1. § (1) Az önkormányzat megnevezése Tokodaltáró Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2532 Tokodaltáró, József Attila út 31.

(3) Tokodaltáró a 151/1992. (IX. 19.) köztársasági elnöki határozat alapján vált önálló községgé.

(4) ^[1] A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).

(5) A képviselő-testület , a polgármester és a jegyző hivatalos köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig

(6) ^[2] Az önkormányzat alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatai:

2. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címer és zászló használatának rendjét a 12/1995. (XII.12.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban Ötv.) 2. § (3) bekezdésébe foglal jogával az önkormányzat minden olyan esetben él, amikor az ügy

4. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának önkéntes vállalása előtt a polgármester előkészítő eljárás lefolytatásáról gondoskodik, melynek eredményéről a képviselő-testületnek beszámol. Az előkészítő eljárás alatt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi- és technikai feltételeit. A képviselő-testület elé terjesztett, a helyi közügy önálló megoldásának önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat kötelező eleme a megvalósításhoz szükséges költségvetési források bemutatása.

(2) Ha a képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésében biztosítja.

5. § (1) A képviselő-testület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre, a 2. mellékletben foglalt hatásköreit a Szociális Művelődési és Közoktatási Bizottságára ruházza át.

6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő képviselő és a polgármester, összesen 7 fő.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 4 fő jelen van. A Képviselő-testület határozatképessége, a döntéshozatal és működése szempontjából a polgármester is települési képviselőnek tekintendő.

(3) Határozatképtelenség esetén az ülést, ugyanazon napirendek megtárgyalására, 5 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

7. § (1) A Képviselő-testület megválasztását követő hat hónapon belül megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el, amely cikluson is átnyúlhat.

(2) A gazdasági program tartalmazza a helyi gazdasági, közszolgáltatási, kommunális, kulturális, egészségügyi-szociálpolitikai célkitűzéseket.

(3) A gazdasági program elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(4) A gazdasági program képviselő-testületi tárgyalását és elfogadását megelőzően tervezetét falugyűlésen is ismertetni kell.

(5) A gazdasági program elkészítése során figyelembe kell venni a bizottságok javaslatait, és gondoskodni kell arról, hogy a programtervezetet a község lakossága, politikai pártjai, társadalmi szervezetei és egyesületei megismerjék.

(6) Képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(7) A munkatervet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző év november 30-áig, melyet a javaslatok és kötelező feladatok alapján a jegyzővel állít össze.

(8) A munkatervre javaslatot tehetnek:

(9) A munkaterv tartalmazza:

(10) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a Képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

8. § (1) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott számú – de évente legalább hat alkalommal – rendes testületi ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) ^[3] A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Pénzügyi és Szociális Bizottság Elnöke hívja össze az önkormányzat székhelyén. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőit.

(4) A Képviselő-testület rendkívüli ülését az Ötv. 12. § (1) bekezdése alapján össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, vagy a Képviselő-testület bizottságának az indítványára. Ezekben az esetekben az ülés időpontját a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül tűzi ki, és gondoskodik a meghívók kiküldéséről. Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester 8 napon belül nem intézkedik, abban az esetben a Képviselő-testület ülését a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetője jogosult összehívni.

(5) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

(6) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.

(7) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell a helyben szokásos módon. A helyben szokásos módon történő tájékoztatás azt jelenti, hogy az önkormányzat hirdetőtábláin a település több pontján kerül kifüggesztésre az információ.

(8) Az éves munkatervet és a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára is ki kell függeszteni.

9. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A d) és e) pont szerint meghívottak csak meghívót kapnak.

(3) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(5) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához, akit a polgármester egy-egy napirendre korlátozva meghívott.

10. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések fajtái:

(2) A b) pont szerinti előterjesztésre jogosult a polgármester és az alpolgármester,a téma szerint illetékes bizottság, bármely települési képviselő,a jegyző.

(3) Írásbeli előterjesztés készül valamennyi fő napirendi pont esetében, így különösen:

(4) Egyszerűbb ügyekben formális előterjesztést nem kötelező készíteni, elegendő a határozati javaslat írásba foglalása, a beérkezett kérelem, ajánlat ismertetése.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(6) Az elkészített előterjesztéseket jogszerűségi észrevételre a testületi ülést megelőzően el kell juttatni a jegyzőhöz.

