1. Jogszabályi háttér

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 36. §-a valamennyi védett természeti terület esetében – így a helyi jelentőségű védett természeti területek esetében is – előírja természetvédelmi kezelési terv készítését, és rendelkezik a természetvédelmi kezelési terv megállapításának módjáról is: helyi jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési tervét a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

Helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésekor a Tvt. a 24. § (3) b) pontban a védetté nyilvánítást kimondó önkormányzati rendelet tartalmi elemei között szerepelteti a természetvédelmi kezelési tervet. Eszerint helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésekor a védetté nyilvánításról szóló önkormányzati rendeletnek része kell, hogy legyen a teljes területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv.

Jelen természetvédelmi kezelési terv a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 3/2008. (II. 5.) KvVM rendeletben foglaltak alapján került összeállításra.

2. ÁLTALÁNOS ADATOK

2.1. A tervezési terület azonosító adatai

Védett terület neve, védetté nyilvánító rendelet

Gete-hegy és környéke Természetvédelmi Terület

Védetté nyilvánító rendelet:

Tokodaltáró Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (IX.30.) önkormányzati rendelete a Gete-hegy és környéke helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról

Közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése/nagysága

A tervezési terület Komárom-Esztergom megyében, Tokodaltáró község területén található.

A helyi jelentőségű természetvédelmi terület 66 földrészletre terjed ki, melyek összes nagysága 205.7156 hektár.

3. A védett területen folyó gazdálkodás bemutatása

3.1. Ipar, bányászat

Tokodaltáró közigazgatási területén nyilvántartott bányatelek nincs.

3.2. Mezőgazdaság

Gyepként művelt területek és szántóföldi kultúra fenntartása Tokodaltáró közigazgatási területén egyaránt jellemző. A gyepeken a legeltetéses állattartás dominál. Szarvasmarha és kis állatszámú ló legeltetés folyik egy kiterjedt cserjementesített hegylábi legelőn. Ló és alkalomszerűen juh-kecske legeltetés több helyen megjelent az elmúlt évtizedben, de tartósan nem maradt fent.

Kaszálásos gyepgazdálkodás kis területű kiterjedéssel néhány helyen fenntartja a gyepet. Gyep rehabilitáció cserjeirtással több helyen megjelent az utóbbi években, de a hozzájuk kapcsolódó tartós hasznosítás csak Farkas Lajos gazdálkodó jóvoltából látszik biztosítottnak.

A gyepterületek egy része szántó művelési ágban szerepel a földhivatali nyilvántartásban, ez magában hordozza a beszántás veszélyét. A tervezési területen, számos helyszínen a legelők jelentős része beerdősült.

Üzemi művelésben álló szőlő, gyümölcsös művelési ágú földrészlet nincs a Tokodaltáró területén.

Néhány helyen illegális anyagnyerő helyek vannak elsősorban homok vételi célzattal. A tervezett helyi jelentőségű védett természeti területen felhagyott anyagnyerő helyek, felhagyott bányák tagolják a tájat.

3.3. Erdőgazdálkodás

A tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület erdőterületein általánosan jelentkeznek az intenzív erdőgazdálkodás kedvezőtlen természetvédelmi hatásai. A területen helyenként előfordulnak összefüggő vágásterületek, fiatalosok, rontott, sarjaztatott állományok, nagy kiterjedésben idegenhonos fafajok és őshonos fafajok mesterségesen létrehozott állományai is. Többnyire felismerhetők bennük az eredeti vegetáció maradványai, de szerkezeti összetételük, változatosságuk, fajgazdagságuk lényegesen eltér, elmarad a természetes állományokétól. Érzékenyebb növényfajaik eltűnnek és egyre ritkábbá válva visszaszorulnak a természetes állományokba. A terület egyik nagy természetvédelmi problémája a tájidegen lágy- és fásszárú növényfajok terjedése és területfertőzése.

Tokodaltáró területén az erdőgazdálkodó a Pilisi Parkerdő Zrt. Bajnai Erdészete (határozat száma: 22.3/5848/5/2010., de éppen folyamatban van a 10 éves üzemtervezés, mely 2021-től kezdődő új üzemtervi időszakra terjed ki. Magánerdőről nincs tudomásunk a tervezett helyi jelentőségű védett természeti területen.

