Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól

Hatályos: 2025. 07. 01

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2025. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A közösségi együttélés alapvető szabályairól

2025.07.01.

[1] A közösségi együttélés alapvető szabályainak – a helyi közösség érdekeinek és a település sajátosságainak figyelembevételével történő – megalkotása és érvényesítése minden Szomor községben lakó érdeke.

[2] Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/C. § (1) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdés d) pontjában, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) és (3) bekezdésében és a 11. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden 18. életévét betöltött természetes személyre, a jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely Szomor község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira.

(2) A rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes és Szomor Község Önkormányzata e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.

(3) Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósulása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály bírság alkalmazását írja elő.

2. Az egyes közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az ingatlan tulajdonosa, aki

a) az ingatlan határától az úttestig terjedő zöld sáv kaszálásáról, növények felmagzásának megakadályozásáról, tisztán tartásáról nem gondoskodik,

b) az ingatlanáról a gyalogosjárda terébe benyúló ágak, bokrok nyeséséről nem gondoskodik,

c) az a-b) pontokban foglalt területeken nem gondoskodik a gyommentesítésről és a fű rendszeres nyírásáról.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

3. A csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírások megsértésével összefüggő cselekmények

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos helyi előírásokat megsértő cselekményt követ el az ingatlan tulajdonosa, aki

a) az ingatlannal határos árokszakaszt, a járműbehajtók átereszét és a folyókákat szükség szerint, de évente legalább egyszer nem tisztítja, folyamatosan nem gyomtalanítja,

b) az ingatlanával határos füves árokban a fű rendszeres nyírásáról nem gondoskodik,

c) az ingatlanával határos zöld sávon nem távolítja el a csapadékvíz lefolyását akadályozó tárgyakat, anyagokat, ezáltal nem biztosítja, hogy a csapadékvíz elvezető árokba vagy zárt csapadékvíz elvezető csatornába a csapadékvíz szabadon lefolyhasson,

d) a járműbehajtó átereszének karbantartásáról és tisztántartásáról nem gondoskodik,

e) az épület tetőzetéről az esővíz, hólé járdára való csorgásának megakadályozásáról nem gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

4. A köztisztaság rendje elleni cselekmények

4. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartása tekintetében pedig a használó, illetőleg – a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint – a bérlő, aki a köztisztaság rendje elleni cselekményt valósít meg, azaz:

a) amennyiben az időjárás szükségessé teszi minden reggel legkésőbb 08:00 óráig, és a nap folyamán legalább még egyszer nem gondoskodik az ingatlanával határos járdák hótól való letisztításáról, jegesedés esetén azok csúszásmentesítéséről,

b) az üzlet és egyéb elárusító hely, intézmény, szolgáltató egység tulajdonosa, aki a vendéglátó egysége, intézmények, szolgáltató egységek bejárata mellett szemétgyűjtőt nem helyez el, és azoknak a szemétszállításra rendszeresített edénybe való ürítéséről nem gondoskodik,

c) az üzletben forgalmazott áruk göngyölegeit közterületen tárolja,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

5. Az önkormányzati tulajdonú közterületek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos cselekmények

5. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki a község közterületeinek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásokat nem tartja be, a közterületet tiltott módon használja, azaz:

a) a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használati engedély köteles tevékenység folytatása során a közterületet engedély nélkül használja,

b) a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti közterület-használati engedély köteles tevékenység folytatása során a közterület-használati engedélyét a közterület használata során nem tartja magánál,

c) a közterületet az engedélytől eltérő módon használja,

d) közterületen üzemképtelen gépjárművet engedély nélkül 30 napon túl tárol.

e) a vállalkozás céljára használt 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművét közúton vagy más közterületen a közútkezelő előzetes hozzájárulása nélkül tárol.

(2) A közterületek felbontásával folyó munkákkal összefüggően közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az, aki:

a) a közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérően felbontja, átalakítja, eltérő használat céljából igénybe veszi,

b) közterület felszíne alatt vagy felett bármely létesítményt engedély nélkül elhelyez, áthelyez, megszüntet,

c) a közterületen engedély nélkül útcsatlakozást, kapubejárót épít, vagy áthelyez, annak meghibásodása esetén munkálatokat és egyéb nem közlekedési tevékenységet engedély nélkül végez,

d) az eltérő használat során megbontott közterület helyreállítását nem végzi el vagy nem az önkormányzati engedélyben meghatározott műszaki paraméterekkel végzi el.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki:

a) közterületi utcanévtáblát, házszámtáblát, ismertető táblát vagy emléktáblát eltakar, jogosulatlanul kihelyez,

b) az ingatlanán házszámtáblát a közterületről jól láthatóan az épületre, bejárati kapura (üres telken a kerítésre, oszlopra) felszólítás ellenére sem helyezi ki,

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

6. Növényzet, hulladékok égetésével kapcsolatos szabályszegések

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

a) a belterületi lakóingatlanán, illetve az azt határoló közterületen keletkezett avart, száraz kerti hulladékot nem az avar és kerti hulladék égetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt időpontokban égeti el,

b) az égetés során nem kerti hulladékot semmisít meg,

c) az égetést párás, tartósan ködös, esős vagy szeles időben végzi,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

