Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról
Hatályos: 2025. 05. 31Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról
[1] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a rendelet megalkotásával törekszik a közterületek hatékony koordinálására és felügyeletére, elősegítve a település esztétikai és környezeti értékeinek megőrzését. A szabályozás a közösségi érdekeket is szolgálja, arra irányul, hogy mindenki számára biztosítsa a közterületek tisztességes és egyenlő mértékű használatát, hozzájárulva ezzel a település élhetőségének megőrzéséhez és javításához.
[2] E rendelet célja, hogy meghatározza a közterület rendeltetésszerű és rendeltetésétől eltérő használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a környezetvédelmi, műemlékvédelmi, valamint a településrendezési szempontokra; valamint megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének módját.
[3] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 13. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed a Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat
a) tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre,
b) tulajdonában álló földrészlet közhasználatra és a gyalogosforgalom számára átadott részére.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. dobogó: vendéglátó teraszoknál alkalmazott szintkiegyenlítő vagy szintemelő szerkezet,
2. mozgóárusítás: olyan kézből történő árusítás, ahol a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak,
3. pavilon: sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény. E rendelet alkalmazása során pavilon alatt a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben meghatározott kioszk értendő,
4. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása,
5. vendéglátó terasz: közterületen vendéglátás céljára elhatárolt vagy dobogóval ellátott, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér, amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika, amelybe nem tartozik bele a dohányzás céljára külön törvény előírásai szerint kialakított, egy négyzetméter területnagyságot meg nem haladó terület,
6. zöldfelület: a közterületen létrejött természetes felület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat.
7. zöldterület: Biatorbágy Város belterületén található állandóan növényzettel fedett közterület,
8. kiemelten közcélú zöldterület: a közparkok, városi kertek, sétányok, játszóterek, utcai fasorok, és azok a zöldsávok, melyek szerepe a városszerkezetben elfoglalt helyük és használatuk következtében kiemelt jelentőségű. A kiemelt közcélú zöldterületek felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.,
9. kisfogyasztó: 16Amper 1 fázison
10. nagyfogyasztó: 3 fázis 3x16 amper
11. szabadtéri kiállítás, installáció: dolog vagy dolgok együttesének közterületen történő kiállítása, térkompozícióba rendezése, amely történhet művészeti, sport, reklám vagy egyéb szemléltetési céllal.
12. közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja szerinti fogalom.
13. ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (továbbiakban: Inytv.) 5. §-ban meghatározott valamennyi önálló ingatlan, amely e rendelet értelmében nem közterület.
14. ingatlan tulajdonosa: a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, vagy tulajdonosok, amennyiben több tulajdonosa van az ingatlannak a tulajdonosok egyetemlegesen felelősek e rendeletben foglaltak betartásáért, e rendelet alkalmazásánál tulajdonos továbbá az Inytv. 5. § (2) bekezdés a)pontjában meghatározott társasházi öröklakások tekintetében a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott közösség valamint az Inytv. 5. § (2) bekezdés b)pontjában meghatározott szövetkezeti lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség tekintetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 2. §-a szerinti lakásszövetkezet.
15. üzemben tartó: akit a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 9. pontja szerint a járműnyilvántartásba bejegyeztek.
16. üzemképtelen jármű: a KRESZ 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, valamint az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik vagy engedélye lejárt, vagy a hatósági nyilvántartásban, forgalmi engedélyben szereplő műszaki vizsga érvényességi ideje lejárt, továbbá az a jármű is, amelyet ideiglenesen vagy véglegesen a forgalomból kivontak.
17. szeszesital: a kereskedelemről szóló 2005. évi törvény 2. § 23a. pontja szerinti fogalom meghatározás,
18. rendezvény: olyan előre meghatározott célból, adott helyen és időben megtartott összejövetel, amely nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá.
3. A közterület-használat általános szabályai
3. § A közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelő célra – állaguk sérelme nélkül és a hatályos jogszabályok betartásával – bárki szabadon használhatja.
4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét korlátozza, vagy akadályozza.
(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő.
5. § Ha e rendelet nem tiltja, a közterület a rendeltetésétől eltérő célra az Önkormányzatnak a közterület-használathoz való hozzájárulásáról szóló döntése alapján használható.
6. § (1) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, ha a használat célja:
a) úttartozék, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmény, berendezés elhelyezése és fenntartása,
b) a közterület vagy a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fennmaradása, fenntartása,
c) a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
d) közszolgáltatási szerződés alapján szervezett lomtalanítási munkálatok elvégzése, vagy
e) települési szilárdhulladék-gyűjtő, vagy törmeléktároló konténer a közúti forgalmat nem akadályozó 72 órát meg nem haladó időtartamban történő elhelyezése.
