1. § (1) A rendelet szabályait kell alkalmazni Biatorbágy Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására.

(3) A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat részéről vagyontárgyak megszerzésére is kivéve, ha a vagyontárgy megszerzése a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik.

2. § A rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, ha Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló hatályos önkormányzati rendelete eltérően nem rendelkezik.

3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából

(2) A rendelet alkalmazásában a tulajdonosi jogok gyakorlása az államigazgatási, vagy bírósági eljárás megindításának jogát, valamint a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat megtételét is magában foglalja kivéve, ha rendelet szerint hatósági eljárásban a tulajdonosi nyilatkozat megtételére a Polgármester jogosult.

(3) A költségvetési szervek használatában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében a bérbeadói jogosítványok gyakorlását kell érteni a tulajdonosi jogok gyakorlása alatt.

4. § (1) Forgalomképtelen -kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló- törzsvagyon

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

5. § (1) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján az 5. § (1) bekezdésében felsoroltak kivételével

(3) A Képviselő-testületének döntése alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportálni csak a Képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett, kizárólag a Képviselő-testület döntésével lehet.

(4) A Képviselő-testületének döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan a Képviselő-testület döntése alapján az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát hasznosítani, vagy vagyonkezelésbe adni a rendeletben meghatározott módon lehet.

6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, koncesszióba adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

7. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat gazdasági programja és a közép- valamint hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza.

(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését.

(3) A vagyongazdálkodás során figyelembe vett elvek tartalmazzák:

(4) A vagyongazdálkodási tervben foglalt előírások az Önkormányzat szerveire, továbbá szerződéses jogviszony alapján az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira egyaránt kötelezőek.

8. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt követelmények betartásával, a számviteli törvény, továbbá az erre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően a jegyző tartja nyilván.

(2) Az éves zárszámadáshoz a költségvetési év zárónapján a vagyonállapotról - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 116. §-ának (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni, amely az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, és egyéb eszköz- és forráscsoportok szerinti taglalásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon részletezésében.

(4) A vagyonkimutatás a (2) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza

(5) A vagyonkimutatás külön fejezetben tartalmazza törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), valamint törzsvagyonon kívüli egyéb vagyonbontásban

(6) A vagyonkimutatásban szereplő adatok egyezőségét -a könyvviteli mérlegben, illetve az önkormányzati ingatlanvagyon kataszterben lévő, megfeleltethető értékadatokkal- a jegyző biztosítja.

(7) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

(8) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző által megbízott szervezeti egység gondoskodik.

9. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont

(2) A forgalomképes vagyon azon részét, amelynek hasznosításához különösen fontos önkormányzati érdek fűződik, a forgalomképes vagyon körén belül, de attól elkülönülten, stratégiai vagyonként kell nyilvántartani. A forgalomképes vagyontárgyak minősítését a vagyongazdálkodás során figyelembe vett elveknek megfelelően kell elvégezni és felülvizsgálni.

(3) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

(4) A vagyonleltár egyaránt tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket.

(5) A vagyonleltárt évente kell elkészíteni, és az éves költségvetési beszámolóhoz mellékelni.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó üzleti vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értéke megállapításának módja

11. § (1) Ingatlanok nyilvános, vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetén a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság döntést hozhat arról, hogy a versenyeztetési eljárással megbízott szervezet az érték megállapítása érdekében legalább két forgalmi értékbecslés elkészíttetésére adjon megbízást.

(2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll 6 hónapnál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(3) Költségvetési szervek használatában lévő vagyontárgy hasznosítása esetén az érték megállapítására évente egyszer kell, hogy sor kerüljön az éves vagyonkimutatás benyújtása után.

(4) A vagyontárgy értékének megállapítása a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ingatlanok nyilvános, vagy zártkörű versenyeztetési eljárás alapján történő értékesítése, megterhelése, versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése esetében forgalmi értékbecslésben - több értékbecslés beszerzése esetén, a legalacsonyabb forgalmi értéktől - vagy az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben meghatározott értéktől lefelé nem lehet eltérni.

