Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól
Hatályos: 2025. 12. 13Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól
[1] E rendelet célja, hogy meghatározza az Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátáshoz szükséges vagyonnal történő átlátható, hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő gazdálkodás részletes szabályait.
[2] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségi szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, vagy tulajdonába kerülő, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti nemzeti vagyonra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásra terjed ki.
(2) A rendelet hatálya a Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és az Önkormányzat által alapított költségvetési szerv (a továbbiakban: intézmény) költségvetési gazdálkodási rendjét nem érinti.
(3) A rendelet hatálya a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére a lakások és helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben terjed ki.
2. Fogalommeghatározások
2. § A rendelet alkalmazása során az Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadók.
Az önkormányzati vagyon
3. Az önkormányzati vagyon elemei
3. § Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
4. § (1) A helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az Nvtv. 5. § (2)-(4) bekezdésében foglalt vagyon képezi.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ingatlan vagyoni elemek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyonnal történő rendelkezésre az Nvtv. 6. § (1) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kerülhet sor.
(4) A forgalomképtelen önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyra kötött, a (3) bekezdésben foglaltakkal ellentétes tartalmú szerződés semmis.
(5) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során. E kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.
5. § (1) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében foglalt vagyon képezi.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon felett az Nvtv. 5. § (7)-(9) bekezdésében és az e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak az 5. § (3) bekezdésében foglaltakon túl Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján
a) gazdasági társaságban, vagy non-profit gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
b) az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok használatában lévő vagyon,
c) alapítványok, egyházi szervezetek, gazdasági társaságok vagyonkezelésében lévő, vagy haszonkölcsön szerződés keretében átadott vagyon,
d) sportpályák és sport célú létesítmények,
e) helyi védelem alatt álló épületek, építmények,
f) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került műemlékileg védett épület, építmény és hozzájuk tartozó földrészlet,
g) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába kerülő kulturális javak és muzeális gyűjtemény,
h) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonába került védett természeti terület.
6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.
(2) Az üzleti vagyon forgalomképes, az e körbe tartozó vagyoni elemekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben foglaltak szerint történik.
4. A vagyon minősítésének és átsorolásának rendje
7. § (1) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapodik és annak besorolása jogszabály alapján nem egyértelmű, a szerzést követő ülésén Biatorbágy Városának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő testület) dönt arról, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyona vagy üzleti vagyona körébe tartozik.
(2) Ha a vagyontárgy - önkormányzati feladatkör ellátása vagy hatáskör gyakorlása szerinti - rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy vonatkozásában már nem indokolt, valamint a jogszabály eltérést nem engedő rendelkezése az átminősítést nem tiltja, a képviselő-testület dönthet a törzsvagyoni minősítés megszüntetéséről és üzleti vagyoni minősítésre való átsorolásról.
(3) Jogutód nélkül vagy jogutódlással megszűnő önkormányzati költségvetési szervtől vagy gazdasági társaságtól visszakerülő vagyon tekintetében a képviselő-testület határozza meg, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába vagy üzleti vagyonába kerül.
(4) A költségvetési szervek, egyházjogi jogi személyek, és non-profit gazdasági társaságok használatában lévő, az alaptevékenység ellátásához nem szükséges vagyon esetében a képviselő-testület dönt a törzsvagyoni minősítés fenntartásáról, vagy megszüntetéséről.
5. A tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testület egyes tulajdonosi jogainak gyakorlását az e rendeletben foglaltak szerint Biatorbágy Város Polgármesterére (a továbbiakban: polgármester), illetve a Városfejlesztési Bizottságra és valamint a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra átruházza. Az átruházott hatáskörök gyakorlásának, visszavonásának részletes szabályait a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát az önkormányzat - ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése szerint kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, az önkormányzat társulásai, gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve koncessziós szerződések útján látja el.
6. A Városfejlesztési Bizottság hatásköre
9. § (1) A Városfejlesztési bizottság átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol a 13., 14., 15., 25., 29. §-okban meghatározott ügyekben.
(2) A Városfejlesztési bizottság hatásköre az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:
a) telekalakítási eljáráshoz (telekegyesítéshez, telekmegosztáshoz, telekhatár-rendezéshez, telekcsoport újraosztásához), valamint közút, közterület és bármely önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú ingatlan egészének vagy részének a településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) végrehajtása érdekében szükséges rendezésére vonatkozó döntések meghozatala, megállapodások, adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 5 millió és 20 millió Ft közötti forgalmi értékű ingatlan vagy érintett ingatlanrész esetén;
b) településrendezési eszközökben (különösen a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben) közlekedési terület, közút, közterület vagy egyéb rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése nettó 5 millió és 20 millió Ft közötti forgalmi értékű ingatlan, területrész, tulajdonrész esetében;
c) a 11. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel önkormányzati tulajdonú ingatlanra vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 5 millió és 20 millió Ft közötti forgalmi értékű jogosultság esetében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) szerinti felhasználhatóságában;
d) a 11. § (4) bekezdés j) pontjában meghatározott kivétellel az önkormányzat, mint jogosult javára vezetékjogot, szolgalmi jogot és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 5 millió és 20 millió Ft közötti forgalmi értékű jogosultság esetében;
e) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására 5 millió - 20 millió Ft közötti forgalmi értékig.
7. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatásköre
10. § (1) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol a 26., 28. §-okban meghatározott ügyekben.
(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatásköre az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az 1 millió forintot meghaladó, de legfeljebb 5 millió Ft összegű polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal.
8. A polgármester feladat-és hatáskörei
11. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben tulajdonosi jogokat gyakorol a 13., 14., 15., 25., 26., 28., 29. §-okban meghatározott ügyekben.
(2) Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.
(3) A közvetlen önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban gyakorolja a tulajdonosi jogokat és meghozza a legfőbb szerv feladatkörébe tartozó tulajdonosi döntéseket, ide nem értve a gazdasági társaság alapítását, megszüntetését és átalakítását, pénzügyi beszámolója elfogadását, valamint az ellenőrzési és felügyeleti feladatok ellátására kijelölt szervvel kapcsolatos személyi döntések meghozatalát.
(4) Az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a polgármester feladatát képezik az (1) - (3) bekezdésben meghatározottakon túl a következők:
a) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása; a bizottságok kérhetik a szövegszerű szerződés-tervezet elkészítését a testületi ülésig;
b) az önkormányzat jogos érdekeinek, továbbá vagyonának védelme céljából szerződés megkötésére, módosítására, felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása az átruházott hatáskörök értékhatárán belül;
c) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása, ezen ügyekben fellebbezés benyújtása értékhatárra tekintet nélkül, azzal, hogy 1 millió Ft értékhatár feletti ügyekben a polgármester az eljárás megindításáról, fellebbezés benyújtásáról tájékoztatja a Pénzügyi és Ügyrendi bizottságot;
d) telekalakítási eljáráshoz (telekegyesítéshez, telekmegosztáshoz, telekhatár-rendezéshez, telekcsoport újraosztásához), valamint közút, közterület és bármely önkormányzati tulajdonú vagy résztulajdonú ingatlan egészének vagy részének a településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) végrehajtása érdekében szükséges rendezésére vonatkozó döntések meghozatala, megállapodások, adásvételi és csereszerződések megkötése legfeljebb nettó 5 millió Ft-ot meg nem haladó forgalmi értékű ingatlan vagy érintett ingatlanrész esetén;
e) településrendezési eszközökben (különösen a helyi építési szabályzatban és szabályozási tervben) közlekedési terület, közút, közterület vagy egyéb rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése, legfeljebb 5 millió Ft forgalmi értékű ingatlan, területrész, tulajdonrész esetében;
f) a j) pontban meghatározott kivétellel önkormányzati tulajdonú ingatlanra vezetékjogot, szolgalmi jogot vagy használati jogot biztosító szerződések megkötése legfeljebb 5 millió Ft-os forgalmi értékű jogosultság esetében, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési eszközök (különösen a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) szerinti felhasználhatóságában;
g) a j) pontban meghatározott kivétellel az önkormányzat, mint jogosult javára vezetékjogot, szolgalmi jogot és használati jogot biztosító szerződések megkötése legfeljebb 5 millió Ft forgalmi értékű jogosultság esetében;
h) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására 1 millió Ft forgalmi értékig,
i) az egymillió forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére irányuló döntéshozatal,
j) jogszabályon alapuló vezetékjogra és közmű kapacitással való rendelkezésre vonatkozó döntés meghozatala, szerződések megkötése értékhatárra tekintet nélkül.
A vagyonnal való rendelkezés szabályai
9. Vagyongazdálkodási terv
12. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gyarapítására és értékesítésére vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket a vagyongazdálkodási terv, az aktuális célkitűzéseket pedig a költségvetési rendelet tartalmazza.