(7) Az előterjesztés kézbesítéséről a testületi meghívóval egyidejűleg az önkormányzati hivatal gondoskodik.

11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely érdeklődő részt vehet és az ülésvezető engedélye alapján – a képviselők hozzászólását követően – napirendenként, egy alkalommal, maximum 3 percben felszólalhat.

(2) Képviselő-testület ülése 17⁰⁰ órakor kezdődik. Napirendjeit úgy kell összeállítani, hogy az ülés 21⁰⁰ óránál tovább ne tartson.

12. § (1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról vita nélkül határozattal dönt.

(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indokolás elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét, erről a képviselő-testület vita nélkül határozatban szótöbbséggel határoz.

(4) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban –előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket– tárgyalja meg.

(5) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a javasolt és elfogadott sorrendben tárgyalja.

(6) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről és a jogszabályi változásokról szóló tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend előtti témák között –vita nélkül– tudomásul veszi, valamint határozattal dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott döntések, tett intézkedések elfogadásáról.

(7) A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:

13. § (1) ^[4] A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettőjük távollétében az Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

(3) Szünet tartásának kezdeményezésére 13. § (2) bek. g) pontja kívül, a képviselő-testület tagjai is jogosultak, ülésenként egy alkalommal öt perc tárgyalási szünet kérhető, erről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

14. § (1) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés, illetőleg problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetve valamely irányítása alatt álló intézmény tevékenységi körével.

(2) Az ülésen a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is rész vehet.

15. § (1) A napirendi pont tárgyalását maximum 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdéseket intézhetnek.

(3) Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja.

(4) A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5) Személyes megjegyzést tehet maximum 2 perces időtartamban a vita lezárása után az a képviselő, aki a vita során őt ért – véleménye szerint – méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.

(6) Az ülésvezető a vita lezárása után először a módosító indítványokat az elhangzás fordított sorrendjében, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt amennyiben törvénysértést észlel a jegyző törvényességi észrevételt köteles tenni.

(7) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(8) A választott képviselők több mint felének (vagyis legalább 4 főnek) egybehangzó igen szavazata (minősített többség) szükséges.

(9) A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. Az Ötv. 18. § (3) bekezdésében meghatározott esetben (a Képviselő-testület feloszlásának kimondása esetén) név szerinti szavazást kell elrendelni. Elrendelhető továbbá név szerinti szavazás bármely képviselő kezdeményezésére egyszerű többséggel.

(10) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít fel és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(11) Titkos szavazás az Ötv. 12. § (4) bekezdése szerinti zárt ülésen tárgyalható, vagy tárgyalandó ügyekben tartható. A titkos szavazás borítékba helyezett, pecséttel ellátott, hitelesített szavazólappal történik, egyszerű többséggel megválasztott szavazatszedő bizottság közreműködésével. A titkos szavazás helyéről, idejéről, a bizottság tagjairól, a szavazás körülményeiről, eredményéről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá. A titkos szavazás lebonyolításában három főből álló szavazatszedő bizottság vesz részt, melynek tagjai maguk közül elnököt választanak. A szavazatszedő bizottság tagjaira és elnökére az ülésvezető, bármely képviselő, valamint a jegyző tehet javaslatot.

(12) A nyílt szavazás és a név szerinti szavazás eredményét az ülésvezető, a titkos szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke állapítja meg.

(13) Ha a szavazásra bocsátott javaslatot a szavazástól tartózkodók magas száma – az összes szavazat legalább fele – miatt utasította el a Képviselő-testület, akkor a szavazást egyszer meg kell ismételni. Ha az ismételt szavazás során sem kapta meg a javaslat a többségi igent, akkor a javaslatot nem fogadta el a Képviselő-testület, az változatlan formában és ugyanazon a Képviselő-testületi ülésen ismét nem tárgyalható.

16. § (1) A Képviselő-testület:

17. § (1) Rendelet alkotását bármelyik képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél. Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, úgy az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítése menetéről és felelősségéről.

(3) ^[5] A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet (javaslat) kétfordulós tárgyalását is. A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a Pénzügyi és Szociális bizottság közreműködésével.

(4) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek és határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik. Szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését.

