Tokodaltáró Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete
Tokodaltáró Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 29- 2015. 03. 23Tokodaltáró Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete
Tokodaltáró Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tokodaltáró Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjába, a 4. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és a képviselő-testület
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Tokodaltáró Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Tokodaltáró Község Önkormányzatának székhelye: 2532 Tokodaltáró, József Attila út 31.
(3) Tokodaltáró a 151/1992. (IX. 19.) köztársasági elnöki határozat alapján vált önálló községgé.
(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. § Az önkormányzat alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatai:
3. § A képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos köralakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig
a) a képviselő-testület pecsétjén „Tokodaltáró Község Önkormányzat”,
b) a polgármester pecsétjén „Tokodaltáró Község Polgármestere”,
c) a jegyző pecsétjén a „Tokodaltáró Község Jegyzője”
felirat olvasható.
4. § Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címer és zászló használatának rendjét helyi önkormányzati rendelet szabályozza.
3. A képviselő-testület
5. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
(2) Az ülés összehívására és vezetésére jogosult polgármester akadályoztatása esetén a polgármester e hatáskörét az általa kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármester akadályoztatásának minősül, ha kizárt a döntéshozatalból.
6. § Az összehívott képviselő-testületi ülésen, amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármester akadályoztatva van, abban az esetben a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke látja el az elnöki teendőket.
7. § A képviselő-testület ülése nyilvános, arról hangfelvétel készül, melyet bármely kérelmező részére, 8 napon belül másolatban ki kell adni.
4. A képviselő-testület összehívása, vezetése, a tanácskozás rendje
8. § (1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Amennyiben az ülés határozatképtelen, a képviselő-testületi ülést a határozatképtelen ülést követő 5 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalása céljából újra össze kell hívni, a rendkívüli ülés összehívásának szabályai szerint.
(3) A rendes ülés kezdete 1700 óra. Az ülést megelőző bizottsági ülés esetén a bizottság ülésének bezárását követően haladéktalanul kell megkezdeni a képviselő-testület ülését. Az ülésnap a napirenden szereplő napirendi pontok megtárgyalásáig tart.
(4) A polgármester a képviselő-testület rendes és rendkívüli ülését a munkatervtől eltérő időpontban és a munkatervben nem szereplő napirend tárgyalása céljából is összehívhatja.
(5) A rendkívüli ülést össze kell hívni a polgármester, legalább 3 képviselő vagy a képviselő-testület állandó bizottsága elnökének indítványára. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és idejét. Az indítványhoz csatolni kell az írásbeli előterjesztést. A képviselők által benyújtott indítványt az indítványt beterjesztő valamennyi képviselőnek saját kezűleg kell aláírnia.
9. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, napirendjének, kezdési időpontjának, valamint az ülés várható befejezése időpontjának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A rendes ülésre szóló meghívót, valamint a meghívóban foglalt napirendekhez tartozó írásbeli előterjesztéseket, fellebbezéseket a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával előbb kell tértivevényesen kézbesíteni.
(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése formális meghívó nélkül, telefonon is összehívható.
10. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pontok előkészítőit,
c) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
d) a község területén működő, bejegyzett pártszervezetek képviselőit,
e) akiknek a polgármester a meghívását indokoltnak tartja.
11. § A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell
a) a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
b) a www.tokodaltaro.hu honlapon történő közzététellel.
12. § A képviselő-testület ülését levezető elnök (a továbbiakban: elnök) feladatai:
a) a képviselő-testület ülését összehívja, megnyitja, bezárja,
b) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távollévőket,
c) az ülés vezetése,
d) a szó megadása, megtagadása,
e) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,
f) ügyrendi kérdésben a szó megadása, megtagadása,
g) az ülés félbeszakítása,
h) tárgyalási szünet elrendelése,
i) javaslattétel a napirendek összevont tárgyalására,
j) a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,
k) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
l) szavazást rendel el,
m) megállapítja a szavazás eredményét,
n) ismerteti a döntést,
o) az ülés rendjének biztosítása,
p) gondoskodik a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról és betartatásáról.
13. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, a ismételt felszólítás után megvonja szót. Akitől a szót megvonják, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(2) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Bármely napirendi pont megtárgyalása során az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartama legfeljebb 15 perc lehet. Bármely képviselő indítványozhatja napirendenként 5 perc időtartamra tárgyalási szünet elrendelését. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Amennyiben a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül határoz
5. Rendfenntartás
14. § A tanácsteremben a hallgatóság kizárólag nyilvános ülésen, a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, az ülés menetét semmilyen tevékenységével nem zavarhatja, és nem akadályozhatja, véleményt nem nyilváníthat. Ezen előírások megsértőjét az elnök figyelmezteti, ha nem hagy fel a tevékenységével, az ülésről kiutasíthatja.
15. § (1) Amennyiben a képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használ, az elnök rendreutasítja.
(2) A rendreutasítás eredménytelensége esetén az elnök a képviselőtől megvonja a szót.
6. A képviselő-testület működése
16. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséért a polgármester felelős.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az alpolgármestertől,
d) a jegyzőtől,
h) a helyi rendőrkapitánytól,
i) j) a polgármester által meghatározott érdekképviseleti szervezetektől,
k) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött szervezetektől,
n) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.
(3) A munkaterv összeállításához a véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható, helyét, időpontját,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét, előkészítőjét,
c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen kötelesek megvitatni,
d) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét.
(5) A következő évi munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év utolsó ülésnapjáig, egyszerű szótöbbséggel határoz. A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.
17. § (1) A képviselő-testület meghívójára felvett napirendeken túl további napirendekre bármely képviselő tehet javaslatot. Az ülés napirendjét a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
(2) Az elnök köteles az ülés napirendjére felvenni a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően előkészített:
a) előterjesztéseket,
b) önálló képviselői indítványokat,
c) az interpellációt.
18. § (1) Előterjesztésnek minősül az írásban benyújtott, rendelet megalkotására, határozat meghozatalára irányuló indítvány, valamint a beszámoló, tájékoztató.
(2) Az előterjesztés akkor szabályszerű, ha tartalmazza:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat, valamint azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését,
f) az előterjesztő saját kezű aláírását.
(3) Előterjesztést a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, bármely települési képviselő és a bizottsági elnök tehet.
(4) Az előterjesztő az előterjesztést a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.
(5) Egyszerű megítélésű ügyekben az (1) – (5) bekezdés szerinti formális előterjesztést nem kötelező készíteni, elegendő a határozati javaslat írásba foglalása, a beérkezett kérelem, ajánlat ismertetése.
19. § A képviselő-testület napirendjére felvett előterjesztésekkel össze nem függő tárgyú képviselői önálló indítványt a polgármesterhez kell legkésőbb az ülés megkezdéséig írásban benyújtani.
20. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt intézhet, melyre az ülésen érdemi választ kell adni
(2) Az interpellációt az legkésőbb az ülés megkezdéséig az elnöknél kell írásban bejelenteni. Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak megjelölését, akihez az interpellációt intézik.
(3) Az interpellációt az ülés előtt a képviselőknek meg kell küldeni.
(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett 2 perc időkeretben megilleti a szóbeli kiegészítés joga is. Az interpellált 3 perces időkeretben adhatja meg a választ. Az interpelláló a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozatát 1 perc időkeretben adhatja meg.
(5) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, úgy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról.
21. § (1) A rendelet-tervezethez és a határozati javaslathoz a képviselő-testület tagjai módosító indítványt nyújthatnak be. A módosító indítvány a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonható.
(2) A módosító indítványt a képviselő-testület ülése előtt vagy az ülésen írásban kell benyújtani. Az ülésen benyújtandó módosító indítvány elkészítésére az indítványozó napirendenként egyszeri, legfeljebb tíz perces szünetet kérhet.
(3) A költségvetést érintő módosító indítvány benyújtója köteles megjelölni az indítványban megjelölt cél megvalósításához szükséges pénzügyi forrást, e nélkül a módosító indítvány szavazásra nem bocsátható, az indítványról érdemi döntés nem hozható.