(2) A vagyongazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli (éves) ütemezését.
(3) A vagyongazdálkodási tervben foglalt előírások az Önkormányzat szerveire, továbbá szerződéses jogviszony alapján az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira egyaránt kötelezőek.
(4) A vagyonnal felelősen, rendeltetésszerűen, a kitűzött célt leginkább biztosító módon kell gazdálkodni. A képviselő-testület a működéshez szükséges vagyont biztosítja az általa alapított intézmények, gazdálkodó szervezetek és társulások részére.
10. Forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
13. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgy megszerzése, településrendezési eszközök végrehajtása érdekében szükséges telekalakítás, továbbá a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokra vonatkozó döntés meghozatala, amennyiben a vagyontárgy, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész forgalmi értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 20 millió Ft, a Városfejlesztési bizottság,
c) a 20 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról:
a) amennyiben 1 évet nem meghaladó időtartamra történik, a polgármester,
b) amennyiben 1 évet meghaladó, de legfeljebb 5 éves időtartamra történik, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
c) amennyiben 5 évet meghaladó időtartamra történik, a képviselő-testület dönt, értékhatárra tekintet nélkül.
(3) Intézményi használatban levő forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása – értékhatártól függetlenül - az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.
11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
14. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem elidegenítéséről, használati jogának átruházásáról, gazdasági társaságba viteléről, telekalakításáról, a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról vagy egyéb módon történő hasznosításáról, amennyiben a vagyonelem, a telekalakítással, a bejegyzendő szolgalmi joggal vagy a hasznosítással érintett ingatlanrész forgalmi értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 20 millió Ft, a Városfejlesztési bizottság,
c) a 20 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelem alapítványba viteléről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.
(3) Intézményi kezelésben, használatban levő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosítása – értékhatártól függetlenül - az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.
12. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
15. § Forgalomképes vagyontárgy megszerzéséről, megterheléséről, elidegenítéséről, hasznosításáról, telekalakításáról, továbbá a vagyontárgyat illető vagy terhelő szolgalmi jogokról, amennyiben a vagyontárgy, vagyoni értékű jog, a telekalakítással vagy a bejegyzendő szolgalmi joggal érintett ingatlanrész forgalmi értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 20 millió Ft, a Városfejlesztési bizottság,
c) a 20 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
13. Tulajdonjog átruházás
16. § (1) Forgalomképes vagyon tulajdonjogát átruházni – e rendeletben foglalt kivételekkel – a mindenkor hatályos központi költségvetési törvényben megállapított érték felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
14. Ingyenes vagyonátruházás
17. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetben lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
(2) Közműhálózat elemeinek jogszabályban kötelezően előírt térítésmentes átadásáról – a vagyonelem értékétől függetlenül – átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
15. A vagyon megterhelése
18. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólag:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal, vagy szolgalommal terhelhető meg.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében az Nvtv. és az érintett vagyontárgyra vonatkozó más jogszabályok határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát jelzálogjoggal annak – önkormányzati tulajdonosi döntésbe foglalt - forgalmi értéke mértékéig lehet megterhelni. Az erről szóló döntést az e rendelet 13–15. § szerint tulajdonosi döntésre jogosult szerv hozza.
16. A vagyon vállalkozásba vitele
19. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az Önkormányzat törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített törzsvagyona esetében a vállalkozásba vitelének szabályait az Nvtv. és az érintett vagyontárgyra vonatkozó más jogszabályok határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre magasabb szintű jogszabályokban meghatározottak szerint kerülhet sor.
(6) A képviselő-testület a Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság javaslata alapján határozza meg azokat a vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzat gazdasági társaságba történő bevitel útján hasznosít.
17. Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése
20. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv-ben meghatározott vagyonkezelők részére, önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeit, javítja hatékonyságát, biztosítja a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelő jog az Nvtv.-ben meghatározottak szerint jöhet létre.
(3) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az abban részletezett feltételek meghatározásának keretében dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek a törvényben meghatározott és az önkormányzattal szemben fennálló kötelezettségét elengedi vagy nem engedi el.
(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelői jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.
(5) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelői jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(6) A vagyonkezelői jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(7) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást
ír elő.
21. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelői jog jogosultja, köteles a vagyonkezelői jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, a vagyont rendeltetésszerűen használni,
b) viselni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal összefüggő költségeket, díjakat, közterheket, és gondoskodni a vagyon biztosításáról, vagyonvédelméről.
