Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2025. 04. 26Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
[1] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete meg kívánja határozni az új képviselő-testület szervezeti és működési szabályait a korábbi szabályok egy részének alkalmazásával, valamint az új testület igényeihez igazodó új szabályok megalkotásával.
[2] Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontja, 37. § (1) bekezdés, 39. § (3) bekezdés, 44. §, 45. §, 48. § (2)-(4) bekezdés, 49. § (2) bekezdés, 50. §, 51. § (2) bekezdés, 52. § (1) bekezdés n) pontja, 53. § (1)-(3) bekezdés, 57. § (1)-(2) bekezdés, 59. § (2) bekezdés, 68. § (3) bekezdés, 82. § (3) bekezdés, 84. § (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Biatorbágy Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a.
(3) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.biatorbagy.hu (a továbbiakban: honlap).
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer, melyek leírását és használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárásrendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák.
(3) A képviselő-testület lakossági tájékoztatásának eszközeit az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 15/2019. (XII. 7.) PM rendeletben meghatározott kormányzati funkciók felsorolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
3. § (1) A képviselő-testület hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel együttműködési megállapodást köthet.
(2) Hazai és más ország helyi önkormányzatával, egyéb szervezettel történő kapcsolat felvételét a képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti; a megállapodás megkötésére a képviselő-testület döntése alapján kerülhet sor.
2. Az Önkormányzat szervei
4. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el.
(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület – annak felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző –, továbbá a helyi népszavazás hozhat.
Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei
3. Kötelező és önként vállalt feladatok
5. § (1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról.
(2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet.
4. A hatáskör átruházás szabályai
6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, valamint a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Átruházott hatáskörben eljárva hozott döntéseket minden esetben írásba kell foglalni.
(2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügy átruházásáról kizárólag rendeleti formában dönthet. A képviselő-testület meghatározza a hatáskör gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeit és meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait is.
(3) A polgármester által átruházott hatáskörben hozott döntéseket – az önkormányzati hatósági ügyben hozott döntések kivételével –, valamint a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseket a honlapon nyilvánosságra kell hozni, illetve ezekről a Képviselő-testületet a MikroDat rendszerbe (a továbbiakban: MikroDat) történő feltöltés útján tájékoztatni kell.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy egy adott ügyben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve – tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre – a döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság – az ügy érdemében történő határozathozatal előtt – egyszerű többséggel dönt.
(5) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal.
(6) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók.
(7) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni.
(8) Azoknak az átruházott hatásköröknek a jegyzékét, melyek nem a jelen rendeletben kerültek megállapításra, a 3. melléklet tartalmazza. Nem a jelen rendeletben található, átruházott hatáskört érintő rendelet-módosítás vagy új rendelet megalkotása esetén egyidejűleg jelen rendelet 3. mellékletére vonatkozó módosítást is elő kell terjeszteni, úgy, hogy a rendeletek ugyanabban az időpontban lépjenek hatályba. Amennyiben lehetséges, jelen rendelet mellékletének és az átruházott hatáskört szabályozó más önkormányzati rendeletnek a módosítását egy módosító rendeletben kell előterjeszteni.
(9) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1-2. mellékletek tartalmazzák.
(10) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók.
A képviselő-testület működése
5. A képviselő-testület tagjai
7. § A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
6. A képviselő-testület ciklusprogramja (gazdasági programja)
8. § (1) A képviselő-testület az egy-egy ciklusra vonatkozó – a polgármester által előzetesen egyeztetett és előterjesztett javaslat alapján elfogadott – programjában (ciklusprogram vagy gazdasági program) meghatározza, hogy munkájában milyen célok, feladatok, fejlesztések megvalósítását tekinti kiemelt feladatának.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116. § (1)-(5) alapján fogadja el vagy vizsgálja felül.
7. A képviselő-testület munkaterve
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. A képviselő-testület évente július 1-jétől augusztus 31-ig munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.
(2) A munkaterv elkészítéséért - a képviselők, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, valamint az intézményvezetők véleményének, javaslatának kikérését követően - a polgármester felelős.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések várható időpontját (hónap, nap megjelöléssel),
b) a napirendek címét,
c) az előterjesztő nevét,
d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét,
e) azoknak a megjelölését, akikkel az előkészítő az előkészítés során köteles egyeztetni,
f) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják,
g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét,
h) a közmeghallgatás időpontját.
(4) A munkaterv tervezetét a megelőző év utolsó rendes testületi ülésén a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(5) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.
8. A képviselő-testület ülései
10. § (1) A képviselő-testület üléseinek típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés, valamint
d) közmeghallgatás.