(2) Az Önkormányzat, a fenntartásában lévő költségvetési szerv vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság az általa szervezett rendezvényhez, illetve a saját vagy az Önkormányzat beruházásához, felújításához kapcsolódóan a közterületet rendeltetésétől eltérő célra szabadon használhatja.
(3) A közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok és tevékenységek végzése céljából a közterület 72 óra időtartamig szabadon használható, a munkálatokat haladéktalanul be kell jelenteni a polgármesteri hivatalnak. A munkálatok ezt meghaladó időtartamára közterület-használati hozzájárulást kell kérni.
7. § (1) Közterület rendeltetésétől eltérő célra – a 6. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag közterület-használati engedély birtokában használható.
(2) A közterület- használati engedély szükséges különösen
a) a közterület tartós megváltozását, beépítését eredményező olyan helyhez kötött műszaki alkotás elhelyezéséhez, amely létesítése építéshatósági engedély köteles tevékenység;
b) közterületen történő turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari tevékenységre vagy szolgáltató tevékenységre, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltató fülke, pavilon, épület elhelyezésére, üzlet létesítésére;
c) a nem közterületen működő vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz közterületen történő elhelyezéséhez, létesítéséhez;
d) közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek, megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség létesítéséhez;
e) utcai árusító és egyéb automaták, valamint távbeszélő fülke felállításához;
f) a még át nem adott és birtokba nem vett terület hasznosításához;
g) az önkormányzat által történő elhelyezést kivéve utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséhez;
h) ünnephez kapcsolódó kiállítás és vásár céljára az ünnep napját megelőző legfeljebb 20 napban, továbbá sport – és kulturális rendezvények, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez;
i) mozgó vagy alkalmi árusítóhely létesítéséhez, nyílt szerkezetű elárusítópultra, portrérajzoláshoz;
j) üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására legfeljebb 30 napra;
k) lakókocsi és utánfutó tárolására;
l) közüzemi üzemzavar elhárításához, a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához a munkaterületen belül, továbbá az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez, ha annak időtartama előreláthatólag a 72 órát meghaladja;
m) építési munkával kapcsolatos létesítmények elhelyezéséhez, valamint a munkaterület lehatárolásához, elkerítéséhez;
n) építőanyag elhelyezéséhez, tárolásához, amennyiben a tárolás időtartama a 72 órát eléri vagy meghaladja;
o) törmelék porvédő hálóval letakart konténerben történő elhelyezéséhez, tárolásához, illetve ömlesztett építőanyag porvédő hálóval letakart konténerben, illetve kalodában történő tárolásához, ha a tárolás időtartama – a konténerek, kalodák cseréje esetén a tárolás időtartama összeszámítandó – előreláthatólag eléri, vagy meghaladja a 72 órát.
p) tűzijáték rendezéséhez, hőlégballon felbocsátásához, ha arra közterületet vesznek igénybe;
q) betonpumpa vagy daru, illetve 5 tonna feletti bármely gép, berendezés, felszerelés, anyag vagy egyéb tárgy elhelyezésére.
8. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célra a 6. § és 7. §-ban meghatározott cél fennállása esetén sem használható, ha
a) a közterületen tervezett használat az ott lévő zöldfelületet, zöldterületet helyrehozhatatlanul károsítja,
b) a rendeltetéstől eltérő használat miatt a járda legalább másfél méter szélességben nem áll a gyalogos közlekedés rendelkezésére, vagy ami járdaszakaszt úgy érinti, hogy a közterület-használat az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, kivéve, ha a közút kezelője a közterület használatát a forgalomtechnikai kezelői jóváhagyással ellátott terv alapján jóváhagyta.
9. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célból nem használható:
1. üzleten kívül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére öt négyzetmétert meghaladó területen,
2. nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenységre,
3. járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
4. jármű üzletszerű, műhelyhez kötött iparszerű javítására, mosására,
5. állatforgalmazásra,
6. a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeiről szóló jogszabály szerint a közterületen nem értékesíthető termék forgalmazására,
7. közbiztonságot vagy közegészséget veszélyeztető tevékenység gyakorlására,
8. olyan létesítmények és berendezések elhelyezésére, melyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabályoknak megfelelő szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.
10. § (1) A közterület nem használható olyan tevékenységre, amelynek a gyakorlásához jogszabály településképi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, a településképi eljárást azonban a kötelezett nem kezdeményezte, a kezdeményezést elutasították, vagy a településképi eljárásban hozott döntésben foglalt feltételeket a kötelezett nem teljesítette.
(2) A vendéglátó terasz létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban az építmény rendeltetési céljának megfelelő és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.
11. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő közterület-használat esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a tíz négyzetmétert.
(2) Idényjellegű zöldség és gyümölcs árusítása esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a tíz négyzetmétert.
12. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, a használható állapotban tartásáról a használó, ha a használatra való jog az Önkormányzat döntésén alapul, a döntés szerinti jogosult gondoskodik.
(2) Ha a közterület használatához való jog az Önkormányzat döntésén alapul és a használati jog megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani, és a közterületet az Önkormányzatnak tisztán átadni.
(3) A használattal elfoglalt közterületet és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy a rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot teljeskörűen helyre nem állította.
13. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig járulhat hozzá. A közterület-használati hozzájárulás az ügy egyedi körülményei alapján a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra is megadható.
(2) Nem adható közterület-használati hozzájárulás annak:
a) aki az Önkormányzat számára korábbi közterület-használati díjra vonatkozó fizetési kötelezettségének a kérelem benyújtásáig nem tett eleget,
b) akinek korábbi közterület-használati engedélyét a közterület-használat szabálytalansága, vagy jogellenes használat miatt az Önkormányzat felmondással visszavonta, vagy a szerződést a fenti okok miatt nem hosszabbították meg,
c) akinek részére az engedély megadása az Önkormányzat jogos érdekeit sértené az Önkormányzat diszkrecionális döntési jogkörében meghozott döntése alapján tulajdonosi minőségére tekintettel.
(3) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
1. zajos, bűzös, tűz-és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
2. szeszes-ital (kimért és palackozott) forgalmazására, árusítására az eseti rendezvények kivételével
3. közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére,
4. város- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére,
5. sátorgarázs létesítésére,
6. elárusítóhelyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására, árukirakodásra
7. haszonjármű tárolására,
8. olyan tevékenység folytatására, amely jogszabályi tilalomba ütközik
9. tömegközlekedési járművek megállóiban folytatandó tevékenységre, ha az nem az utasforgalom érdekét szolgálja,
10. a lakosság nyugalmát zavaró vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
11. teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közterületen való tárolására,
12. üzemképtelen jármű közterületen való tárolására 30 napon túl,
13. üzemképtelen jármű főútvonalon történő tárolására,
14. 3500 kg vagy azt meghaladó össztömegű üzemképtelen gépjármű tárolására,
15. parkolóhely kizárólagos használatára,
16. törmelék elhelyezéséhez, tárolásához, illetve ömlesztett építőanyag tárolásához, ha azok nem konténerben kerülnek elhelyezésre.
14. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás nem pótolja a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges, jogszabályban előírt hatósági, szakhatósági engedélyt vagy más szerv szükséges hozzájárulását.
(2) Az Önkormányzatnak a közterület-használatról hozott döntése nem korlátozhatja másnak a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatára az Önkormányzat döntésével szerzett jogának a gyakorlását.
(3) Azonos közterületet érintő, azonos időpontban történő közterület-használatra benyújtott több kérelem közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.
15. § A közterület-használathoz való hozzájárulást a tényleges használónak kell kérnie.
16. § Az eljárás során vizsgálni kell a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, közbiztonsági, környezetvédelmi, útügyi, közegészségügyi és köztisztasági előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai jogszabályoknak és szempontoknak való megfelelést.
17. § Az eljárásban hivatalból kell beszerezni:
a) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntést, és
b) a mozgóboltból történő vendéglátásra, az idényjellegű árusításra vagy a vendéglátó teraszra vonatkozó főépítészi véleményt.
4. Adatkezelés
18. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott adatkezelésen kívül a kérelmező telefonszámát, elektronikus levélcímét, adószámát vagy adóazonosító jelét, a kérelmező által megadott kapcsolattartó nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét az adatkezelő kizárólag a közterület-használati jogosultság és kötelezettségek megállapítása, valamint a hatósági szerződés megkötése céljából kezeli.
(2) Az adatkezelés időtartama az eljárás megszűnése esetén a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott időtartam, a közterület-használathoz való hozzájárulás esetén a jogosultság megszűnését követő öt év.
A közterület-használati eljárás
5. A hozzájárulás iránti kérelem formai és tartalmi követelményei
19. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legalább harminc nappal kell benyújtania az alábbi esetekben:
a) amennyiben a közterület-használat időtartama az egy évet és közterület-használati díj összege az ötmillió forint összeget meghaladja
b) amennyiben a kérelmező jelen Rendelet 31. § (1) és (2) bekezdésében, vagy a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek megvalósulása mellett díjmentesség iránti kérelmet nyújt be,
(2) A közterület-használathoz való hozzájárulás iránti kérelmet hulladéktároló konténer legfeljebb öt napra való elhelyezése esetében legalább a használat megkezdését megelőző második munkanapon kell kérelmezni.
(3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legalább tizenöt nappal kell benyújtania a 19. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével.
