1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése Vértesszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2837 Vértesszőlős, Templom u. 57.

(3) Az Önkormányzat pecsétje körbélyegző, közepén Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Önkormányzata” felirat.

(4) A Képviselő-testület pecsétje körbélyegző, közepén Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete” felirat.

2. § (1) Az Önkormányzatnak a település történelmi múltjából eredő önkormányzati jelképei a község címere és a község zászlója.

(2) Az önkormányzati jelképek formáját és tartalmát, valamint használatuk, alkalmazásuk szabályait a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az önkormányzat más jelképeket is alkothat.

3. § Vértesszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „Vértesszőlős Díszpolgára” címet és „Vértesszőlősért Emlékplakett” kitüntetést adományozhat. Az alapítás és adományozás szabályait a képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Vértesszőlősi Hírmondó, kiadója Vértesszőlős Község Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapját térítésmentesen kapják:

(3) Az Önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó kutatómunkához. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

5. § Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.vertesszolos.hu (a továbbiakban: honlap).

6. § (1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottságok feladatait és a Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 2. melléklete, 3. melléklete és 4. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának döntését másodfokon megsemmisítheti, megváltoztathatja, a hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

7. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

8. § (1) A Képviselő-testület működésének alapját képezi gazdasági programja, melyet megbízatásának időtartamára határoz meg.

(2) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez kikéri a képviselők véleményét, javaslatait, annak képviselő-testület elé terjesztést megelőzően.

9. § (1) A Képviselő-testület éves feladatait munkatervben határozza meg, mely a gazdasági programon alapul.

(2) A következő év munkatervének tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás céljából a Képviselő-testület elé, legkésőbb minden év utolsó rendes ülésén.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:

(4) A javaslatokat minden év november 15-éig írásban kell eljuttatni a polgármester részére.

(5) A polgármester a benyújtott javaslatokat nem köteles a munkaterv tervezetébe felvenni, de azokról és mellőzésük okáról köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

10. § (1) A munkaterv szerkezetileg két részből áll. Az első rész tartalmazza az ülések és a közmeghallgatás (falugyűlés) tervezett időpontját, helyét, napirendjét, a napirend előterjesztőjét, előkészítőjét és az előterjesztést előzetesen véleményező bizottság megjelölését. A második rész az állami ünnepek helyi megemlékezésének, önkormányzati rendezvények időpontját, helyszínét és a szervezésükkel kapcsolatos egyéb adatokat tartalmazza.

(2) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a képviselők, a bizottság külső tagjai, az intézményvezetők, a szlovák és roma nemzetiségi önkormányzat elnökei, valamint a munkatervben napirendként szereplő előterjesztéssel érintettek részére.

(3) Az elfogadott munkatervet az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

11. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést (továbbiakban együtt: ülés) tart.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz ülést tart.

(3) A Képviselő-testületi ülések általános helyszíne a Hivatal tanácsterme. Ünnepi alkalomból a képviselő-testületi ülés a Közösségi Házban (Vértesszőlős, Templom u. 75.) is tartható.

(4) A rendes ülések napja – január hónap kivételével - minden hónap második csütörtöki napja. Januárban az ülés időpontja a hónap harmadik csütörtöki napja.

(5) Rendes ülés tartására július és augusztus hónapban nem kerül sor.

(6) Rendkívüli ülés összehívására olyan ok miatt kerülhet sor, melynek következtében a késedelem jelentős kárral, hátránnyal járna.

12. § Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

13. § (1) A Képviselő-testület üléseit írásbeli meghívóval kell összehívni, a meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá.

(2) A polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi, Ellenőrző, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és azok előterjesztőit.

(4) A meghívó mellékletét képezi az írásos előterjesztés.

14. § (1) A Képviselő-testület és a bizottság külső tagja részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket elektronikus úton, a Hivatal központi szerverén kell hozzáférhetővé tenni, legkésőbb az ülés hetének első munkanapján. A meghívót egyidejűleg e-mailen is meg kell küldeni a képviselők és a bizottság külső tagjai részére.