(2) A képviselő-testület üléseit – a képviselő-testület eltérő döntése hiányában – az önkormányzat székhelyén tartja.
9. A képviselő-testület alakuló ülése
11. § A képviselő-testület az alakuló ülését az Mötv. 43. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint tartja meg. Az alakuló ülés napirendi pontjait az Mötv. 43. § (3) bekezdése sorolja fel.
10. A képviselő-testület rendes ülése
12. § Rendes ülés az a képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontra összehívott ülés, amelynek előkészítésére, összehívására a 16. §-ban meghatározottak szerint kerül sor, valamint az Mötv. 54. §-a alapján évenként kötelezően megtartandó közmeghallgatás.
13. § (1) A képviselő-testület munkaterve alapján a munkatervben meghatározott napon 15 órától legkésőbb 21 óráig tartja az üléseit.
(2) Amennyiben a képviselő-testület az elfogadott napirendeket az adott ülés végéig nem tárgyalja meg, az ülés vezetője az ülést követő nyolc napon belüli időpontra kijelöli az ülés folytatásának napját.
11. A képviselő-testület rendkívüli ülése
14. § (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés.
(2) Az Mötv. 44. §-a alapján a képviselő-testület ülését össze kell hívni a képviselők legalább egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, vagy a kormányhivatal vezetőjének a polgármesterhez írásban benyújtott indítványára, amely alapján a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles a rendkívüli ülést összehívni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának alapos indokát.
(3) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell.
(4) A képviselő-testület rendkívüli ülése esetén a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell, azzal, hogy a rendkívüli ülés telefonon és e-mailben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is - a 18. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére. A rendkívüli ülés összehívásáról és az előterjesztések MikroDat rendszerbe történő feltöltéséről a képviselőket telefonon vagy SMS-ben értesíteni kell. Az ülés időpontjáról és napirendjéről a meghívó honlapra történő feltöltésével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.
(5) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot – kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt – nem tárgyalhat a képviselő-testület. Állampolgári bejelentést rendkívüli ülésen is lehet tenni.
(6) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak.
(7) Ha a polgármester a (2), illetve a (6) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól.
12. A közmeghallgatás
15. § (1) A képviselő-testület évente két alkalommal közmeghallgatást tart, melyek időpontját munkatervében határozza meg.
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közmeghallgatást tarthat, amennyiben helyi adók bevezetése, nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos, vagy jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntést kell meghozni, illetve amennyiben egy döntéssel vagy annak előkészítésével kapcsolatban a helyi választásra jogosult lakosság 5%-a azt írásban kérvényezi.
(3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága, illetve a helyi választásra jogosult lakosság 5 %-a. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint a közmeghallgatáson válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, azt annak, akihez a kérdést, javaslatot intézték, 15 napon belül írásban kell megválaszolnia.
(5) Az olyan ügyet, amellyel a képviselő-testület a közmeghallgatás során nem tud érdemben foglalkozni, kiadhatja vizsgálatra a polgármesternek, a tárgy szerint érintett bizottságnak, indokolt esetben külön bizottságot hoz létre.
(6) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről a polgármester a kérdezőt, valamint indokolt esetben a lakosságot írásban tájékoztatja, és erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(7) A közmeghallgatásról szóló hirdetmény közzétételével egyidejűleg fel kell hívni a lakosság figyelmét arra, hogy kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás időpontját megelőzően írásban is eljuttathatják a polgármesteri hivatalba. Az előzetesen írásban feltett kérdésekre adott választ a kérdezőnek írásban meg kell küldeni, illetve a közmeghallgatáson szóban is ismertetni kell. A közmeghallgatáson megjelent helyi lakosok és helyben érdekelt civil szervezetek képviselői a közmeghallgatáson is tehetnek fel kérdést és a javaslattételhez is joguk van.
13. A képviselő-testület üléseinek összehívása
16. § (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirendi pont tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható.
(2) A meghívókat, valamint az írásos előterjesztéseket a testületi, illetve amennyiben az előterjesztést bizottság is tárgyalja, az előterjesztést tárgyaló első bizottsági ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az előterjesztések MikroDat rendszerbe való feltöltését kell érteni. Amennyiben a megküldés határnapján a MikroDat rendszer nem üzemel, erről a tényről a képviselőket telefonon, vagy SMS-ben tájékoztatni kell. Egyidejűleg tájékoztatni kell őket arról is, hogy a meghívóhoz és az előterjesztésekhez milyen módon juthatnak hozzá.
(3) A meghívó kiküldését követően – a sürgősségi indítvány kivételével – csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető.
(4) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a MikroDat rendszerbe történő feltöltéséről a képviselőket és a bizottsági tagokat az önkormányzati e-mail címeken keresztül értesíti.
14. Képviselői önálló indítványok
17. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet.
(2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél – legkésőbb a 16. § (2) bekezdésében szereplő időpontig – kell elektronikusan (e-mail útján) írásban beterjeszteni.
(3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(4) A képviselő az önálló képviselői indítvány elkészítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.
15. Sürgősségi indítvány
18. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását.
(2) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést írásban kell benyújtani, tartalma tekintetében a 34. §-ban meghatározottak irányadók azzal, hogy tartalmaznia kell a sürgősség indokolását is.
(3) A sürgősséggel beterjesztett előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb az ülést 48 órával megelőzően. A polgármester sürgősségi indítványt különösen indokolt esetben az ülést megelőző 1 órával írásban vagy legkésőbb az ülésen szóban is benyújthat.
(4) Pénzügyi tartalmú, a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztéseket csak a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tárgyalását követően terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(5) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt.
16. A képviselő-testület ülésére meghívottak
19. § (1) A polgármester a lakosságot a képviselő-testület ülésének összehívásáról a város hivatalos honlapján keresztül értesíti
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt és az aljegyzőt,
c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes önkormányzati intézmény vezetőjét,
d) a napirendi pont tárgya szerint illetékes hivatal belső szervezeti egységek vezetőit, szükség esetén az előkészítésben résztvevő ügyintézőt,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
f) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait,
g) a Kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervezeti egységének vezetőjét,
h) az egyéni választókörzetben megválasztott országgyűlési képviselőjét,
i) a járási hivatal vezetőjét,
j) a város körzeti megbízottját,
k) a város díszpolgárait, a Biatorbágy Városért Életműdíj és annak elődje, a Biatorbágy Nagyközségért Életműdíj díjazottjait,
l) azon személyeket, akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és az ülés vezetője a meghívásukat indokoltnak tartja.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt meghívottak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját elektronikus úton kell megküldeni, és tájékoztatni kell őket arról, hogy az előterjesztéseket hol érhetik el.
(4) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében.
(5) Az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik a Biatorbágyon működő, illetve mindazon civil szervezetekkel, amelyeknek a tevékenysége Biatorbágyra is kiterjed, továbbá együttműködik az egyházakkal, felekezetekkel.
(6) Egy vagy több civil szervezetet konkrétan érintő napirendek tárgyalása során az érintetteket tanácskozási jog illeti meg, részükre a meghívót, illetve az őket érintő napirendi pont anyagának elérhetőségét közvetlenül meg kell küldeni.
17. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága
20. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A képviselő-testületi ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek a https://onkormanyzati.tv/ oldalon.
(3) A képviselő-testületi ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.
21. § (1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben,
b) zárt ülést tart az érintett kérésére az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben,
c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.
(2) Amennyiben a meghatározott ügy nyilvános tárgyalásához az érintett hozzájárulása szükséges, úgy a jelenlévő érintett személyt az ügy tárgyalásának megkezdése előtt fel kell hívni, hogy nyilatkozzon az ügy nyilvános tárgyalásához való hozzájárulásról. Ha az érintett nem nyilatkozik, vagy nyilatkozata nem egyértelmű, úgy kell tekinteni, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző.
(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt.
22. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelent állampolgárok a képviselő-testületi ülés kezdete előtt közérdekű állampolgári bejelentéseket tehetnek. Az állampolgári bejelentés ideje maximum 5 perc. Az állampolgári bejelentést követően a polgármester vagy a bejelentés címzettje(i) döntenek arról, hogy a bejelentésre szóban vagy írásban adnak választ. Az írásban nyújtott válaszokat a képviselő-testület minden tagjának el kell küldeni tájékoztató jelleggel.
(2) Az állampolgári bejelentésről vita nem indítható.
18. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai, az ülés vezetése, rendfenntartás szabályai
23. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. Mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést.
24. § (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 23. § alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője):
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja és bezárja az ülést,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét,
d) hozzászóláskor megadja, a jogszabályokban meghatározott esetekben megtagadhatja, illetve megvonhatja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
e) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.
(2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni.
(3) Az ülésvezetés szabályaitól és az ülés rendjétől való eltérés esetén a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslattal élhet.
25. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. A meghívóban nem szereplő napirendi pont csak sürgősségi indítványként tárgyalható.
(2) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról egyszerű többséggel dönt. A meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére vagy a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására az előterjesztő vagy bármely képviselő javaslatot tehet.
26. § (1) A polgármester az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal, az ülést követő 3 napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A döntéshez minősített többség szükséges. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni.