20. § (1) A kérelmet a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon vagy azzal megegyező adattartalommal kell benyújtani.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) jogi személy kérelmező esetén az aláírási címpéldányának egyszerű másolatát, vagy az aláírási jogosultságának okirattal való igazolását,
b) a használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajzot, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is,
c) zöldfelület, zöldterület használata esetén fényképes állapotfelmérési dokumentációt
d) ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
e) a rendezvény esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
f) a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlására vonatkozik, amely csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható,
g) a közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást,
h) mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervét,
i) idényjellegű árusítás esetén az árusítóhely, vendéglátó terasz látványtervét,
j) az üzemképtelen jármű tárolására irányuló kérelem esetén a jármű állapotáról szóló nyilatkozatot és állapotát bemutató fényképeket
6. A közterület-használatról szóló önkormányzati döntés
21. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulásról történő döntés önkormányzati hatósági ügy.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat határozatot hoz vagy hatósági szerződést köthet (a továbbiakban együtt: engedély).
22. § (1) Az engedély legfeljebb öt évre adható meg.
(2) Amennyiben a közterület használója az általa korábban használt közterületre vonatkozóan újabb közterület-használati hozzájárulást kér, és a használat megszűnése, valamint az új hozzájárulás kezdő időpontja között harminc nap nem telt el, a közterület-használat tényleges időtartamát a díjszámítás szempontjából egybe kell számítani.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása tekintetében kivételt képeznek a 2. §. 5. pontja szerinti vendéglátó teraszok.
23. § Ha az engedély a közterület rendeltetéstől eltérő használatát egy évet meghaladó időtartamban állapítja meg, és az Önkormányzat a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról döntött, a közterület-használati jogosultság megszűnését megelőzően legalább három hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, hogy a közterület-használati jogosultság nem hosszabbítható meg.
24. § (1) Az engedély – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:
a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, elérhetőségét, elektronikus kapcsolattartási címét,
b) a jogosult gazdálkodó szervezet, társasház székhelyét, adószámát, a képviseletére jogosult nevét, levelezési címét, elektronikus kapcsolattartási címét,
c) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély hatályos,
d) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek a meghatározását, a hozzájárulástól eltérő, más célra történő használat tilalmát,
e) a főépítészi, közútkezelői, forgalomtechnikai kikötéseket, egyéb hatósági, szakhatósági előírásokat és kikötéseket, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, valamint kötelezettségvállalást az előírások teljesítésére és betartására,
f) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a jogosult a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által előírtakat a használat teljes időtartama alatt betartja,
g) kötelezést arra vonatkozóan, hogy a közterület-használati jogosultság megszűnése esetén a használó a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja, továbbá az eredeti állapot helyreállítása elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
h) a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének a módját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, valamint a díjfizetési határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és helyreállítási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati jog átruházásának a tilalmát és
k) a közterület-használati jogosultság megszűnésének az eseteit.
(2) Az egy napnál hosszabb időtartamra kiadott közterület-használati engedély a rendeltetéstől eltérő használattal érintett közterület használatának mértéke, és a közterület-használat időtartama tekintetében a jogosult kérelmére egy ízben módosítható.
(3) A jogosult a módosítás időpontjaként a módosításra irányuló kérelem benyújtásának napját követő napnál korábbi időpontot nem jelölhet meg. Amennyiben a jogosult a módosítás időpontját nem, vagy nem e szakasz rendelkezéseinek megfelelően jelöli meg, a módosítás időpontjaként a kérelem benyújtását követő napot kell megállapítani.
25. § Az engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a közterület használója köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
7. A közterület-használati jogosultság megszűnése, szüneteltetése
26. § (1) A közterület használatára való jogosultság megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott időtartam elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) az engedélyben foglaltak, a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabály vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság előírásainak a megsértése miatt,
d) a használatba adott közterület tulajdonosának vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
e) a jogosult halálával vagy jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
f) ha a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy, a bejelentést követő naptól,
g) ha a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása a közterület-használatot kizárja, vagy
h) ha a jogosult a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének az írásban megküldött fizetési felszólításban megadott határidőben nem tesz eleget.
(2) Megszüntethető a közterület-használati jogosultság akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének a feltételeit a jogosult nem megfelelően teljesíti.
27. § A közterület-használati jogosultság megszűnése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszajár. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel.
28. § (1) Közérdekből a közterület-használat szünetelése rendelhető el. A szünetelés nem lehet hosszabb, mint az engedélyben meghatározott időtartam.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába.
(3) A már befizetett közterület-használati díjnak a közterület-használat szünetelése idejének megfelelő időarányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell
a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,
b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel.
8. A közterület-használat ellenőrzése
29. § (1) A közterület használatának a jogszerűségét, az engedélynek való megfelelőségét a közterület-felügyelő, vagy a polgármesteri hivatal köztisztviselője ellenőrzi.