(2) Az ülés egyéb meghívottai részére a meghívót, érintettségük esetén a kapcsolódó előterjesztést az (1) bekezdésben meghatározott időpontig kézbesíteni kell. Amennyiben lehetséges, törekedni kell az elektronikus úton történő kézbesítésre.

(3) A 13. § (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint az e § (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni rendkívüli ülés összehívása esetén, amennyiben arra – idő hiányában - nincs lehetőség. Rendkívüli ülés esetében az ülés szóban (személyesen, telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülésre csak a képviselők és a jegyző meghívása kötelező.

(4) A – nyilvános - rendes ülések meghívóit a lakosság részére az Önkormányzat honlapján kell közzétenni az (1) bekezdésben meghatározott időpontig.

15. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés b) – d) pontjában megjelöltek írásos előterjesztést csak azokhoz a napirendi pontokhoz kapnak, melyekben érintettek, vagy amelyekhez meghívásuk kapcsolódik.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a Képviselő-testület munkatervében, a képviselő-testületi ülés meghívójában szereplő vagy az ülésen felvett napirendi ponthoz kapcsolódó írásos anyag.

(2) Az előterjesztés tartalmazza:

(3) Amennyiben szükséges, az előterjesztéshez csatolni kell a kérelmet, szerződés-tervezetet, ajánlatot, egyéb fontos dokumentumot.

(4) Az előterjesztés lehet beszámoló vagy tájékoztató is, mely esetben az előterjesztés a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem tartalmaz döntési javaslatot. A képviselő-testület a beszámoló, tájékoztató elfogadásáról határozattal dönt.

(5) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:

(6) Az előterjesztés benyújtója felelős azért, hogy az előterjesztés a 14. § (1) bekezdésben meghatározott időpontig a képviselő-testület részére rendelkezésre álljon.

(7) Amennyiben az előterjesztő nem a polgármester vagy a jegyző, az előterjesztés benyújtója az írásos előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 5. napig köteles eljuttatni a –jegyzőn keresztül – a polgármester részére. A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból vizsgálja.

(8) Írásbeli előterjesztés készítésétől csak a rendkívüli ülések napirendi pontjai és az ülés meghívójában nem szereplő, a testületi ülésen felvett napirendi pontok esetében lehet eltekinteni. Ilyen esetben az előterjesztés szóban is előterjeszthető.

17. § (1) Az ülés vezetője az ülés megnyitása előtt a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. Az ülést csak akkor lehet megnyitni, ha a Képviselő-testület határozatképes. Amennyiben az ülés a meghívóban jelzett időpontot követő 30 percen belül is határozatképtelen, a levezető az ülést bezárja, s meghatározza az ülés új időpontját, mely akár a tárgynapon is lehet, amennyiben a Képviselő-testület határozatképessé válhat. Ebben az esetben a távolmaradó képviselők értesítését telefonon kell megkísérelni.

(2) A Képviselő-testület határozatképességét az ülés vezetője az ülés folyamán végig figyelemmel kíséri. Amennyiben megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenné vált, maximum 30 perces szünetet rendel el. Amennyiben a szünet végét követően a Képviselő-testület nem válik határozatképessé, az ülést befejezettnek nyilvánítja. Ebben az esetben a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 munkanapon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(3) A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülésen az eredeti (meg nem tárgyalt) napirendeket kell tárgyalni, de ez szükség szerint kiegészíthető új napirendi pontokkal is.

18. § (1) A meghívóban nem szereplő napirendi pont felvételére, ezen belül határozat hozatalára, rendelet alkotására (sürgősségi indítvány) vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására a polgármester és bármely képviselő tehet javaslatot az ülésen, még a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítvány benyújtója javaslatát indokolni köteles. A javaslatról a Képviselő-testület határozattal dönt.

(2) Sürgősségi indítványként benyújtott, rendelet-alkotásra irányuló új napirendi pontot csak akkor lehet az ülésen a napirendre felvenni, ha az nem új rendelet alkotására vagy hatályos rendelet átfogó jellegű módosítására irányul.

(3) Sürgősségi indítványt olyan ügyben lehet tenni, amelynek soron kívüli tárgyalása rendkívüli ülés összehívását indokolná.