(2) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni.
(3) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni.
27. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és két ülés közötti főbb eseményekről, és az általa elvégzett főbb feladatokról.
(2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatás határozathozatalt nem igényel. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja és a végrehajtással kapcsolatban új feladatokról dönt.
(3) Az alpolgármesterek a napirendi pontok tárgyalása előtt írásbeli tájékoztatást adnak a két ülés közötti eltelt időszak főbb eseményeiről, és az általuk elvégzett főbb feladatokról.
(4) A polgármester naptári negyedévente a napirendi pontok tárgyalása után tájékoztatást ad a folyamatban lévő peres ügyekről.
(5) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt tájékoztatásokat a képviselő-testület megismeri, azokkal kapcsolatban határozatot nem hoz.
28. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Az ülés vezetője dönt arról, hogy a szólni kívánó, tanácskozási joggal nem rendelkező napirend előtt szót kaphat legfeljebb 5 perces időtartamra.
(2) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(3) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti:
a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,
b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet.
(4) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja.
29. § (1) A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltért a tárgyalt témától vagy túllépi a felszólalásra engedélyezett időkeretet. A polgármester megvonhatja a szót attól a felszólalótól, akit időkeret túllépése miatt másodszor figyelmeztet.
(2) Azt a felszólalót, aki felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt becsületét sértő kifejezést használ, a tanácskozás rendjét megszegi, a polgármester rendreutasítja. A polgármester megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során másodszor utasít rendre.
(3) Ha testületi (bizottsági) ülés során bármely felszólaló illetékességét túllépő, vagy az elvárhatótól eltérő hangnemű véleményt fogalmaz meg, azzal szemben az ügyrendi kérdésekkel foglalkozó bizottságnál bárki észrevételt tehet. A kifogásolt megnyilvánulást a bizottság megtárgyalja és állásfoglalását a képviselő-testület elé terjeszti.
30. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén rendzavarás történik, az ülésvezető a rendbontót a terem elhagyására kötelezi, ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veheti igénybe.
(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakítja.
19. Az előterjesztések rendje
31. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő indítvány, javaslat, továbbá a döntést nem igénylő tájékoztató.
(2) A képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztések – a 18. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – írásban nyújthatók be.
32. § A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés lehet:
a) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul,
b) valamely feladat elvégzéséről, szerv tevékenységéről készült beszámoló, amely határozati javaslatot tartalmaz,
c) tájékoztató jellegű előterjesztés, amely határozathozatalt nem igényel, nem tartalmaz olyan konkrét felvetést, javaslatot, ami a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát tenné szükségessé.
33. § A képviselő-testület döntésére irányuló előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a képviselők,
d) a jegyző,
e) a bizottság nevében a bizottság elnöke.
34. § (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott, (2)–(3) bekezdésben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.
(2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel,
c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást („Tisztelt képviselő-testület!”),
d) az előterjesztés érdemi szövege alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést,
e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Mötv., valamint e rendelet figyelembevételével, egyszerű vagy minősített többséget igényel,
f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után azt, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést („Az előterjesztést véleményezi:”),
g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét („Az előterjesztést készítette:”),
h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot,
i) az előzményi irat iktatószámát.
(3) Az előterjesztésnek meg kell felelnie a következő tartalmi követelményeknek:
a) az előterjesztésben röviden ismertetni kell az ügy előzményeit és a korábban hozott döntéseket, szükség esetén mellékletben csatolni kell a vonatkozó dokumentumokat,
b) az előterjesztésben be kell mutatni az ügy jogszabályi hátterét,
c) az előterjesztésnek röviden be kell mutatnia a javasolt döntés indokát,
d) a határozati javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból önállóan, az előterjesztés ismerete nélkül is megállapítható legyen, hogy miről szól a döntés, röviden a határozati javaslatban szerepelnie kell az előterjesztés tárgyának is,
e) a határozati javaslatban határidő megjelölésként a „folyamatos” és „azonnal” nem alkalmazható, helyette mindig konkrét dátumot vagy testületi ülést kell meghatározni,
f) külön határozati javaslatokat kell megfogalmazni az olyan összetett intézkedéseket igénylő ügyekben, ahol a végrehajtandó feladatok többféle szakterületet érintenek, illetve eltérő végrehajtási határidőket igényelnek,
g) a pénzügyi kihatással is járó előterjesztések esetén a határozati javaslatban szerepelnie kell a várható pénzügyi kihatásnak, illetve, hogy a költségvetés melyik sorából történik az összeg kifizetése (általános tartalék, pénzmaradvány, stb…).