(2) Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a kötelezett az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettségének nem tett eleget, a jegyző gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról, valamint dönt a költségek viseléséről.
9. A közterület-használati díj
30. § A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni.
31. § (1) A közterület-használata ingyenes, ha a közterület használati hozzájárulást:
a) az önkormányzat, vagy az önkormányzati intézmény rendezvényére
b) önkormányzati beruházásra,
c) egyházi rendezvényre,
d) nemzetiségi önkormányzat rendezvényeire,
e) helyi civil szervezet nem üzleti célú, kulturális vagy sport rendezvényére,
f) önkormányzat által támogatott rendezvényre,
g) a távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatra,
h) a szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezésére,
i) a közösségi közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhely kialakítására,
j) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezés létesítéséra, a megállóhelyen fülke és várakozóhelyiség elhelyezésére és fenntartására,
k) a helyi mezőgazdasági őstermelő tevékenységéhez kérik.
(2) A polgármester egyedi elbírálás alapján díjmentességet adhat a civil szervezetek működéséről szóló törvény hatálya alá tartozó civil szervezet – gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem vonatkozó – társadalmilag hasznos, közösségi célú tevékenységéhez, kulturális vagy sport rendezvényeihez kapcsolódó közterület-használatára.
(3) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a közterület-használat jogosultjának a helyreállítási kötelezettségét.
32. § (1) A közterület-használati díj mértékét a közterület-használat négyzetméterben megállapított területe vagy darabszáma, és a 2. mellékletben meghatározott napi, havi díjtétel szerint kell számítani.
(2) A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ szabadtéri rendezvényeinek díjtételeit az 4. számú melléklet tartalmazza. A Biatorbágyi Juhász Ferenc Művelődési Központ szabadtéri rendezvényei a következő rendezvényeket foglalja magába: Majális, Gyermeknap, Városünnep, Augusztus 20-i ünnepség, Szeptember, Angyalfia vásár.
(3) A közterületre kihelyezett szobrok állagmegóvásához szükséges karbantartásához kérelmezett közterület-használat a Főépítész erre irányuló javaslata alapján a karbantartáshoz feltétlenül szükséges mértékben, de legfeljebb 25 m2 terjedelemben ingyenes.
33. § (1) Épület vagy építmény esetében a közterület-használat négyzetméterben megállapított területe az épület vagy építmény alapterületével megegyezik. A közterület-használat négyzetméterben megállapított területébe az épület vagy építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerinti területet hozzá kell adni.
(2) A kézből történő utcai árusítás, a reklám célú szórólaposztás, a mutatványos, továbbá a művészeti tevékenység esetében a közterület-használat díjának a megállapításához az egy fő által elfoglalt területként egy négyzetmétert kell figyelembe venni.
34. § (1) A közterület-használat területének a megállapításakor a töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(2) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy egész napnak számít.
(3) A közterület-használati díj havi díjának számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
10. A díjfizetés
35. § (1) A százezer forintot meg nem haladó közterület-használati díjat, vagy a kilencven napot meg nem haladó közterület-használati időtartam esetén a közterület-használat díját egy összegben kell megállapítani és megfizetni.
(2) Ha a fizetendő közterület-használati díj összege a százezer forintot, a közterület-használat időtartama a kilencven napot meghaladja, a közterület-használat díja havonta egyenlő részletekben is megállapítható és megfizethető.
(3) Az Önkormányzat által kiírt pályázat alapján kiemelt területre a közterület-használati díj pályázat útján is megállapítható.
36. § (1) A közterület-használati díj megfizetését az Önkormányzat által kiadott készpénz-átutalási megbízással vagy az Önkormányzat számlájára történő átutalással kell teljesíteni.
(2) A közterület-használati engedély módosítása esetén a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét a 27. § szabályai szerint kell visszafizetni.
(3) A vendéglátó teraszok teljes időszakra vonatkozó közterület-használatának módosítása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a közterület-használat díját az egyedi időtartamú díjak alapján újra kell számolni.
37. § (1) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.
(2) Közterület-használati díjtartozás fennállása esetén a közterület-használót az Önkormányzat tizenöt napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.
(3) Ha a közterület-használati díjat a fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a közterület-használati jogosultságot az Önkormányzat megszünteti, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a közterület használóját.
38. § Az Önkormányzat a jogosult kérelmére a meg nem fizetett közterület-használati díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha
a) a kötelezett a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
b) a tartozása összegéről tartozáselismerő nyilatkozatot ad.
11. A közterület jogellenes használatának a jogkövetkezményei
39. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységre vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületet használ, köteles az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására a jogellenes közterület-használatot az előírt határidőben megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására.
(2) Jogosulatlan közterület-használat esetén a közigazgatási szankció alkalmazása nem mentesít a közterület-használati díjfizetési és a helyreállítási kötelezettség alól.
