1. § (1) E rendeletalkotás célja, hogy a képviselő-testület segítséget nyújtson a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének Gyvt.-ben meghatározott alapvető szabályaira figyelemmel.

(2) Az önkormányzat pénzbeli és természetbeni ellátásban részesíti az e rendelet hatálya alá tartozó személyeket és biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed a Biatorbágy Közigazgatási területén lakcímmel rendelkező:

(2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet az Gyvt. 18. §. (1) bekezdés b.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi gyermekjóléti és gyermekvédelmi szociális ellátási formákról rendelkezik:

3. § (1) A gyermekjóléti ellátások iránti kérelmeket Biatorbágy Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: Hivatal) formanyomtatványon kell előterjeszteni. A személyesen előterjesztett kérelmek átvételét a Hivatal ügyfélfogadási időn kívül is, teljes munkaidőben köteles biztosítani. Az eljárás költség- és illetékmentes.

(2) E rendelet által szabályozott gyermekjóléti ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni és, jövedelmi viszonyairól, valamint a jövedelmét köteles igazolni. A kérelmező vagyoni helyzetet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak alapján köteles igazolni. A jövedelemmel nem rendelkező személy anyagi ellátatlanságának okát tisztázni kell.

(3) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során, ha a jogosultságot alátámasztó tényállás nem tisztázható a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt kell készíteni. Amennyiben a kérelmező életkörülményei a Hivatal előtt ismertek, úgy a környezettanulmány lefolytatásától el lehet tekinteni.

(4) Ha a Hivatal a köztudomású tények vagy az általa vezetett nyilvántartásban szereplő illetve a környezettanulmányban megállapított adatok alapján a kérelmező jövedelemnyilatkozatában foglaltak vitathatók, úgy a kérelmező felhívható az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(5) Az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározását a Gyvt. 5. §-ban rögzített értelmező rendelkezés képezi.

(6) E rendelet alkalmazásában rendkívül indokolt eset különösen: elemi kár; tűzeset; haláleset; bűncselekmény bekövetkeztekor elszenvedett kár; súlyos baleset; hosszantartó, ismétlődő kórházi kezelés; egyedül élő idős, önellátásra képtelen személy alapvető szükségleteinek, megélhetésének biztosítása; a család lakhatását biztosító ingatlan jelentős mértékű megrongálódása, vagy életveszélyessé válása.

(7) A pénzbeli és természetbeni ellátásban részesülő az ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalt értesíteni, mely a szükséges intézkedést a hatáskör gyakorlójánál kezdeményezi.

4. § (1) A gyermekszületési támogatás megítélésének feltétele, hogy legalább az egyik szülő a szülést, illetve az örökbefogadást megelőzően hat hónappal Biatorbágyon állandó lakóhellyel rendelkezzen, továbbá a gyermek első lakóhelye - kivéve az örökbefogadás esetét Biatorbágy közigazgatási területén legyen.

(2) A gyermekszületési támogatás annak a családnak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át, egyedül nevelő szülő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 600 %-át

(3) A gyermekszületési támogatásra irányuló kérelmet mindazon személyek jogosultak előterjeszteni, akik a szülés/örökbefogadás tényéről értesültek.

(4) A támogatásra irányuló kérelmet a gyermek születését, örökbefogadását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani, melyhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát (vagy annak hiteles másolatát), a család havi jövedelmét igazoló (3 hónapnál nem régebbi) okmányokat, továbbá örökbefogadás esetén az illetékes gyámhivatal jogerős határozatát.

(5) A gyermekszületési támogatás összege – gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-a.

5. § (1) A jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult:

(2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha

(3) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szünteti, ha a jogosult házasságkötése szerint új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a Gyvt. 19. § -ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.

(4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet az a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve az a nagykorú jogosult előterjeszteni, akinek lakcíme Biatorbágy közigazgatási területén van.

(5) A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:

(6) A jegyző a jogosultsági feltételek fennállása esetén 1 év időtartamra állapítja meg a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(7) Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításánál felhasznált okmányok adataiban változás következik be, (különösen a vagyoni helyzet-, jövedelmi viszonyok-, lakóhely változás esetében) úgy azt a változást követő 15 napon belül a kérelmet előterjesztő fél köteles a jegyzőnek írásban bejelenteni.

6. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, hosszantartó betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként, vagy - rendkívül indokolt esetben – havi rendszerességgel a különös méltánylást érdemlő eset következtében kialakult átmeneti időszakra rendszeres nevelési támogatásként is nyújtható.

(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj 180%-át.

(4) Amennyiben a gyermek érdekei úgy kívánják, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás élelmiszerutalvány formájában is adható.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra irányuló kérelmet írásban kell előterjeszteni az e célra rendszeresített nyomtatványon.

(6) A pénzben megállapított támogatás kifizetése rendkívül indokolt esetben, a készpénzfizetés szabályai szerint teljesíthető.

(7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást megállapító határozatban előírható az utólagos elszámolási kötelezettség.

7. § (1) Intézményi étkezési térítési díjkedvezmény (továbbiakban: térítési díjkedvezmény) nyújtható - a normatív kedvezményen túl - annak a szülőnek, aki létfenntartásában veszélyeztetett, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, s ezáltal az intézményi étkezési térítési díj megfizetésére képtelen.

(2) 50 %-os mértékű térítés díjkedvezményre jogosult az a gyermek,akinek a

(3) 100 %-os mértékű térítés díjkedvezményre jogosult az a gyermek,akinek a

(4) A megállapított térítési díjkedvezmény összegét a Hivatal közvetlenül utalja át az élelmezési szolgáltatást nyújtó intézménynek.

(5) A térítési díjkedvezményre irányuló kérelmet minden év augusztus 15-ig lehet benyújtani a Hivatal Ügyfélszolgálatán, az e célra rendszeresített kérelem nyomtatványon. Rendkívül indokolt esetben a később benyújtott kérelem is elfogadható.

8. § A képviselő-testület a Gyvt 39-40. §-ban foglalt feladatok végrehajtására gyermekjóléti szolgálatot működtet.

9. § (1) A képviselő-testület a gyermekek napközbeni ellátását:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátásokat elsősorban azon gyermekek számára biztosítja az önkormányzat, akiknek szülei nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni, továbbá:

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az óvoda vezetőjénél, általános iskola igazgatójánál, családsegítő szolgálat vezetőjénél kell benyújtani.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi (étkezési) térítési díját, csökkentésének, elengedésének eseteit és módját a 8. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

10. § A gyermekek átmeneti gondozását, mint alapellátási feladatát az önkormányzat más szervvel kötendő ellátási szerződés útján biztosítja.

11. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.