Az erdősítések során legjellemzőbb a természetes mag eredetű erdőfelújítás mesterséges kiegészítéssel, de a mesterséges felújítást is sok esetben alkalmazzák.

3.4. Vadgazdálkodás

A növényzetre és az egyes növényfajokra nézve az egyik legfontosabb veszélyeztető tényező a teljes területen a túltartott vadállomány. A hazánkban nem honos muflon nagy csapatai mellett a terület természetes eltartóképességét (többszörösen) meghaladó számban fordul elő vaddisznó és gímszarvas is. A túltartott vadállomány taposásával, túrásával és rágásával átalakítja, lecsupaszítja az erdők gyepszintjét és a sztyepréteket, máshol a felújításokban, cserjeszintekben töviskés cserjék (galagonya, vadrózsa, kökény) feldúsulását okozzák.

A területen 2 vadásztársaság működik, így a 11-252950-512 kódszámú Dunakanyar Vadásztársaság és a 11-253050-512 kódszámú Gete Vadásztársaság.

3.5. Halászat, horgászat

Vízgazdálkodási tevékenységről nem rendelkezünk információval a területen.

Halászati, horgászati tevékenység nincs a területen.

3.6. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás

A terület idegenforgalmi hasznosítása jelentős és fokozódó.

A régióban több lokális fejlesztés indult el, amely a forgalmat tovább fogja generálni (Nyergesújfalu, Római sánc bemutatóközpont; Gerecse Keleti Kapuja projekt, Péliföldszentkereszti bemutatóhely; Natúrparki tanösvények, stb.).

A régióban a szervezett turizmus a teljesítménytúrákra koncentrálódik. 2018-ban 10 engedélyezett tömegsport verseny, esemény érintette a területet. Turista utakkal feltárt a terület.

Sziklamászás (Öreg-kő, Kő-hegy), vadászati turizmus, terepjárózás, tereplovaglás és a hegyi kerékpározás ugyancsak domináns a szabadidős tevékenységek sorában.

4. Természetvédelmi célkitűzések

A védelem célja a természetközeli élőhelyek legalább mai állapotukban való megtartása, optimális esetben javítása. A „vizes élőhelyen” a nádas és mocsárréti élőhelyek, gyepterületek megőrzése. A természetvédelmi cél elérése érdekében a fő tennivalók a következők:

A Gete és Északi-Gerecse környékére jellemző élőhelyek fenntartása aktív kezeléssel

· A mocsárrétek és száraz gyepek kaszálása és/vagy legeltetése;

· Az özönnövények állományainak megfigyelése, szükség esetén visszaszorításuk;

· A gyepek erdősülésének, túlzott cserjésedésének megakadályozása;

· Tanösvény kialakítása oktatási-látogatási céllal.

A nádas-mocsár és a spontán nyáras élőhelyek esetében nincs szükség beavatkozásra;

A védett területeken megtalálható védett és fokozottan védett, továbbá közösségi jelentőségű fajok védelme, élőhelyeik megőrzése, különös tekintettel a következő fajokra és élőhelyükre:

A vitézkosbor (Orchis militaris), tojásdad békakonty (Listere ovata), mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), főleg a Tokodaltáró 0215/1 hrsz.-on található területen. Kiemelendő a fentebb említett területen található vöröshasú unka (Bombina bombina) állomány is, ami szintén nem számít gyakori fajnak a Gerecse és azon belül az Északkeleti-Gerecse területén. Sajnos ezt a földrészletet is erősen érinti a technikai sporttevékenység.

5. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK

· A terület- és földhasználatot, a művelési ág besorolást a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell szabályozni.

· A természetközeli gyepek fenntartása aktív kezeléssel lehetséges, ami természetbarát kaszálás és legeltetés. Biztosítani kell a védett növényfajok magképzési lehetőségét a kaszált gyepekben.

· A gyepterületek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és erdősülést, az inváziós növényfajok terjedését.

· A vizes élőhelyek zavartalanságának biztosítása.

6. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK

Az ingatlanhatárok, a jelenleg észlelhető élőhelyek és a tulajdoni lapon szereplő művelési ág besorolások több helyen nem esnek egybe. A kezelési tervben a jelenlegi állapotnak megfelelő növényzeti típusok alapján adjuk meg a kezelési előírásokat.

Hosszabb távon a tényleges területhasználat és a tulajdoni lapon lévő művelési ág besorolást össze kell hangolni.

Gyepfenntartás

A gyepek fenntartása kaszálással vagy legeltetéssel lehetséges, figyelembe véve a különböző életciklusú fajok igényeit.

Legeltetés

Természetvédelmi szempontból legelő állatként a nedves réteken ló és szarvasmarha jöhet számításba, a magasabban fekvő, száraz homokterületeken pedig a juhval történő legeltetés a megfelelő. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, emellett a gyepek állatvilága is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A gyepek túllegeltetését kerülni kell, különösen a száraz gyepekét.

· Az üde gyepeken, mocsárréteken 0,8-1,6 számosállat/ha, a száraz gyepeken 0,4-0,8 számosállat/ha tartható (számosállatnak nevezzük bármelyik gazdasági állat 500 kg élőtömegét). Az optimális legeltetéshez szükséges állatlétszámot az időjárás, a gyepek állapota erősen befolyásolja.

· A legeltetést „adagoló” legeltetéssel, szakaszokra bontva javasolt végezni. Egy-egy területen 1-10 napot töltsenek az állatok – a pontos időtartamot az aktuális fűhozam alapján lehet meghatározni. 10 napnál hosszabb, folyamatos legeltetés egy-egy területen nem ajánlott.

· A legeltetést száraz talajon lehet végezni, alkalmas hozam esetén sarjú is legeltethető.

Kaszálás

A legeltetéssel összehasonlítva a kaszálás – különösen, ha géppel történik és egyszerre nagy, összefüggő területeket érint – az élőhelyet homogenizálja, mert mindent (leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat) egyszerre távolít el a területről. A kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne. Kaszálással az erdők határának a gyepre való fokozatos kitolódása is megakadályozható, valamint a gyepben spontán felverődő fás növényzet is visszaszorítható. Relatív előnye még a kaszálásnak, hogy ha van a környéken alkalmas gépparkkal rendelkező gazdálkodó, a kaszálás könnyebben szervezhető, mint a legeltetés, utóbbinál nehezen oldható meg, hogy egy-egy időszak, vagy akár teljes év is kimaradjon, míg egy-egy őszi tisztító kaszálás elhagyása érdemi szervezést nem igényel.

· A kaszálás csak száraz, a gépek súlyát elbíró talajon történhet, a munka a talajfelszínt nem károsíthatja.

· Gépi kaszálás (és járulékos tevékenységei, pl. rendsodrózás, szállítás) csak napközben végezhető.

· A kaszálás időpontja az időjárás és a védendő fajok kímélése érdekében július 15-től szeptember végéig változhat. Törekedni kell arra, hogy a tervezési terület egyes gyepterületeken a kaszálás időben minél inkább elhúzódva, szakaszosan történjen.

· Amennyiben a kaszálás során védett madár fészkelését észlelik a gyepben, a munkát azonnal fel kell függeszteni, és értesíteni kell az Önkormányzatot.

· A kaszálás során legalább 5-10 centiméteres tarlómagasságot kell hagyni.

· Az élőhelyek mozaikosságának fenntartásához, és ahhoz, hogy a kaszált területen élő állatfajok menedéket találhassanak, a kaszálást mozaikosan kell végezni, a területen mindig kell lenni 5-10% kaszálatlan gyepterületnek. Ezek helyét évente változtatni kell.

· A levágott és megszáradt növényi anyagot a kaszálást követő 2-4 héten belül a területről le kell hordani.

· A kaszálón szemét, bálakötöző zsinór nem maradhat.

· A kaszálást természetkímélő, „kiszorító” kaszálási módszerrel kell végezni. A gép nem követhet olyan útvonalat, mely a kaszálandó területen spirálisan befelé tart. Az útvonalnak a menekülő állatokat kiszorítva, belülről kifelé vagy sávonként váltakozó irányba kell haladnia.

