Önkormányzati rendelet

1. Az Önkormányzat és a Hivatal elnevezése

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése Vértesszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(3) Az Önkormányzat és a Hivatal székhelye: 2837 Vértesszőlős, Templom u. 57.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetések, az Önkormányzat hivatalos lapja

2. § (1) Az Önkormányzatnak a település történelmi múltjából eredő önkormányzati jelképei a község címere és a község zászlója.

(2) Az önkormányzati jelképek formáját és tartalmát, valamint használatuk, alkalmazásuk szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az önkormányzat más jelképeket is alkothat.

3. § Vértesszőlős Község Önkormányzata „Vértesszőlős Díszpolgára” címet és „Vértesszőlősért Emlékplakett” kitüntetést adományozhat. Az alapítás és adományozás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Vértesszőlősi Hírmondó, kiadója Vértesszőlős Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapját térítésmentesen kapják:

a) a település lakosai,
b) a képviselő-testület és a bizottságok tagjai,
c) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó kutatómunkához. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.

5. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.vertesszolos.hu (a továbbiakban: honlap).

3. Feladat- és hatáskörök

6. § (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottságok feladatait és a Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését másodfokon megsemmisítheti, megváltoztathatja, a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

7. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

a) a korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásáról és hasznosításáról szóló döntés /megállapította: Vértesszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2012. (VII.10.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: vagyonrendelet) 3. § (2) bekezdése/,
b) gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő belépés, kilépés.

4. A Képviselő-testület működése; gazdasági program, munkaterv

8. § (1) A Képviselő-testület működésének alapját képezi gazdasági programja, melyet megbízatásának időtartamára határoz meg.

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a képviselők véleményét, javaslatait, annak képviselő-testület elé terjesztést megelőzően.

9. § (1) A Képviselő-testület éves feladatait munkatervben határozza meg, mely a gazdasági programon alapul.

(2) A következő év munkatervének tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé, legkésőbb minden év utolsó rendes ülésén.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

a) a települési képviselő,
b) a bizottság külső tagja,
c) a jegyző,
d) a szlovák és roma nemzetiségi önkormányzat elnöke,
e) az Önkormányzat intézményének vezetője,
f) a Vértesszőlősi Általános Iskola vezetője,

(4) A javaslatokat minden év november 15-éig írásban kell eljuttatni a polgármester részére.

(5) A polgármester a benyújtott javaslatokat nem köteles a munkaterv tervezetébe felvenni, de azokról és mellőzésük okáról köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

10. § (1) A munkaterv szerkezetileg két részből áll. Az első rész tartalmazza az ülések és a közmeghallgatás (falugyűlés) tervezett időpontját, helyét, napirendjét, a napirend előterjesztőjét, előkészítőjét és az előterjesztést előzetesen véleményező bizottság megjelölését. A második rész az állami ünnepek helyi megemlékezésének, önkormányzati rendezvények időpontját, helyszínét és a szervezésükkel kapcsolatos egyéb adatokat tartalmazza.

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők, a bizottság külső tagjai, az intézményvezetők, a szlovák és roma nemzetiségi önkormányzat elnökei, valamint a munkatervben napirendként szereplő előterjesztéssel érintettek részére.

(3) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

5. A Képviselő-testület ülései

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést (továbbiakban együtt: ülés) tart.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart.

(3) A Képviselő-testületi ülések általános helyszíne a Hivatal tanácsterme, de Képviselő-testületi ülés ettől eltérő helyen is tartható.

(4) A rendes ülések napja – január hónap kivételével - minden hónap második csütörtöki napja. Januárban az ülés időpontja a hónap harmadik csütörtöki napja. A rendes ülések kezdési időpontja 13 óra.

(5) Rendes ülés tartására július és augusztus hónapban nem kerül sor.

(6) Rendkívüli ülés összehívására olyan ok miatt kerülhet sor, melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna.

6. Alakuló ülés

12. § Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

7. Az ülés összehívásának szabályai, meghívó

13. § (1) A Képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(2) A polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

(4) A meghívó mellékletét képezi az írásos előterjesztés.

14. § (1) A Képviselő-testület és a bizottságok külső tagjai részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, a Hivatal központi szerverén kell hozzáférhetővé tenni, legkésőbb az ülés hetének első munkanapján. A meghívót egyidejűleg e-mailen is meg kell küldeni a képviselők és a bizottságok külső tagjai részére.

(2) Az ülés egyéb meghívottai részére a meghívót, érintettségük esetén a kapcsolódó előterjesztést az (1) bekezdésben meghatározott időpontig kézbesíteni kell. Amennyiben lehetséges, törekedni kell az elektronikus úton történő kézbesítésre.

(3) A 13. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint az e § (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni rendkívüli ülés összehívása esetén, amennyiben arra – idő hiányában - nincs lehetőség. Rendkívüli ülés esetében az ülés szóban (személyesen, telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

(4) A – nyilvános - rendes ülések meghívóit a lakosság részére az Önkormányzat honlapján kell közzétenni az (1) bekezdésben meghatározott időpontig.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a bizottság külső tagját,
b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
c) akiket a polgármester, a képviselők, vagy a napirend előadói javasolnak,
d) akinek jelenléte a napirend megtárgyalásához feltétlenül szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) – d) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

8. Előterjesztés

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület munkatervében, a képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő vagy az ülésen felvett napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag.

