1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Várgesztes Község Önkormányzata, székhelye: 2824 Várgesztes, Arany János utca 47.

(2) Várgesztes Község Önkormányzata címerének leírását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Várgesztes Község Önkormányzata zászlójának leírását a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Várgesztes Község Önkormányzata kormányzati funkcióit a 3. melléklet tartalmazza.

(5)¹ Az önkormányzat képviselő-testületének szervei:

2. § (1) Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt. Az önkormányzat által megkötött társulásokat az 4. melléklet tartalmazza.

(2) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások a Közös Önkormányzat Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

3. § (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.

(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.

4. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülésre sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(4) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(5) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az Önkormányzat hivatalos helyisége, de egyedi döntés alapján kihelyezett ülés is tartható.

(6) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti és hívja össze. A két tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására, vezetésére a korelnök jogosult.

(7)² A Képviselő-testület és bizottságai ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:

5. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv tartalmazza:

6. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a 4. § (6) bekezdés az irányadó.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

7. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ennek keretében

(2) A polgármester – a rend fenntartására tett – intézkedésével kapcsolatban nem lehet vitát nyitni.

(3) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(4) A hallgatóság tagjai a napirendekhez hozzászólhatnak.

(5) A polgármester legfeljebb 2 perc időtartamú hozzászólási jogot biztosít a hallgatóság minden egyes tagjának.

8. § Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére a képviselő-testület döntése alapján kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni.

9. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal a meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

10. § (1) A képviselő-testület ülésén szavazni csak személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A képviselő-testület név szerint szavazás elrendeléséről bármely képviselő – a szavazás megkezdése előtt benyújtott – indítványára a testület vita nélkül dönt.

(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A szavazás eredményét az ülés levezetője hirdeti ki.

(5) Titkos szavazásra bármely képviselő és a jegyző tehet indítványt, melyről a testület vita nélkül dönt.

(6) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 tagú bizottság gondoskodik. A bizottság előkészíti a szavazólapokat, összesíti a szavazatokat,a szavazás eredményét jegyzőkönyvben rögzíti és az eredményről tájékoztatja a képviselő-testületet. A szavazás zárt borítékokban történik.

11. § (1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(2) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

12. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(2a)³ A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztő lehet:

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. Az ülés napján, ill. az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendelet-alkotással összefüggő napirend.

13. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

14. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetve a 4. § (3) bekezdésben meghatározott esetben elektronikus úton történő megküldéséről.

15. § (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

16. § A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtást igénylő döntéseknél a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

17. § (1) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalásáról.

(3) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(5) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

18. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

(2) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja: a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, a kihirdetés ideje: a kifüggesztés napja.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni 2 példányban.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.

(3) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti gyűjtéséről a jegyző gondoskodik.

20. § (1)⁴ A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A képviselő-testület titkos szavazással a polgármester javaslatára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(3) A polgármester határozza meg a munkamegosztás keretei között, hogy milyen feladatok ellátásával bízza meg az alpolgármestert.

(4) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

(5)⁵ Az alpolgármester javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester jutalmazására.

21. §⁶ A képviselő-testület a polgármesterre átruházza a helyi közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 46. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt közútkezelői hatáskörét, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban meghatározott hatósági hatásköröket valamint a szociális hatáskörök közül a települési támogatás megállapítását.

22. § A polgármester az átruházott hatáskör kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a munkaterv szerint beszámol a képviselő-testületnek.

23. § (1) A települési képviselő köteles

(2) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőt a testület kizárja. Bármely képviselő indítványára határozattal dönt a kizárás tárgyában.

24. § A képviselők és a polgármester, alpolgármester, a bizottsági tagok, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát az Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság végzi.

25. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2)⁷ A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel. A bizottság 3 képviselő tagból áll. A bizottság feladata:

(3) A képviselő-testület indokolt esetben – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, ill. az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

26. § (1) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

27. § (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(2) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

27/A. §⁸ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti.

(2) A bizottság munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(3) A bizottság napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottság tagjai.

(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(5) Az előterjesztést szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(6) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

28. § (1) A polgármesteri hivatal ügyrend szerint működik Vértessomlói Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) néven.

(2) A KÖH-t a jegyző vezeti. Előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(3) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a képviselő-testület döntései határozzák meg.

(4) A KÖH igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek.

(5) A jegyző kinevezésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-83. §-ai irányadóak.

(6)⁹ A jegyzői tisztség betöltetlensége, hat hónapot meg nem haladó tartós akadályoztatása esetén, az anyakönyvvezető látja el a jegyzői feladatokat.

29. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg.

30. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

31. § (1) A 8. § alapján a költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén

(2) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (1) bekezdésben írt szabályok az irányadók.

32. § Az önkormányzat intézményei belső ellenőrzési feladatainak megbízási szerződés alapján alkalmazott belső ellenőr útján tesz eleget.

33. § (1)¹⁰ A helyi népszavazás kezdeményezéséről a helyi népszavazás kezdeményezéséről szóló 6/2017. (X.25.) önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

(3) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, ill. a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:

34. § (1) Az önkormányzat költségvetési rendeletében határozza meg a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosított támogatás összegét.

(2) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges helyiséghasználatot, egyéb dologi és személyi működési feltételeket, a gazdálkodási feladatok ellátását, melynek részletes feltételeit a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti együttműködési megállapodás rögzíti.

(3) A (2) szerinti együttműködési megállapodást a felek évente felülvizsgálják.

35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Várgesztes Kisebbségi Települési Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2005. (VIII.01.) önkormányzati rendelete.