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és az e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket,
g) köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni,
h) gondoskodni az önkormányzati vagyon felújításáról és pótlólagos beruházásairól az Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltak szerint.
22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) törvényben meghatározottak szerint belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik-e az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.
23. § A vagyonkezelői jog megszűnik
a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével,
b) a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével,
c) a szerződés felmondásával,
d) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével,
e) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével,
f) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén,
g) a törvény erejénél fogva megszűnik az Nvtv.-ben meghatározott esetben.
18. A haszonélvezeti és a használati jog
24. § (1) Önkormányzati üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti és használati jogot, továbbá elővásárlási jogot (a továbbiakban: vagyoni értékű jog) alapítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vagyoni értékű jogot alapítani, a jogszabályon alapuló használati jog, vagy szolgalmi jog kivételével.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan vagyoni értékű jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet alapítani.
19. Bérleti és egyéb hasznosítás
25. § (1) A vagyon bérleti úton és egyéb módon történő hasznosításáról, továbbá a bérleti és használati díjakról történő döntés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -, amennyiben a vagyonelem forgalmi értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 20 millió Ft, a Városfejlesztési bizottság,
c) a 20 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A polgármester dönt értékhatár nélkül a bérbeadásról, használatba adásról, ha a szerződésben meghatározott bérleti vagy hasznosítási időszak az 1 évet nem haladja meg (ideiglenes hasznosítás).
(3) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
20. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
26. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában
a) a képviselő-testület gyakorolja, amennyiben az érintett követelés eléri az 5 millió Ft összeghatárt,
b) a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság gyakorolja, amennyiben a követelés összege eléri az 1 millió forintot, de nem éri el az 5 millió Ft-ot,
c) a polgármester gyakorolja, amennyiben a követelés nem éri el az 1 millió Ft-ot.
27. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről való lemondás abban az esetben kezdeményezhető, ha
a) a követelés fennmaradása az adós gazdálkodó szervezet működését ellehetetleníti,
b) a követelés fennmaradása az adós gazdálkodó szervezetnél biatorbágyi munkahelyek megszűnését eredményezheti,
c) a követelés fennmaradása az adós magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti,
d) a követelésről való lemondás az önkormányzat településrendezési, településfejlesztési vagy helyi gazdaság-fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja.
(2) Az önkormányzat a követelésről csak akkor mondhat le, ha
a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(3) Az (1) bekezdés a-c) pontja szerinti esetekben a kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, a kérelmező pedig igazolni vagy valószínűsíteni köteles a méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Az igazolás módja lehet különösen a gazdálkodó szervezetek számviteli dokumentációinak, magánszemélyek szociális és jövedelmi viszonyait ismertető dokumentumoknak a bemutatása.
(4) A követelésről való lemondást tartalmazó döntésben részletesen be kell mutatni a döntés indokát.
(5) A követelésről való lemondás magában foglalhatja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
28. § (1) Önkormányzati követelés megfizetésére legfeljebb 5 év időtartamra részletfizetés adható.
(2) A részletfizetéssel kapcsolatos döntés:
a) legfeljebb 1 millió Ft összegig a polgármester,
b) 1 millió Ft felett, de legfeljebb 5 millió Ft összegig a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság,
c) 5 millió Ft összeg felett a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. vis major, egészségi állapot, stb.) részletfizetés 5 évnél hosszabb időtartamra is engedélyezhető. Az engedélyezésről értékhatártól függetlenül a képviselő-testület dönt.
(4) A részletfizetésre vonatkozó kérelmeket írásban, indokolással ellátva kell benyújtani.
Az önkormányzati vagyon gyarapítása
21. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
29. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról szóló döntés meghozatala, amennyiben a vagyon értéke
a) legfeljebb 5 millió Ft, a polgármester,
b) az 5 millió Ft-ot meghaladja, de legfeljebb 20 millió Ft, a Városfejlesztési bizottság,
c) a 20 millió Ft-ot meghaladja, a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
22. Elővásárlási jog
30. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a 13–15. §-ban felsoroltak jogosultak dönteni. Amennyiben nem áll rendelkezésre értékbecslés, a képviselő-testület a döntésre jogosult.