(3) Jogosulatlan közterület-használat esetén a közterület-használati díjat a rendelet 2. melléklete alapján kell megállapítani.
(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a közterületet, azok építményeit, berendezéseit, és felszereléseit nem rendeltetésüknek megfelelően használja, 500 Ft / m2 / nap díjat köteles fizetni a jogellenes használat megkezdésétől a jogellenes használat megszüntetéséig.
(5) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározottak esetén a hatóság kötelezi a közterületet jogellenesen használót az eredeti állapotot helyreállítására és a közterület-használat díj megfizetésére.
40. § Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével vagy a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése miatt, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének az elhárítása érdekében szükséges. Az eredeti állapot helyreállításának a költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
12. A filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó különös rendelkezések
41. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmforgatási célú közterület-használatra (a továbbiakban: filmforgatásra irányuló közterület-használat) e rendelet szabályait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
42. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használat feltétele, hogy a kérelmező vállalja:
a) a közterületi utcabútorokban és a burkolatokban bekövetkezett kár, továbbá a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésben harmadik személy által az Önkormányzattal szemben érvényesített kár megtérítését,
b) a forgatás engedélyezett ideje alatt az utcabútorok, szobrok, egyéb közcélú berendezések és kihelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,
c) a keletkezett hulladék elszállítását,
d) a filmforgatással érintett lakosság, intézmény és vállalkozás tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatban őket érintő korlátozásokról és a mindennapi életvitelüket esetlegesen zavaró körülményekről,
e) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelíthetőségének a biztosítását.
(2) A filmforgatásra irányuló közterület-használat díját a hatósági szerződés megkötésétől számított nyolc napon belül kell megfizetni.
43. § A filmforgatásra irányuló közterület-használatért fizetendő díj azonos az Mktv. 3. mellékletében megállapított díjjal.
44. § A filmforgatást akadályozó, de a jogosultnak nem felróható, valamint a rendkívüli természeti esemény esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő tíz munkanapon belül az Önkormányzat biztosítja a közterület használatát annyi időtartamra, ameddig az akadály fennállt.
13. Az üzemképtelen járművek tárolására vonatkozó szabályok
45. § (1) Az üzemképtelen járművek közterület-használati hozzájárulás nélkül közterületen - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tárolhatók. A jármű üzemben tartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles eltávolítani a közterületről.
(2) Üzemképtelen járművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon és legfeljebb 10 napig lehet tárolni.
(3) Üzemképtelen jármű tárolása céljából közterület-használati hozzájárulás főútvonalra és tömegközlekedés által használt útvonalra egyáltalán nem, mellékútvonalra, vagy egyéb közterületre csak határozott időre - legfeljebb 30 napra – a 2. számú mellékletben meghatározott díj ellenében adható ki.
(4) A (3) bekezdés szerinti hozzájárulást a jármű üzemben tartója, valamint az a személy kérheti, akinek tulajdonjogát a járműnyilvántartásba még nem jegyezték be, de annak fennállását hitelt érdemlően tudja bizonyítani.
(5) A jármű üzemben tartója köteles a közterület-használati engedély számát a jármű első szélvédőjén, vagy a járművön olyan helyen és módon elhelyezni, amely kívülről jól látható és olvasható.
(6) Nem adható közterület használati engedély olyan üzemképtelenné jármű tárolására
a) amelynek futóműve sérült vagy hiányos,
b) amelynek elhelyezése balesetveszélyes,
c) amelyre a (3) bekezdés szerinti közterület-használati hozzájárulást korábban már – függetlenül az üzemben tartó személyétől – engedélyeztek, és a hozzájárulás érvényessége lejárt.
(7) A jelen rendeletben foglalt szabályoktól eltérően közterületen tárolt üzemképtelen jármű a közbiztonságot veszélyezteti.
(8) Az üzemképtelen járművek elszállítására külön jogszabályok szerint kerül sor.
14. Közterületek, zöldterületek védelme
46. § (1) A közterületen a burkolt úttestet, járdát felbontani csak az önkormányzat, vagy az útkezelő hozzájárulása alapján lehet.
(2) Az ingatlanokon végzett építési, bontási, közműépítéssel kapcsolatos munkálatot úgy kell végezni, hogy a szennyeződés a közterületre ne jusson, illetve a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.
(3) Rakodás, áruszállítás, illetve szállítás során biztosítani kell, hogy a közterület ne szennyeződjön. A szennyeződést okozó köteles a közterületet haladéktalanul megtisztítani.
(4) A szállítmányozási, építőipari, valamint építőanyag-kereskedelmi vállalkozások árufogadása, ki-és berakodása, értékesítése közterületről nem történhet. A rakodási tevékenységet telephelyen belül kell elvégezni.
