Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testületének 25/1997. (12.31.) Ör. számú rendelete

Az építményadóról

Hatályos: 2009. 01. 01- 2012. 12. 14

Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testületének 25/1997. (12.31.) Ör. számú rendelete

Az építményadóról

Hatályos: 2009. 01. 01- 2012. 12. 14

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §.(1) bekezdésében, valamint 43. §.(3) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a községi önkormányzat illetékességi területén - egyaránt ideértve a belterületi, a külterületi részeket - található valamennyi olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építményre, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

2. § A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi magánszemélyre, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülésére, jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, akik (amelyek) az 1. §-ban meghatározott építmény tulajdonosai, illetőleg az ilyen építményre vonatkozó vagyoni értékű jog jogosultjai.

Adókötelezettség

3. § Az 1. §-ban meghatározott építmény (a továbbiakban: építmény) - függetlenül attól, hogy lakás vagy nem lakás céljára szolgál - adóköteles.

(2) A helyi adók szempontjából az építményhez tartozik az annak rendeltetésszerű használatához szükséges és az ahhoz természetben kapcsolódó földrészlet, amelynek alapterülete nem haladja meg az 1080 négyzetmétert (300 n-öl).

(3) Az adókötelezettség - az építmény rendeltetésétől, illetőleg hasznosításának módjától függetlenül - kiterjed az építményben található valamennyi helyiségre, ideértve - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az építmény kiegészítő helyiségeit is.

(4) Lakás- és üdülőtulajdon esetén a kiegészítő helyiségek közül nem esik adókötelezettség alá:

a) a lakás (üdülő) fűtését és melegvízellátását biztosító energiahordozók (szén, tüzifa, háztartási tüzelőolaj, pb. gázpalack, stb.) tárolására szolgáló helyiség,

b) a kazán elhelyezésére szolgáló helyiség (kazántér),

c) salaktároló helyiség,

d) mosókonyha,

e) szárító helyiség,

f) a be nem épített padlástér,

g) a szerszámoskamra.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő helyiségek is adókötelezettség alá esnek abban az esetben, ha azokat huzamosabb idejű - akár állandó, akár ideiglenes - emberi tartózkodásra, vagy bármilyen más eredeti rendeltetéstől eltérő célra (pl. a pinceteret gombatermesztésre) használják vagy hasznosítják.

Adóalany

4. § (1) Ha az építményt nem terheli valamely, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, az adóalany az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

(2) Ha az építményt valamely, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az adóalany az, aki a naptári év első napján a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult.

(3) A (2) bekezdésben foglalt szabálytól az építmény tulajdonosa és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy írásbeli megállapodás keretében eltérhet oly módon, hogy az adókötelezettség

a) kizárólag az építmény tulajdonosát terheli, vagy

b) mindkettőjüket - az általuk százalékosan meghatározott arányban, illetőleg erre vonatkozó megállapodás hiányában fele-fele részben közösen terheli.

(4) A (3) bekezdésben foglalt megállapodás egy példányát a felek kötelesek a polgármesteri hivatalhoz benyújtani.

(5) A (3) bekezdésben foglalt megállapodást a felek a polgármesteri hivatalban szóban is megköthetik. Erre vonatkozó nyilatkozataikat jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(6) Több tulajdonos vagy/és több vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy esetén az adókötelezettség - az (1)-(3) bekezdések figyelembevételével - a tulajdoni, illetőleg jogosultsági hányadok arányának megfelelően alakul.

(7) E rendelet alkalmazásában vagyoni értékű jognak minősül:

a) a kezelői jog,

b) a haszonélvezeti jog,

c) a használati jog, valamint

d) a bérleti jog.

Adómentességek

5. § (1) Tárgyi adómentességet élvez az önkormányzat tulajdonában, irányítása alatt álló valamennyi intézmény.