(2) Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett
a) lakás célú ingatlanokat a jelen rendelet szabályai szerint értékesíti, vagy más rendeletben meghatározott feltételek szerint bérlakás céljára hasznosítja,
b) a kereskedelmi és ipari hasznosítású ingatlanokat értékesítés, vagy bérbeadás útján vagy egyéb módon hasznosítja,
c) a termőföldeket a mindenkor hatályos szabályozási terv szerinti területfejlesztési cél megvalósítása érdekében értékesíti, vagy haszonbérlet útján hasznosítja.
23. Vagyontárgyak megszerzésének általános szabályai
31. § (1) (1) A vagyon gyarapításról szóló döntésnek tartalmaznia kell a következőket:
a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,
b) vételárának/értékének megjelölése,
(2) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell és az előterjesztésben be kell mutatni, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.
Eljárási szabályok
24. A forgalmi érték megállapítása
32. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.
(2) E rendelet alkalmazásában forgalmi érték a vagyontárgy ára, amely független felek között, normális piaci körülmények mellett általában elérhető lenne.
33. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése vagy hasznosítása kérelemre, vagy hivatalból indulhat.
(2) A forgalmi érték megállapításának módja
a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
b) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,
c) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
d) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján.
e) ingatlanok értékesítése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, 12 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
f) ingatlan hasznosítása esetén az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásban meghatározott érték alapján
(3) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.
(4) Ingatlanok esetében, amennyiben a döntés meghozatala és a szerződés megkötése között 12 hónapnál hosszabb idő telik el, a szerződés megkötése előtt újabb forgalmi értékbecslést kell készíttetni, vagy a korábbi értékbecslést aktualizáltatni kell, és amennyiben az új értékbecslésben megállapított érték eltér a korábbitól, új döntés meghozatala szükséges.
34. § (1) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. Ha a szerződés tárgya ingatlan egy része, a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az érintett ingatlanrész értéke az irányadó.
(2) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni egy adott gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések értékesítését.
(3) Együttes értékesítésnek kell tekinteni
a) a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy pályázat keretén belüli értékesítésre történő felajánlását,
b) ha a vagyontömeg elidegenítése, illetve hasznosítása csak egyetlen természetes, illetve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, vagy egyéni vállalkozó részére történik.
25. Versenyeztetési (pályázati) eljárás
35. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítására és értékesítésére vonatkozó versenyeztetési eljárásban a pályázati kiírás feltételeit a 13–15. §-ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv (a továbbiakban: kiíró) határozza meg.
(2) A kiíró a vagyon hasznosítására egy vagy többfordulós pályázatot is kiírhat. (3) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó pályázati kiírás előkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan a pályázati munkacsoport tagjait (39. § (2) bek.) előzetes véleményezési jog illeti meg.
(4) A pályázat meghirdetése minden esetben az önkormányzat hirdetőtábláján, a honlapján, továbbá indokolt esetben nyilvános internetes ingatlanportálon, helyi-, megyei- vagy országos lapban való megjelentetéssel történik.
(5) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább 30 nap legyen.
(6) A kiíró a pályázati felhívás visszavonását az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig teheti meg. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni, ebben az esetben a pályázati kiírás dokumentáció díja visszajár.
36. § (1) A versenyeztetési eljárás formái
a) nyilvános,
b) zártkörű.
(2) Nyilvános versenyeztetési eljárást kell lefolytatni önkormányzati vagyon hasznosítása esetén, amennyiben az önkormányzati vagyon értéke a mindenkor hatályos költségvetési törvényben meghatározott értéket meghaladja.
(3) Zártkörű pályázati eljárást lehet lefolytatni
a) önkormányzati vagyon hasznosítása esetében, ha ezt kiemelt jelentőségű városfejlesztési cél indokolja. A zártkörű pályázatra meghívandók körét 13–15. §-ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv határozza meg,
b) önkormányzati vagyon hasznosítása esetén, ha azt a vagyon sajátos jellege indokolja, vagy a hasznosítási szándékot indokolt meghatározott célhoz kötni, vagy az elvárt kötelezettségek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek,
c) a mindenkor hatályos költségvetési törvényben meghatározott érték alatti, korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén, ha az ingatlan értéke vagy jellege alapján az ingatlannal kapcsolatos egyes feltételek teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.
(4) Zártkörű pályázati eljárás lefolytatása esetén
a) a pályázati kiírást egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon kell megküldeni legalább három egymástól független, a 13–15. §-ban meghatározott jogosultsággal rendelkező szerv által meghatározott potenciális ajánlattevőnek,
b) a pályázati kiírás tartalmára a nyílt pályázati hirdetmény tartalmára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
37. § (1) A vagyonértékesítéssel, hasznosítással kapcsolatos pályázat kiírása pályázati hirdetmény közzétételével történik.