· A kaszálás során láncfüggönyös vadriasztót kell használni, hogy a gyepek állatvilága minél kevésbé károsodjon. A vadriasztóláncnak legalább olyan hosszúságúnak kell lennie, mint a kaszálást végző mezőgazdasági gép munkaszélessége. A láncfüzérek közötti távolság nem lehet nagyobb 8 cm-nél. A láncfüzérek talajfelszíntől mért távolsága ne haladja meg az 5 cm-t. Kaszálást lassan, 4-5 km/h sebességgel kell végezni.

Fa- és cserjeirtás

A védett gyepekben, illetve a peremi területeken néhány százalékos fás borítás nem ellentétes a természetvédelmi célokkal, de meg kell akadályozni a nagymértékű, 25%-ot meghaladó becserjésedést. A fásszárú növényzet kiirtását vagy gyérítését mechanikai úton kell végezni, vegyszeres kezelésre csak akkor kerülhet sor, ha más módon nem biztosítható a cél elérése. A vegyszeres kezelést kizárólag kenéses technikával lehet végezni.

Fákat és cserjéket kivágni csak fészkelési időszakon kívül, augusztus 15. és március 1. között szabad.

Beavatkozás mellőzése

Ez a „beavatkozás” típus azt jelenti, hogy az érintett területen lehet hagyni érvényesülni a természetes folyamatokat, a kezelési terv 10 év múlva esedékes felülvizsgálatáig nincs szükség beavatkozásra.

Ez a típus a „vizes élőhely” nádasára és az ott lévő erdőkre (a nyáras erdőre és az akácos sávra) vonatkozik. A „vizes élőhely” középkorú, idősebb, helyenként kiszáradt fáira is ez a „kezelési típus” vonatkozik, azzal a kitétellel, hogy amennyiben balesetveszély áll fenn, a kiszáradt fák – zoológus átvizsgálása után – kivághatók. A nádas és a peremek többé-kevésbé kiszáradt fái kiváló madárfészkelőhelyek, sőt, denevérszállásnak is alkalmasak. A vizes élőhely meredek partja gyurgyalagnak alkalmas fészkelőhely, várható a populáció növekedése, így a partfal feltétlenül védelmet érdemel.

Általános előírások

· A védett területeken – kivéve a zártkerti ingatlanokat – permetszer, szerves és egyéb műtrágya, gyomirtó, peszticid – használata és tárolása tilos!

· földmunkák - kivéve a mezőgazdasági célra használt zártkerti ingatlanokon - ,anyagkitermelés tilos!

· A hulladék lerakása tilos!

· depónia, tartózkodóhely létesítése tilos!

· égetés, tűzrakás - kivéve a mezőgazdasági célra használt zártkerti ingatlanokon – a kijelölt helyek kivételével tilos!

· A természetvédelmi területen a terepautózás, terepmotorozás, quadozás tilos! A felsorolt járművekkel engedély nélkül a természetvédelmi területre tilos behajtani. A természetvédelmi területre – a területen mezőgazdasági munkát végző jármű, valamint az ingatlan tulajdonosainak forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművei kivételével - gépjárművel engedély nélkül behajtani tilos.

Javasolt kutatások, felmérések, monitorozások

A védett területeken nincs olyan növény- vagy állatcsoport, amelyek kutatására feltétlenül szükség van. Viszont néhány állatfaj jelenlétének időnkénti vizsgálata (monitorozása), illetve a kezelési terv megalapozó dokumentációjához nem vizsgált állatcsoportok kutatása további információkkal szolgálhat a terület élővilágáról. A felsorolt témák javaslatok későbbi kutatásokhoz.

A védett növényfajok populációi alakulásának nyomon követése

Az inváziós fajok esetleges terjedésének figyelése

Célzott mocsári teknős felmérés javasolt, az állomány kiterjedésének és nagyságának ismeretében javasolhatók tennivalók a faj védelmében (pl. megfelelő tojásrakóhely kialakítása, amit ragadozók nem tudnak kifosztani).

Száraz gyepeken a földön fészkelő madarak felmérése, pl. lappantyú, mezei pacsirta.

Denevérfauna felmérése – a vizes élőhely minden bizonnyal alkalmas vadászterület a környéken lakó denevéreknek. Az odvas fákban bármikor megtelepedhet kisebb kolónia, ezeket 2 évente érdemes monitorozni.

7. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

7.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetszerű vagy természetvédelmi szempontból jelentős élőhelyek megőrzése, különös tekintettel a vizes, mocsári és a száraz homoki élőhelyekre.

A területen található védett növény- és állatfajok állományainak fenntartása, életlehetőségeik javítása. Ezzel párhuzamosan az özönfajok terjedésének megakadályozása.

A természetvédelmi kezelés eszközeként felhasználva lehetőséget kell biztosítani a megfelelő módon végzett kaszálásra és/vagy a hagyományos külterjes állattartásra.

Élőhelyek kezelése, fenntartása

A területen hagyományos, extenzív gazdálkodást – legeltetést, kaszálást – kell folytatni a gyepek fenntartása érdekében.

A kaszálás során figyelemmel kell lenni a védett orchideafajok terméshozásának biztosítása és a talajon költő madarak védelme érdekében.

A gyepek és a nádas területek égetése tilos.

Fajok védelme

A gyepek kezelésekor figyelembe kell venni az ott élő növény- és állatfajok tulajdonságait, eltérő természetes életciklusait (pl. költés, termésérlelés).

Fák és cserjék kivágása csak vegetációs és fészkelési időn kívül történhet, augusztus 15. és március 1. között.

A gyurgyalag védelme érdekében a kubiktó meredek partfalait kímélni kell.

Látogatás

A természetvédelmi terület szabadon látogatható.

Az utakon kívül gépjárművel közlekedni tilos. A terepmotorozás, terepautózás nem megengedett.

Oktatás és bemutatás

Az önkormányzat támogassa a helyi civil szervezetek és az általános iskola törekvését, tanösvény kialakítását.

Terület- és földhasználat

· A védett területeken a művelési ágak megváltoztatásakor figyelembe kell venni a természetvédelem érdekeit.

· A területen hulladék lerakása tilos, depóniák létesítése még időlegesen sem megengedett.

· Nyílt, felszíni bánya a területeken nem nyitható.

· A homokbánya partfalát érintetlenül kell hagyni a gyurgyalagok fészkelőhelyének biztosítása érdekében, ugyanakkor a fészkelést lehetőség szerint segíteni kell.

Vadgazdálkodás

· Vadászat a területeken csak állománygyérítési, állományfenntartási célból folyhat. A „vizes élőhelyen” a madarak vadászata tilos.

· A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadtenyésztés, vadkibocsátás és zárttéri vadtartás, valamint vadföld létesítése, művelése tilos.

· A védett területre nem őshonos vadfaj nem telepíthető.

· A tervezési területen mesterséges vadtenyésztési tevékenység végzése nem megengedett.

· A tervezési területen működtetett etetők, szórók 50 m-es körzetében a használatukból származó gyomosodást évi legalább kétszeri kaszálással szükséges felszámolni.

· A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl. töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia stb.) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani.

· A közösségi jelentőségű jelölő gyepeket a vadászatra jogosultak kötelesek kímélni, gépjárművekkel történő közlekedés céljára az ingatlan-nyilvántartásban szereplő földutakat, és a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett egyéb utakat lehet igénybe venni.

· Agyaggalamb-lövészetet a közösségi jelentőségű jelölő gyepek területén nem megengedett tartani.

· A tervezési területen a vadlétszámot a terület természetes vadeltartó képességének szintjén kell tartani, hogy az a külön vadvédelem nélküli erdőfelújítást ne gátolja, valamint ne okozza a gyepek degradációját.

Horgászat

· A vizekben (vizes élőhely, homokbánya) horgászni tilos.

Természetvédelmi infrastruktúra

· A védett terület határait a főbb közlekedési útvonalak mentén táblákkal meg kell jelölni.

7.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

Szántó művelési ágú területek kezelése

A gyepek legeltetése extenzív módon történhet, a nedves részeket marhával, lóval (0,8-1,6 számosállat/ha), a szárazabb gyepeket juhval (0,4-0,8 számosállat/ha) lehet legeltetni.

A nem legeltetett gyepeket évente legalább egyszer le kell kaszálni. A levágott növényi anyagot a kaszálást követő 2-4 héten belül a területről el kell hordani. A kaszálást természetbarát módon és eszközökkel kell végezni.