(4) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik.
(5) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja.
(6) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el. Költségvetést érintő – bármilyen tárgyú – előterjesztésnél a Pénzügyi Osztály vezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, ennek a tényét – az ok pontos megjelölésével – a Pénzügyi Osztály vezetője indokolja.
35. § Amennyiben az előterjesztéseknek a MikroDat-ba történő – 16. § (2) bekezdés szerinti – feltöltését követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni:
a) Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változásokat piros színnel kell jelezni. Az előterjesztés többszöri módosítása esetén a következő változások jelzése más-más színnel történik.
b) Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változások esetén a MikroDat-ban a módosított előterjesztés jelenik meg, az eredeti előterjesztés mellékletben kerül feltöltésre, annak címében utalni kell arra, hogy az eredeti vagy valamely bizottság által már tárgyalt előterjesztésről van szó.
c) Mellékletben történő módosítás esetén a változásokat az a) pont szerint kell a mellékletben jelezni. A módosított mellékletet és az eredeti mellékletet is az előterjesztés mellékletei között szerepeltetni kell.
d) Az előterjesztés vagy a melléklet módosítása, illetve új melléklet feltöltése esetén az előterjesztés elején piros színnel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen változás történt és a változás dátumát is rögzíteni kell.
20. Az interpelláció és a kérdés
36. § (1) Az önkormányzati képviselő a rendes testületi ülésen felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez.
(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 5. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(3) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a képviselő-testület vita nélkül, határozathozatal mellőzésével, egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben a választ elfogadja. Amennyiben a testület a választ elutasítja, alakszerű határozatában elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő részt vehet.
(5) Ha az interpellációra írásban adnak választ, arról a képviselő-testületet – 15 napon belül – írásban tájékoztatni kell, legkésőbb a következő ülésen.
37. § (1) A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet.
(2) A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban.
(3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek.
(4) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra.
21. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok
38. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti kérdés, hozzászólás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) a napirendhez kapcsolódó kérdés, hozzászólás.
39. § (1) A napirend előtti kérdésre és hozzászólásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A kérdés, hozzászólás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének.
(2) Amennyiben az ülés vezetője a kérdés, hozzászólás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról – a képviselő kérésére – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(3) A napirend előtti kérdés, hozzászólás az első hivatalos nyilvános ülési napirend előtt adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A kérdéshez, hozzászóláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc.
(4) A napirend előtti kérdés, hozzászólás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható.
40. § (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről – amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót.
(3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen:
a) napirendi pont felvétele, levétele,
b) napirendi pont elnapolása,
c) az ülés nyilvános, illetve zárt jellege,
d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje,
e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása,
f) a vita, illetve az általános vita lezárása,
g) név szerinti szavazás kérése,
h) titkos szavazás elrendelésének kérése,
i) e rendelet szabályainak megsértése esetén ennek korrigálása.
41. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről. Az adott napirendet előkészítő bizottságok elnökei szóbeli kiegészítést tehetnek, a bizottsági jegyzőkönyvben foglaltakon túl. A szóbeli kiegészítések időkerete öt perc, melynek során törekedni kell arra, hogy az lehetőleg ne ismételje meg az írásbeli előterjesztést, csak új információkat közöljön.
(2) A kiegészítéseket követően a tanácskozási joggal részt vevők két alkalommal, alkalmanként kétperces időkeretben kérdéseket tehetnek fel az előterjesztéssel kapcsolatban.
(3) A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak.
(4) A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként három alkalommal, az elsőnél ötperces, a második és harmadik alkalommal két-két perces időkeretben.
(5) Személyes megjegyzést tehet a vita lezárása után - egy alkalommal két perc időtartamban -, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint - méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretne tisztázni.
(6) A napirendi pont előterjesztője, a polgármester és a jegyző a határozathozatalt megelőzően bármikor felszólalhat öt perc időtartamban.
22. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége
42. § (1) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség).
(2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt.
(3) Az ülésen a napirendi pont tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.
(4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell.
23. A vita lezárása, a döntéshozatal szabályai
43. § (1) Ha a tárgyalt napirendhez több felszólaló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja.
(2) A vita lezárását követően a napirend vitáját az előterjesztő öt percben összefoglalhatja. A vitában elhangzott vélemények birtokában az előterjesztőnek lehetősége van a döntési javaslat kiegészítésére, módosítására. Amennyiben a kiegészítés, módosítás új elemeket tartalmaz, ügyrendi javaslatra a vita ismételten megnyitható.
(3) Az ülés vezetője szavazás előtt minden esetben szó szerint ismerteti azt a javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást.
