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.

16. § ^[4] Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - egyéb lakóterületek területére:

• a) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.
• b) A területen az épületek fő tömegének tetőhajlásszöge 25^o-45^o lehet.
• c) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Nád, hullámpala, bitumenzsindely fedés nem engedélyezett.
• d) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.
• e) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
• f) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.
• g) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
• h) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• i) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
• j) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
• k) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

17. § ^[6] Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó – Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő területére:

• a) A területen fémből, fából, kőből és egyéb természetes anyagokból, valamint téglából készült térbútorok helyezhetők el.
• b) A területen WC, tároló és egyéb melléképület csak a főépülettel egybeépítve helyezhető el. Ezek a funkciók a pincével, présházzal egy épületet alkotva alakíthatók ki.
• c) Kerítés csak a saját telekkel rendelkező pincék határain alkalmazható. A kerítés anyaga csak természetes eredetű lehet (fa, tégla, vakolt felület), a felület 50%-a átlátható legyen, magassága max.: 1,5m.
• d) A pincék, présházak bővítésének helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
• e) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény csak közterületről nem látható módon létesíthető.
• f) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint. A tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklet tartalmazza.
• g) A településkép védelme érdekében az épületek, építmények külső homlokzatán, tetőfedésén deszka, farostlemez, faforgácslap, OSB lap anyaghasználat nem megengedett.

18. § ^[7] Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő területére:

• a) A pincék, présházak épületein előtető nem alakítható ki
• b) Az épületek tetőhajlásszöge 30° és 45° lehet.
• c) Az épületek tetőhéjalására csak kerámiacserép alkalmazható a vörös szín árnyalataiban.
• d) A területen csak fa anyagú nyílászárók helyezhetőek el.
• e) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, a Leshegy, Öreghegy, Homok dűlő építészeti karakterére.
• f) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.
• g) Az épületek homlokzatain fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.
• h) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani
• i) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
• j) A tájkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Terepbevágás, feltöltés, támfal maximum 1, 5 m magas lehet.
• k) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• l) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

19. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - védett területekre: Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. sz. melléklete szerint, a tiltott fajtákat is a 3. sz. melléklete tartalmazza.

20. § ^[8] Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó - védett területekre:

• a) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel érintett területek, valamint ökológiai folyosó területek és ökológiai pufferterületek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
• b) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
• c) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
• d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
• e) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
• f) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
• g) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.
• h) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
• i) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
• j) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

21. § (1) Cégért, reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Az épületeken legfeljebb 2 m² felületű cégérek, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.

(3) A közterületeken utcabútoron elhelyezett hirdető berendezés, illetőleg a reklám:

• a) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
• b) felülete nem lehet 3,0 m²-nél nagyobb.

(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképületet, amelynél a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(6) Közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utas váróban reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem megengedett.

(7) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(8) A kihelyezett reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

22. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó a településképi törvényben és e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményektől az alábbi esetben és időtartamra el lehet térni: a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése a település bármely területén megengedett.

23. § A reklámok, reklámhordozók elhelyezése miatti településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 1. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

24. § (1a) A reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

• a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
• b) egymást nem eltakaró,

reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.

(1b) A reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

• a) nem rozsdásodó;
• b) állékony;
• c) könnyen karbantartható;
• d) élénk színeket nem használó;

kialakítás alkalmazható.

25. § (1) Szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja Környe Község Önkormányzata Környe közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.

(2) A szakmai konzultáció általános szabályai:

• a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
• b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
  • ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím);
  • bb) tervezett tevékenység rövid leírása;
  • bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához;
  • bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
• c) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
  • ca) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
  • cb) felvetett javaslatok;
  • cc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.

26. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:

• a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról szóló kormányrendeletben engedélyhez nem kötött építési tevékenység;
• b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
• c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(2) Településképi bejelentési eljárással érintett:

• a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – e Rendelet 2. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint
• b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.

27. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Környe Község polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településrendezési eszközökről és településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és formában kell benyújtani.

(2) A bejelentő a polgármester döntésével szemben, a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be Környe Községi Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő első testületi ülésén hozza meg.

27/A. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

• a) a településképi bejelentés elmulasztása,
• b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
• c) településképi követelmények (egyedi, területi) megsértése esetén.

(2) Az eljárás hivatalból, vagy bejelentésre indulhat.

(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben a polgármester pénzbírságot szab ki.

(5) Ha a jogsértő magatartást a (3) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőben, a polgármester 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100 000 Ft-ig terjedő településképi bírságot szab ki.

(6) Ha a határidő leteltével a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester

• a) 8-30 napos határidő tűzése mellett 50 000 Ft-ig terjedő ismételt bírságot,
• b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1 000 000 Ft-ig terjedő bírságot szab ki. (7) A bírság ismételhető, valamint a bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

28. § (1) Ez a rendelet 2018. december 15-én lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

29. § (1) E rendelet hatálybalépésével a helyi építési szabályzatról szóló 6/2001. (X.31.) önkormányzati rendelet alábbi részei hatályukat vesztik: 19. §, 20. §

(2) E rendelet hatálybalépésével a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről szóló 15/2017. (XII. 01.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.