A kaszálásokat az állatfajok és az ősszel virágzó növények védelme érdekében évente változó helyeken, 5-10%-nyi területeket meghagyva, sávosan vagy mozaikosan kell elvégezni.

A gyepek égetése tilos.

Tilos a gyepek felülvetése, lazítása, műtrágyázása, szántása.

Erdő művelési ágú területek kezelése

Az erdőtervezést úgy kell végezni, hogy a Natura 2000 területen hosszú távon javuljon a jelölő fás élőhelyek aránya (felújítások tervezése), azok koreloszlása – az erdőgazdálkodási szempontból túltartottként értékelt állományokat is ide értve – egyenletes legyen (véghasználatok tervezése), csökkenjen az inváziós fajok jelenléte (elő- és véghasználatok tervezése). Minél nagyobb arányban maradjanak hagyásfák, hagyásfa csoportok a véghasználatokkor.

E kezelési egységen belül ajánlott legalább 70 % területarányban keményfás (elsősorban kocsányos tölgyes) főfajú erdő tervezése, létrehozása a felújítások során illetve az előhasználatok segítségével. Mivel a Natura 2000 területek jelölő fajainak állományát meg kell őrizni, a gyakorlatban a jelölő fajok élőhelyéül szolgáló erdőállományok természetessége nem csökkenhet. Ennek teljesülése a Natura 2000 terület szintjén és az üzemtervezés időtávlatában értelmezhető legkönnyebben. Az erdőtervezést ezért úgy kell végezni, hogy a jelölő fás élőhelyek aránya ne csökkenjen, azok koreloszlása egyenletes legyen, csökkenjen az inváziós fajok jelenléte. Minél nagyobb arányban maradjanak hagyásfák, hagyásfa csoportok a véghasználatok során, az erdőgazdálkodási szempontból túltartottként értékelt állományokat is foltokban meghagyva. Ahogyan a mezőgazdaságban is általánossá válik a műveléssel érintetlen területek (kaszáláskor búvósávok, aratatlan nádas foltok, szántókon szegélyélőhelyek) megkövetelése, az erdészeti gazdálkodásban is ezt automatikus elvvé kellene tenni.

Általános természetvédelmi érdek, hogy a jelölő élőhelyeket ne veszélyeztessék az agresszíven terjedő növényfajok sem. Ezért mellőzni kell – az erdőgazdálkodási szempontból is értéktelen – amerikai kőrist és zöld juhart, a gyepterületek közelében az akácot. A biológiai sokféleség növelése érdekében, az eddig említett okokra tekintettel szorgalmazni kell a nemesnyaras állományok őshonos fajokkal történő elegyítését, lehetőség szerint a teljes átalakítást az őshonos irányba.

Művelés alól kivett területek kezelése

Ezen művelési ágú területeknek azon részén, ahol ténylegesen gyep van, a gyepekre vonatkozó előírások érvényesek a szántó művelési ág előírásainál.

A homokbánya zavartalanságát, tisztaságát biztosítani kell.

A védett területeket károsító emberi tevékenységeket (pl. szemétlerakás, gyepben való közlekedés, illegális föld-, kavics- v. homokkitermelés) vissza kell szorítani.

7.3. Különös rendelkezés

A Természetvédelmi Kezelési Terv elsődleges célja a Gete-hegy és környéke élővilágának, természeti értékeink megőrzése, fenntartása, védelme elsősorban a technikai sportevékenységek (terepautózás, terepmotorozás, quadozás) hatásaival, valamint a hulladék illegális elhelyezésével szemben. Ezért különösen fontos a gépjármüvek területre történő behajtásának tiltása, engedélyhez kötése. A területere mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és állattartási céllal az ingatlan tulajdonosai, az ingatlan használói mezőgazdasági, forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművekkel behajthatnak, de kizárólag a földutakat, illetve a birtokukban lévő ingatlanokat használhatják. A zártkerti ingatlanokon a mezőgazdasági tevékenység és az ahhoz kapcsolódó munkafolyamatok (trágyázás, műtrágyázás, kaszálás, földmunka) megengedett.

Tokodaltáró, 2021. október 15.

Petrik József

polgármester

TÉRKÉPEK