1. § A helyi településképi rendelet célja Várgesztes község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

3. § E rendeletben Várgesztes területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre vonatkozóan, amely területek és védett elemek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, építészeti karakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

4. § Fogalom meghatározások:

5. § (1) A helyi védelem feladata az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji, történelmi értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

6. § (1) A helyi védelem a településen egyedi és területi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed a 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

(3) A helyi területi védelem hatálya kiterjed a 2. mellékletben meghatározott területi védett értékekre.

7. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemhez értékvizsgálat készítése kötelező. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) A helyi védettség alá helyezésre, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindítástól számított 8 napon belül értesíteni kell:

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

9. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(6) A helyi védelemben részesített épületek esetében az építési, átalakítási, felújítási munkálatok során a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleget meg kell tartani.

(7) Az épületeken meg kell őrizni az eredeti tégla-, kő-, vagy faburkolatot és tagozatokat, illetve a vakolt homlokzati textúrát, azzal, hogy az oromfal - a hagyományokat tisztelő módon - deszkaborítású is lehet.

(8) Az épületeken fa szerkezetű és fa hatású, illetve színezetű nyílászárók alkalmazandók.

(9) Az épületek tetőkialakítása csak magas tetővel történhet; utcára merőleges főgerincű nyeregtető lehet, kontyolt vagy oromfalas csonka konty megoldással, a szomszédos épületek tetőkialakításának figyelembe vételével, a tető hajlásszöge 35°-45° közötti legyen.

(10) A tetőhéjazat csak égetett cserép, festett betoncserép, műemléki pala lehet, hagyományos színezéssel (piros, barna szürke és ezek árnyalatai), kivétel ha a meglévő palafedés felújítása tetőszerkezet-csere nélkül történik, ilyen kivételes esetekben a tetőszerkezet újraépítésének idejéig a bitumenes zsindelyfedés engedélyezhető. Új épület, vagy új tetőszerkezet építése esetén a bitumenes zsindelyfedés nem alkalmazható.

(11) Főépület homlokzatán faburkolat - a tetőtéri oromfal kivételével- legfeljebb a homlokzati felület 40%-án lehet.

(12) A hosszházas beépítési jelleg megőrzendő, továbbá az Arany János utca 14.-22. szám alatti telkeken, ahol az épület szélessége az utcai fronton és attól mérve 6,0 m mélységben max. 7,5 m lehet.

(13) 13) Az épületek és egyéb építmények anyaghasználata során a hagyományos építőanyagok, színezése során a föld, illetve a magyarországi kövek színeivel megegyező színek alkalmazhatók.

10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát, vágtak ki növényzetet.

11. § Településképi szempontból meghatározó területek:

12. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre:

(1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(2) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, kialakult állapot szerinti előkertet, beépítési módokat.

(3) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani.

13. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre:

(1) Az épületeken tetőtér beépítés lehetséges.

(2) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(3) Tetőhéjazatként barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai megengedett. A héjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedő anyag helyezhető el.

(4) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(5) A telek utcafrontján önálló épületként, különálló garázs nem helyezhető el.

(6) A területre jellemző tetőhajlásszögektől, valamint a párkánymagasságoktól eltérni nem lehet.

(7) Az épületeken vakolt homlokzati textúrát kell kialakítani, mely fa- vagy téglaburkolattal tagolható.

(8) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.

(9) A homlokzat színezése során csak két, egymással harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet.

(11) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően lehet.

(12) Gázmérő, nyomásszabályozó vagy klímaberendezés az épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el.

(13) A melléképületek anyaghasználata és színei illeszkedjenek a főépülethez.

(14) A területre jellemző kerítés kialakítástól eltérni nem lehet.

(15) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény, és klímaberendezés utcai homlokzaton nem létesíthető.

(16) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(17) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(18) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el.

(19) Közterületen fasorként allergiát okozó fafajok nem telepíthetők.

(20) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajok alkalmazása lehetséges.

14. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától:

(2) Közút területén – a mezőgazdasági művelésű terület telekhatárától – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot minimum 1,5 méter távolságra; a 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát minimum 5,0 méter távolságra lehet ültetni (telepíteni).

(3) A közterületre történő növényültetésnél a következő szempontokat kell betartani:

15. § (1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszín feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

(2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

16. § (1) Cégért, reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést a környezettel összhangban, úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát, ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet, és ne akadályozza a térfigyelő kamerarendszer működését.

(2) Az épületeken legfeljebb 2 m² felületű cégérek, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 20 %-át.

(3) A közterületeken utcabútoron elhelyezett hirdető berendezés, illetőleg reklám:

(4) Üzletenként legfeljebb 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképületet, amelynél a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(5) Cégérek homlokzatonként méretükben, elhelyezési magasságukban, betűnagyságukban egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.

(6) A cégéreket, reklámcélú szerkezeteket és hirdetőtáblákat úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(7) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(8) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15 %-án helyezhető el cégér. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.

(9) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25 %-át.

(10) Közösségi közlekedési eszközök megállójában létesített utasváróban reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése nem megengedett, kivéve az utasváróval szerkezetileg egybefüggő, változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy kétoldalas, világító reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést.

(11) Építési reklámháló az építési tevékenység időszakára, de legfeljebb 6 hónapra kihelyezhető.

(12) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében hirdetmény meghatározott időszakra kihelyezhető.

(12) A kihelyezett reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

17. § A reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:

18. § A reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

19. § (1) Településképi konzultáció a település teljes közigazgatási területén kötelező minden építési, átalakítási, felújítási munkára, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester végzi el a feladatot.

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz az 4. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(4) A településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, miután a konzultációról készült emlékeztető az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik.

20. § (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást a 5. melléklet szerinti kérelemre az engedély köteles építési tevékenységeknél, az engedélyezési eljárásokat megelőzően.

(2) A településképi véleményezés során vizsgálandó, a településképi követelményeknek való megfelelés.

(3) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:

(4) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés, - különösen díszvilágító és hirdető berendezés -,

21. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén,

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

(3) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott 6. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás bejelentéséről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/C. § szempontjainak megfelelően dönt.

22. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges a településképi bejelentés elmulasztása esetén, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén; illetve a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva figyelmeztetést ad ki az ingatlantulajdonosnak a jogsértő állapot legfeljebb 30 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben a figyelmeztetés eredménytelen a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést és a településkép-védelmi bírságot állapít meg, mely hatósági döntésben kerül meghozatalra. A kötelezés alapján az ingatlantulajdonosnak a jogsértő állapotot legfeljebb 60 napon belül meg kell szüntetnie.

(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1 000 000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírságot állapíthat meg, és mindaddig – legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(4) A településkép-védelmi bírság mértéke

(5) A településkép védelmi bírság adók módjára behajtható.

(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.

23. § (1) Ez a rendelet a – (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 24. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

24. § (1) Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 14/2011. (XI.29.) önkormányzati rendelet

(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezéséről szóló 7/2017. (X.25.) önkormányzati rendelet.