12. § (1) Gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságba, vagy non-profit gazdasági társaságba való belépésről; az Önkormányzat tulajdonát képező gazdasági, vagy non-profit gazdasági társaság átalakításáról, megszüntetéséről; az Önkormányzatot a gazdasági társaság, vagy non-profit gazdasági társaság vagyonából megillető üzletrész, részvény - kivéve, ha a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemnek minősül - eladásáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazást adhat előszerződés vagy szerződés megkötésére, megállapítja az alapító okirat tartalmát.

(3) Az Önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vagy non-profit gazdasági társaság esetében az (1), (2) bekezdésben meghatározott jogosítványok gyakorlása körében a Képviselő-testület kialakítja állásfoglalását.

(4) Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság alapító okiratában rendelkezni kell arról, hogy a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik a társaság által kötendő olyan szerződés jóváhagyása, amikor a szerződési érték a törzstőke legalább ¼-ét, de minimum nettó 20 millió forintot meghaladja.

(5) Nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság alapításakor a szerződő partnerek felé ajánlatot kell tenni arra vonatkozóan, hogy a társaság társasági szerződésében rögzítésre kerüljön a (4) bekezdés szerinti rendelkezés.

13. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek, egyházjogi szervezetek, és non-profit gazdasági társaságok részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek, egyházjogi szervezetek, és non-profit gazdasági társaságok a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) A költségvetési szerv, gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság vezetője, az alapítvány kezelő szervezete köteles a szervezet használatában lévő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.

(4) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, a rendeletben meghatározott hatáskörben a Polgármester és az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében érintett önkormányzati bizottság gyakorolják.

(5) A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyontárgyainak hasznosítására szerződéssel megbízást adhat. A megbízott a szerződéssel összhangban a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és a szerződésnek megfelelően teljesíti a tulajdonosi kötelezettségeket.

(6) A költségvetési szerv a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat a rendelet szabályainak megfelelően hasznosíthatja.

(7) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell végezni.

(8) A vizsgálat során a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy fejlesztési vagy gazdasági célú hasznosítása helyett a vagyontárgy értékesítése szolgálja.

(9) A (8) bekezdés szerinti vizsgálatot

(10) A célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálat lefolytatásához a Településfejlesztési Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv figyelembevételével ajánlásokat fogalmazhat meg.

(11) Amennyiben az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy értékesítését megelőzően a célszerűségi, pénzügyi- gazdaságossági vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság hatáskörébe tartozik, és a Bizottság a Településfejlesztési Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal nem ért egyet, az értékesítésre történő kijelölésről szóló javaslatról a Képviselő-testület dönt.

14. § (1) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő ülésén a Képviselő-testület dönt a vagyontárgy törzsvagyoni vagy üzleti vagyoni minősítéséről, abban az esetben, ha a vagyontárgy besorolása jogszabályi rendelkezések alapján nem egyértelmű.

(2) Ha a vagyontárgy - önkormányzati feladatkör ellátása vagy hatáskör gyakorlása szerinti - rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését üzleti vagyoni minősítésre változtathatja, feltéve, ha jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja.

(3) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő költségvetési szervtől, gazdasági társaságtól vagy non-profit gazdasági társaságtól az Önkormányzat birtokába visszakerülő vagyon tekintetében az egyes vagyontárgyakat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyoni körbe kerül besorolásra. A vagyon besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek, egyházjogi szervezetek, és non-profit gazdasági társaságok használatában lévő, az alaptevékenység ellátásához nem szükséges vagyon esetében a Képviselő-testület dönt a törzsvagyoni minősítés fenntartásáról vagy üzleti vagyonná nyilvánításról.

(5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közterület besorolású ingatlan vagy annak egy része a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilvánítható, ha eltérést nem engedő jogszabály azt nem tiltja.

(6) Közútnak, saját használatú útnak minősülő közterület esetén az üzleti vagyonná nyilvánítás feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

15. § (1) Az Önkormányzat közfeladat ellátása céljából - a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai nemzetiségek jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése, továbbá gyermek- és ifjúsági feladatok ellátása érdekében - nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozóan haszonkölcsön szerződést köthet a bírósági nyilvántartásba jogerősen bejegyzett - jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott egyesülettel, alapítvánnyal, civil társasággal, mely alapító okirata szerint felvállalja az előbbiekben megjelölt célok, vagy tevékenység megvalósítását.

(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe vevő a helyiséget vállalkozási célra nem használja, továbbá vállalja a helyiség fenntartásával kapcsolatos valamennyi kötelezettség viselését, gondoskodik a helyiség állagmegóvásához szükséges munkálatok elvégzéséről, vagy elvégeztetéséről. A szerződést határozatlan, vagy határozott időre lehet megkötni azzal, hogy a szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonkölcsönbe adó a szerződést bármikor 30 napos felmondási idővel megszüntetheti.

(3) Az önkormányzat az önként vállalt közfeladatai ellátására haszonkölcsön szerződést köthet a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel, és feltételekkel.

16. § Az Önkormányzat haszonkölcsön szerződést köthet

17. § (1) Az Önkormányzat vagyonára - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint - vagyonkezelői jogot lehet alapítani. A vagyonkezelésbe átadott vagyon a közfeladat ellátását biztosítja, ezért a vagyonkezelésbe adható vagyoni kör az átadni kívánt önkormányzati közfeladathoz igazodik.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés alapján mind haszonkölcsön szerződés megkötésére, mind vagyonkezelői jog alapítására sor kerülhetne - amennyiben magasabb szintű jogszabály vagyonkezelői jog alapítását nem zárja ki - arra vonatkozóan, hogy melyik jogintézmény alkalmazására kerüljön sor, célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági vizsgálatot kell lefolytatni a 13. § (9) bekezdése figyelembe vételével.

(3) A vizsgálat során a döntéstervezetben - a gazdasági program, a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv figyelembe vételével - számításokkal alátámasztva kell kimutatni, hogy a gazdaságos, költséghatékony vagyongazdálkodást a vagyontárgy haszonkölcsönbe adása vagy vagyonkezelésbe adása szolgálja.

(4) A haszonkölcsön szerződést, és a vagyonkezelői szerződést írásba kell foglalni. A haszonkölcsön szerződés, és a vagyonkezelői szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

18. § (1) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. Vagyonkezelési szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel köthető.

(2) A vagyonkezelői jog jogosultját, a részére átadott közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátásához szükséges vagyontárgyakat, a vagyonkezelői jog ellenértékét, vagy az ingyenes átengedés tényét és a vagyonkezelői jog időtartamát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati gazdasági tevékenységhez kapcsolódó önkormányzati vagyonra vagyonkezelői jog a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, és az ott felsorolt szervezetek részére létesíthető.

(4) Védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében a vagyonkezelői jog létesítése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint lehetséges.

(5) Önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint lehetséges.

19. § (1) A vagyonkezelő jogaira és kötelezettségeire a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződés keretei között - jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, és működtetésére.

(3) A vagyonkezelő köteles

(4) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (1)-(2) bekezdés szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

20. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik

(2) A felmondási idő

21. § Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben szüntetheti meg.

22. § (1) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog 20. § (1) a), c) és g) pontjai és a (2) bekezdés a) pontja szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, vagy felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak.

(2) A vagyonkezelési szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az Önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik.

(3) A vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint köteles gondoskodni.

23. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatával, működtetésével kapcsolatos bevételeiről, közvetlen költségeiről és ráfordításairól Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha

(4) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult

24. § A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat

25. § (1) A vagyonkezelésbe adandó vagyon birtokba adása előtt az Önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó esedékes kifizetéseket, teljesítéseket – a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével – el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat.

(2) A birtokba adási eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Önkormányzat vagyonnyilvántartásába és ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége részére kell 15 napon belül eljuttatni.

(3) A Vagyonkezelőnek tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez. A tulajdonosi hozzájárulást a Polgármester jogosult megadni.

(4) A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége nem terjed ki az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységet és annak indokolását a tulajdonosnak 15 napon belül jelenteni kell.

(5) A Vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás, állásfoglalás iránt.

26. § (1) A Képviselő-testület üzleti vagyon minősítésű önkormányzati tulajdonú ingatlanra ingyenes haszonélvezeti jogot alapíthat a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyonkezelő szervezettel az önkormányzat által meghatározott önként vállalt feladat ellátása érdekében.

(2) A haszonélvezeti jogot alapító szerződés a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott esetben a törvény erejénél fogva megszűnik.

(3) A haszonélvezeti jogot alapító szerződésre a vagyonkezelői szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyon forgalomképességétől és értékétől függően kell megállapítani.