(4) A szavazásnál először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, kivéve, ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután kell dönteni az eredeti, vagy az ily módon kiegészített, módosított javaslatról.
(5) Szavazni csak személyesen lehet.
44. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással hozza meg döntését, szavazógéppel, vagy ennek üzemzavara esetén kézfeltartással. Szavazni csak személyesen, igen, nem vagy tartózkodó szavazat leadásával lehet.
(2) A szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg és kihirdeti a határozatot.
45. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő indítványára egyszerű többséggel dönthet név szerinti szavazás elrendeléséről. A javaslatot nem kell indokolni. Külön képviselő-testületi döntés nélkül név szerinti szavazást kell tartani a képviselők egynegyedének indítványára. Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyvben is név szerint kell rögzíteni a szavazatokat.
46. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester, illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) A titkos szavazás számítógéppel segített szavazással történik.
47. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van.
(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) az Mötv. 42. § 1. 2. 5. 6. 7. és 16. pontjában meghatározott kérdésekben,
b) az Mötv. 50. §-ában felsorolt egyéb kérdésekben,
c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához,
d) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
e) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén,
f) a polgármester és az alpolgármesterek fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
g) hitel felvételéhez,
h) a bizottság tárgyalása nélkül előterjesztés napirendre tűzéséhez,
i) vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntés meghozatalához,
j) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez,
k) titkos szavazás elrendeléséhez,
l) az interpellációra adott válasz el nem fogadása esetén lefolytatott vizsgálat eredményének elfogadásához,
m) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezésről szóló döntés meghozatalához.
48. § (1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. § (1) és (1a) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására.
(3) A képviselő-testület a döntéshozatal során a személyes érintettséget bejelenteni elmulasztó képviselő – az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok költségtérítéséről, tiszteletdíjáról, a működési feltételek biztosításáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint megállapított – tiszteletdíját legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
24. A képviselő-testület döntései
49. § (1) A képviselő-testület döntése rendelet vagy határozat. A határozat egyedi vagy normatív határozat lehet.
(2) Közbenső döntésnek minősül a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása tárgyában hozott döntés.
25. A határozat
50. § (1) Határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott – az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó – döntés.
(2) A határozatban a képviselő-testület
a) elfogadja a javaslatot,
b) elutasítja a javaslatot.
(3) A határozat tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket,
c) a végrehajtás határidejét, felelősét,
d) a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat.
(4) Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben a polgármester, a bizottság, a jegyző, illetve a társulás által hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen az (5) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak.
(5) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül.
51. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét (Pl.: „Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (I. 20.) határozata a képviselő-testület 2015. évi munkatervéről”)
(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A jegyző elkészítteti a határozatok kivonatát, melyet meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, valamint a határozattal érintetteknek. A bizottsági ülés határozatsorát meg kell küldeni valamennyi bizottsági elnöknek.
(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
52. § (1) A képviselő-testület normatív határozatban szabályozza a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni. A közzétételről a jegyző gondoskodik, a határozat elfogadását követő 3 munkanapon belül.
26. Rendeletalkotás
53. § (1) Feladatkörében eljárva a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkothat.
(2) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik a képviselő-testület tagjai, bizottságai, a polgármester, a jegyző. A rendeletalkotás kezdeményezője javaslatot tehet a rendelet (3) bekezdés szerinti kétfordulós tárgyalására.
(3) A nagy jelentőségű, részletes egyeztetést igénylő rendelet-tervezetek – így különösen a költségvetésről szóló, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló, stb... – két fordulóban is tárgyalhatók. Az első fordulóban a szabályozás fő elvei, koncepcionális kérdései, a második fordulóban a részletes szabályokat tartalmazó rendelet-tervezet tárgyalására kerül sor.
(4) A rendelettervezet a polgármesternél írásban nyújtható be, melyhez indokolást kell csatolni. Az indokolásban be kell mutatni azokat a társadalmi, szakmai és gazdasági körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségesség teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait, illetve a szabályozás várható hatásait.
(5) Rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálat elvégzésével fel kell mérni a szabályozás várható következményeit. A rendelettervezet készítője az előzetes hatásvizsgálatot a jogalkotásról szóló törvényben foglaltak szerint köteles elvégezni és azt az előterjesztéshez csatolni vagy az előterjesztésben szerepeltetni.
(6) A rendelettervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottságok megtárgyalják.
(7) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendeletek megjelölésére a jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A polgármesteri hivatal a bizottsági üléseket követően a bizottságok javaslatát tartalmazó rendelet-tervezeteket, valamint a polgármester által elfogadásra javasolt rendelet-tervezetet írásba foglalja. A rendelet-tervezeteket a testületi ülést legalább 24 órával megelőzően fel kell tölteni a MikroDat-ba.
