Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti tervtanácsról
Hatályos: 2025. 09. 01Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2025. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi építészeti tervtanácsról
[1] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Biatorbágy épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a városkép esztétikus kialakításának elősegítése érdekében megalkotja a helyi építészeti tervtanács működési feltételeiről és eljárási szabályainak megállapításáról szóló rendeletet.
[2] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (8) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya Biatorbágy Város közigazgatási területét érintő, az e rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti, kertépítészeti és környezetrendezési tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki. Az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabály előírása szerint más tervtanács hatáskörébe nem utalt, a településkép védelmével kapcsolatos önkormányzati rendelet szerint településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések megalapozása érdekében építészeti tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
2. A Tervtanács feladatai
2. § A Tervtanács feladata – az preambulumban meghatározott célok elérése érdekében – különösen
a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,
b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,
c) a településrendezési és - fejlesztési döntések szakmai megalapozása és hatékony érvényre juttatása.
3. § (1) A Tervtanács a Biatorbágy város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 21/2018. (X.26.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Településképi rendelet) összhangban véleményezi:
a) a mezőgazdasági övezet, illetve lakó- és üdülőépületek kivételével, 100 négyzetméter összes bruttó szintterületet meghaladó méretű új épület építési engedélyezési tervét,
b) a mezőgazdasági övezet, illetve lakó- és üdülőépületek kivételével épületek bővítésének építési engedélyezési tervét abban az esetben, ha az épület összes bruttó szintterülete a bővítménnyel együtt meghaladja a 100 négyzetmétert,
c) 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó méretű új lakó- és üdülőépület építési engedélyezési tervét,
d) lakó és üdülőépületek bővítésének építési engedélyezési tervét abban az esetben, ha az épület összes hasznos alapterülete a bővítménnyel együtt meghaladja a 300 négyzetmétert,
e) helyi egyedi védettség alatt álló épületek, építmények bővítésére, átalakítására, illetve kert- és környezetrendezésére vonatkozó tervdokumentációját,
f) közterületek közösségi terei - beleértve a játszótereket, kutyafuttatókat, és sportcélú létesítményeket -, parkjai és egyéb zöldfelületei, valamint mindezeket kiszolgáló építmények kialakításának, átalakításának engedélyezési, illetve – engedélyezés nélküli esetekben – építész-műszaki és kertépítészeti (környezetrendezési) kiviteli terveit.
(2) A Tervtanács megtárgyal minden olyan építészeti-műszaki tervet, amely véleményezését a tervező, építtető megtárgyalni kér, amennyiben azzal a Tervtanács elnöke egyetért.
(3) Az önkormányzati főépítész feladatkörében – szakmai álláspontjának kialakításához – a Tervtanács szakmai véleményét bármely terv esetében igénybe veheti.
(4) Az önkormányzati főépítész a Településképi rendelet szerinti kötelező főépítészi szakmai konzultáció keretében is kezdeményezheti a Tervtanács szakmai véleményének igénybevételét. A főépítész erre vonatkozó írásbeli kezdeményezése esetén a tervező ill. az építtető köteles az önkormányzati főépítész mellett a Tervtanácsnak is bemutatni, véleményeztetni a tervdokumentációt.
(5) Településképi véleményt megalapozó tervtanács esetén a tervtanácsi ülésre benyújtandó a hatályos jogszabályok szerinti tartalmú építési engedélyezési tervdokumentáció építészeti, kert- és környezetrendezési, geodéziai munkarésze az alábbi tartalmi elemekkel kiegészítve:
a) a benyújtáskor hatályos településképi és településrendezési követelményeknek való megfelelést bemutató munkarészek:
aa) a településképi előírások és az adott ingatlanra vonatkozó helyi építési szabályzat kivonata és az azoknak való megfelelés bemutatása,
ab) részletes utcaképi és légi fotódokumentáció a tervezési területről és környezetéről,
ac) a beépítést bemutató léptékhelyes tömegvázlat,
ad) a befoglaló tájat és a terepviszonyokat is ábrázoló látványterv helyszíni és légi fotókba illesztve és
ae) a meglévő és tervezett állapot bemutatása azonos nézőpontokból,
b) az építmény építészeti minőségének és szakmai igényessége követelményének megítéléséhez szükséges tervlapok:
ba) átalakítás esetén a meglévő és tervezett állapotot, engedélyezett vagy tudomásul vett építési tevékenység módosítása esetén összehasonlító tervlapok, amelyeken a változtatás egyértelműen ábrázolt,
bb) tervtanácsi vélemény alapján módosított dokumentáció esetén képekkel illusztrált tervezői válasz, amely tartalmazza, hogy a módosítás során milyen módon vették figyelembe a tervtanács észrevételeit,
bc) műemléket érintő terv esetén az örökségvédelmi szakértő szerv által jóváhagyott tudományos dokumentáció, értékleltár, valamint szakértői javaslat,
bd) műemléki jelentőségű területen hatásvizsgálat a védettséget megalapozó jellemzőknek való megfelelés igazolásával, valamint
be) műemléki környezet esetén a műemlékkel való megjelenés bemutatása.