(4) Amennyiben a sürgősségi indítvány tárgyában – a képviselő-testület által átruházott hatáskör keretében – döntésre a képviselő-testület valamely szerve jogosult, a képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy magához vonja-e az ügyet.

19. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetek körébe tartozó valamely napirendi pontot zárt ülés keretében kíván tárgyalni, erről a napirend elfogadása előtt határoz.

(2) A polgármester javaslatára az ülés napirendjét és annak sorrendjét a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(3) Az ülésen tanácskozási joggal jelen lévők a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat, hozzászólásaikat a napirendi pontok tárgyalását követően tehetik meg.

20. § (1) Az ülés vezetője minden napirendi ponthoz kapcsolódó előterjesztés és azzal összefüggő döntési javaslat felett külön tanácskozást nyit.

(2) A tanácskozás megnyitása előtt lehetőséget biztosít az előterjesztő számára esetleges szóbeli kiegészítésre, ha azt az anyag elkészítése és az ülés közötti időszakban bekövetkezett változások vagy egyéb körülmények indokolják. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, tartalmában annak a döntéshozatal megalapozottságát kell elősegítenie.

(3) Amennyiben az előterjesztést előzetesen bizottság véleményezte, a bizottság elnöke tájékoztatja a Képviselő-testületet a bizottság véleményéről, döntéssel kapcsolatos javaslatáról.

(4) Az ülés vezetője ezt követően lehetőséget biztosít a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők részére véleményük, javaslatuk elmondására és kérdések feltevésére, melyre az előterjesztő választ ad. Az adott napirendhez kapcsolódó felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében, a kérdésekre adott válaszokat követően kerülhet sor.

(5) Az azonos napirendi pont tárgyalása során ismételten szót kérők részére az ismételt felszólalás időtartamát az ülés vezetője 2 percre korlátozhatja.

(6) Amennyiben a napirendi pont tárgyalása során úgy tűnik, hogy – megfelelő információ hiányában vagy egyéb ok miatt – a képviselő-testület nem tud döntést hozni, a képviselő-testület bármely tagja javasolhatja a tárgyalás lezárását és a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határozattal dönt.

21. § (1) A tanácskozást az ülés vezetője akkor zárja le, ha valamennyi véleménynyilvánításra jelentkező befejezte hozzászólását. A tanácskozás lezárása előtt lehetőséget kell biztosítani a napirend előterjesztőjének az elhangzottakkal kapcsolatos véleménynyilvánításra.

(2) A tanácskozás lezárásakor az ülés vezetője ismerteti az esetlegesen előterjesztett módosító, kiegészítő indítványokat.

(3) Az ülés vezetője a döntésre irányuló javaslatokat (határozati javaslat, rendelet-tervezet) egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy először a tanácskozás során elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról kell szavazni az elhangzás sorrendjében, majd végül az előterjesztett javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) Az ülés vezetője a szavazás után megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntés pontos tartalmát.

22. § (1) Az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, az ülés zavartalanságáról, biztosítja az ülés folyamatosságát. Figyelmezteti azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, rendzavarás esetén a rendzavarót rendreutasíthatja. További rendzavarás esetén a rendzavarót kiutasíthatja az ülésről. Tanácskozási joggal rendelkező személyt az ülésről kiutasítani nem lehet.

(2) A Képviselő-testület tagjain kívül az ülésen a bizottság külső tagja, a jegyző, a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke rendelkeznek tanácskozási joggal.

(3) A vértesszőlősi székhellyel rendelkező, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti civil szervezet (a továbbiakban: szervezet) képviselőjét tanácskozási jog illeti meg a szervezet tevékenységi körét érintő napirendi pont tárgyalása során.

(4) A szervezet a megfelelő dokumentum benyújtásával (pl. alapszabály, alapító okirat, egyéb létesítő okirat) köteles igazolni, hogy az adott napirendi pont témája tevékenységi körét érinti.

(5) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője szünetet rendel el. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének összehívására az ülés folytatódik.

23. § (1) A nyilvános ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező személy a napirend tárgyalásához akkor szólhat hozzá, ha kérésére az ülés vezetője azt engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy napirendhez nem kapcsolódó hozzászólását – az ülés vezetőjének engedélyezése esetén - az ülés napirendjén szereplő napirendi pontok lezárást követően mondhatja el.