(9) A testületi ülésen bármely képviselő módosító indítványként javasolhatja, hogy a polgármesteri javaslatban ismertetett rendelet-tervezet helyett valamelyik bizottság által javasolt, a (8) bekezdés szerint írásba foglalt rendelet-tervezetről szavazzon a képviselő-testület.
(10) A képviselő a testületi ülést megelőző napon 12 óráig írásban javaslatot tehet a rendelet- módosítás – az eredeti előterjesztésben, valamint a bizottsági javaslatokban szereplőtől eltérő – szövegére. A javaslatot a polgármesterhez kell eljuttatni, a javaslatot a polgármesteri hivatal jogszabály-szerkesztési és törvényességi szempontból megvizsgálja. A képviselő az ülésen kérheti, hogy az általa tett javaslatról – mint módosító javaslatról – szavazzon a testület.
27. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága, az önkormányzati rendeletek kihirdetése
54. § (1) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A rendeleteket 15 napra kell kifüggeszteni. A rendeleteket a kifüggesztéssel együtt a honlapon is meg kell jelentetni.
(2) A normatív határozatokat az (1) bekezdésben meghatározott módon közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a lakosságot a honlap útján is tájékoztatni kell, továbbá a helyi nyomtatott és elektronikus médiában történő megjelenésre is lehetőséget kell biztosítani.
28. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve
55. § (1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik.
(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottak az irányadóak. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett esetleges intézkedéseit,
b) az elhangzott közérdekű kérdést,
c) a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ,
d) a szóban elhangzott tájékoztatók, illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét,
e) a határozathozatal módját,
f) az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén,
g) az ülés bezárásának időpontját.
(3) A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletei az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül:
a) meghívó,
b) jelenléti ív,
c) a képviselők által benyújtott írásos felszólalások,
d) a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések,
e) a manuálisan lebonyolított titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
f) név szerinti szavazásnál készült névsor,
g) a képviselő-testület által elfogadott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan,
h) a képviselő-testület zárt üléséről készült jegyzőkönyv.
(4) A jegyzőkönyv két példányban készül. A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A zárt ülés kivételével a jegyzőkönyvet és az előterjesztéseket
a) a képviselő-testület honlapján közzé kell tenni;
b) a választópolgárok ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatalban megtekinthetik.
(6) A jegyzőkönyvet az Mötv. 52. § (2) bekezdésében, valamint a 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell megküldeni a kormányhivatalnak.
A települési képviselő jogai és kötelezettségei
29. A települési képviselő jogai
56. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl:
a) kezdeményezheti a hatáskör-átruházás visszavonását,
b) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel,
c) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti,
d) javaslatot tehet az ülés vezetője részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre,
e) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban,
f) képviselői vagy választókerületi fórumot hívhat össze, melyről a polgármestert értesíti,
g) jogosult a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett számlával igazolt, szükséges költségeinek megtérítésére.
(2) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét az önkormányzati képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
30. A települési képviselő kötelességei
57. § (1) A képviselő – az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon kívül – köteles:
a) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,
b) részt venni a képviselő-testület ülésein és munkájában,
c) a napirendek tárgyalására felkészülni,
d) akadályoztatását az ülést megelőzően az ülés vezetője részére bejelenteni,
e) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot, valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni,
f) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni,
g) személyes érintettségét bejelenteni,
h) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, és e tevékenysége során Biatorbágy jó hírnevét szolgálni.
(2) A képviselő az (1) bekezdés b) – c) pontjaiban meghatározott kötelezettségei teljesítéséhez a polgármesteren keresztül igényelheti a hivatal szakmai segítségét.
A tanácsnokok
31. A tanácsnokok megbízatása, feladatai
58. § (1) A képviselő-testület a képviselő-testület megbízatásának időtartamára
a) környezetvédelmi és
b) külterületekért felelős tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) felmentéssel.
(3) A tanácsnokok tevékenységi körét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A tanácsnok írásban véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, ebben a körben előterjesztést készíthet.
(5) A tanácsnok a polgármester megbízása alapján - feladatkörében eljárva - képviselheti az önkormányzatot, a polgármester útján a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörébe tartozó ügyben felvilágosítást és közreműködést kérhet, véleményezheti a feladatkörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket, figyelemmel kísérheti a feladatkörével összefüggő képviselő-testületi döntések végrehajtását.