22. § (1) A kiküldött meghívóban nem szereplő előterjesztés vagy önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalását a polgármester, a bizottság elnöke, indítványozhatják (sürgősségi indítvány).
(2) Az indítvány tárgyalásának sürgősségét az előterjesztésben meg kell indokolni. A sürgősségi indítvány szabályszerűségére egyebekben az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vétele kérdésében a képviselő-testület az ülés napirendjének meghatározása során egyszerű szótöbbséggel dönt.
7. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
23. § (1) A felszólalások típusai és időtartama:
a) az előterjesztő napirendi ponthoz kapcsolódó kiegészítése egy alkalommal 5 perc,
b) az előterjesztő vagy előkészítő kérdésekre adott válasza összesen 10 perc, mely képviselő-testületi döntéssel növelhető,
c) a napirendi pontokhoz kapcsolódó képviselői hozzászólás első alkalommal 5 perc, második alkalommal 2 perc,
d) tanácskozási jogú felszólalás 3 perc, kérdésekre adott válasz 3-3 perc,
e) az előterjesztő döntéshozatal előtti felszólalása zárszóként 5 perc, melyet követően az elnök bejelenti a vita lezárását, ezt követően a vitát újra megnyitni nem lehet,
f) a vitában az ülésvezető elnök is felszólalhat a képviselői keretnek megfelelő időtartamban.
(2) Az egyes képviselő felszólalási ideje összevonható, és együttesen felhasználható, de nem osztható.
(3) Az adórendeletek és a költségvetési rendelet tárgyalása a fentiektől eltérő magasabb időkeretben történhet.
24. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
25. § (1) A zárt ülésen tárgyalható ügyekben az előterjesztő vagy bármelyik képviselő titkos szavazást kérhet.
(2) A titkos szavazás írásban történik, a 3 tagú szavazatszámláló bizottság tagjait a képviselő-testület egyszerű többséggel választja a képviselők közül. A bizottság határozza meg a szavazás lebonyolításának módját. A szavazás eredményét a bizottság saját tagjai közül választott elnöke hirdeti ki, a leadott szavazólapokat a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. A szavazólapokat úgy kell elkészíteni, hogy abból a szavazatot leadó személye ne legyen azonosítható.
26. § (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazatokat tartalmazó névsort átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki, a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni
27. § A név szerint szavazás kivételével a szavazás módjának megváltoztatását az adott napirendnél a jelenlévő képviselők egyharmada írásban javasolhatja. A javaslatról a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
28. § Amennyiben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület döntéshozatalából kizárható képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, egy havi tiszteletdíjának megvonásával büntethető. E jogkövetkezmény alkalmazásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
8. Rendeletalkotás, határozathozatal
29. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után döntést hoz.
(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
30. § (1) A rendeletalkotáson kívül minősített többségű döntés szükséges az e rendeletben meghatározott esetekben.
(2) A képviselő-testület a szavazás során először az előterjesztői kiegészítésekről, módosító indítványokról, majd a rendelet-tervezetről, határozati javaslatokról (döntés) szavaz. Ha a döntés tervezetének ugyanazon részéhez több módosító indítványt is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
(3) Amennyiben a döntésre vonatkozó javaslat több pontban kerül megfogalmazásra, a szavazás a döntés egészére vonatkozik. Bármelyik képviselő javasolhatja, hogy a szavazás pontonként történjen, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Amennyiben több döntési lehetőség közül meghatározott számú döntésre van lehetőség, valamennyi javaslatról külön kell szavazni, és az a javaslat, illetve javaslatok kerülnek elfogadásra, melyekre a legtöbb igen szavazatot adták le.
(4) Az elnök a döntést a rendelet és a határozat tárgyának felolvasásával ismerteti.