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) kézfeltartás útján történő szavazással hozza. A szavazatok – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – igen vagy nem tartalmúak lehetnek.

(2) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott esetben – amennyiben kizárására nem kerül sor – a személyes érintettségét bejelentő képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodik, tartalmú lehet.

(3) Bármely képviselő-testületi tag kezdeményezheti a döntés név szerinti szavazás keretében történő meghozatalát, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(4) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője a képviselő-testület tagjainak nevét abc-sorrendben olvassa fel, a képviselő nevének felolvasása után hangosan nyilatkozik. A szavazatok tartalma a jegyzőkönyvben név szerint kerül rögzítésre.

(5) Név szerinti szavazás bármely döntés esetén kezdeményezhető.

(6) A képviselő-testület a közbeszerzési eljárásban a nyertes pályázó kiválasztásáról név szerinti szavazással dönt.

25. § (1) A Mötv-ben meghatározott esetekben bármely képviselő-testületi tag titkos szavazást kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása előtt a képviselő-testület határozattal három tagú, ad hoc jellegű szavazatszámláló bizottságot választ a képviselő-testület tagjai közül. Az ad hoc bizottság tagjaira és elnökére az ülés vezetője tesz javaslatot.

(3) A titkos szavazás jelzés nélküli borítékba helyezett papírlapon történik, melyet az ad hoc bizottság tagjai adnak át a képviselők részére, majd a szavazást követően a szavazatokat tartalmazó borítékokat összegyűjtik.

(4) Az ad hoc bizottság megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, majd a szavazás eredményéről az ad hoc bizottság elnöke tájékoztatja az ülés vezetőjét.

(5) A szavazás eredményét és a döntés tartalmát az ülés vezetője hirdeti ki a képviselő-testület részére.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét és időpontját, az ad hoc bizottság tagjainak nevét, az elnök megjelölését, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazás közben felmerült fontosabb eseményeket. A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

26. § A Mötv-ben meghatározott eseteken túlmenően a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal dönt:

27. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely döntése során szavazategyenlőség alakul ki, a témát újbóli szavazásra kell bocsátani, annak eredménytelensége esetén a következő testületi ülés napirendjére kell tűzni.

28. § (1) Amennyiben a határozat feladatot tartalmaz, a határozat tartalmazza a feladat végrehajtásának határidejét és a felelős megnevezését.

(2) A határozat végrehajtásáért felelős a polgármester, a jegyző, a bizottság lehet.

(3) A határozatokról határozat-kivonatot kell készíteni. A határozat-kivonat tartalmazza a „kivonat” megjelölést, az ülés dátumát, a határozatot, a polgármester és a jegyző nevét. A határozat-kivonatot a jegyző hitelesíti és kiadmányozza.

(4) A határozat-kivonatot az érintettek részére rendelkezésre kell bocsátani, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) A határozatok rövid tartalmát a Vértesszőlősi Hírmondó következő számában közzé kell tenni, melyről a jegyző gondoskodik.

29. § A Képviselő-testület a normatív határozatok esetében megnevezését „Vkt”-ként rövidíti.

30. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a polgármester, a bizottság, bármely képviselő és a jegyző.

(2) Önkormányzati rendelet megalkotására a javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet jogalkotási szabályoknak való megfelelőségéről a jegyző gondoskodik, az előterjesztő személyétől függetlenül. Amennyiben a rendelet-tervezet előterjesztője nem a jegyző, az előterjesztő legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 munkanappal korábban kezdeményezi a jegyzőnél a rendelet-tervezet előkészítését.

(4) A képviselő-testület a bonyolultabb szakmai előkészítést, összetettebb szabályozást igénylő új rendelet vagy átfogó jellegű rendeletmódosítás előkészítésénél kétfordulós tárgyalást határozhat meg. Első fordulóban kijelöli a rendelet-tervezet elkészítéséért felelős előterjesztőt, meghatározza a rendelet főbb szempontjait (célja, hatálya, a szabályozás irányelvei). A második fordulóban kerül sor a rendelet-tervezet érdemi tárgyalására és elfogadására.