(2) Tárgyi adómentességet élvez továbbá:

a) az a lakás céljára szolgáló építmény, amely a vonatkozó jogszabályok alapján szükséglakásnak minősül,

b)1 9 az adóalany által lakott lakás hasznos alapterületéből 120 m2 ,

c) valamennyi lakás esetében az állandó lakcímbejelentéssel tartózkodó és ténylegesen együttlakó közeli hozzátartozók /Ptk. 685. §./ után a hasznos alapterületből /8. §.(2) bek./ személyenként 25 m2 ,

d) a templom, imaház és lelkészi lakás céljára szolgáló egyházi tulajdonú építmény,

e) a mezőgazdasági tevékenység céljára szolgáló, rendeltetésszerűen használt, vagy használaton kívüli gazdasági épület /épületrész/ fekvésének helyétől függetlenül,

f) a gépjármű tárolására szolgáló épület /épületrész/ alapterületéből 32 m2 ,

(3) A mentességek csak egyfajta jogcímen vehetők igénybe.

(4) Ha (2) bekezdés f.) pontjában megjelölt gazdasági épületet, helyiségcsoportot vagy helyiséget (szerszámkamra, ól, istálló, présház, termény- vagy gyümölcstároló, mezőgazdasági termék előállítására szolgáló egyéb helyiség) - akár ideiglenesen - nem rendeltetésszerűen használják, az a használati jog jellege szerint adóköteles.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

6. § (1) Az adókötelezettség kezdő időpontja annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben az építmény használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedélyét az illetékes hatóság kiadta.

(2) Építési engedély nélkül épült, illetőleg használatbavételi engedély nélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség kezdő időpontja annak a naptári évnek az első napja, amelyet megelőző évben az építmény tényleges használata megkezdődött.

7. § (1) Az adókötelezettség befejező időpontja annak a naptári évnek az utolsó napja, amelyben

a) az építményt lebontották,

b) az más módon (pl. természeti csapás vagy tűz következtében) megsemmisült, vagy

c) az illetékes hatóság a használatbavételi engdélyt visszavonta.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt események valamelyike a naptári év január 1-jétől június 30-ig terjedő iődszakban következik be, az adókötelezettség a július 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra nézve megszűnik.

(3) Az építmény használatának - akár átmeneti, akár tartós idejű - szünetelése az adókötelezettség fennállását nem befolyásolja.

Adóalap, adómérték

8. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

(2) E rendelet alkalmazásában hasznos alapterületnek minősül a végleges (vakolt vagy burkolt) falsíkokkal határolt teljes alapterületnek az a része, ahol a belmagasság az 1,90 métert meghaladja.

9. § (1)23 Az adó mértéke az építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-e után évi 320 Ft .

(2)45678 Az adó mértéke az épület, építmény adókötelezettség alá eső minden egész m2-e után évi 480.-Ft/ m2, ha az épület vagy építmény nem lakás céljára szolgál és abban vállalkozási tevékenységet folytatnak.

(3)91011 A Biatorbágy Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2002.(10. 01.)Ör. sz. rendelet szerint kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, valamint bevásárló központ területein az adó mértéke 600.-Ft/ m2.

(4)12 Amennyiben az adóköteles épület alapterülete a Biatorbágy Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2002.(10. 01.)Ör. sz. rendelet szerint kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági, valamint bevásárló központ területein a 5.000 m2-t meghaladja, minden egész m2 után évi 900.-Ft/ m2

Adókedvezmények

10. §13

Adómérséklés, adóelengedés

11. § (1) Amennyiben az e rendelet alapján megállapított adó, adótartozás az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, a megállapított adókorlátozás nélkül mérsékelhető, illetőleg elengedhető.

(2) Az adó mérséklésére, illetőleg elengedésére az adófizetésre kötelezett adóalany kérelme alapján kerülhet sor.

(3) Az adóelengedésre, illetőleg adómérséklésre irányuló kérelem elbírálására - az (1) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - az önkormányzati adóhatóság (jegyző) jogosult.

Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított 1/1992.(01.23.)Ör. sz. rendelet hatályát veszti.

1

Módosítva a 19/2004.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

2

Módosítva a 17/1998.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

3

Módosítva a 19/2004.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

4

Módosítva a 17/1998.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

5

Módosítva a 20/1999.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

6

Módosítva a 18/2000.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

7

Módosítva a 16/2002.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

8

Módosítva a 19/2004.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

9

Módosítva a 20/1999.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

10

Módosítva a 16/2002.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

11

Módosítva a 19/2004.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

12

Módosítva a 16/2002.(12.31.)Ör. sz. rendelet alapján.

13

Hatályon kívül helyezte a 20/2008. (11.28.) önkormányzati rendelet.