(5) Az olyan jellegű közterület-használat során amikor a tevékenység a fákat, illetve létesítményeket veszélyeztet, az engedély jogosultja köteles védőburkolattal, vagy egyéb módon a rongálódást megelőzni.
(6) Közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyak megrongálása, illetőleg beszennyezése tilos.
(7) Közterületen járművek mosása tilos.
(8) Közterületen a közterület rendeltetésszerű használatát akadályozó módon és ebből a célból tilos tárgyat elhelyezni. Sziklák, kövek, oszlopok elhelyezése az ingatlanokkal határos közterületen tilos.
(9) A közterület rendeltetéstől eltérő használat során az engedély jogosultja fát nem vághat ki, az igénybe vett területen köteles gondoskodni a növényzet megóvásáról és szakszerű kezeléséről, a meglévő műszaki berendezéseket még részlegesen sem szüntetheti meg, illetve alakíthatja át.
(10) Kiemelten közcélú zöldterületre, zöldterületre járművel behajtani, parkolni, azon megállni tilos.
47. § (1) Zöldterület közterületen – az engedéllyel kialakított gépjármű behajtó építését, valamint az önkormányzati beruházásokat kivéve – nem csökkenthető,
(2) A (1) bekezdés szerinti zöldterület csökkentésnek minősül különösen az ingatlannal határos meglévő zöldterület, illetve az azon áthúzódó járda, gyalogosút melletti zöldterületek:
a) aszfaltozása, térkővel történő burkolása,
b) kaviccsal vagy murvával történő felszórása vagy
c) (műanyag vagy beton) gyeprácskővel történő burkolása.
(3) Azt, aki engedély nélkül csökkenti a zöldterületet közterületen, a hatóság kötelezi a zöldterület eredeti állapotának helyreállítására.
48. § (1) A zöldterületek, parkok, játszóterek, a játszótéri eszközök, berendezések használatának sajátos szabályait és feltételeit az önkormányzat, valamint a terület kezelője, üzemeltetője a rendeltetéséhez igazodóan meghatározhatja, melyről jól látható helyen köteles megfelelő tájékoztatást nyújtani.
(2) A zöldterületeket, parkokat és az azokon átvezető útvonalakat, sétányokat, játszószereket mindenki saját felelősségére, rendeltetésszerűen, e rendeletben, más jogszabályokban és az önkormányzat, vagy a terület kezelője, üzemeltetője által meghatározott feltételek szerint használhatja.
(3) Járművel a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.
(4) A zöldterületen, bármely közkifolyónál, kútnál járművet vagy szennyezett tárgyat mosni tilos.
(5) Zöldterületen szemetelni, törmeléket vagy egyéb tárgyakat lerakni, zöldterületet bármilyen módon szennyezni tilos.
(6) A parkokat és játszótereket, a játszótéri eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen kell használni. Minden olyan közparkot, bekerítetlen játszóteret, ahol nincs közvilágítás, este 24:00 órától reggel 5:00 óráig zártnak kell tekinteni.
(7) A játszóterekre, parkokba - a vakvezető, és a mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével - kutyát vagy más állatot beengedni, bevinni tilos.
(8) A játszótérre szeszes italt bevinni tilos.
(9) Az önkormányzat zöldfelületeinek és zöldterületeinek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről szóló szabályokat külön rendeletben szabályozza.
49. § (1) Az engedéllyel elhelyezett mérgek (rovar- vagy rágcsálóirtók) kivételével tilos a közterületen – állatok által hozzáférhető módon és helyen – méreg elhelyezése.
(2) A kihelyezett irtómérget figyelemfelhívó táblák jól látható helyen történő kihelyezésével kell jelezni oly módon, hogy a táblán a figyelemhívás egyértelműen jelölje a veszélyt.
(3) A vadon élő madarak etetése kizárólag madáretetőből, a lakók zavarása nélkül megengedett. A madáretetésből származó szennyeződések eltávolításáról a madáretető létesítője köteles gondoskodni.
Záró rendelkezések
50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
51. § E rendeletnek a rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott közterület-használati kérelmekre kell alkalmazni.
52. § E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (V. 8.) önkormányzati rendelete.