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

a) az előterjesztőt,
b) amennyiben bizottság az előterjesztést előzetesen véleményezi, a bizottság megjelölését és a bizottság véleményét, javaslatait,
c) az előkészítésben részt vevők megjelölését,
d) a döntés meghozatalához szükséges megfelelő információkat,
e) döntési javaslatot (határozati javaslat vagy rendelet-tervezet), esetlegesen döntési alternatívákat.

(3) Amennyiben szükséges, az előterjesztéshez csatolni kell a kérelmet, szerződés-tervezetet, ajánlatot, egyéb fontos dokumentumot.

(4) Az előterjesztés lehet beszámoló vagy tájékoztató is, mely esetben az előterjesztés a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem tartalmaz döntési javaslatot. A képviselő-testület a beszámoló, tájékoztató elfogadásáról határozattal dönt.

(5) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:

a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző,
e) az Önkormányzat intézményének vezetője,
f) a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,
g) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(6) Az előterjesztés benyújtója felelős azért, hogy az előterjesztés a 14. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig a képviselő-testület részére rendelkezésre álljon.

(7) Amennyiben az előterjesztő nem a polgármester vagy a jegyző, az előterjesztés benyújtója az írásos előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 5. napig köteles eljuttatni a –jegyzőn keresztül – a polgármester részére. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból vizsgálja.

(8) Írásbeli előterjesztés készítésétől csak a rendkívüli ülések napirendi pontjai és az ülés meghívójában nem szereplő, a testületi ülésen felvett napirendi pontok esetében lehet eltekinteni. Ilyen esetben az előterjesztés szóban is előterjeszthető.

9. Az ülés és tanácskozás rendje

17. § (1) Az ülés vezetője az ülés megnyitása előtt a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. Az ülést csak akkor lehet megnyitni, ha a Képviselő-testület határozatképes. Amennyiben az ülés a meghívóban jelzett időpontot követő 30 percen belül is határozatképtelen, a levezető az ülést bezárja, s meghatározza az ülés új időpontját, mely akár a tárgynapon is lehet, amennyiben a Képviselő-testület határozatképessé válhat. Ebben az esetben a távolmaradó képviselők értesítését telefonon kell megkísérelni.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés folyamán végig figyelemmel kíséri. Amennyiben megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenné vált, maximum 30 perces szünetet rendel el. Amennyiben a szünet végét követően a Képviselő-testület nem válik határozatképessé, az ülést befejezettnek nyilvánítja. Ebben az esetben a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülésen az eredeti (meg nem tárgyalt) napirendeket kell tárgyalni, de ez szükség szerint kiegészíthető új napirendi pontokkal is.

18. § (1) A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételére, ezen belül határozat hozatalára, rendelet alkotására (sürgősségi indítvány) vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester és bármely képviselő tehet javaslatot az ülésen, még a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítvány benyújtója javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Sürgősségi indítványként benyújtott, rendelet-alkotásra irányuló új napirendi pontot csak akkor lehet az ülésen a napirendre felvenni, ha az nem új rendelet alkotására vagy hatályos rendelet átfogó jellegű módosítására irányul.

(3) Sürgősségi indítványt olyan ügyben lehet tenni, amelynek soron kívüli tárgyalása rendkívüli ülés összehívását indokolná.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyában – a képviselő-testület által átruházott hatáskör keretében – döntésre a képviselő-testület valamely szerve jogosult, a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

19. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetek körébe tartozó valamely napirendi pontot zárt ülés keretében kíván tárgyalni, erről a napirend elfogadása előtt határoz.

(2) A polgármester javaslatára az ülés napirendjét és annak sorrendjét a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(3) Az ülésen tanácskozási joggal jelen lévők a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, hozzászólásaikat a napirendi pontok tárgyalását követően tehetik meg.

20. § (1) Az ülés vezetője minden napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön tanácskozást nyit.

(2) A tanácskozás megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre, ha azt az anyag elkészítése és az ülés közötti időszakban bekövetkezett változások vagy egyéb körülmények indokolják. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3) Amennyiben az előterjesztést előzetesen bizottság véleményezte, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet a bizottság véleményéről, döntéssel kapcsolatos javaslatáról.

(4) Az ülés vezetője ezt követően lehetőséget biztosít a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők részére véleményük, javaslatuk elmondására és kérdések feltevésére, melyre az előterjesztő választ ad. Az adott napirendhez kapcsolódó felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor.

(5) Az azonos napirendi pont tárgyalása során ismételten szót kérők részére az ismételt felszólalás időtartamát az ülés vezetője 2 percre korlátozhatja.

(6) Amennyiben a napirendi pont tárgyalása során úgy tűnik, hogy – megfelelő információ hiányában vagy egyéb ok miatt – a képviselő-testület nem tud döntést hozni, a képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a tárgyalás lezárását és a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határozattal dönt.

21. § (1) A tanácskozást az ülés vezetője akkor zárja le, ha valamennyi véleménynyilvánításra jelentkező befejezte hozzászólását. A tanácskozás lezárása előtt lehetőséget kell biztosítani a napirend előterjesztőjének az elhangzottakkal kapcsolatos véleménynyilvánításra.

(2) A tanácskozás lezárásakor az ülés vezetője ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító, kiegészítő indítványokat.

(3) Az ülés vezetője a döntésre irányuló javaslatokat (határozati javaslat, rendelet-tervezet) egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy először a tanácskozás során elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról kell szavazni az elhangzás sorrendjében, majd végül az előterjesztett javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) Az ülés vezetője a szavazás után megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntés pontos tartalmát.

22. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, az ülés zavartalanságáról, biztosítja az ülés folyamatosságát. Figyelmezteti azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén a rendzavarót rendreutasíthatja. További rendzavarás esetén a rendzavarót kiutasíthatja az ülésről.

(2) Tanácskozási joggal rendelkező személyt az ülésről kiutasítani nem lehet. A Képviselő-testület tagjain kívül az ülésen a bizottság külső tagja, a jegyző, a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, valamint a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkeznek tanácskozási joggal.

(3) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője szünetet rendel el. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének összehívására az ülés folytatódik.

23. § (1) A nyilvános ülés meghívottak körén kívüli résztvevője a napirend tárgyalásához akkor szólhat hozzá, ha kérésére az ülés vezetője azt engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy napirendhez nem kapcsolódó hozzászólását – az ülés vezetőjének engedélyezése után - az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok lezárást követően mondhatja el.

10. A Képviselő-testület döntései

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) kézfeltartás útján történő szavazással hozza. A szavazatok – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – igen vagy nem tartalmúak lehetnek.

(2) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben – amennyiben kizárására nem kerül sor – a személyes érintettségét bejelentő képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodik tartalmú lehet.

(3) Bármely képviselő-testületi tag kezdeményezheti a döntés név szerinti szavazás keretében történő meghozatalát, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője a képviselő-testület tagjainak nevét abc-sorrendben olvassa fel, a képviselő nevének felolvasása után hangosan nyilatkozik. A szavazatok tartalma a jegyzőkönyvben név szerint kerül rögzítésre.

(5) Név szerinti szavazás bármely döntés esetén kezdeményezhető.

(6) A képviselő-testület a közbeszerzési eljárásban a nyertes pályázó kiválasztásáról név szerinti szavazással dönt.

25. § (1) A Mötv-ben meghatározott esetekben bármely képviselő-testületi tag titkos szavazást kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a képviselő-testület határozattal három tagú, ad hoc jellegű szavazatszámláló bizottságot választ a képviselő-testület tagjai közül. Az ad hoc bizottság tagjaira és elnökére az ülés vezetője tesz javaslatot.

(3) A titkos szavazás jelzés nélküli borítékba helyezett papírlapon történik, melyet az ad hoc bizottság tagjai adnak át a képviselők részére, majd a szavazást követően a szavazatokat tartalmazó borítékokat összegyűjtik.

(4) Az ad hoc bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd a szavazás eredményéről az ad hoc bizottság elnöke tájékoztatja az ülés vezetőjét.

(5) A szavazás eredményét és a döntés tartalmát az ülés vezetője hirdeti ki a képviselő-testület részére.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét és időpontját, az ad hoc bizottság tagjainak nevét, az elnök megjelölését, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazás közben felmerült fontosabb eseményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

26. § A Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt:

a) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonon vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom létesítéséről (megállapította: Vagyonrendelet 2. §-a),
b) gazdasági program elfogadásáról,
c) hitelfelvételről, más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról,
d) új közterület elnevezéséről, régi közterület megnevezésének megváltoztatásáról,
e) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról.

27. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely döntése során szavazategyenlőség alakul ki, a témát újbóli szavazásra kell bocsátani, annak eredménytelensége esetén a következő testületi ülés napirendjére kell tűzni.

11. Határozat

28. § (1) Amennyiben a határozat feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a feladat végrehajtásának határidejét és a felelős megnevezését.

(2) A határozat végrehajtásáért felelős a polgármester, a jegyző, a bizottság lehet.

(3) A határozatokról határozat-kivonatot kell készíteni. A határozat-kivonat tartalmazza a „kivonat” megjelölést, az ülés dátumát, a határozatot, a polgármester és a jegyző nevét. A határozat-kivonatot a jegyző hitelesíti és kiadmányozza.

(4) A határozat-kivonatot az érintettek részére rendelkezésre kell bocsátani, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) A határozatok rövid tartalmát a Vértesszőlősi Hírmondó következő számában közzé kell tenni, melyről a jegyző gondoskodik.

12. Normatív határozat

29. § A Képviselő-testület a normatív határozatok esetében megnevezését „Vkt”-ként rövidíti.

13. Önkormányzati rendelet

30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a bizottság, bármely képviselő és a jegyző.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotására a javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet jogalkotási szabályoknak való megfelelőségéről a jegyző gondoskodik, az előterjesztő személyétől függetlenül. Amennyiben a rendelet-tervezet előterjesztője nem a jegyző, az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 munkanappal korábban kezdeményezi a jegyzőnél a rendelet-tervezet előkészítését.

(4) A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő új rendelet vagy átfogó jellegű rendeletmódosítás előkészítésénél kétfordulós tárgyalást határozhat meg. Első fordulóban kijelöli a rendelet-tervezet elkészítéséért felelős előterjesztőt, meghatározza a rendelet főbb szempontjait (célja, hatálya, a szabályozás irányelvei). A második fordulóban kerül sor a rendelet-tervezet érdemi tárgyalására és elfogadására.

(5) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, 15 nap időtartamra, melybe a kifüggesztés és levétel napja nem számít bele. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja a kifüggesztés napja.