(2) A pályázati hirdetmény tartalmazza
a) az ingatlan vagy ingóság címét, fellelhetőségét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,
b) a minimális ellenszolgáltatás mértékét,
c) bérleti díj esetén a várható inflációs ráta érvényesíthetőségét,
d) a bérleti, használati jog időtartamát,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
f) az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálásának szempontjait,
g) a pályázati tárgyalás (licittárgyalás) lehetőségét, helyét, idejét,
h) i) a pályázathoz csatolandó iratokat, igazolásokat,
i) a hiánypótlás lehetőségének biztosítását, vagy kizárását,
j) az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
k) egyéb kikötéseket, feltételeket.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit – a b) pont kivételével – az ajánlatkérésre is alkalmazni kell.
26. A pályázati biztosíték és a pályázati ajánlat
38. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amely biztosítékot a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A pályázati biztosíték mértéke
a) 100 millió Ft forgalmi érték vagy éves minimális bérleti díj összegig a pályázatban meghirdetett vételár, vagy az éves bérleti (használati) díj 10 %-a,
b) 100 millió Ft forgalmi érték vagy éves minimális bérleti díj felett 10 millió Ft és a 100 millió Ft feletti rész 5 %-a, de minimum 50.000 Ft, amely összeg a nyertes pályázóval megkötésre kerülő szerződés esetén a vételárba beszámításra kerül.
(3) A biztosíték visszajár:
a) a pályázati felhívás visszavonásától,
b) az ajánlatok érvénytelenségének, a pályázat eredménytelenségének megállapításától,
c) az ajánlattok elbírálásától
számított 30 napon belül.
(4) Nem jár vissza a pályázati biztosíték:
a) ha a pályázati kiírás, ajánlattételi felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, vagy beszámításra kerül,
b) ha a pályázó, ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta,
c) ha a pályázó, ajánlattevő a pályázat benyújtását követően, de az eredményhirdetést megelőzően vonta vissza ajánlatát,
d) ha a szerződésnek a pályázat eredményhirdetésétől számított 30 napon belüli megkötése a pályázónak, ajánlattevőnek felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
(5) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó, ajánlattevő nyilatkozatát a pályázati kiírás, ajánlattételi felhívás feltételeinek elfogadásáról.
(6) A pályázathoz mellékelni kell – ha a kiíró előírta – a tevékenység végzésére feljogosító engedély (pl. 30 napnál nem régebbi cégkivonat; cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén az eljárást tanúsító cégbírósági igazolás és az annak tárgyát képező, cégbírósági bélyegzővel ellátott okiratok) hiteles másolatát is, amennyiben a tevékenység jogszabályban meghatározott engedélyhez kötött, valamint mindazon iratokat, igazolásokat, amelyeket a kiíró a pályázati kiírásban meghatározott.
(7) A pályázó, ajánlattevő az ajánlat egyes elemeinek nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, kivéve a nevét és az általa felajánlott ellenszolgáltatást és azon adatokat, amelyek bírálati szempontok lehetnek.
(8) A pályázatot, ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jelzést.
(9) A pályázó, ajánlattevő a pályázatához, ajánlatához a benyújtási határidőtől számított 90 napig, amennyiben a döntést a képviselő-testület hozza, a képviselő-testület soron következő ülésétől számított 60 napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró ezt megelőzően valamelyik más ajánlattevővel szerződést köt, vagy közli, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
(10) A pályázó, ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól ajánlata kidolgozásáért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek - az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül - az pályázót terhelik.
(11) Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak. Az érvénytelen pályázatot benyújtó pályázó, ajánlattevő a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt.
(12) Ha a pályázat nyertesével, vagy a pályázat soron következő helyezettjével a szerződés megkötésére nem kerül sor, és a képviselő-testület további versenyezetési eljárás lefolytatásáról hoz döntést, az új versenyezetési eljárásban nem vehet részt az az ajánlattevő, akinek hibájából a szerződéskötés meghiúsult.
27. A pályázati munkacsoport
39. § (1) A versenyeztetési eljárások lefolytatásában pályázati munkacsoport működik közre, melyet a pályázat kiírását megelőzően kell létrehozni.