7. A temető használatával és a temető rendjének megsértésével kapcsolatos cselekmények

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) a temetőbe gépjárművel a tulajdonos vagy az üzemeltető hozzájárulása nélkül behajt,

b) a síremlék felállításakor, felújításakor keletkezett sírkőmaradványok elszállításáról nem gondoskodik,

c) a közvetlen veszélyt okozó síremlék, sírjel karbantartásáról, helyreállításáról nem gondoskodik,

d) aki a temető zárva tartási ideje alatt az üzemeltető engedélye nélkül a temetőben tartózkodik,

e) urnát a temetőből engedély nélkül kivisz,

f) a vakvezető vagy rendőrségi kutya kivételével a temetőbe állatot bevisz,

g) a temetési hely környékét felássa, a talajt elhordja vagy sírfeltöltésre használja,

h) a sírhelyek távolságát csökkenti,

i) padot a temetőbe az üzemeltető engedélye nélkül kihelyez, a sírhelyet bekeríti,

j) a temetői közkutak vizét – az üzemeltető külön engedélye nélkül – nem a sírok gondozására használja,

k) sírhelyen kívüli területre növényt ültet, nem tartja be a sírhely növényzettel való beültetésének szabályait, vagy a sírhelyre fát ültet,

l) a sírhelyet rendszeresen nem gondozza, gyommentesítéséről nem gondoskodik,

m) a temetőben vállalkozási tevékenységet folytat és a temetőkről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

8. Az állatok tartásának szabályai elleni cselekmények

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki:

a) a kedvtelésből tartott állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges eszközöket nem tart magánál, azt a közterület-felügyelő felszólítására nem mutatja be,

b) az általa tovább tartani nem kívánt állatát elhagyja, annak további elhelyezéséről nem gondoskodik,

c) a vakvezető vagy rendőrségi kutya kivételével oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális intézmény területére állatot bevisz vagy beenged,

d) haszonállatok tartása esetén nem gondoskodik a trágyalé zárt szivárgásmentes gyűjtéséről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

9. Községi jelképek használatával összefüggő magatartások

9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a község jelképeit, zászlaját, vagy Szomor község nevét

a) engedély nélkül felhasználja,

b) annak használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket megszegi,

c) a község közösségét sértő módon használja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

10. Helyi zajvédelemmel kapcsolatos szabályok megsértése

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a község belterületén a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajkibocsátással járó tevékenységet – motoros és elektromos fűnyíró – folytat április 1. napjától október 31. napjáig:

a) hétfőtől péntekig 21.00 órától másnap reggel 7.00 óráig,

b) szombaton 16.00 órától másnap reggel 7.00 óráig,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység nem minősül a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak az élet-, egészség-, vagy vagyon védelme érdekében végzett mentési, azonnali intézkedést igénylő kár- vagy hibaelhárítási tevékenység esetében.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott magatartás természetes személyek esetén kétszázezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forinttól kétmillió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

11. Eljárási rendelkezések

11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásokkal kapcsolatos hatáskört – a 12. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – a jegyző gyakorolja.

(2) A rendeletben foglaltak betartását a Gyermelyi Közös Önkormányzati Hivatal közterület-felügyelője ellenőrzi.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, további bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek a leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket is csatolni kell a bejelentéshez.

(5) A közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől

számított 30 napon belül indítható.

(6) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartása miatt indult eljárást meg kell szüntetni.

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén figyelmeztetés alkalmazására vagy közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(2) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő és megbántó magatartását.

(3) Az eljárási képességgel nem rendelkező személy közigazgatási bírsággal nem sújtható.

(4) Pénzbírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, amennyiben a magatartás az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, és a tiltott közösségellenes magatartás elkövetője személyi körülményeire is figyelemmel ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók azzal szemben, aki a közösségi együttélés alapvető szabályait egy éven belül ismételten megsérti.

(6) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, figyelmeztetés alkalmazása, közigazgatási bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti a jogsértés miatti, külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettségei teljesítése alól.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése esetén helyszíni bírság is kiszabható, a helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.

(8) A helyszíni bírság összege természetes személyek esetén ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén ötszázezer forintig terjedhet.

13. § (1) ) A jegyző határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő ülésén dönt.

(2) A kiszabott közigazgatási bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell az önkormányzat költségvetési számlájára befizetni.

(3) Ha a közigazgatási bírság fizetésére kötelezett a fizetési határidő leteltét megelőzően bizonyítja, hogy rajta kívülálló ok lehetetlenné teszi a közigazgatási bírság határidőre való teljesítését, vagy annak megfizetése számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a jegyző legfeljebb hat havi részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(4) Ha a kötelezett a közigazgatási bírságot az (2) bekezdés szerinti határidőre nem fizeti meg a végrehajtást a jegyző foganatosítja.

(5) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmaradása esetén végrehajtásnak van helye és a bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

12. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet 2025. július 1-jén lép hatályba.