(5) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni, 15 nap időtartamra, melybe a kifüggesztés és levétel napja nem számít bele. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja a kifüggesztés napja.

31. § (1) A Képviselő-testület üléséről kivonatos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ülés jegyzőkönyve egy eredeti példányban készül, melyet a Hivatalban kell megőrizni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képezi:

(4) A jegyzőkönyveket éves bontásban, a tárgyévet követő év július 31-éig be kell köttetni. A beköttetésről a jegyző gondoskodik.

(5) A választópolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe és az ahhoz kapcsolódó előterjesztésekbe a Hivatal hivatalos helyiségében, ügyfélfogadási időben tekinthetnek be.

(6) A képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyveit – az ülést követő 30 napon belül - az önkormányzat hivatalos honlapján is közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik.

32. § A Képviselő-testület feladatait az alábbi szervei tevékeny közreműködésével látja el:

33. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármester pecsétje körbélyegző, közepén Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Polgármestere” felirat.

34. § (1) A Képviselő-testület három állandó bizottságot hoz létre:

(2) A bizottságok tagjainak száma három, melyből két tag a képviselő-testület tagja, egy tag pedig képviselő-testületen kívüli tag (külső tag).

(3) A Pénzügyi, Ellenőrző, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság pecsétje körbélyegző, melynek középen Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Önkormányzatának Pénzügyi, Ellenőrző, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság” felirat áll.

(4) A Kulturális, Idősügyi és Kommunikációs Bizottság pecsétje körbélyegző, melynek középen Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Önkormányzatának Kulturális, Idősügyi és Kommunikációs Bizottság” felirat áll.

(5) A Szociális és Közbiztonsági Bizottság pecsétje körbélyegző, melynek középen Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Önkormányzatának Szociális és Közbiztonsági Bizottság” felirat áll.

35. § (1) A bizottságok ülését a bizottság elnöke hívja össze írásos meghívóval, melyet a kapcsolódó előterjesztésekkel együtt legkésőbb két nappal az ülés előtt kézbesíteni kell a meghívottak részére.

(2) A bizottság ülésére tagjain kívül meg kell hívni a képviselő-testület tagjait és a jegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A nyilvános ülések meghívóit a lakosság részére a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján kell közzétenni az (1) bekezdésben meghatározott időpontig.

(4) A 22. § (3) bekezdésben meghatározott szervezetek képviselőit tanácskozási jog illeti meg a bizottság ülésének a szervezet tevékenységi körét érintő napirendi pontjának tárgyalása során.

(5) A szervezet a megfelelő dokumentum benyújtásával (pl. alapszabály, alapító okirat, egyéb létesítő okirat) köteles igazolni, hogy az adott napirendi pont témája tevékenységi körét érinti.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(7) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a bizottság elnökét az (1) és (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében a bizottság másik önkormányzati képviselő tagja helyettesíti.

(8) A bizottság évente legalább egyszer – az éves munkatervben meghatározott ülésen - beszámol munkájáról a Képviselő-testületnek.

(9) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a jegyző kijelölése alapján a Hivatal köztisztviselője látja el.

(10) A bizottsági ülésekre a 13. § (3) bekezdésében, 14. § (1)–(3) bekezdéseiben, 17. §-ában, 18. § (1)–(3) bekezdéseiben, 19–21. §-aiban, 22. § (1) és (4) bekezdéseiben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(11) A bizottsági ülések jegyzőkönyveinek készítése során a 31. § (1), (5)–(6) és (8) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a képviselő-testületen a bizottságot, a képviselő-testület tagjain a bizottság tagjait kell érteni.

36. § (1) A jegyző szóban jelzi az ülésvezetőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság működése jogsértő.

(2) A jegyző a képviselő-testület és a bizottság ülésén legkésőbb a szavazás előtt szóban jelzi, ha a szavazásra bocsátott javaslat jogszabálysértő. Amennyiben ennek ellenére a képviselő-testület a döntést meghozza, az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a jogszabálysértő döntés meghozatalára a jegyző jelzése ellenére került sor.

