1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza a Biatorbágyon lakók szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, annak megállapítását, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A Képviselő- testület a szabályozás során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élőkért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szervei mellett, a helyi önkormányzat feladata is.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező:

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. §. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az előző (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet tekintettel az Szt. 1. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra az alábbi pénzbeli, valamint természetben nyújtott szociális ellátási formákról rendelkezik:

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

4. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon kell előterjeszteni. A személyesen előterjesztett kérelmek átvételét a Hivatal ügyfélfogadási időn kívül is, teljes munkaidőben köteles biztosítani.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

(3) A Képviselő- testület a jövedelemszámítással kapcsolatos szabályok, valamint a vélelmezett jövedelem megállapításánál az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt követelményekből indul ki. A képviselő- testület egyúttal felhatalmazza a polgármestert, hogy a méltányossági alapon történő elbírálás során e rendeletben meghatározott jövedelemhatártól rendkívül indokolt esetben eltérjen.

(4) E rendelet alkalmazásában rendkívül indokolt eset különösen: elemi kár, tűzeset, haláleset, bűncselekmény bekövetkeztekor elszenvedett kár, súlyos baleset, hosszantartó, ismétlődő kórházi kezelés, egyedül élő, idős, önellátásra képtelen személy alapvető szükségleteinek, megélhetésének biztosítása, a család lakhatását biztosító ingatlan jelentős mértékű megrongálódása, vagy életveszélyessé válása. Ezen felül az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározását az Szt. 4. §-ban rögzített értelmező rendelkezés képezi.

(5) E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni és, jövedelmi viszonyairól, valamint a jövedelmét köteles igazolni. A vagyoni helyzetet a rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján köteles igazolni. A jövedelemmel nem rendelkező személy anyagi ellátatlanságának okát tisztázni kell.

(6) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt kell készíteni. Amennyiben a kérelmező életkörülményei a Hivatal előtt ismertek, úgy a környezettanulmány lefolytatásától el lehet tekinteni.

(7) Ha a köztudomású tények vagy a Hivatal általa vezetett nyilvántartásban szereplő illetve a környezettanulmány adatai alapján a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók, úgy a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8) Az önkormányzat jegyzőjének kötelessége biztosítani, hogy - a nem hatáskörébe tartozó szociális igazgatási eljárás során - a hatáskörrel rendelkező eljáró szervek a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítása, a hatósági ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit a Szt.-ben és a rendeletben megállapított külön eljárási szabályokkal együtt megfelelően alkalmazhassák.

(10) A kérelmek elbírálásakor a szociális ellátásban részesülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(11) A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. Amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja, a támogatás 5 munkanapon belül pénztári kifizetéssel is (határozatban) engedélyezhető. A pénztári úton történő kifizetés a segélyre jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának is teljesíthető. Ahol a pénzbeli támogatás célszerű és hasznos felhasználása nem látszik biztosítottnak, ott a támogatást a Hivatal pénztárában a Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) megbízottja veszi fel és gondoskodik a támogatás megfelelő felhasználásáról.

(12) A jogszabályokban meghatározott feltételek hiányában vagy annak megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel szemben pedig a Szt. 17. § - ában foglaltak alapján kell eljárni.

(13) A pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásra való jogosultság megállapításáról, az ellátás biztosításáról, fenntartásáról és megszüntetéséről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmára az Szt. 18. §-ában foglaltak az irányadóak.

5. § Az időskorúak járadékát az Szt. 32/B-E. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani és folyósítani.

6. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak körét, a jogosultság megállapításának feltételeit, összegét, folyósítását és megszüntetését az Szt. 37/B-G. §-ai és e rendelet határozzák meg.

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.

(3) Az önkormányzat közcélú munkavégzésre – legalább hatórás napi munkaidővel, valamint legalább évi kilencven munkanap munkavégzési időtartammal – határozott idejű munkalehetőséget is felajánlhat.

(4) Az önkormányzat által szervezett munka lehet:

7. § (1) A Képviselő- testület lakásfenntartási támogatást nyújt azoknak a biatorbágyi lakcímmel rendelkező személyeknek, családoknak, akik az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikat nem képesek felvállalni.

(2) A lakásfenntartási támogatás nyújtható

(3) Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) Helyi lakásfenntartási támogatás annak a személynek, családnak nyújtható:

(6) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak egy meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

(7) A támogatást az igénylés benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani, melynek folyósítási időtartama egy év (amennyiben a jogosultság feltételei változatlanok).

(8) A helyi lakásfenntartási támogatás körében figyelembe kell venni a lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a távhő-szolgáltatási díjat, a közös költséget, a csatornahasználati díjat, a szennyvízszippantás, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag teljes költségeit.

(9) A lakásfenntartási kiadásokat a kérelem benyújtását megelőző egy év, a lakásban egy éve nem lakó kérelmező esetén minimum hat hónap teljes közüzemi számláival kell igazolni. A támogatás megállapításánál csak az így igazolt és a kérelmező vagy kérelmezővel azonos lakcímen lakó családtagja, illetve albérlet esetén a bérbeadó nevére megállapított költségek vehetők figyelembe.

(10) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a kedvezményezett:

(11) A helyi lakásfenntartási támogatás mértéke:

8. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja] ha állandó és tartós gondozásra szoruló:

(3) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az ápolási díjra való jogosultság akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetén annak 180 %-át nem haladja meg.