31. § Az önkormányzati rendeletet kihirdetni, illetve a határozatot közzétenni a Polgármesteri Hivatal erre a célra létrehozott, mindenki számára hozzáférhető helyen elhelyezett hirdetőtábláján, valamint a város hivatalos honlapján (www.tokodaltaro.hu) kell.
9. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
32. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvének a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következőket kell tartalmaznia:
a) az ülés megnyitásának idejét,
b) a képviselő-testület elfogadott napirendjét,
c) a szóban elhangzott előterjesztéseket, határozati javaslatokat,
d) a határozathozatal módját,
e) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) az interpellációval kapcsolatos hozzászólásokat, a feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, a közérdekű képviselői felszólalásokat.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:
33. § A képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást. A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a közmeghallgatást megelőzően 5 nappal a helyben szokásos módon, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.
(2) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén a polgármester vagy bármely képviselő indítványára azt módosíthatja.
(3) A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.
(4) A bizottság tesz javaslatot külső tagjainak megválasztására. A képviselő-testület nem választhat meg olyan külső tagot, akivel az érintett bizottság nem ért egyet. A bizottságok e rendelet keretei között megalkotott saját szervezeti és működési szabályzatukban előírtak szerint működnek.
(5) A bizottságok a feladatkörüket érintő előterjesztéseket a képviselő-testület ülését megelőzően kötelesek megtárgyalni.
(6) A bizottság döntése nem köti a képviselő-testületet, de határozathozatalnál köteles azt figyelembe venni.
35. § (1) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.
(2) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén a bizottság tagjai közül a bizottság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt személy hívja össze és vezeti az ülést.
(3) A képviselő-testület állandó bizottsága:
1. Pénzügyi Szociális Bizottság (1 fő, elnök + 2 tag)
12. A Pénzügyi és Szociális Bizottság
36. § (1) A Pénzügyi és Szociális Bizottság látja el az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségét vizsgáló teendőket valamint tartja nyilván és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatát.
(2) A bizottság összetételét, tagjainak nevét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság feladat és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület egyéb szervei
37. § (1) A polgármester Tokodaltáró község választópolgárai által közvetlen úton megválasztott tisztviselő, aki megbízását főállásban látja el.
(2) A polgármester munkarendje a Polgármesteri Hivatal munkarendjéhez igazodik.
(3) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatásköreit, a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.
38. § A polgármesternek a bizottságok működésével kapcsolatos feladatai:
a) rendszeresen kapcsolatot tart a bizottságokkal, azok elnökeivel, tájékoztatva őket a képviselő-testület előtt álló önkormányzati feladatokról, megjelölve az együttműködés konkrét területeit,
b) összehangolja a bizottságok működését.
39. § A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az 3. melléklet tartalmazza.
14. Az alpolgármester
40. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
41. § (1) A Képviselő-testület által megválasztott alpolgármester ellátja a polgármester általános helyettesítését.
(2) A harminc napon túli távollét (akadályoztatás) esetén gyakorolja a polgármestert megillető jogosítványokat, gyakorolja a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket, de nem láthatja el a polgármestert megillető munkáltatói jogok, munkáltatással összefüggő egyetértési jogok gyakorlását.
(3) A polgármester által kialakított munkamegosztásban segíti és koordinálja a bizottságok munkáját, teljesíti a képviselő-testülettől és a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízásokat, és azokról beszámol, a polgármester megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.
15. Jegyző
42. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb két hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a szociális ügyintéző látja el. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni, ha a jegyző akadályoztatása egy adott képviselő-testületi ülést érint.
16. A képviselő-testület hivatala
43. § (1) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal.
(2) A hivatal jogállását és feladatait a képviselő-testület által jóváhagyott, a Tokodaltárói Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
17. Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködésének
szabályai
44. § Tokodaltáró Község Önkormányzatának képviselő-testülete a megválasztott helyi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez a szükséges helyiséget a Bányász Kultúrotthonban biztosítja. A helyi nemzetiségi önkormányzatoknak juttatott állami normatív támogatáson felül a képviselő-testület egyéb támogatást nem ad.
45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
|
Petrik József |
Dr. Lengyel Béla |