1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dömös Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 2027 Dömös, Táncsics Mihály utca 2.

(3) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése, székhelye: Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal, 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.

(4) Az önkormányzat szervei:

• a) a képviselő-testület,
• b) a polgármester,
• c) az állandó bizottságok,
• d) az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal,
• e) a jegyző,
• f) a társulás.

(5) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok használatának rendjét az 5/1994. (IX.12.) önkormányzati rendelet szabályozza.

2. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (a továbbiakban: rendes ülés) ülésezik.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés hivatalos helyszíne: Dömös Község Községháza díszterme.

3. § (1)^[1] A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést. A képviselő-testület rendes ülését minden hónap utolsó hetének keddjére, 17 órára kell ütemezni.

(2) A képviselő-testület ülésének időpontjáról az ülést megelőző 5 nappal a polgármester tájékoztatja a község lakosságát a községháza épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel és a honlapon történő megjelentetéssel.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni tanácskozási joggal:

• a) a jegyzőt, aljegyzőt,
• b) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait.

4. § (1) A képviselő-testület a munkatervében szereplő üléseken kívül rendkívüli ülést is tarthat. A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli ülést a polgármester az arra vonatkozó előterjesztés átvételét követő 8 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(3) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

(4) A rendkívüli ülés telefonon is összehívható.

5. § (1)^[2] A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésre terjeszti be.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

• a) az alpolgármester,
• b) a települési képviselők,
• c) a képviselő-testület bizottsága.

(3) A kötelező javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek.

6. § (1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

• a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,
• b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve,
• c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,
• d) a napirend előkészítésében részvevő megnevezése, és
• e) a közmeghallgatás időpontja.

7. § (1)^[3] A meghívó tartalmazza:

• a) az ülés típusát,
• b) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
• c) a napirendet.

(2) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a képviselők és meghívottak részére.

8. § A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetére a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

9. § (1) A képviselő-testület naprendjéhez előterjesztők lehetnek:

• a) a polgármester,
• b) az alpolgármester,
• c) a képviselő vagy
• d) a képviselő-testület bizottsága.

(2) Az előterjesztést a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternek kell benyújtani.

(3) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

• a) rendeletalkotással,
• b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és
• c) társulás alakításával, megszüntetésével kapcsolatos ügyekben.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésén kötelező napirendi pontok:

• a) beszámoló a lejárt idejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról,
• b) a két ülés között eltelt fontosabb eseményekről.

(2) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

• a) a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható és
• b) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben.

(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

11. § (1) A polgármester, az alpolgármester, és a korelnök (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

• a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
• b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
• c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
• d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
• e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és
• f) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

12. § (1) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

13. § (1)^[4] A nyilvános ülésen a hallgatóság a napirendekhez hozzászólását, észrevételét az utolsó napirendi pont megtárgyalása után teheti meg.

(2) A polgármester legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosíthat.

14. § (1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében a feladatai a következők:

• a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és
• b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén rendzavarás történik, a polgármester rendre utasítja a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi, kivéve a települési képviselőt.

15. § (1) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(3) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(4) Minősített többség szükséges:

• a) közterület elnevezéséhez,
• b) hitelfelvételhez,
• c) a helyi népszavazás elrendeléséhez,
• d) alapítvány létrehozásához,
• e) az éves munkaterv elfogadásához,
• f) a gazdasági program elfogadásához.

16. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, és bármelyik képviselő azt kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételni.

17. § (1) A név szerinti szavazás esetén a jegyző a betűrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

(2) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja a szavazatokat és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek, aki kihirdeti a szavazás eredményét.

18. § (1) A titkos szavazás megtartását bármely képviselő kezdeményezheti. A titkos szavazás lebonyolítása előtt a 3 fő települési képviselőből álló szavazatszámláló bizottságot kell alakítani. A bizottság elnökét a képviselő-testület a szavazás előtt minősített többséggel választja meg.

(2) A szavazólap elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik. A szavazólapot a lepecsételt urnába kell helyezni a titkos szavazáskor.

(3) A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza:

• a) a szavazás helyét, időpontját,
• b) a szavazás kezdetét és végét,
• c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét és aláírásukat,
• d) a szavazás során felmerült körülményeket,
• e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és a szavazás eredményét.

(4) A szavazás végeredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

19. § (1) A kérdés és interpellációk megtárgyalására a nyilvános napirendek végén, nyílt ülés keretében kerül sor.

(2) A képviselő a napirenden nem szereplő önkormányzati ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, valamint a bizottságok elnökeihez.

(3) A képviselő a napirenden nem szereplő ügyéhez legfeljebb két témában kérdést intézhet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz. A kérdésre 15 napon belül is lehet válaszolni.

20. § A képviselő-testület a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 5%-kal, 1 havi időtartamra csökkenti.

21. § (1) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, köteles azt jelezni.

(2) A jegyző észrevételét:

• a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy
• b) az ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről és a bizottságok üléséről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

• a) az első példányt meg kell küldeni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalnak,
• b) a második példányt évente be kell köttetni,
• c) a harmadik példányt a könyvtárban kell elhelyezni.

(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékletként tartalmaznia kell:

• a) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
• b) a jelenléti íveket,
• c) módosító indítványokat.

(3)^[5]

(4)^[6]

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

• a) képviselők,
• b) képviselő-testület bizottsága,
• c) polgármester,
• d) alpolgármester,
• e) jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtani. A rendelet-tervezetet a testületi ülést megelőző 3 nappal a képviselő-testület tagjainak kézbesíteni kell.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a községháza épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. Az önkormányzati rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

(4) Az önkormányzati rendelet egy példánya a községi könyvtárban is megtalálható.

24. § (1) A határozat tartalmazza a jogszabályban kötelezően megjelölteken kívül:

• a) a képviselő-testület döntését,
• b) a végrehajtásért felelős megnevezését,
• c) a végrehajtás határidejét,

(2) A határozatról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

25. § A képviselő köteles:

• a) előzetesen írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a megjelenésben akadályoztatva van,
• b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közélet tevékenységre, a választók bizalmára,
• c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

25/A. § ^[7] (1) A képviselő-testület műszaki és gazdasági ügyekért felelős tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok részletes feladatkörét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

26. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal:

• a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,
• b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, amelyre a nyilvános képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester kivizsgálja.

27. § ^[8] (1) A képviselő-testület a vagyonnyilatkozatok vizsgálatára, kezelésére és őrzésére, a képviselők összeférhetetlensége, méltatlansága kivizsgálására, valamint az önkormányzati segélyekkel kapcsolatos döntések meghozatalára, illetve a kulturális események megszervezésére, lebonyolítására az alábbi bizottságokat hozta létre:

28. § (1) A bizottságok önálló munkatervet készítenek minden év február 15-ig.

(2) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt - távollétében - az elnökhelyettes helyettesíti.

(3) A bizottságok munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(4) A bizottságok napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottságok tagjai.

(5) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

29. § A tanácskozás rendjére a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

30. § (1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét. A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

31. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a helyettesítési feladatokat a kirendeltség-vezető látja el.

32. § (1) Helyi népkezdeményezést a választópolgárok 10%-a kezdeményezhet.

(2) Helyi népszavazást a választópolgárok 25%-a kezdeményezhet.

33. § A képviselő-testület nem ruházza át a hatáskörét.

34. § (1) Ez a rendelet 2013.11.15-én lép hatályba.

(2) Az önkormányzat szakfeladatait az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Hatályát veszti: