1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza a Biatorbágyon lakók szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, annak megállapítását, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A Képviselő- testület a szabályozás során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élőkért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl – az állam központi szervei mellett, a helyi önkormányzat feladata is.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező:

(2) A rendelet hatálya az Szt. 7. §. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az előző (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet tekintettel az Szt. 1. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazásra az alábbi pénzbeli, valamint természetben nyújtott szociális ellátási formákról rendelkezik:

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

4. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmeket Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon kell előterjeszteni. A személyesen előterjesztett kérelmek átvételét a Hivatal ügyfélfogadási időn kívül is, teljes munkaidőben köteles biztosítani.

(2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

(3) A Képviselő- testület a jövedelemszámítással kapcsolatos szabályok, valamint a vélelmezett jövedelem megállapításánál az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben foglalt követelményekből indul ki. A képviselő- testület egyúttal felhatalmazza a polgármestert, hogy a méltányossági alapon történő elbírálás során e rendeletben meghatározott jövedelemhatártól rendkívül indokolt esetben eltérjen.

(4) E rendelet alkalmazásában rendkívül indokolt eset különösen: elemi kár, tűzeset, haláleset, bűncselekmény bekövetkeztekor elszenvedett kár, súlyos baleset, hosszantartó, ismétlődő kórházi kezelés, egyedül élő, idős, önellátásra képtelen személy alapvető szükségleteinek, megélhetésének biztosítása, a család lakhatását biztosító ingatlan jelentős mértékű megrongálódása, vagy életveszélyessé válása. Ezen felül az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározását az Szt. 4. §-ban rögzített értelmező rendelkezés képezi.

(5) E rendelet által szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni és, jövedelmi viszonyairól, valamint a jövedelmét köteles igazolni. A vagyoni helyzetet a rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján köteles igazolni. A jövedelemmel nem rendelkező személy anyagi ellátatlanságának okát tisztázni kell.

(6) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt kell készíteni. Amennyiben a kérelmező életkörülményei a Hivatal előtt ismertek, úgy a környezettanulmány lefolytatásától el lehet tekinteni.

(7) Ha a köztudomású tények vagy a Hivatal általa vezetett nyilvántartásban szereplő illetve a környezettanulmány adatai alapján a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók, úgy a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8)⁶

(10) A kérelmek elbírálásakor a szociális ellátásban részesülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(11)⁷ A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik. Amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja, a támogatás 5 munkanapon belül pénztári kifizetéssel is (határozatban) engedélyezhető. Ahol a pénzbeli támogatás célszerű és hasznos felhasználása nem látszik biztosítottnak, ott a pénztári kifizetésnél a Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) megbízottjának is részt kell vennie.

(12) A jogszabályokban meghatározott feltételek hiányában vagy annak megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni. Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel szemben pedig a Szt. 17. § - ában foglaltak alapján kell eljárni.

(13) A pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásra való jogosultság megállapításáról, az ellátás biztosításáról, fenntartásáról és megszüntetéséről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmára az Szt. 18. §-ában foglaltak az irányadóak.

(14)⁸⁹ A méltányossági alapon megállapított ápolási díj, illetve az adósságkezelési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, amennyiben a kérelmezőnek, illetve a kérelmezővel egy háztartásban élők valamelyikének az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn (pl. kamatmentes szociális kölcsönből, lakásépítés vagy vásárlás céljából folyósított kamatmentes kölcsönből) – kivéve a rendkívül indokolt esetet, továbbá ha a támogatás hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyeztetné.

5. § Az időskorúak járadékát az Szt. 32/B-E. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani és folyósítani.

6. §¹⁰¹¹ (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. Az aktív korúak ellátására jogosultak körét, a jogosultság megállapításának feltételeit, összegét, folyósítását és megszüntetését az Szt. 33-37/G. §-ai és e rendelet határozzák meg.

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Szt. 37. §-ában foglaltak szerinti kivétellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. A jogosultságot megállapító szerv a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja.

(3) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete tisztán- és rendben tartására az alábbiak szerint köteles:

(4) Ezen feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyző – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével – felszólítja.

(5) A kérelmező vagy jogosult köteles a (3) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság ideje alatt folyamatosan fenntartani. Az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni az Szt. 34. § (2), valamint a 36. § (2) bekezdésén túl, amennyiben a fenti kötelezettségét nem teljesíti.”

(6) A foglalkozatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködni.

(7) A foglalkozatást helyettesítő támogatásban részesülő személy köteles a számára felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül elfogadni.

(8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül, a támogatás folyósításának időtartama alatt köteles beilleszkedést segítő programban, képzésben részt venni, illetve együttműködni az önkormányzattal, a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségével, és a Családsegítő Szolgálattal.

(9) A Családsegítő Szolgálattal való együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő személy megállapodást köt egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő, együttműködési programban való részvételre, melynek célja a munkavégzést akadályozó tényezők elhárítása, a munkavégzésre irányuló motiváció kialakítása, erősítése, fenntartása.

(10) A beilleszkedési programok típusai:

7. §¹² A lakásfenntartási támogatást az Szt. 38-39. §-aiban foglaltak alapján kell megállapítani és folyósítani.

8. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

(2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja] ha állandó és tartós gondozásra szoruló:

(3)¹³ Az ápolási díj havi összege éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg

(4) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az ápolási díjra való jogosultság akkor állapítható meg, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedülálló esetén annak 180 %-át nem haladja meg.

(5) Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében foglaltak alapján.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, az ápolt személy meghal, valamint az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

(7) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy legalább három egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(8) Az ápolást végző személynek ápolási tevékenysége során elsősorban a következő szolgáltatások ellátásáról kell gondoskodnia:

(9) Amennyiben az ápolást végző személy ápolói tevékenységének ellátásában akadályoztatva van, vagy az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban az ápolási tevékenység a házi segítségnyújtás keretében is ellátható.

(10) Az ápolói tevékenység ellátását a Családsegítő Központ családgondozója is jogosult segíteni. Amennyiben az ápolást végző személy a családgondozó felhívására nem tesz eleget ápolói feladatának, úgy a házi segítségnyújtó haladéktalanul tájékoztatással él a jogosultságot megállapító szerv felé.

9. § (1)¹⁵ Átmeneti segély, illetve szemétszállítási díjtámogatás adható hivatalból és kérelemre az előre nem látható okból jelentős jövedelem-kiesés, alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadás miatt létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek ha:

(2) Az átmeneti segély alkalmanként és havi rendszerességgel nyújtható gyógyszertámogatásként, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kieséshez, nagyobb összegű váratlan, vagy önhibán kívüli rendkívüli kiadások esetén, elemi károsultság jogcímén.

(3)¹⁶ Az átmeneti segély összege a havi rendszeres segély eseten az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50 %-át, míg az egy alkalommal nyújtott segély esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg.

(4)¹⁷

(5) Az átmeneti segély kifizetése banki átutalással vagy postai utalással történik, azonban rendkívül indokolt esetben a segély kifizetése a Hivatal pénztárából - a pénztári nyitvatartási rend figyelembevételével - is teljesíthető.

(6) Amennyiben a kérelemből, vagy az eljárás során kiderül, hogy az átmeneti segélyre közüzemi díjak (pl.: szemétszállítási díj) fizetése miatt van szükség, a megállapított segélyt közvetlenül e célra kell átutalni.

(7)¹⁸ Rendkívül indokolt esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal jövedelmére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető. A méltányosság gyakorlásának indokait a határozatban részletesen indokolni kell.

(8)¹⁹ Az átmeneti segélyre való jogosultság feltétele – kivéve a rendkívül indokolt esetet -, hogy a kérelmező (gyermekére tekintettel) a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapban Biatorbágy Város Képviselő-testületének az egyes gyermekjóléti ellátásokról szóló 8/2009. (10.30.) Ör. sz. rendeletében szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban nem részesült.

10. § (1)²⁰ A polgármester egyedi elbírálás alapján kamatmentes szociális kölcsönt állapíthat meg:

(2) A kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha:

(3) A kamatmentes szociális kölcsön összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének nyolcszorosát.