14. Jegyzőkönyv

31. § (1) A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv-készítés megkönnyítése érdekében, kizárólag technikai segítségnyújtás céljából az ülésről a jegyzőkönyvvezető hangfelvételt készíthet. A hangfelvételt ebben az esetben a jegyzőkönyv aláírását követően törölni kell.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott alapesettől eltérően, amennyiben az ülésen a képviselő-testület tagja kezdeményezi a hangfelvétel készítését, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt ennek elfogadásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a hangfelvétel készítését a képviselő-testület határozattal elfogadja, a hangfelvételt az ülés napjától számított 3 hónapig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvet ebben az esetben is kivonatos formában kell elkészíteni.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározottak alapján készül hangfelvétel az ülésről, és a képviselő-testület valamely tagja az írásos jegyzőkönyv és a hangfelvétel összevetésének szükségességét felveti, ennek elfogadásáról vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt. Elfogadás esetén a hangfelvétel és az írásos jegyzőkönyv összevetését a képviselő-testület és a jegyző végzi el.

(5) Az ülés jegyzőkönyve egy eredeti példányban készül, melyet a Hivatalban kell megőrizni.

(6) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

a) a meghívó,
b) az ülésről készült jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztések, az előterjesztés részét képező dokumentumok, határozati javaslat,
d) a rendelet-tervezetek és a kihirdetett rendelet,
e) a jegyzőkönyvben megjelölt egyéb melléklet.

(7) A jegyzőkönyveket éves bontásban, a tárgyévet követő év július 31-éig be kell köttetni. A beköttetésről a jegyző gondoskodik.

(8) A választópolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és az ahhoz kapcsolódó előterjesztésekbe a Hivatal hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben tekinthetnek be.

(9) A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit – az ülést követő 30 napon belül - az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

15. A Képviselő-testület szervei

32. § A Képviselő-testület feladatait az alábbi szervei tevékeny közreműködésével látja el:

a) polgármester,
b) a 34. § (1) bekezdésben meghatározott bizottsága,
c) jegyző,
d) a Hivatal,
e) a 40. §-ban meghatározott társulások.

16. A polgármester, alpolgármester

33. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

17. Bizottságok

34. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, Pénzügyi és Szociális Bizottság elnevezéssel.

(2) A bizottság tagjainak száma három, melyből két tag a képviselő-testület tagja, egy tag pedig képviselő-testületen kívüli tag (külső tag).

18. Bizottság működésének szabályai

35. § (1) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a jegyző kijelölése alapján a Hivatal köztisztviselője látja el.

(2) A bizottság évente legalább egyszer – az éves munkatervben meghatározott ülésen - beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.

(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze írásos meghívóval, melyet a kapcsolódó előterjesztésekkel együtt legkésőbb két nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottak részére.

(4) A bizottság ülésére tagjain kívül meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(6) A nyilvános ülések meghívóit a lakosság részére a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni a (3) bekezdésben meghatározott időpontig.

(7) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek készítése során a 31. § (1)-(6) és (8) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a képviselő-testületen a bizottságot, a képviselő-testület tagjain a bizottság tagjait kell érteni.

19. Jegyző

36. § (1) A jegyző szóban jelzi az ülésvezetőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság működése jogsértő.

(2) A jegyző a képviselő-testület és a bizottság ülésén legkésőbb a szavazás előtt szóban jelzi, ha a szavazásra bocsátott javaslat jogszabálysértő. Amennyiben ennek ellenére a képviselő-testület a döntést meghozza, az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a jogszabálysértő döntés meghozatalára a jegyző jelzése ellenére került sor.

37. § (1) A képviselő-testület döntéseinek (rendeletek, határozat-kivonatok) nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A határozat-kivonatokat és rendeleteket éves bontásban kell nyilvántartani, ezen túlmenően a hatályos rendeletekről külön nyilvántartást is kell vezetni.

(3) A jegyző feladata a hatályos rendeletek módosító rendeletekkel történő egységes szerkezetbe foglalása.

38. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a „hatósági ügyintéző II.” munkakört betöltő ügyintéző látja el.

20. Polgármesteri Hivatal

39. § A Képviselő-testület Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

21. Társulás

40. § Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

a) Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás,
b) Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás.

22. Titoktartás

41. § A képviselő, a bizottság külső tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot.

23. Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása

42. § (1) Ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettsége miatti – bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület – bármely tagjának kezdeményezésére – ennek ismertté válását követő ülésen kezdeményezheti az így meghozott döntés felülvizsgálatát.

(2) A képviselő-testület (bizottság) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bármely tagjának kezdeményezésére dönthet arról, hogy a mulasztó képviselő (bizottsági tag) következő havi tiszteletdíját megvonja.

24. Nemzetiségi Önkormányzatok

43. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal és a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Az együttműködési megállapodás (mely tartalmazza a működési feltételek biztosítására vonatkozó rendelkezéseket) e rendelet 3/a. és 3/b. mellékletét képezi.

25. Az Önkormányzat partner-települései

44. § Az Önkormányzat a nemzetközi együttműködés keretében az alábbi külföldi önkormányzattal tart fenn hivatalos testvér-települési kapcsolatot:

a) Muhr am See (Németország)
b) Udvard (Szlovákia).

26. Helyi népszavazás

45. § (1) Amennyiben valamely kérdésben törvény helyi népszavazás tartását írja elő, a képviselő-testület köteles elrendelni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezi.

27. Falugyűlés

46. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervek, a lakosság civil szervezeteinek tájékoztatása, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése, a döntések előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében, továbbá az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartása céljából falugyűlést tarthat.

(2) A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy milyen ügyekben tart falugyűlést.

(3) A falugyűlés meghívóját legkésőbb a falugyűlés időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban. A meghívó közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyen szükség szerint a képviselők, a jegyző és a Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői is részt vesznek.