(5) Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, az ápolt személy meghal, valamint az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(7) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy legalább három egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(8) Az ápolást végző személynek ápolási tevékenysége során elsősorban a következő szolgáltatások ellátásáról kell gondoskodnia:

(9) Amennyiben az ápolást végző személy ápolói tevékenységének ellátásában akadályoztatva van, vagy az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban az ápolási tevékenység a házi segítségnyújtás keretében is ellátható.

(10) Az ápolói tevékenység ellátását a Családsegítő Központ családgondozója is jogosult segíteni. Amennyiben az ápolást végző személy a családgondozó felhívására nem tesz eleget ápolói feladatának, úgy a házi segítségnyújtó haladéktalanul tájékoztatással él a jogosultságot megállapító szerv felé.

9. § (1) Átmeneti segély, illetve szemétszállítási díjtámogatás adható hivatalból és kérelemre az előre nem látható okból jelentős jövedelem-kiesés, alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadás miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek ha:

(2) Az átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel nyújtható gyógyszertámogatásként, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kieséshez, nagyobb összegű váratlan, vagy önhibán kívüli rendkívüli kiadások esetén, elemi károsultság jogcímén.

(3) Az átmeneti segély összege a havi rendszeres segély esetén az 50 %-át, míg az egy alkalommal nyújtott segély esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg.

(4) Nem állapítható meg a havi rendszerességgel adható átmeneti segély annak a személynek, akinek háztartásában egyéb rendszeres támogatás került megállapításra, valamint akinek ellátására erre irányuló eltartási vagy öröklési szerződés van érvényben.

(5) Az átmeneti segély kifizetése banki átutalással vagy postai utalással történik, azonban rendkívül indokolt esetben a segély kifizetése a Hivatal pénztárából - a pénztári nyitvatartási rend figyelembevételével - is teljesíthető.

(6) Amennyiben a kérelemből, vagy az eljárás során kiderül, hogy az átmeneti segélyre közüzemi díjak (pl.: szemétszállítási díj) fizetése miatt van szükség, a megállapított segélyt közvetlenül e célra kell átutalni.

(7) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető. A méltányosság gyakorlásának indokait a határozatban részletesen indokolni kell.

10. § (1) Kamatmentes szociális kölcsön állapítható meg:

(2) A kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha:

(3) A kamatmentes szociális kölcsön összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcszorosát.

(4) A kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének futamideje maximum 2 év rendkívül indokolt esetben 3 év. Újabb kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmezőnek nincs szociális kölcsönből eredő törlesztő-részlet elmaradása.

(5) Nem részesülhet kamatmentes szociális kölcsönben az, akinek tartására erre irányuló tartási, öröklési szerződés van érvényben.

(6) A kölcsön összegét és a visszafizetés feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

11. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.

(2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettetőnek a haláleset időpontjában biatorbágyi lakcíme legyen.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 45 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell: az eltemettető nevére szóló temetési számlák eredeti példányát, az eltemettető családjának jövedelemigazolásait, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) Temetési segély a temetés költségeit igazoló számla hiányában is nyújtható, – utólagos elszámolási kötelezettség mellett – közvetlenül a temetkezést végző gazdálkodó szervezet részére történő utalással.

(5) A temetési segély minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-a, azonban nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál. A temetési segély elérheti a temetés költségeinek teljes összegét, ha a temetési költségek viselése kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

12. § A közköltségen történő eltemettetésről, illetve a temetési költség megtérítésére vonatkozó kötelezés kiadásáról az Szt. 48. §-ában foglaltak alapján a polgármester gondoskodik.

13. § (1) Az Szt. 50. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek is, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át meghaladja és

14. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az Szt. 54. §-aiban foglaltak alapján a kell megállapítani.

15. § (1) Lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család vagy személy (a továbbiakban: adós), aki az adóssággal terhelt ingatlanban életvitelszerűen lakik, és

16. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan, az (1) bekezdésben megjelölt intézményben működő adósságkezelési tanácsadónál kell benyújtani. A kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 2-3. §-a tartalmazza. A kérelem benyújtását követően az adós együttműködik az adósságkezelési tanácsadóval annak érdekében, hogy a tanácsadó megalapozott javaslatot tehessen az adósság kezelésére.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a döntést előkészítő munkát követően javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására és a kérelmet – annak benyújtásától számított maximum 90 napon belül - a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja a Hivatalnak.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásba történő részvételről határozattal kell dönteni és erről értesíteni kell az adóst, az adósságkezelési tanácsadót és az érintett szolgáltatót vagy hitelezőt is.

(5) Az adós köteles

(6) Az adósságkezelési tanácsadó köteles

17. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

(2) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást nyújtotta az önkormányzat.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) Azon adós, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

18. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal kiemelt feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést, melynek tagjai: a helyi önkormányzat és Bizottságainak tagjai, illetve a Biatorbágyi Általános Iskola Igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, Benedek Elek Óvodavezetője, gyermekvédelmi felelőse, Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Vezetője, Védőnők, Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, a biai és torbágyi római katolikus, a biai és torbágyi református egyházközségek, illetve a Keresztyén Testvérgyülekezet szociális munkát ellátó képviselői, Biatorbágy és Környéke Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselője, Magyar Vöröskereszt biatorbágyi képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat biatorbágyi képviselője, a Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesületének képviselője, a Boldog Gizella Alapítvány képviselője, a Dr. Vass Miklós Alapítvány képviselője.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti, az éves rendes ülés kivételével az összehívását a polgármesternél bármely tag önállóan is kezdeményezheti.

19. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 9/2006.(06.29.) Ör. sz. rendelete az egyes szociális-, és személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint a gyermekjóléti ellátások szabályozásáról,