az önkormányzati vagyonról

Általános indokolás

Az önkormányzat vagyonrendeletének módosítási igénye még 2012. évben felmerült, mellyel összefüggésben a melléklet szerinti tartalommal készült el a tervezet.

A rendeletalkotásra az alábbi jogszabályhelyek adnak felhatalmazást a Képviselő-testületnek:

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontja, valamint az 5. § (2) bekezdés c) pontja a korlátozottan forgalomképes vagyonról való rendelkezésre, az ebbe a körbe tartozó vagyonelemek megnevezésére,

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 5. § (4) bekezdés a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek meghatározása (amit a tv. 2. Mellékletén kívül szükségesnek tart az önkormányzat)

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 11. § (16) bekezdés: a hasznosításra vonatkozó 25 milliónál alacsonyabb értékhatár megállapítása

- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (1) bekezdés: vagyon tulajdonjogának átruházására vonatkozó 25 milliónál alacsonyabb értékhatár meghatározása

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pont: a vagyonkezelői jog létesítése mely vagyonelemekre terjed ki, vagyonkezelői jog megszerzése, (ellenérték), gyakorlása, ellenőrzése

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 107. §, az üzleti vagyonnal való rendelkezés szabályozására (értékesítés, hasznosítás szabályai, versenyeztetés értékhatára, eljárási rendje)

- követelésről való lemondás szabályait, melyet továbbra is lehet/kell szabályozni, a felhatalmazás az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdés.

A rendelet-tervezetben nem szerepel a területi, személyi hatály sem, mert nem tér el a jogalkotási törvényben szabályozottaktól. Tárgyi hatály szabályozása sem szükséges. Továbbá nem lehet rendelkezni a vagyonkezelő szervekről és az ingyenes átruházásról sem.

A rendelet ismertetése során szükségesnek tartom kiemelni, hogy az Nvt. új fogalmakat használ, melyeket az előterjesztés során igyekszem bemutatni.

Az Önkormányzat tulajdona a nemzeti vagyon része, mely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe tartozó üzleti vagyonból áll.

A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatellátást, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A forgalomképtelen vagyontárgyak az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyonelemek (helyi közutak és műtárgyaik, önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok stb.), és mindazon vagyonelemek, melyek tekintetében az önkormányzat további szűkítéseket jelöl meg, tehát ebbe a vagyoni körbe von. Amennyiben ilyen irányú elképzelések vannak, úgy a tervezet, 1. §, és 2. §-ának a módosítása szükséges.

Az üzleti vagyon mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, az üzleti vagyon forgalomképes. A forgalomképes vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe-, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető és biztosítékul adható.

Az önkormányzat vagyonállapotát külön jogszabályban meghatározottak szerint (Áht. és végrehajtási rendelete) a vagyonleltár tükrözi, mely az éves zárszámadási rendelet mellékletét képezi majd.

Az önkormányzati ingatlanvagyon adatait, az ingatlan vagyonkataszter tartalmazza.