(2) Ha a szerződés tárgya több vagyon együttes elidegenítése, megterhelése, vagy hasznosítása, a rendeletnek az értékhatárra vonatkozó szabályai alkalmazásakor a vagyonok együttes értéke az irányadó.

(3) Arra vonatkozóan, hogy a több vagyon egy vagyontömegnek, vagy egy birtoktestnek minősül-e, a döntés a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A 3. § (2) bekezdése tekintetében azt kell a tulajdonosi jogkör gyakorlójának tekinteni, aki az (1)-(3) bekezdés figyelembe vételével a vagyon elidegenítésére jogosult, forgalomképtelen vagyon esetében a Képviselő-testület a tulajdonosi jogkör gyakorlója.

28. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát terhelő használati vagy szolgalmi jogot alapítani a polgári jog szabályai szerint visszterhes szerződés útján lehet.

(2) Jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jog alapításáért járó kártalanítás mértékét igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értékcsökkenés figyelembevételével a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság határozza meg.

(3) Amennyiben az Önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásához, vagy a saját vagy társfinanszírozásában megvalósuló fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megvalósításához szükségessé válik egy korábban alapított, az önkormányzati tulajdont terhelő használati jog, jogszabályon alapuló használati jog, szolgalmi jog (továbbiakban együtt: teherjog) kiváltása érdekében a jogosult javára másik teherjog alapítása, a szerződés megkötésére - a (4) bekezdés szabályait figyelembe véve - ellenérték kikötése nélkül kerül sor. A korábban fennálló teherjog kiváltását szolgáló szerződés megkötése - amennyiben a Képviselő-testület a beruházási programról és annak keretében az önkormányzati tulajdont terhelő korábban létesített dologi teherjog kiváltásának szükségességéről döntött - a Polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) A döntést megelőzően igazságügyi forgalmi szakértői vélemény alapján meg kell vizsgálni a fennálló és helyette felajánlott teherjog értékarányosságát. Amennyiben a felajánlott új teherjog értéke 10%-ot meghaladó mértékben magasabb a fennálló teherjog értékénél, a teherjog kiváltására szerződést kötni csak az ellenérték különbözetének megfizetése mellett lehetséges.

29. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, és hasznosítása –a 29. § (2) bekezdése, valamint a 30. § kivételével- versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik.

(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

30. § Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni önkormányzati tulajdonú vagyon értékesítése esetén

31. § (1) A versenyeztetési eljárás formái

(2) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár felett önkormányzati tulajdonú vagyon elidegenítése nyilvános versenyeztetési eljárás alapján történhet.

(3) Nyilvános versenyeztetési eljárást kell lefolytatni önkormányzati tulajdonú vagyon hasznosítása esetén. Arra vonatkozóan, hogy a pályázat elbírálása a legmagasabb bérleti vagy egyéb díj, vagy az összességében legjobb ajánlat alapján történjen, a tulajdonosi jogkör gyakorlója hoz döntést.

32. § A nyilvános versenyeztetési eljárás formája a nyilvános pályázat.

33. § (1) A zártkörű versenyeztetési eljárás formája a zártkörű pályázat.

(2) A zártkörű versenyeztetési eljárás formái

(3) A 30. § b) pontjában meghatározott értékhatár alatt

34. § A 30. § b) pontja szerinti értékhatár alatt

35. § Zártkörű versenyeztetési eljárást kell lefolytatni költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan, vagy egyes helyiségei, vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén, ha az ingatlan, vagy az egyes helyiségek vagy az ingatlan természetben meghatározott részének könyv szerinti értéke meghaladja a 10.000.000 ,- Ft-ot, de nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt feltéve, ha egy éven belül összesen 90 napot meg nem haladó kizárólagos használatra történik a hasznosítás, vagy a költségvetési szervvel történő közös használat esetében egy éven belül 1000 órát meg nem haladó használatra történik a hasznosítás.

36. § A nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a nemzeti vagyon ingyenesen átruházására.

37. § (1) A tulajdonosi jogkör gyakorlója a versenyeztetési eljárás lebonyolítására a Polgármesteri Hivatal feladatköre szerint érintett szervezeti egységét, a vagyont használó költségvetési szervet, vagy megbízási szerződés alapján önkormányzati tulajdonú vagyon kezelésével megbízott szervezetet hatalmazhatja fel.