37. § (1) A képviselő-testület döntéseinek (rendeletek, határozat-kivonatok) nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A határozat-kivonatokat és rendeleteket éves bontásban kell nyilvántartani, ezen túlmenően a hatályos rendeletekről külön nyilvántartást is kell vezetni.

(3) A jegyző feladata a hatályos rendeletek módosító rendeletekkel történő egységes szerkezetbe foglalása.

(4) A jegyző pecsétje körbélyegző, melynek középen Magyarország címere, körívén „Vértesszőlős Község Jegyzője” felirat.

38. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a „hatósági ügyintéző I.” munkakört betöltő ügyintéző látja el.

39. § (1) A Képviselő-testület Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, melynek szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A Hivatal pecsétje körbélyegző, melynek középen Magyarország címere, körívén „Vértesszőlősi Polgármesteri Hivatal” felirat.

(3) A Hivatal székhelye: 2837 Vértesszőlős, Templom u. 57.

40. § Az Önkormányzat a következő társulások tagja:

41. § A képviselő, a bizottság külső tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot.

42. § (1) Ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott – személyes érintettsége miatti – bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület – bármely tagjának kezdeményezésére – ennek ismertté válását követő ülésen kezdeményezheti az így meghozott döntés felülvizsgálatát.

(2) A képviselő-testület (bizottság) az (1) bekezdésben meghatározott esetben bármely tagjának kezdeményezésére dönthet arról, hogy a mulasztó képviselő (bizottsági tag) következő havi tiszteletdíját megvonja.

43. § (1) Az Önkormányzat együttműködik a Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal és a Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A Vértesszőlősi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás e rendelet 5. mellékletét képezi.

(3) A Vértesszőlősi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás e rendelet 6. mellékletét képezi

44. § Az Önkormányzat a nemzetközi együttműködés keretében az alábbi külföldi önkormányzattal tart fenn hivatalos testvér-települési kapcsolatot:

45. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervek, a lakosság civil szervezeteinek tájékoztatása, a fontosabb önkormányzati döntések előkészítése, a döntések előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében, továbbá az Önkormányzat és a lakosság közvetlen kapcsolattartása céljából falugyűlést vagy lakossági fórumot tarthat.

(2) A Képviselő-testület esetenként határozza meg, hogy adott ügyben, a lakosság, helyi szervezetek közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából milyen ügyekben tart falugyűlést (a község egészét vagy meghatározó részét érintő témákban) vagy lakossági fórumot (a lakosság egy meghatározott részét -pl. településrészt, egyes utcákat- érintő témákban).

(3) A falugyűlés meghívóját legkésőbb a falugyűlés időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban. A lakossági fórum meghívóját legkésőbb a lakossági fórum időpontja előtt 5 nappal kell közzétenni a Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján. A meghívó közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyen a képviselők és szükség szerint a jegyző, vagy a Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői is részt vesznek.

(5) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyen szükség szerint a képviselők, a jegyző és a Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselői is részt vesznek.

46. § (1) A Képviselő-testület évente – az éves munkatervben meghatározott számú - közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás meghívóját legkésőbb a közmeghallgatás időpontja előtt 10 nappal közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az Önkormányzat honlapján és amennyiben lehetséges a Vértesszőlősi Hírmondóban. A meghívó közzétételéről a jegyző gondoskodik.

(3) Amennyiben a helyi lakos, a helyben érdekelt szervezet képviselője a helyi közügyeket érintő kérdésére, javaslatára a közmeghallgatáson nem kap választ, a polgármester a Mötv. 54. §-ában meghatározott határidőben írásban válaszol a kérdező, javaslattevő részére, az általa megadott levélcímre vagy elektronikus levélcímre.

47. § A képviselő-testület tagjai fogadóórát tartanak a vértesszőlősi lakcímmel rendelkező lakosok, illetve a székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek képviselői részére, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben.

48. § Az Önkormányzat alaptevékenységének funkciók szerinti besorolását e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

49. § Hatályát veszti Vértesszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2019. (XII.13.) önkormányzati rendelete.

50. § Ez a rendelet 2024. október 31-én 17 óra 15 perckor lép hatályba.