(2) A pályázati munkacsoport minimum 3, maximum 5 főből áll, tagjai:
a) a polgármester által felkért alpolgármester,
b) vagyongazdálkodási ügyintéző,
c) a Várostervezési osztály képviselője,
d) a jegyző által kijelölt jogász,
e) az önkormányzat intézményét érintő esetben – amennyiben az intézmény nem a polgármesteri hivatal – az intézményvezető vagy az általa delegált személy.
(3) A pályázati munkacsoport elnöki feladatait az alpolgármester látja el.
(4) A pályázati munkacsoport működésével kapcsolatos adminisztratív teendőket az ügyintézésért felelős polgármesteri hivatali munkatárs látja el.
(5) A pályázati munkacsoport ülésén tanácskozási joggal vehet részt:
a) az önkormányzat gazdasági vezetője vagy megbízottja,
b) városrendezési vagy városképi szempontból meghatározó ügyek esetén a városi főépítész.
(6) A pályázati munkacsoport feladatai:
a) a munkacsoport tagjai a kiíró számára javaslatot tehetnek, véleményt nyilváníthatnak a pályázati kiírás tartalmára vonatkozóan,
b) elvégzi a pályázatok bontását,
c) ellenőrzi a pályázatok kiírásnak való megfelelőségét,
d) ellenőrzi a pályázattal összefüggő dokumentumok kezelését, különös tekintettel az átláthatóság és nyomon követhetőség szabályaira.
(7) A pályázati munkacsoport a (6) bekezdés a) pont kivételével feladat-és hatáskörét ülésein gyakorolja. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a munkacsoport tagjainak többsége jelen van, a döntéshozatal egyszerű szavazattöbbséggel történik. Az ülésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni.
28. A pályázatok felbontása és értékelése
40. § (1) A beérkezett pályázatokat a pályázati munkacsoport bontja fel, a bontásnál a munkacsoport tagjainak határozatképes létszámban jelen kell lennie.
(2) A bontás minden esetben nyilvános, annál a pályázók vagy képviselőik jelen lehetnek. A bontás időpontjáról kérésre az ügyintéző tájékoztatást ad. A bontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A pályázati munkacsoport az értékelés során megállapítja a beérkezett pályázat érvényességét vagy érvénytelenségét, a hiánypótlás és a licittárgyalás megtartásának szükségességét, ezek függvényében javaslatot tesz a pályázat nyertesének személyére. A legmagasabb ajánlati ár 95 %-át elérő pályázók között licittárgyalást kell tartani. Ilyen esetben az induló licitösszeg megegyezik a legmagasabb ajánlati árral.
(4) A pályázatok, ajánlatok értékeléséről azok felbontását követő 15 napon belül a döntésre jogosult számára jegyzőkönyv készül.
(5) A munkacsoport véleményét figyelembe véve a pályázat, ajánlati felhívás elbírálásáról – a kiíró eltérő döntésének hiányában - az arra jogosult 30 napon belül köteles dönteni.
29. A licittárgyalás lefolytatásának szabályai
41. § (1) Amennyiben a pályázat kiírója licit tárgyalás mellett dönt, a tárgyalást a pályázati munkacsoport folytatja le. A licit tárgyalást minden esetben az önkormányzat ügyvédje vezeti le.
(2) A licittárgyaláson részt vehetnek az eljárásban érintett pályázók vagy képviselőik.
(3) A licit megkezdése előtt a jelenlevőknek igazolniuk kell, hogy a licittárgyaláson milyen minőségben vesznek részt.
(4) Az pályázók, ajánlattevők bármelyikének kérésére az licittárgyalást későbbi időpontban is meg lehet tartani, de az ajánlatok felbontása és az licittárgyalás közötti időtartam nem lehet hosszabb 15 napnál.
(5) A licit elején a levezető személy ismerteti a licittárgyalás lefolytatására vonatkozó szabályokat. Felhívja a pályázók figyelmét arra, hogy amennyiben a liciten legmagasabb összeget tartó nem köt szerződést, úgy a pályázati biztosítékot elveszíti és az önkormányzat a következő legmagasabb összeget tartóval kíséreli meg a szerződéskötést az általa tartott összegen.
(6) A licitemelés mértékét az induló licitösszeg 1 és 10 %-a közötti összegben a licitet levezető határozza meg.
(7) A pályázat nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget ajánlja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a pályázat nyertesének a személye -azonos összegű ajánlatok esetén -, úgy sorsolással döntenek a pályázók a nyertes kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. Nem választható olyan sorsolási módszer, amely ellen valamennyi pályázó tiltakozik.
(8) Az licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza
a) az licittárgyalás szabályszerűségének megállapítását,
b) az licittárgyaláson tett ajánlatokat,
c) az licittárgyalást (pályázatot) elnyert ajánlattevő kilétét,
d) sorsolás esetén a sorsolást elnyert ajánlattevő kilétét.
30. Egyéb eljárási szabályok
42. § (1) A versenyeztetési eljárásban a kiíró köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) A versenyeztetési eljárás során a kiírónál és a polgármesteri hivatalnál keletkezett vagy oda beérkezett valamennyi iratnak egyedileg azonosíthatónak és nyomon követhetőnek, kell lennie, különös tekintettel a pályázati kiírás tartalmának, közzétételének, közlése módjának és idejének, a pályázatok benyújtásának, a pályázati munkacsoport tevékenységének nyomon követésére.
43. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett érvényes pályázati ajánlat,
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek,
c) az összességében legjobb ajánlat szempontjai alapján értékelendő pályázatra benyújtott legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a szolgáltatás ellenszolgáltatás arányosságának elve sérülne,
d) ha a pályázat kiírója a pályázatot eredménytelennek nyilvánította.
(2) Érvénytelen, és egyúttal eredménytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor a rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy ha valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követett el.
(3) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt
a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója,
b) a pályázatot benyújtó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, vagy más szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja,
c) annak a jogi személynek, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, vagy amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja,
d) az a)–c) pontban megjelölt személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója,
e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(4) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.
A szerződéskötés, a vételár megfizetése, önkormányzati vagyon nyilvántartásának szabályai
31. A szerződéskötés
44. § (1) A döntésről az érintetteket, pályázati eljárás lefolytatása esetén a pályázat eredményéről a pályázókat, ajánlattevőket a döntést követő 8 napon belül írásban értesíteni kell. A döntést, illetve a bírálat eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül a nyertes pályázóval (elő)szerződést kell kötni.
(2) Pályázati eljárás lefolytatása esetén, amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új eljárás lefolytatása szükséges.
32. A szerződéskötés költségei
45. § (1) Ingatlanok értékesítése, hasznosítása esetén a felmerülő költségeket (szerződéskötés, értékbecslés, telekalakítás, eljárási díjak, stb.) a szerző fél viseli.
(2) Egyéb, az (1) bekezdésbe nem tartozó szerződéskötés esetén az ügylethez kapcsolódó költségek viseléséről a felek egyedileg állapodnak meg. A költségek viseléséről a szerződésben rendelkezni kell.
(3) Az értékbecslés költsége megegyezik az önkormányzat által ilyen címen kifizetett összeggel, amennyiben annak elkészítése, vagy aktualizálása kifejezetten a vevő által benyújtott kérelem alapján vált szükségessé. A költségek megfizetésére a vételár megfizetésével azonos – e rendelet szerinti - feltételekkel részletfizetés biztosítható.
33. A vételár megfizetése
46. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg, pénzben és egy összegben kell megfizetni. Amennyiben a vételár egy részének vagy egészének megfizetésére a szerződés megkötését követően kerül sor, a tulajdonjog bejegyzésére a teljes vételár kiegyenlítését követően kerülhet sor. A teljes vételár megfizetéséig vételi jogot kell kikötni, valamint elállási jogot arra az esetre, ha a vevő a szerződésben meghatározott határidőig nem teljesít.
(2) Fizetési haladékot az elidegenítésről való döntés meghozatalára jogosult adhat (13–15. §).
(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak az elidegenítéssel és hasznosítással kapcsolatban döntésre jogosult jóváhagyásával fogadható el.
34. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásának szabályai
47. § (1) Az önkormányzati vagyont az Nvtv.-ben foglalt követelmények betartásával, a számviteli törvény és az erre vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően a Polgármesteri Hivatal és a vagyonkezelők tartják nyilván.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a jogszabályban meghatározott ingatlan vagyon kataszterben és a gazdálkodási (számviteli, eszköznyilvántartási) szakrendszerekben szerepelnek.
(3) A nyilvántartások folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba (tulajdoni lapra és térképre) történő bejegyeztetéséről, illetve a nyilvántartásokban való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A vagyonrendelet mellékleteit rendszeresen, lehetőség szerint félévente aktualizálni, módosítani kell, többek között az ingatlanok adataiban beállt változásoknak és az ingatlanokat érintő döntéseknek megfelelően.
Záró rendelkezések
48. § Hatályát veszti az Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló 21/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelet.
49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.