(2) Az Önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlásával kapcsolatban felmerülő döntés előkészítési, lebonyolítási és végrehajtási feladatokat a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a Polgármesteri Hivatal, vagy a megbízási szerződés alapján vagyonkezelést végző szervezet látja el.

(3) Költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyon hasznosítása esetén a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője jogosult.

38. § (1) A Polgármester évente legalább egy alkalommal, a költségvetési beszámolóval egyidejűleg köteles beszámolni a Képviselő-testületnek a város vagyoni helyzetéről, és a beszámolási időszakban bekövetkezett vagyoni változásokról, intézkedésekről.

(2) A Polgármester feladata a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv előkészítése.

39. § A költségvetési szervek használatában lévő ingatlan- és ingó vagyontárgyakból származó bevétel felhasználására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

40. § (1) A vagyonértékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos pályázat kiírása pályázati hirdetmény közzétételével történik.

(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza

41. § (1) A pályázati hirdetményt ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára és meg kell jelentetni az Önkormányzat internetes honlapján.

(2) Ingatlan értékesítése esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni

(3) Nettó 75.000.000 Ft , vagy azt meghaladó forgalmi értékű ingatlan értékesítésére vonatkozó pályázati hirdetményt – amely valamely jellemzőjénél fogva Európa-szerte, vagy nemzetközi szinten működő befektetőket vonzhat – meg kell jelentetni nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban, vagy internetes hirdetési adatbázisokban is. A pályázati hirdetmény nemzetközi ingatlanforgalmi kiadványokban, vagy internetes hirdetési adatbázisokban történő megjelentetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján a pályázati hirdetményt több alkalommal kell megjelentetni. A pályázati ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény utolsó alkalommal történő megjelenése és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között a minimális időtartam 15 nap, a (3) bekezdésben meghatározott esetben a minimális időtartam 30 nap legyen.

(5) Az (2)-(4) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adása, bérbeadása, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása, ingó vagyontárgy értékesítése, vagy hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt a helyi írott sajtóban és az Önkormányzat vagy a vagyont használó, hasznosító szerv internetes honlapján egy alkalommal kell megjelentetni.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidőt a pályázati hirdetményben úgy kell meghatározni, hogy a hirdetmény megjelenése és az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő legalább 10 nap legyen.

(7) A költségvetési szerv használatában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan egyes helyiségeinek vagy természetben meghatározott részének hasznosítása esetén a pályázati hirdetményt meg kell jelentetni az Önkormányzat és a költségvetési szerv internetes honlapján. Az ajánlat benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy a tényleges hasznosítás megkezdéséig a szerződés megkötésére legalább egy munkanap rendelkezésre álljon.

42. § Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén

43. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat cégjelzés nélküli, zárt borítékban – minden oldalon eredetiben cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, vagy a meghatalmazott aláírásával ellátva – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőben, és megadott helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be.

(2) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal – ingatlan adásvételére vonatkozó meghatalmazás esetén közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal – igazolni képviseleti jogosultságát, vagy annak mértékét.

(3) Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, vagy egy pályázaton csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként,

(4) Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő nyilatkozatát minimálisan

(5) Nem természetes személy ajánlattevő esetén csatolni kell a cégszerűen aláírt okiratban tett nyilatkozatát, mely szerint a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint átlátható szervezetnek minősül.

(6) Ha a pályázati kiírás biztosítékadási kötelezettséget tartalmaz, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott meghatározott formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

44. § (1) A pályáztató ajánlati kötöttsége - ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik - akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van kivéve, ha ezen időponton belül a pályázat nyertesével szerződéskötésre kerül sor, a pályázati felhívás visszavonásra kerül, vagy a pályázatot a tulajdonosi jogkör gyakorlója eredménytelennek nyilvánítja.

45. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, ill. annak további szakaszában nem vehet részt.

46. § Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, ill. eredményességétől függetlenül - az ajánlattevőt terhelik.

47. § (1) A pályázati eljárás lebonyolítója a meghirdetett bontási helyen az ajánlatot tartalmazó zárt borítékokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét, (székhelyét), valamint a tett ajánlatokat.