2. melléklet a 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
|
1 |
Közterület használat jogcíme |
Közterület használati díj |
|---|---|---|
|
2 |
Árusító pavilon, asztal, nyílt szerkezetű pult, állvány elhelyezése |
3 hónapot meg nem haladó használat esetén: |
|
3 |
Guruló kocsi, büfé kocsi elhelyezése, működtetése |
1 000 Ft/ m2/ nap |
|
4 |
Mozgóárusítás |
353 Ft/ m2/ nap |
|
5 |
Idényjellegű árusítás (pl. zöldség, gyümölcs, főtt kukorica, gesztenye, virág, léggömb árusítása) |
2 296 Ft/ m2/ nap |
|
6 |
Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmai cikkek (pl. karácsonyi, húsvéti, szilveszteri cikkek, fenyőfa) árusítása az ünnepet megelőző 20 napban |
374 Ft/ m2/ nap |
|
7 |
Közterületbe benyúló üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet |
374 Ft /m2/ hó |
|
8 |
Árubemutató (naponta legfeljebb 3) |
3 055 Ft/ m2/ nap |
|
9 |
Szórólapozás |
353 Ft / m2/ nap |
|
10 |
Vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz |
3 hónapot meg nem haladó használat esetén: |
|
11 |
Vásári, piaci tevékenység |
50 Ft/ m2/ nap |
|
12 |
Automata gépek |
500 Ft/ m2/ nap |
|
13 |
Üzemképtelen jármű tárolása (engedéllyel, max. 30 nap) |
24 000 Ft / db/ nap |
|
14 |
Lakókocsi és utánfutó tárolása (engedéllyel, max. 30 nap) |
1 860 Ft/ m2/ nap |
|
15 |
Tűzijáték |
6 109 Ft/ m2/ nap |
|
16 |
Hőlégballon |
3 439 Ft/ db/ nap |
|
17 |
Kulturális és sportrendezvény (ideiglenes színpad) |
31 Ft / m2/ nap |
|
18 |
Kulturális és sportrendezvény elkerített területe |
31 Ft / m2/ nap |
|
19 |
Tömegmegmozdulások (ideiglenes színpad, létesítmény és egyéb elkerített terület) |
426 Ft/ m2/ nap |
|
20 |
Mutatványosok (búcsú): körhinta és hasonló elven működő eszközök, céllövölde, halászat, dodzsem, labdadobáló stb. és szállító járművei |
405 Ft/ m2/ nap |
|
21 |
Kivetítő-, videofal létesítése |
5000 Ft/ m2/ nap |
|
22 |
Közhasználatra még át nem adott terület ideiglenes hasznosítás céljából |
218 Ft/ m2/ hó |
|
23 |
Távbeszélő fülke elhelyezése |
díjmentes |
|
24 |
Települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer |
3000 Ft/db/nap |
|
25 |
Építési tevékenységhez szükséges egyéb konténer (különösen: iroda-, lakó-, tárolókonténer stb.) |
1 500 Ft/db/nap |
|
26 |
Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, konténer, mobil wc, illetve kaloda elhelyezése |
187 Ft/ m2/ nap |
|
27 |
Betonpumpa vagy daru illetve 5 tonna feletti bármely gép, felszerelés, berendezés, anyag vagy egyéb tárgy |
30 547 Ft/ db/ nap |
|
28 |
Egyéb a fent meghatározott kategóriáktól eltérő használat 100 m2-ig |
100 Ft/m2/nap |
|
29 |
Egyéb, a fent meghatározott kategóriáktól eltérő 100 m2 feletti használata |
50 Ft/m2/nap |
3. melléklet a 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Fő tér (1518/21 hrsz.)
2. Skate (Kresz park)
3. Szent Erzsébet tér
4. Herbrechtingen tér
5. Viadukt körforgalom
6. Füzes patak part 1982 hrsz. alatti része
7. Kodály tér
8. Szentháromság tér
9. Kálvin tér
10. Ország út 2216 hrsz
11. Határkereszt sétány melletti zöldterület
12. 1518/37 hrsz zöldterülete
13. 1518/15 hrsz.-ú terület
14. 1518/16 hrsz.-ú terület
15. 1518/17 hrsz.-ú terület
16. 090/2 hrsz.-ú terület
17. 9278/2 hrsz.-ú terület
18. Zugor István utcai játszótér 499/25 hrsz- Petőfi köz játszótér
4. melléklet a 16/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
|
1 |
Közterület használat jogcíme |
Közterület használati díj |
infrastruktúra egységára |
|---|---|---|---|
|
2 |
Árusító pavilon, asztal, nyílt szerkezetű pult, állvány elhelyezése |
2000 Ft/m2/nap |
kisfogyasztó: 1000Ft/nap |
|
3 |
Mutatványosok (búcsú): körhinta és hasonló elven működő eszközök, céllövölde, halászat, dodzsem, labdadobáló stb. és szállító járművei |
405 Ft/ m2/ nap |
kisfogyasztó: 1000Ft/nap |
|
4 |
A biatorbágyi civil szervezetek díjmentesek |
||
|
5 |
A polgármester a közterület használati díj tekintetében versenytárgyalást tarthat nagyobb önkormányzati rendezvényeknél. Az így megkötött területhasználati szerződésekről a Képviselő-testület részére évente beszámol. |
||
|
6 |
az általános forgalmi adót tartalmazza (0 % áfásak) |
||