(4) A kamatmentes szociális kölcsön visszafizetésének futamideje maximum 2 év rendkívül indokolt esetben 3 év. Újabb kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmezőnek nincs szociális kölcsönből eredő törlesztő-részlet elmaradása.

(5) Nem részesülhet kamatmentes szociális kölcsönben az, akinek tartására erre irányuló tartási, öröklési szerződés van érvényben.

(6) A kölcsön összegét és a visszafizetés feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

11. § (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.

(2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettetőnek a haláleset időpontjában biatorbágyi lakcíme legyen.

(3)²²²³ A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 45 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni szükséges:

(4)²⁴ Amennyiben az eltemettető, illetve családja szociális helyzete nem teszi lehetővé a temetési számla kifizetését, a segélykérelemhez a Temetkezési Szolgáltató által felvett megrendelőlap is helyettesíti a számlát azzal, hogy a temetési számlát utólag mutatja be a Polgármesteri Hivatal ügyintézője felé, melynek határidejét a temetési segélyre való jogosultságot megállapító határozatban szerepeltetni szükséges.

(5)²⁵ A temetési segély minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-a, azonban nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál.

(6)²⁶ A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége a Temetkezési Szolgáltatók által minden tárgyév januárjában közölt adatai alapján állapítható meg.

12. § A közköltségen történő eltemettetésről, illetve a temetési költség megtérítésére vonatkozó kötelezés kiadásáról az Szt. 48. §-ában foglaltak alapján a polgármester gondoskodik.

13. § (1) Az Szt. 50. §. (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek is, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége olyan magas, hogy a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át meghaladja és

14. § Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot az Szt. 54. §-aiban foglaltak alapján a kell megállapítani.

15. § (1) Lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család vagy személy (a továbbiakban: adós), aki az adóssággal terhelt ingatlanban életvitelszerűen lakik, és

16. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan, az (1) bekezdésben megjelölt intézményben működő adósságkezelési tanácsadónál kell benyújtani. A kérelem tartalmára vonatkozó követelményeket a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 2-3. §-a tartalmazza. A kérelem benyújtását követően az adós együttműködik az adósságkezelési tanácsadóval annak érdekében, hogy a tanácsadó megalapozott javaslatot tehessen az adósság kezelésére.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó a döntést előkészítő munkát követően javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására és a kérelmet – annak benyújtásától számított maximum 90 napon belül - a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja a Hivatalnak.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatásba történő részvételről határozattal kell dönteni és erről értesíteni kell az adóst, az adósságkezelési tanácsadót és az érintett szolgáltatót vagy hitelezőt is.

(5) Az adós köteles

(6) Az adósságkezelési tanácsadó köteles

17. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

(2) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást nyújtotta az önkormányzat.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) Azon adós, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

18. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal kiemelt feladata az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést, melynek tagjai: a helyi önkormányzat és Bizottságainak tagjai, illetve a Biatorbágyi Általános Iskola Igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, Benedek Elek Óvodavezetője, gyermekvédelmi felelőse, Biatorbágyi Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Vezetője, Védőnők, Pászti Miklós Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, a biai és torbágyi római katolikus, a biai és torbágyi református egyházközségek, illetve a Keresztyén Testvérgyülekezet szociális munkát ellátó képviselői, Biatorbágy és Környéke Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselője, Magyar Vöröskereszt biatorbágyi képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat biatorbágyi képviselője, a Biatorbágyi Nagycsaládosok Egyesületének képviselője, a Boldog Gizella Alapítvány képviselője, a Dr. Vass Miklós Alapítvány képviselője.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti, az éves rendes ülés kivételével az összehívását a polgármesternél bármely tag önállóan is kezdeményezheti.

19. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Biatorbágy Nagyközség Képviselő-testülete 9/2006.(06.29.) Ör. sz. rendelete az egyes szociális-, és személyes gondoskodást nyújtó ellátások, valamint a gyermekjóléti ellátások szabályozásáról,