28. Közmeghallgatás

47. § (1) A Képviselő-testület évente – az éves munkatervben meghatározott számú - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghívóját legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban. A meghívó közzétételéről a jegyző gondoskodik.

29. Fogadóóra

48. § (1) A képviselő-testület tagjai fogadóórát tartanak a vértesszőlősi

a) lakcímmel rendelkező lakosok,
b) székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek képviselői

részére, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.

(2) A fogadóóra helyszínét és időpontját a képviselő-testület egyes tagjai vonatkozásában a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

30. Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolása

49. § Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

31. Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vértesszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.12.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

1.) Döntés a maximum nettó 5 millió Ft értékű, üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról /megállapította: vagyonrendelet 7. § (1) bekezdése/.

2.) Döntés a maximum nettó 10 millió Ft értékű, üzleti vagyon körébe tartozó ingatlan hasznosításáról /megállapította: vagyonrendelet 7. § (3) bekezdése/.

3.) Értékhatártól függetlenül tulajdonosi jogok gyakorlása az ingó vagyontárgyak esetében, kivéve a költségvetési szerv használatában lévő vagyontárgyat /megállapította: vagyonrendelet 9. § (1) bekezdése/.

4.) Önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos, a tulajdonos hozzájárulásához kötött tevékenységhez hozzájárulás megadása, hatósági eljárásokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlása /megállapította: vagyonrendelet 10. §-a/.

5.) Az Önkormányzat tulajdonában lévő épületek üzemeltetését érintő szolgáltatások (villamos energia, gáz, vagyonbiztosítás, távközlés) vonatkozásában – az ivóvíz- és szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kivételével – a szolgáltató kiválasztása; /megállapította: vagyonrendelet 12. § (1) bekezdése/.

6.) Kötelezettségvállalásonként a nettó 2.000.000,- Ft-ot el nem érő, az e) pontban meghatározott tárgykörbe nem tartozó szolgáltatás, továbbá vállalkozási, megbízási, egyéb szerződés keretében munka vagy ellenszolgáltatás megrendelése /megállapította: vagyonrendelet 12. § (3) bekezdése/.

7.) A nettó 500.000,- Ft vételárat el nem érő ingatlan vagyontárgy megvásárlása /megállapította: vagyonrendelet 13. § (1) bekezdése/.

8.) Gyakorolja a települési támogatásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskört (temetési költségekkel kapcsolatos rendkívüli települési támogatás), valamint 17. §-ában meghatározott hatáskört (köztemetés).

9.) Közterületek használatával kapcsolatos hatáskörök /megállapította: Vértesszőlős Község Önkormányzati Képviselő-testületének 14/2014. (VIII.1.) önkormányzati rendeletének 5. § (2) bekezdése.

10.) A filmforgatási célú közterület-használattal összefüggő hatáskörök /megállapította: a közterület filmforgatási célú használatáról szóló 13/2013. (XII.16.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése/.

11.) Jogi személy által az általa készített kiadványon vagy jellegzetes terméken az önkormányzat címere használatának engedélyezése, díj megállapítása /megállapította: a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről szóló 14/1993. (VII.29.) önkormányzati rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése.

12.) A fás szárú növények telepítési távolságára vonatkozó szabályokról szóló 11/2013. (XI.18.) önkormányzati rendelettel kapcsolatos, a képviselő-testületet illető hatáskör.

13.) Gyakorolja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott, a képviselő-testület közútkezelői hatásköreit.

14.) A polgármester jogosult saját hatáskörében dönteni a költségvetési rendeletben meghatározott általános tartalék felhasználásáról, éves szinten összesen 2.000.000,- Ft értékhatárig.

Ennek érdekében a költségvetési rendeletben meghatározott, az önkormányzat kiadási előirányzatai között átcsoportosítást hajthat végre, az önkormányzat kiadásait módosíthatja.

15.) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat.

16.) Teljes körűen gyakorolja a munkáltatói jogokat a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján, valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény alapján közvetlenül az Önkormányzattal munkajogviszonyban és közfoglalkoztatási jogviszonyban állók vonatkozásában.

A házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos döntés, az eljárás lefolytatása /megállapította: Vértesszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelet 10. § (5) bekezdése.

2. melléklet

1.) A bizottság Mötv. 120. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi feladatokat látja el:

a) részt vesz a helyi adókra vonatkozó rendelet-tervezet előkészítésében, vizsgálja a helyi adóbevételek teljesülésének alakulását;

b) megvizsgálja, véleményezi a civil szervezetek támogatási kérelmeit, a támogatásról döntési javaslatot készít a képviselő-testület számára;

c) ellátja a Mötv-ben meghatározott, összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárással kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a Mötv-ben meghatározott, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, ellenőrzésével, a vagyonnyilatkozatokat érintő eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat;

e) részt vesz a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi tárgyú rendelet-tervezetek előkészítésében;

f) ellátja a képviselő-testület által esetenként feladat- és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

2.) Az 1. pont b) és c) alpontjaiban meghatározott előterjesztést a bizottság nyújtja be a képviselő-testületnek.

3.) Az 1. pont a) alpontjában meghatározott feladattal kapcsolatos előterjesztés csak a bizottság állásfoglalásával, véleményével nyújtható be a Képviselő-testületnek.