(5) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(6) A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeleteket az elfogadást követő legkésőbb második munkanapon a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, a határozatokat pedig kivonati formában rögzíteni kell.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

18. § (1) A Képviselő-testület jegyzőkönyvének három példányban elkészíttetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv röviden, tömören, napirendi pontonként tartalmazza a kérdéseket, és az azokra adott válaszokat, a hozzászólások lényegét, a javaslatok és a hozott döntések pontos, tényszerű, a határozatképességre és a szavazás eredményére (igen, nem, tartózkodott; képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetésére) utaló adatokat.

(2) Bármely képviselő indítványozhatja azt, hogy valamely hozzászólás, a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint szerepeljen a jegyzőkönyvben.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei a meghívó, jelenléti ív, a megtárgyalt előterjesztések, a jegyzőkönyvben nem részletezett rendelet, az írásban benyújtott hozzászólások és egyéb írásos indítványok.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(5) A jegyzőkönyv eredeti két példányát a mellékleteivel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, évente bekötteti, és egy példányt elhelyez a könyvtárban.

(6) A jegyzőkönyv egy példányát, mellékleteit a jegyző köteles az ülést követő 15 napon belül felterjeszteni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez. A felterjesztéskor a jegyző csatolja az esetleges jogszabálysértésekre vonatkozó észrevételeit is.

(7) Az érdeklődők a könyvtári lehetőségen túl– a zárt ülés jegyzőkönyve kivételével – a Polgármesteri Hivatalban ügyfélfogadási időben betekinthetnek a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, valamint a testületi ülések írásos indítványaiba, előterjesztéseibe, azokról az Illetéktörvény szerinti másolati illetékkel megegyező díjazásért másolatot kaphatnak, saját jegyzetet készíthetnek.

(8) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(9) A testületi ülésekről – a zárt ülés kivételével –hangfelvétel készül. A digitális hangfelvételek a jegyzőkönyvekkel együtt kerülnek megőrzésre.

19. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátása érdekében a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) Tokodaltáró Község Önkormányzata Képviselő-testülete tagjainak névsorát és lakcímét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A települési képviselők, a bizottsági tagok és elnökök tiszteletdíját a 15/2010. (X.14.) önkormányzati rendelet szabályozza.

20. § (1) ^[6] A képviselő-testület bizottsága:

(2) A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(3) A Képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester vagy bármely képviselő indítványára azt módosíthatja.

(4) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

(5) A bizottság tesz javaslatot külső tagjainak megválasztására. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet.

(6) Egy képviselő egyidejűleg két állandó bizottság tagja, illetve egy bizottság elnöke és egy bizottság tagja lehet.

(7) ^[7] A Pénzügyi és Szociális Bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló teendőket valamint tartja nyilván és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát.

(8) A bizottságok összetételét, tagjainak nevét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(9) A bizottságok feladat és hatáskörét a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

21. § (1) A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó – a Képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott szervek.

(2) A Képviselő-testület állandó, illetve ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre.

(3) A Képviselő-testület a fontosabb önkormányzati közfeladatokkal kapcsolatban felmerülő feladatok ellátására a gazdaságossági szempontokra is figyelemmel állandó bizottságot hoz létre.

(4) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy egy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra egyebekben értelemszerűen az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

22. § (1) A bizottságok éves vagy féléves munkaterv alapján működnek, melyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottságok a munkaterv alapján, illetőleg jogszabályi előírás vagy szükség szerint üléseznek.

(3) A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

23. § (1) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatás esetén a bizottság általa megbízott tagja – hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót, és az előterjesztéseket az ülést megelőző két munkanappal kézhez kapják.

(2) A bizottsági ülés időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell. A bizottságok tervezett üléseik időpontjáról, az ülések napirendjéről a képviselőket és a lakosságot is tájékoztatni kötelesek, a helyben szokásos módon.

(3) A bizottságok határozatképességére, az ülés vezetésére, a tanácskozás rendjére és a határozathozatalra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A bizottság tagjai a bizottság ülésén kötelesek részt venni. Amennyiben a tag az éves bizottsági ülések számának 50 %-án nem vett részt, úgy a bizottság elnökének javaslata alapján a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5) A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakíthat ki.

(6) ^[8] A bizottságok között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalása az irányadó.

(7) A bizottság határozatait a bizottság elnöke, vagy távollétében az általa megbízott személy írja alá.

(8) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – az Polgármesteri Hivatal útján – gondoskodik.

(9) A bizottság üléséről három példányban a tanácskozás lényegét és a döntéseket tartalmazó jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke ír alá.