(2) Az ajánlatok ismertetése után a pályázati eljárás lebonyolítója megvizsgálja az ajánlatokat és megállapítja, hogy azok érvényesek-e és az eljárás eredményes-e.

(3) A pályázati ajánlatok értékelését a pályázati ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül meg kell tartani.

(4) A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza

(5) A felbontási eljáráson a pályázati eljárás lebonyolítóján kívül az ajánlattevők vehetnek részt személyesen, vagy meghatalmazott útján, távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

48. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója - jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése hiányában - a pályázati hirdetményben a pályázat elbírálásának szempontjaként a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást jelölte meg, a pályázatot az az ajánlattevő nyeri meg, amelyik az eladási ár, bérleti vagy egyéb díj tekintetében a legmagasabb összeg megfizetését vállalta.

(2) Ha az ajánlattevők közül többen azonos összeg megfizetésére tettek ajánlatot, vagy az ajánlatok között a nettó eladási ár, havi bérleti díj, vagy egyéb díj, ellenérték 5 %-ánál nem nagyobb a különbség, a pályázati eljárás lebonyolítójának ártárgyalást kell tartania.

(3) Az ártárgyalás megtartásáról az ajánlatok bontásán megjelölt ajánlattevőket tájékoztatni kell, egyúttal fel kell hívni őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, ilyenkor a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri meg a pályázatot.

(4) Az ajánlattevők bármelyikének kérésére az ártárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az ártárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 15 napnál.

(5) Ha az ajánlatok bontásán, vagy a későbbi ártárgyaláson az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen lévő azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, vagy újabb ajánlataik egymással megegyező összegű vételárra, bérleti, egyéb díjra, ellenértékre vonatkoznak, a pályázatot elnyerő ajánlattevőt sorsoláson kell kiválasztani.

(6) Az ártárgyalásról a pályázati eljárás lebonyolítója jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza

49. § (1) Amennyiben a tulajdonosi jogkör gyakorlója a pályázati kiírásban úgy határozta meg, hogy a pályázati ajánlatok az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerülnek elbírálásra, a benyújtott ajánlatokat Értékelő Bizottságnak kell véleményezni.

(2) Az Értékelő Bizottság tagjainak száma minimálisan 3 fő. Az Értékelő Bizottságba tagot delegál a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság, a Településfejlesztési Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság, továbbá a pályázati eljárás tárgya szerint - az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében - érintett önkormányzati bizottság. Az Értékelő Bizottság tagjainak delegálását a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság kezdeményezi.

(3) Az Értékelő Bizottság tagjainak többségét az önkormányzati képviselők köréből kell delegálni.

50. § (1) Az Értékelő Bizottság az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása elvégezhető legyen. Az Értékelő Bizottság kérdéseit és azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni.

(2) Az Értékelő Bizottság és a tulajdonosi jogkör gyakorlója köteles a pályázati kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére, ennek során a csatolt dokumentumok eredetiségét ellenőrizheti.

(3) Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok, és súlyozás alapján végzi. Speciális szakkérdés eldöntése érdekében független szakértőt kérhet fel a közreműködésre, véleményadásra.

(4) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell minimálisan

51. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

(2) Érvénytelen, és egyúttal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.

52. § (1) Amennyiben a pályázati eljárás eredménytelen volt, a tulajdonosi jogkör gyakorlója - a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályait is figyelembe véve - döntést hoz újabb pályázati eljárás kiírásáról, vagy arról, hogy a rendelet alapján melyik versenyeztetési eljárás keretében, vagy ha a rendelet lehetővé teszi versenyeztetési eljárás nélkül történjen meg a vagyontárgy értékesítése, hasznosítása.

(2) Ha a pályázat kiírását megelőzően a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság a vagyontárgy értékének, így a kiinduló vételár megállapítása során a forgalmi értékbecslésben meghatározott értéktől felfelé eltért, az újabb pályázat kiírása során a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönthet úgy, hogy a pályázati kiírásban a forgalmi értékbecslésben meghatározott érték legyen az értékesítendő dolog becsértéke.

53. § (1) Ha az ingatlan egyedi forgalmi értéke az ingatlanvagyon-kataszter szerint nem haladja meg azt az értékhatárt, mely értékhatár felett a költségvetési törvényben meghatározottak szerint az értékesítésre csak versenyeztetési eljárás alapján kerülhet sor, és a vagyongazdálkodási terv alapján az ingatlan értékesítésre kijelölésre került, az ingatlan értékének meghatározása céljából igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt kell felkérni szakvélemény készítése céljából.

(2) Ha a szakvélemény szerint az ingatlan egyedi nettó forgalmi értéke nem haladja meg a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, jelen § szabályai szerint történhet az ingatlan értékesítése.

(3) Az értékesítési feltételeket tartalmazó hirdetményt, melyben az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői véleményben megjelölt forgalmi értékkel azonos vételár meghatározásra kerül, az Önkormányzat hirdetőtábláját, internetes honlapján, a helyi írott sajtóban, a helyi televíziós képújságban közzé kell tenni.

(4) Az eladási hirdetménynek tartalmaznia kell a 4 0. § (2) bekezdésének 1), 2), 4), 5), 6), 7), 8), 9), 10), 11), 12), 15), 16) pontjában meghatározott adatokat a megfelelő eltérésekkel.

(5) Az eladási hirdetményre tett ajánlattal kapcsolatosan a 43-47. §-ban meghatározott rendelkezéseket alkalmazni kell.

(6) A szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő vételi ajánlatában a (3) bekezdésben meghatározott vételárral megegyezően vagy magasabb áron teszi meg szerződéskötési szándékát kifejező nyilatkozatát.

54. § (1) Több azonos, az 53. § (6) bekezdés szerinti ajánlat megtétele esetén a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság dönt, hogy az önkormányzati ingatlan értékesítése melyik ajánlattevő részére történjék.

(2) Amennyiben a 53. § (3) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően közzétett hirdetményre ajánlatot nem tettek, ismételt hirdetményt kell közzé tenni azzal, hogy az értékesítési hirdetményben az ingatlan vételárát az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott forgalmi értékhez képest 5 %-kal alacsonyabb mértékben lehet megjelölni. Az új vételár megállapításáról a Pénzügyi Ügyrendi és Stratégiai Bizottság dönt.

(3) Amennyiben a (2) bekezdéssel megegyező tartalmú vételi ajánlat érkezik a szerződés megkötésére a rendelet szabályainak figyelembevételével sor kerülhet.

(4) Amennyiben az ingatlan az 5 %-os árcsökkentés után sem értékesíthető 1 éven belül, a korábbi tapasztalatok figyelembevételével új értékbecslést kell elvégeztetni.

55. § (1) A pályázat kiírása az érintett tulajdonosok részére tértivevényes pályázati értesítés megküldésével történik. A pályázati értesítés tartalmazza a 40. § (2) bekezdés 1), 2), 3), 5), 6), 7), 8), 10), 11), 12), 13), 15), 16) pontjaiban foglaltakat.

(2) A meghívásos pályázati eljárás lefolytatására a 44-49. § rendelkezéseit, a szerződéskötésre az 58. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

56. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

(2) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Ha az összeférhetetlenség kérdésben vita van, a tulajdonosi jogkör gyakorlója dönt arról, hogy kizárja-e az érintett személyt a pályázatok értékeléséből, elbírálásából.

57. § (1) Az ajánlattevő a szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Az ajánlattevő titoktartási kötelezettsége kiterjed a finanszírozó bank képviselőjére, konzorciumi ajánlat esetén a konzorciumi résztvevőkre, az ajánlattevő meghatalmazott jogi képviselőjére, ill. az ajánlattevő által igénybevett szakértőre.

(2) Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörébe tartozó más személy a pályázat titkosságát megsértette, a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthatja.

58. § (1) A pályázatot elnyert ajánlattevővel a pályázati ártárgyalás, sorsolás, vagy a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntéséről szóló értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül szerződést kell kötni, kivéve, ha a hasznosításra kerülő dolgot előbérleti, vagy elő-haszonbérleti jog terheli. Ingatlan értékesítése esetén a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos nyilatkozat megtételére irányadó jogvesztő határidő leteltéig szerződés nem köthető.

(2) A tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése alapján - amennyiben a szerződés megkötésére az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a pályázat nyertesének fel nem róható okból nem kerül sor - a szerződéskötési határidő legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható.

(3) Ha az értékesítendő dolgot - a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elővásárlási jog kivételével - elővásárlási jog, a hasznosítandó dolgot előbérleti, elő-haszonbérleti jog terheli, a Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelelően kell eljárni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési határidő a vételi ajánlatnak az elővásárlási jogosulttal, vagy a bérleti, elő-haszonbérleti ajánlatnak az előbérletre, elő-haszonbérletre jogosulttal történt joghatályos közlésétől számított, elővásárlási jog esetén 30; előbérleti, elő-haszonbérleti jog esetén 15 nap elteltével kezdődik.

(4) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti elővásárlási jog fennállása esetén az (1) bekezdés szerinti szerződéskötési határidő a törvényben meghatározott nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő napon kezdődik.

(5) Az Önkormányzat elővásárlási jogának gyakorlása során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha a szerződés megkötésére a pályázat nyertesével nem kerül sor, a szerződést a pályázat soron következő helyezettjével lehet megkötni az (1)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(7) Ha a pályázat nyertesével, vagy a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, és a tulajdonosi jogkör gyakorlója további versenyezetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyezetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.

59. § Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.

60. § (1) Jogszabályon alapuló használati, vagy szolgalmi jog alapítása az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében érintett önkormányzati bizottság hatáskörébe tartozik, kivéve, ha a rendelet szerint korábban fennálló, jogszabály alapján létesített teherjog kiváltását szolgálja a teherjog alapítása.

(2) Az ingatlan nyilvántartásban közterületi besorolású ingatlanként feltüntetett vagyontárgyak gondozására természetes személyek, átlátható szervezetek határozott időre ellenszolgáltatás kikötése nélkül kötelezettséget vállalhatnak. A szerződés megkötése a Polgármester hatáskörébe tartozik.

61. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került műemlékileg védett épület, építmény és hozzájuk tartozó földrészlet (a továbbiakban együtt: műemléképület) korlátozottan forgalomképes. Ezek hasznosításával, megterhelésével, a rendelkezési jog gyakorlásával kapcsolatos eljárásban a törvény szabályai az irányadóak.

(2) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába kerülő kulturális javak és muzeális gyűjtemény korlátozottan forgalomképesek. Az elidegenítéssel kapcsolatos eljárás során a törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került védett természeti terület korlátozottan forgalomképes. Az elidegenítésével, kezelői vagy a használat jogának átadásával kapcsolatos eljárás során a törvény rendelkezései az irányadóak.

62. § (1) Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek a használatukban lévő korlátozottan forgalomképes ingatlanokat, ingókat bevételeik növelése érdekében - az alapfeladat sérelme nélkül - határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra kötött szerződéssel hasznosíthatják.

(2) A költségvetési szerv használatában lévő vagyon hasznosításából és értékesítéséből származó bevételek felhasználására vonatkozóan a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

63. § A Polgármester hatásköre

64. § Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében érintett önkormányzati bizottság

65. § (1) A Képviselő-testület hatásköre

(2) A Képviselő-testület hoz döntést mindazokban a kérdésekben, - a gazdasági társaságokkal, non-profit gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványok gyakorlása kivételével - amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a Polgármester vagy költségvetési szerv használatában lévő vagyon hasznosítása esetében a költségvetési szerv vezetőjének feladatkörébe. A gazdasági társaságokkal, non-profit gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása körében a Polgármester gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyet a rendelet nevesítetten nem utal a Képviselő-testület hatáskörébe.

66. § (1) A költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti, az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelések törléséről az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak alapján feladatkörében érintett önkormányzati bizottság dönt.

(2) A követelések -(1) bekezdés szerinti, vagy a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozó- törlése nem azonos az államháztartásról szóló törvény szerinti követelésről történő lemondással.

67. § Biatorbágy Város Önkormányzata a közbeszerzésekről szóló törvény alapján a Biatorbágyi Víz- és Csatornaszolgáltató Kft. részére - a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti szolgáltatásnak minősülő - tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít.

68. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet 11. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

69. § A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése előtt indult ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a jogügylettel kapcsolatos szerződés megkötésére 2012. január 1-jét követően került sor, és a jogügylet érinti a nemzeti vagyonról szóló törvény Magyar Államot illető elővásárlási jogával, vagy átlátható szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseit.

70. § Hatályát veszti