(6) Munkaközi tervdokumentáció tervtanácsi konzultációja esetén a dokumentációt olyan munkafázisban kell benyújtani, hogy arról az eljáró tervtanács megalapozott véleményt alkothasson.
3. Tervtanács összetétele
4. § (1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.
(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A Tervtanács tagjaira a Tervtanács elnöke tesz javaslatot.
(4) A Tervtanács tagjait – a (3) bekezdés szerinti javaslat figyelembevételével – a polgármester bízza meg.
5. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(2) Az elnököt - távolléte esetén - az elnök által a tervtanácsi ülésre kijelölt szakmai megbízott, kijelölés hiányában a Tervtanács tagjai közül a korelnök helyettesíti.
(3) A tervtanács elnöke állítja össze és kiadmányozza a tervtanács ügyrendjét.
6. § (1) A tervtanács tagja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 60. § (3) bekezdésében meghatározott természetes személy lehet.
(2) A tervtanácsi tagok megbízása határozatlan időre szól. Ha a megbízást kizáró körülmény merül fel a megbízást követően, vagy ha a Tervtanács elnöke erre javaslatot tesz, a polgármester a megbízást visszavonja.
7. § (1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat az adott téma hivatali ügyintézője (a továbbiakban: a Tervtanács titkára) látja el, akit erre a feladatra a Tervtanács elnöke jelöl ki, és aki tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.
(2) A Tervtanács titkára
a) az elnök döntésének és felkérésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás tagjait és egyéb résztvevőit,
b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,
c) az elnök részére kiadmányozásra előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,
d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
e) végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat.
4. A tervtanács eljárási rendje
8. § (1) A 4. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a tervező, illetve az építtető – projektenként legfeljebb egy alkalommal – kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció konzultáció keretében történő bemutatását.
(2) A 4. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben a főépítész kezdeményezheti a munkaközi tervdokumentáció tervtanácsi konzultációját. A főépítész erre vonatkozó írásbeli kezdeményezése esetén a tervező ill. az építtető köteles bemutatni a tervtanácsnak a munkaközi dokumentációt.
(3) A munkaközi dokumentáció bemutatása, véleményeztetése nem mentesít a végleges tervre vonatkozó főépítészi szakmai konzultáció sikeres – támogató főépítészi véleményt eredményező - lefolytatásának kötelezettsége alól.
(4) A konzultációról közbenső állásfoglalás születik, mely tartalmazza a Tervtanács – a tovább tervezéssel kapcsolatos – észrevételeit és javaslatait, de a konzultációval a végleges terv a településképi és jelen rendeletben előírt bemutatási kötelezettsége nem minősül teljesítettnek.
9. § (1) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően – eltérő összetételben, de az elnökkel együtt – minimum 3 taggal ülésezik.
(2) A Tervtanács a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Tervtanács bármely jelenlévő tagja – beleértve az elnököt is – kezdeményezheti a többségi döntéstől eltérő, írásban benyújtott különvéleményének a napirendi pontról készült jegyzőkönyvhöz, illetve állásfoglaláshoz történő csatolását.
10. § (1) A tervtanácsi meghívót az ülést legalább 5 munkanappal megelőzően az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(2) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal meg kell hívni a Korm. rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül a:
a) a polgármestert,
b) a beruházót.
(3) Az elnök a Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meghívhatja továbbá
a) a tervvel érintett más személyt, vagy szervezet, illetve hatóság képviselőjét,
b) indokolt esetben szakértőket és más érdekelt személyeket.
(4) A tanácskozási joggal meghívottak távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
(5) Amennyiben a Korm. rendeletben előírt határidő figyelembevételével nem lehetséges Tervtanácsi ülés tartása, a Tervtanács szakmai állásfoglalását a főépítész szakmai álláspontja helyettesíti.
11. § (1) A tervtanácsi tárgyalásról jegyzőkönyv és az érintettek hozzájárulásával hangfelvétel készül. A szakbírálat (opponensi vélemény) a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Korm. rendelet 21. § (2) bekezdésben foglaltakon túl:
a) megtárgyalt tervdokumentáció megnevezését, építés helyét (címét),
b) tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeinek (pl. korábbi konzultáció) megjelölését,
c) Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
d) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a Tervtanács tagjainak esetleges külön véleményét,
e) a napirendi pontonként felvett és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet.
5. Pénzügyi feltételek
12. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A Tervtanács tagjait jogszabály eltérő rendelkezéseinek hiányában tiszteletdíj illeti meg – az elnök kivételével – mindazon napirendi pontok tekintetében, melyek tárgyalásán rész vett, szakmai véleményt nyilvánított és szavazott, illetve opponenciát írt - akár személyesen, akár online felületen. A tervtanácsi tagok tiszteletdíja a tervtanács ügyrendjében kerül meghatározásra.
(3) A tiszteletdíj kifizetésére negyedévente, a negyedévet követő harminc napon belül kerül sor.
(4) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kell megtervezni.
6. Záró rendelkezések
13. § Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
14. § Hatályát veszti az Önkormányzati a helyi építészeti-műszaki tervtanácsról szóló 14/2019. (V.31.) önkormányzati rendelete.