24. § (1) A polgármester Tokodaltáró község választópolgárai által közvetlen úton megválasztott tisztviselő, aki megbízását főállásban látja el.

(2) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal munkarendjéhez igazodik.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Ötv., más jogszabályok, valamint az SZMSZ foglalja magában.

(4) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit, a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(5) A polgármester a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.

(6) A polgármester a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében, végrehajtásában,

(7) A polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az intézményvezetők és a védőnő, fogorvos tekintetében, szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, összehívja és vezeti a testületi üléseket.

(8) ^[9] A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, a tisztségek esetlegesen egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület összehívására, ülése vezetésére a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke jogosult.

25. § (1) A polgármester feladatai az 24. §-ban foglaltakon túlmenően – a Képviselő-testülettel, illetőleg annak intézményeivel kapcsolatban - a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban – a következők:

26. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a Képviselő-testület megbízatásának időtartalmára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Személyére az alakuló ülésen a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(4) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

27. § (1) A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.

(2) A tizenöt napon túli távollét (akadályoztatás) esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, de nem járhat el, és nem hozhat döntést 30 napon túli akadályoztatásig a Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörökben, valamint nem láthatja el az Ötv. 35. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott munkáltatói jogok gyakorlását.

(3) A polgármester által kialakított munkamegosztásban segíti és koordinálja a bizottságok munkáját, teljesíti a Képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízásokat, és azokról beszámol, a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

28. § (1) A Polgármester^[10] az általa kiírt pályázatban meghatározott feltételek, képesítési követelmények figyelembevételével nevezi ki a jegyzőt, próbaidő kikötésével, vagy anélkül határozatlan időre.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén feladatellátásának helyettesítésére az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselő jogosult.^[11]

(3) A jegyző a polgármester útmutatásával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket, illetőleg állást foglal azok jogszerűsége tekintetében, a napirend előtti feladatok keretében tájékoztatja a testületet az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben.

29. § (1) A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre előkészítését és a végrehajtással kapcsolatos feladatok ellátását végzi. Önállóan működő és gazdálkodó szerv, az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A Polgármesteri Hivatal munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, idejét, a polgármester, alpolgármester, és jegyző fogadóóráit a 6. melléklet rögzíti.

31. § (1) Tokodaltáró Község Önkormányzata tagja a Dorogi Kistérségi Többcélú Társulásnak. Kistérségi együttműködéssel látja el a

32. § (1) A Képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik. Lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és a helyi közösségek számára a helyi ügyekben való részvételre:

(2) Az együttműködés formáin a Képviselő-testületi nyilvános ülésén megjelent érdeklődők – az ülésvezető engedélyével – felszólalhatnak.

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az Altáró Tükör című helyi közéleti újságban való megjelentetése, és az önkormányzat internetes honlapján keresztül történő tájékoztatás.

(4) Az önkormányzat közéleti lapja három havonta jelenik meg, amelyet térítésmentesen kap meg valamennyi tokodaltárói háztartás.

33. § (1) Különböző lakossági fórumok szervezéséről a Képviselő-testület a munkatervének elfogadásakor dönt.

(2) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett falugyűléssel egybekötött közmeghallgatást és négyévente cikluszáró falugyűlést tart.

(3) A Képviselő-testület meghatározott, konkrét témakörben és általános kérdésekben is meghirdethet közmeghallgatást, falugyűlést.

(4) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

(5) A falugyűlés legfontosabb szabálya, a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálja.

(6) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetlegesen ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és lehetőség szerint szórólapon is értesíteni kell a lakosságot, legalább 8 nappal a fórum előtt,

(7) A falugyűlést a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, melyre meg kell hívni Képviselő-testület tagjain kívül a jegyzőt, a Polgármesteri Hivatal dolgozóit, az intézmények vezetőit.

(8) A falugyűlésen megjelentek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

34. § (1) A helyi népszavazás, és népi kezdeményezés rendjét a 7/2007. (III.30.) önkormányzati rendelet szabályozza.

35. § (1) ^[13] A Képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulások mértéké a költségvetési törvény határozza meg. A költségvetési rendelet megalkotása egy fordulóban történik. A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Szociális Bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja, és a könyvvizsgáló véleményezi.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (1) bekezdésben leírt szabályok az irányadók.

36. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának rendjét a 13/2003. (X.31.) önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester évente, számszaki adatokkal köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzati vagyon alakulásáról.

37. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti: