Dömös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi adókról, valamint a települési adóról szóló 24/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 05. 23Dömös Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (V. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.05.23.
a helyi adókról, valamint a települési adóról szóló 24/2022. (XI.30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Dömös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2022. november 29-én fogadta el a helyi adókról, valamint a települési adóról szóló önkormányzati rendeletét, amely ez év január 1-jén lépett hatályba.
Egy esetben, mégpedig a 2023. március 28-i testületi ülésen a 9/2023. (III.29.) önkormányzati rendelettel módosítottunk a telekadó vonatkozásában a rendeleten.
2023. április 18-án a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály törvényességi felhívással élt, hogy a rendelet egyes pontjai ellentétesek a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénnyel (Htv.).
A Kormányhivatal 2023. május 22-ig adott határidőt a Képviselő-testületnek a törvényes állapot helyreállítására, majd a megtett intézkedésről május 26. napjáig kell tájékoztatni a Kormányhivatalt.
A Kormányhivatal jelzésének megfelelően az alábbi módosítások elvégzése szükséges:
1.
A rendelet 2. § (3) bekezdésében az építményadó esetében a Képviselő-testület által meghatározott adómentesség kerül megállapításra, amely szerint „Mentes az adó megfizetése alól az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanon található építmény.”
A Htv. 7. § e) pontja értelmében az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy a vállalkozó (Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során a 6. § d) pontja nem alkalmazható.
6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
d) * az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
Tehát a rendeletünk a jelenlegi szabályozása szerint a vállalkozásoknak adóelőnyt nyújt.
Tehát a rendelet 2. § (3) bekezdését ki kell egészíteni az alábbi szövegrésszel: „kivéve a vállalkozási célt szolgáló építmény.”
Új szöveg:
„Mentes az adó megfizetése alól az ingatlan-nyilvántartásban fekvése szerint zártkertként nyilvántartott ingatlanon (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) található építmény, kivéve a vállalkozási célt szolgáló építmény.”
Ugyanígy ki kell egészíteni a rendelet 3. § (3) és (4) bekezdését, amely a telekadó esetében határoz meg mentességi kört (ezekben a rendelkezésekben is ki kell emelni a vállalkozót, mint kivételi kört), továbbá a 3. § (3) bekezdésben az „ingatlan” szó használata megtévesztő (az épületet is jelenthet), ezért az ingatlan szó használata helyett a „telek” kifejezést kell alkalmazni.
3. §
(3) Mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. §-ában foglaltakon felül a külterületi termőföld, valamint a beépített belterületi ingatlan.
(4) Mentesül a telekadó megfizetése alól az adóalany, ha a telekhez közvetlenül kapcsolódó telken található építmény után építményadót fizet.
Új szöveg:
3. §
(3) Mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 19. §-ában foglaltakon felül a külterületi termőföld, valamint a beépített belterületi telek, kivéve ha üzleti célt szolgál.
(4) Mentesül a telekadó megfizetése alól az adóalany, ha a telekhez közvetlenül kapcsolódó telken található építmény után építményadót fizet, kivéve ha üzleti célt szolgál.
2.
A II. fejezetben a zártkerti ingatlan szó használata nem következetes, a fejezetben használjuk az ingatlan, illetve a földrészlet kifejezést, ezt egységesíteni kell.
Ennek megfelelően egységesen „az ingatlan-nyilvántartásban fekvése szerint zártkertként nyilvántartott ingatlan” kifejezést használjuk, mint alapfogalmat, majd a rendelet további részében egységesen rövidítve a „zártkerti ingatlan” szóhasználatot alkalmazzuk. Tekintettel arra, hogy első alkalommal az építményadónál kell használnunk ezt a fogalmat, ezért ott kell megjelölni a további rövidített szóhasználatot.
Új szöveg:
6. § Dömös Község Önkormányzat Képviselő-testülete zártkerti ingatlan, kivéve az ingatlan-nyilvántartásban árok művelési ágban nyilvántartott zártkerti ingatlanra települési adót vezet be.
3.
A Htv. 1/A. § (1) bekezdés harmadik mondata értelmében a települési adó alanya nem lehet állam, önkormányzati szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó (52. § 26. pont szerinti vállalkozó). Ezért a rendeletben utalni kell erre a mentességi körre.
Új szöveg:
7. § (1) A települési adó alanya a Htv. 1/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a vállalkozó kivételével az a magánszemély, aki a naptári év első napján a zártkerti ingatlan tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, haszonélvezeti jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyonkezelő, a haszonélvező e rendeletben a továbbiakban együtt: tulajdonos.). E § alkalmazásában vállalkozó: a Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó.
4.
A rendelet 12. § (2) bekezdését hatályon kívül kell helyezni, mert a Htv. ezt szabályozza.
„12. § (2) Az adózónak az adókötelezettség keletkezését, változását követő 15 napon belül kell adatbejelentést tennie.”
5.
A Záró rendelkezést külön fejezetbe kell tenni (III. fejezet), mert korábban is fejezetekre oszlik a rendelet szövege, rendeletünkben csak alcímes tagolást kapott.