1. § A rendelet alkalmazásában

• 1. polgármesteri hivatal: Tokodaltáró község Polgármesteri Hivatala.
• 2. pályázati felhívás közzététele: Tokodaltáró község honlapján történő megjelenés, és Tokodaltáró község Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján történő elhelyezés.
• 3. vagyonelem forgalmi értékének meghatározása: az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározásakor az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásban szereplő értéket kell alapul venni. Amennyiben a szokásos piaci érték magasabb, vagy a vagyon nyilvántartási értéke nem reális forgalmi értéket tükröz, úgy szakértőt kell bevonni, és az általa megállapított értéket kell alapul venni a tulajdonosi jogok gyakorlásakor.
• 4. tulajdonjogot nem érintő egyéb hasznosítás: koncessziós szerződés, üzemeltetés, bérleti jogviszony.

2. § Tokodaltáró Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvt.) 5. § (4) bekezdésben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyonelemet.

3. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon vagyonelemeinek, forgalomképességének tartalmát az Nvt. 5. § (5) bekezdése határozza meg, ezenkívül egyéb vagyonelemeket e tárgyba a Képviselő-testület nem sorol.

4. § A helyi önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását, rendeltetését – amennyiben jogszabály nem zárja ki – a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntésével megváltoztathatja.

5. § Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

6. § (1) Az önkormányzati üzleti vagyon értékesítése, vagy egyéb más hasznosítása során 300.000,- Ft forgalmi érték feletti vagyon esetén pályázati felhívást kell közzétenni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

• a) az értékesítés legalacsonyabb összegét,
• b) az értékesítéssel, vagy egyéb más hasznosítással összefüggő kikötéseket és feltételeket,
• c) pályázat benyújtására meghatározott időpontot,
• d) pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat,
• e) továbbá azt a tájékoztatást, hogy a Képviselő-testület milyen szempontok szerint dönt.

(3) Két eredménytelen helyi közzétételt követően a pályázati felhívást a második pályázati határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül megyei napilapban vagy hirdetési újságban kell közzé tenni.

7. § (1) Az üzleti vagyonra vonatkozó versenyeztetés szabályait az 1. melléklet tartalmazza, melyet alkalmazni kell közbeszerzési értékhatárt el nem érő építési beruházás, és tervezési szolgáltatás esetén is.

(2) Továbbá az (1) bekezdésben meghatározott beruházás és szolgáltatás döntésénél figyelembe kell venni

• a) az ajánlat tartalma megfelel-e az ajánlatkérésnek,
• b) az árajánlat szerinti ár és a felhasznált anyagok, valamint rezsióradíj egymáshoz való viszonyát,
• c) az ajánlattevő korábbi önkormányzattal kötött szerződéses munkái során szerzett tapasztalatokat.

8. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti, tulajdonjogot nem érintő hasznosításról, különösen zálogjoggal való megterhelésről, egyéb hasznosításról a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntéssel dönt.

9. § (1) Amennyiben a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti hasznosítás eléri, vagy meghaladja a 300.000,- Ft forgalmi értéket pályázati felhívást kell közzé tenni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

• a) használat vagy hasznosítás legalacsonyabb összegét,
• b) hasznosítással összefüggő kikötéseket és feltételeket,
• c) pályázat benyújtására meghatározott időpontot,
• d) pályázat bontási helyére és időpontjára vonatkozó adatokat,
• e) azt a tájékoztatást, hogy a Képviselő-testület milyen szempontok szerint dönt.

10. § (1) Határozott időre kötött bérleti szerződés esetén a Képviselő-testület döntése szerint a lejárati idő előtt 5. §-ban meghatározottak mellőzésével a szerződést határozatlan időtartamúra módosíthatja, amennyiben a szerződés ilyen irányú módosítása mindkét fél érdekét szolgálja.

(2) Mindkét fél érdekét szolgálja a szerződés akkor, ha a bérlő a szerződésében megállapított bérleti díjat minden esetben határidőben megfizette és a bérlőnek nincs adó- vagy egyéb tartozása a szerződés módosításakor az Önkormányzat felé.

11. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonára, és az üzleti vagyonának meghatározott körére a kötelező vagy önként vállalt önkormányzati közfeladatának átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelési szerződés megkötése, megszüntetése, a szerződések tartalmának meghatározása esetén a Képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntéssel dönt.

(3) A vagyonkezelői jog létesítése pályázati felhíváshoz kötött. A vagyonkezelői jog pályázati felhíváshoz kötött, továbbá alkalmazni szükséges 5. § (2)-(3) bekezdésben foglaltakat, és a versenyeztetés 1. mellékletben rögzített szabályait.

(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(5) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az önkormányzatnak.

(6) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(7) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.

(8) A (7) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat, amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.

(9) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új – önkormányzati vagyonba tartozó – eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az önkormányzat részére kiszámlázott értékét a vagyonkezelő – a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint – az önkormányzattal szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(10) Az önkormányzati vagyon kezelőjét, haszonélvezőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján ellenőrzi.

12. § (1) A követelésekről csak akkor lehet lemondani, amennyiben

• a) lemondás nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
• b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható,
• c) nincs remény a követelés későbbiekben való behajthatóságára
• d) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna,
• e) bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
• f) felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során megállapodást kötöttek,
• g) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyítottan nem elérhető, nem lelhető fel.

(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, vagy a követelés egy részére.

13. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 13/2003. (X.31.) önkormányzati rendelet.

14. § Ez a rendelet 2013. február 20-án lép hatályba.