4.) A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit ruházza a bizottságra:

a) a települési támogatásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 11-13. §-aiban meghatározott lakásfenntartási támogatással, a 14. §-ban meghatározott ápolási támogatással, a 15. §-ban meghatározott gyógyszertámogatással és a 16. § (1) bekezdés b)–g) pontjaiban meghatározott rendkívüli települési támogatással kapcsolatos hatáskörök;

b) a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázaton résztvevők pályázatának elbírálása a Képviselő-testület által elfogadott, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálásának rendjéről szóló szabályzat alapján, és a Képviselő-testület által meghatározott keretösszegen belül a pályázók részére ösztöndíj odaítélése.

c) ^[1] A szociális célú tűzifa-támogatás szabályairól szóló 23/2020. (X.16.) önkormányzati rendeletben meghatározott hatáskörök.

3/a. melléklet 3/a. melléklet

m e g á l l a p o d á s

VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÉS A

VÉRTESSZŐLŐSI SZLOVÁK NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

között

2019.

MEGÁLLAPODÁS

A Vértesszőlős Község Önkormányzata (2837 Vértesszőlős, Templom u. 57., adószáma: 15729985-2-11, statisztikai számjele: 15729985-321-11, képviseli: Nagy Csaba polgármester) - továbbiakban: Önkormányzat - és a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (2837 Vértesszőlős, Templom u. 57., adószáma: 15774143-1-11, statisztikai számjele: 15774143-8411-371-11, képviseli: Kutenics Szilvia, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke) - továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján megállapodást kötnek a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek biztosítására az alulírott helyen és időben a következő feltételekkel:

1.) Az Önkormányzat, mint a Vértesszőlős, Templom u. 57. sz. alatti, 247 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, hozzájárul, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat a Vértesszőlős, Templom u. 57. sz. alatti polgármesteri hivatalt (továbbiakban: polgármesteri hivatal) jelentse be a törzskönyvi nyilvántartásba székhelyeként.

2.) Az Önkormányzat - előzetes egyeztetés alapján - havi 32 óra időtartamra a polgármesteri hivatal – a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt - tanácstermét térítésmentesen a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja. Indokolt esetben az Önkormányzat további használatra adhat engedélyt.

3.) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátásához – a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, munkavállalói és tárgyi eszközei útján - biztosítja a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az ehhez kapcsolódó rezsi- és fenntartási, stb. költségeket az Önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja, a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

4.) Az Önkormányzat a polgármesteri hivatal útján biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátását. E feladatellátás részletezését jelen megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza.

5.) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület, illetve annak bizottságai ülésein.

6.) Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat megbízásából és képviseletében az Önkormányzat jegyzője (vagy az általa megbízott, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő képzettségű köztisztviselő) részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

7.) Felek minden egyéb kérdésben a mellérendeltségi kapcsolat, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében kívánnak együttműködni.

8.) Jelen Megállapodást (és annak szerves részét képező 1. sz. mellékletét) felek minden év január 31. napjáig felülvizsgálják, és indokolt esetben elvégzik a szükséges módosításokat.

9.) Ezen Megállapodás 2019. november 18. napján lép hatályba. Egyidejűleg a 2014. november 14-én a felek között létrejött együttműködési megállapodás hatályát veszti.

Vértesszőlős, 2019. november 15.

Nagy Csaba	Kutenics Szilvia
polgármester Vértesszőlős Község Önkormányzata	elnök Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

Pénzügyileg ellenjegyeztem, 2019. november 15 napján:

Tóthné Pammer Judit pénzügyi ellenjegyző

A megállapodást Vértesszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 130/2019. (XI.14.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá.

A megállapodást a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 40/2019. (X.25.) határozatával hagyta jóvá.

1. melléklet

A Vértesszőlős Község Önkormányzata és a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat között Vértesszőlősön, 2019. november 15-én kötött megállapodáshoz

Pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátása

A költségvetés tervezésének és elfogadásának eljárási rendje

A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének elkészítése a polgármesteri hivatal feladata, a jegyző irányításával. A költségvetést a gazdálkodási ügyintéző készíti elő, a költségvetés elfogadásának jogszabályban meghatározott határidejét megelőző 10. napig. A költségvetés előkészítési munkájában a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke vesz részt. Az elkészített költségvetési határozat-tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének.

A) A költségvetés összeállításának eljárási szabályai:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a Jegyző a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően – közli a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével.

2. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat – kell szöveges indokolással együtt – bemutatni:

a. a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b. a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, továbbá,

c. a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetésének határozat-tervezetét a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete elé. A költségvetés elfogadásáról a Nemzetiségi Önkormányzat önállóan határozatot hoz, melyet haladéktalanul eljuttat a Jegyző részére.

4. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

5. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.

6. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a Nemzetiségi Önkormányzat tartozásaiért az Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.

B) Elemi költségvetés készítése:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke által jóváhagyott elemi költségvetésről az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a polgármesteri hivatal gazdálkodási ügyintézője teljesít, a jogszabályokban meghatározott határidőig.

2. A gazdálkodási ügyintéző készíti el a nyomtatványgarnitúrák felhasználásával a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését, a jogszabályokban meghatározott határidőig.

3. Az elemi költségvetést a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke írja alá.

C) A költségvetési előirányzatok módosításának szabályai:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételi és kiadási előirányzatai módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Kormány rendeletében meghatározott esetekben, saját hatáskörben a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete dönt.

2. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat év közben a költségvetési határozat készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

3. A költségvetési határozat módosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke negyedévenként, de legkésőbb a tárgyév december 31-éig ad tájékoztatást a Jegyzőnek.

A költségvetési gazdálkodás bonyolításának általános rendje

A polgármesteri hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodása a polgármesteri hivatal vonatkozó pénzügyi-gazdálkodási belső szabályzataiban, számviteli politikájában foglaltak szerint történik.

Az előirányzatok felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési és érvényesítési szabályokat a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedésben foglaltakkal együtt, az alábbiak szerint kell alkalmazni:

A) A kötelezettségvállalás rendje

1. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok mértékéig kerülhet sor.

2. A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek – a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel – legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.

3. A határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség esetén

a. a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,

b. a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év

kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzata terhére fizetési, vagy más kötelezettséget vállalni (megrendelés, megbízásadás, szerződéskötés, megállapodás, ígérvény), vagy ilyen követelést előírni a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa írásban felhatalmazott Nemzetiségi Önkormányzati képviselő jogosult, összeghatárra tekintet nélkül. A felhatalmazó nyilatkozatot a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedés tartalmazza.

5. Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződnie a kötelezettségvállalónak arról, hogy a kiadás teljesítéséhez a fedezet rendelkezésre áll.

6. Minden kötelezettségvállalásról szóló, aláírt és ellenjegyzett okmány egy-egy példányát a Nemzetiségi Önkormányzat irattárába, valamint a pénzügyi kötelezettség nyilvántartása céljából, a keltezést követő 5 munkanapon belül a Hivatal részére is le kell adni.

7. A 100.000 forintot elérő kifizetésekre minden esetben írásbeli kötelezettségvállalás szükséges.

8. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a a polgármesteri hivatal olyan analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.

B) Az utalványozás, a teljesítés igazolásának rendje

1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési kiadásai teljesítésének és a bevételei beszedésének elrendelésére a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A felhatalmazó nyilatkozatot a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedés tartalmazza.

2. A pénzügyi ellenjegyzés a Hivatalban rendszeresített „Utalvány” nyomtatványon és minden esetben írásban történik.

3. A kiadások pénzügyi ellenjegyzése az érvényesített okmányok alapján történik.

4. A kiadások teljesítésének alapja a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően kiállított bizonylat.

A bizonylat a Nemzetiségi Önkormányzat törvényi előírásokban meghatározott feladatai ellátása során felmerült kiadásokra vonatkozhat.

5. A teljesítés igazolás során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. A teljesítés igazolója a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke által felhatalmazott személy lehet.

C) Az érvényesítés rendje

1. A teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megfelelő ügymenetben az Áht, az Ávr. és az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

2. Az érvényesítés az okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

3. Az érvényesítésre jogosult személy kijelölését a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedés tartalmazza.

D) Pénzügyi ellenjegyzés rendje

1. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az ellenjegyzésre jogosult személy kijelölését a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedés tartalmazza.

2. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.

3. Amennyiben a kötelezettségvállalás, illetve utalványozás nem felel meg a vonatkozó jogszabályokban, illetve e szabályzatban foglaltaknak, a pénzügyi ellenjegyző köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót, illetve a szerv vezetőjét írásban tájékoztatni. A tájékoztatás alapján a kötelezettségvállaló, utalványozó az intézkedést korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben a kötelezettségvállaló, illetve utalványozó e tájékoztatás ellenére a pénzügyi ellenjegyzőt írásban ellenjegyzésre utasítja, az köteles az utasításnak eleget tenni, és az okmányt „a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, s erről

- ha a kötelezettségvállaló a nemzetiségi önkormányzat elnöke által megbízott személy, a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

- ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül írásban értesíteni kell. Az értesítés megtételéért a pénzügyi ellenjegyző felelős.

4. A pénzügyi ellenjegyzést a polgármesteri hivatal állományába tartozó, a Jegyző által a mindenkor hatályos, a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés és teljesítésigazolás szabályozásáról szóló jegyzői intézkedésben kijelölt személy végzi.

A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

Kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

A beszámoló készítésének és jóváhagyásának eljárási rendje

Az államháztartás információs rendszere felé a Nemzetiségi Önkormányzat az évközi beszámolási kötelezettségének évközi beszámoló, időközi költségvetési jelentés készítésével tesz eleget, az alábbiak szerint. A költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, azt követően minden hónap 20. napjáig kell jelentést tenni. A költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig kell jelentést tenni. Negyedévenként időközi mérlegjelentést (tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig), a negyedik negyedévre gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell megtenni.

A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerint éves költségvetési beszámolót kell készíteni, melyet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke hagy jóvá.

1. A gazdálkodási ügyintéző készíti el az éves és havi beszámolókat a meghatározott nyomtatványgarnitúrák felhasználásával, a jogszabályokban meghatározott határidőig. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó űrlapok elkészítésében a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke is közreműködik.

2. A gazdálkodási ügyintéző a Nemzetiségi Önkormányzat adatait is tartalmazó időközi és éves jelentéseket, beszámolókat az előírt határidőre benyújtja a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről a beszámolási időszakokra vonatkozóan beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének.

Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül, a felfüggesztés a mulasztás megszüntetését követő hónaptól szűnik meg.

Az Önkormányzatot, továbbá a polgármesteri hivatalt nem terheli felelősség, amennyiben bizonyítható, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség elmaradása a Nemzetiségi Önkormányzat működésének hiányosságai miatt következett be.

A Nemzeti Önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén – amennyiben a volt tisztségviselő vagy volt képviselő személyes felelőssége nem állapítható meg – a volt elnököt, elnökhelyettest és a volt képviselő-testületi tagokat egyetemleges felelősség terheli, kivéve, ha egyértelműen igazolható, hogy a jogtalan felhasználást eredményező döntés ellen szavazott.

A számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének általános rendje

1. A Nemzetiségi Önkormányzat felhatalmazza a jegyzőt, hogy az Áht. 108. § (1)-(2) bekezdése szerinti, az államháztartás információs rendszere keretében történő adatszolgáltatás teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár által biztosított rendszerekbe elektronikus úton adatot szolgáltasson.

2. A kincstár nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatokról. A Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásával kapcsolatos bejelentést a titkársági ügyintéző látja el, a jogszabályokban meghatározott határidőben.

3. A Nemzetiségi Önkormányzat adószámának igénylésével, adózással kapcsolatos bevallási kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos feladatokat a gazdálkodási ügyintéző látja el, a jogszabályokban meghatározott határidőben.

4. A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Takarékbank Zrt.-nél vezetett, 63300037-11071345 számú fizetési számlán bonyolítja. A számla kezelésével kapcsolatos feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét, illetve az általa meghatározott személyt illeti meg a pénzintézeti aláírás bejelentése szerint.

5. A polgármesteri hivatal (ezen belül a gazdálkodási és pénzügyi ügyintéző) biztosítja, hogy a főkönyvi és analitikus nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele és kiadása elkülönítetten kerüljön kimutatásra.

6. A Nemzetiségi Önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatás közvetlenül a Nemzetiségi Önkormányzat számlájára kerül folyósításra.

7. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról a gazdálkodási ügyintéző adatot szolgáltat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részére.

Házipénztár

1. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárával kapcsolatos számviteli és könyvviteli feladatokat a pénzügyi ügyintéző látja el.

2. A folyamatos működéshez és gazdálkodáshoz szükséges pénzszükségletet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke utólagos elszámolási kötelezettségű elszámolási előleg formájában biztosítja.

Belső ellenőrzés

1. A Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban előírt belső ellenőrzési feladatait – a Vértesszőlős Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján – a Vállalkozás Könyvelő és Könyvvizsgáló Bt. (2800 Tatabánya, Jókai Mór u. 61.) látja el.

2. A belső ellenőrzés megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata.

3/b. melléklet 3/b. melléklet

m e g á l l a p o d á s

VÉRTESSZŐLŐS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS A

VÉRTESSZŐLŐSI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

között

2019.

MEGÁLLAPODÁS

A Vértesszőlős Község Önkormányzata (2837 Vértesszőlős, Templom u. 57., adószáma: 15729985-2-11, statisztikai számjele: 15729985-321-11, képviseli: Nagy Csaba polgármester) - továbbiakban: Önkormányzat - és a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (2837 Vértesszőlős, Templom u. 57., adószáma: 15841683-2-11 statisztikai számjele: 1584168-38411-371-11, képviseli: Sztojka-Bihari Gusztáv, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke) - továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a alapján megállapodást kötnek a Nemzetiségi Önkormányzat működési feltételeinek biztosítására az alulírott helyen és időben a következő feltételekkel:

1.) Az Önkormányzat, mint a Vértesszőlős, Templom u. 57. sz. alatti, 247 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, hozzájárul, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat a Vértesszőlős, Templom u. 57. sz. alatti polgármesteri hivatalt (továbbiakban: polgármesteri hivatal) jelentse be a törzskönyvi nyilvántartásba székhelyeként.

2.) Az Önkormányzat - előzetes egyeztetés alapján - havi 32 óra időtartamra a polgármesteri hivatal – a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt - tanácstermét térítésmentesen a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsátja. Indokolt esetben az Önkormányzat további használatra adhat engedélyt.

3.) Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátásához – a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, munkavállalói és tárgyi eszközei útján - biztosítja a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az ehhez kapcsolódó rezsi- és fenntartási, stb. költségeket az Önkormányzat saját költségvetéséből biztosítja, a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

4.) Az Önkormányzat a polgármesteri hivatal útján biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási feladatainak ellátását. E feladatellátás részletezését jelen megállapodás 1. sz. melléklete tartalmazza.

5.) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület, illetve annak bizottságai ülésein.

6.) Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat megbízásából és képviseletében az Önkormányzat jegyzője (vagy az általa megbízott, a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő képzettségű köztisztviselő) részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

7.) Felek minden egyéb kérdésben a mellérendeltségi kapcsolat, valamint a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében kívánnak együttműködni.

.

8.) Jelen Megállapodást (és annak szerves részét képező 1. sz. mellékletét) felek minden év január 31. napjáig felülvizsgálják, és indokolt esetben elvégzik a szükséges módosításokat.

9.) Ezen Megállapodás 2019. november 22. napján lép hatályba.

Vértesszőlős, 2019. november 22.

Nagy Csaba	Sztojka-Bihari Gusztáv
polgármester Vértesszőlős Község Önkormányzata	elnök Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Pénzügyileg ellenjegyeztem, 2019. november 22.

Tóthné Pammer Judit pénzügyi ellenjegyző

A megállapodást Vértesszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 130/2019. (X.23.) önkormányzati határozatával hagyta jóvá.

A megállapodást a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2019. (X.25.) határozatával hagyta jóvá.

1. melléklet

A Vértesszőlős Község Önkormányzata és a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között Vértesszőlősön, 2019. november 15-én kötött megállapodáshoz