(6) A tanácsnokok minden negyedév végén megtartott képviselő- testületi ülésen a napirendi pontok tárgyalása előtt tájékoztatást adnak az utolsó tájékoztatás óta eltelt időszak eseményeiről, elvégzett feladatairól.
(7) A tanácsnok tiszteletdíját és költségtérítését külön önkormányzati rendelet szabályozza.
32. Önkormányzati kommunikációs tanácsadó
59. § (1) A képviselő-testület lakossági és intézményi kommunikációjának koordinációjára 1 fő önkormányzati kommunikációs tanácsadó munkakört biztosít.
(2) Az önkormányzati kommunikációs tanácsadót a polgármester nevezi ki.
A képviselő-testület bizottságai
33. A bizottság jogállása
60. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, és ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható -, egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szervek.
(2) A képviselő-testület az Mötv. 57. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően állandó bizottságokat hoz létre.
(3) A képviselő-testület határozatával az Mötv. 57. § (3) bekezdésében foglalt ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
61. § (1) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított, továbbá a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.
(2) Amennyiben a bizottság olyan kérdést kíván napirendjére felvenni, amely nem érinti az e rendelet mellékletében meghatározott feladat-és hatáskörét, erre a jegyző köteles a polgármesternek és a bizottság elnökének a figyelmét felhívni.
(3) A bizottsági ülés időtartama nem haladhatja meg a 6 órát.
(4) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottsági ülésről készített jegyzőkönyv tartalmára – az e Fejezetben és az Mötv. 60. §-ában meghatározott kivételekkel – a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
34. Az állandó bizottságok
62. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
b) Városfejlesztési Bizottság
c) Közjóléti Bizottság.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott bizottság tagjainak száma 5 fő, a b) pontban meghatározott bizottság tagjainak száma 7 fő. A bizottság tagjainak több, mint a felét a képviselő-testületi tagok közül kell választani.
(3) A bizottság elnökét és alelnökét a képviselő-testület választja meg. A bizottság ülését az elnök távolléte esetén az alelnök hívja össze és vezeti.
(4) A bizottságok feladat-és hatáskörét, valamint az átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre, e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) Kivételesen a képviselő-testület olyan napirendeket is megtárgyalhat, amelyeket előzetesen az illetékes bizottság a (3) bekezdésben és az 1. mellékletben foglaltaktól eltérően nem véleményezett. Ilyen kivételes esetnek tekintendő, amikor a bizottság ülését két egymást követő időpontra határozatképtelenség miatt nem lehetett összehívni.
(6) Az állandó bizottság tagja tanácskozási joggal részt vehetnek bármely más állandó bizottság ülésén.
63. § Az állandó bizottság általános feladatai:
a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásáról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket,
c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
e) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
f) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben.
64. § Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatokat, az Mötv. 37. § (3) bekezdés szerint az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés vizsgálatát, valamint az Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt lemondó nyilatkozat befogadását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi.
35. Ideiglenes bizottságok
65. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására, ügy vitelére, vagy kivizsgálására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság létszámát, részletes feladatait az ideiglenes bizottság létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig az ideiglenes bizottság elnöke.
(4) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó szabályok az irányadók.
66. § Ideiglenes bizottság különösen a következő feladatok ellátására hozható létre:
a) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
b) egyes önkormányzati rendeletek, határozatok előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
c) társulási megállapodások előkészítése,
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
36. A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje
67. § (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, illetve visszahívására – írásbeli indoklással – a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek.
(3) Állandó bizottság elnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.
(4) Amennyiben a bizottság tagja az éves bizottsági ülések számának legalább felén nem vett részt, úgy a bizottság elnöke a bizottság egyetértésével javaslatot tehet a képviselő-testületnek a bizottságból történő visszahívásra.
(5) A bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíját és egyéb juttatásait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
68. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület munkaterve és az ez alapján összeállított saját munkatervük szerint tartják. A munkatervben szereplő rendes üléseken kívül a bizottság rendkívüli ülést tarthat.
(2) A munkaterv elkészítéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
(3) A bizottság - a bizottság elnökének előterjesztése alapján – a képviselő-testület munkatervének elfogadását követő ülésén fogadja el munkatervét.
(4) A bizottságok ülései az alábbiak szerint kerülnek megtartásra:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság a képviselői-testületi ülés hetében hétfői napon, 16:00 órai kezdettel
b) Városfejlesztési Bizottság a képviselői-testületi ülést megelőző héten csütörtöki napon, 15:00 órai kezdettel
c) Közjóléti Bizottság a képviselői-testületi ülést megelőző héten szerdai napon, 15:00 órai kezdettel
69. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. Mindkettőjük akadályoztatása esetén az elnöki teendőket a bizottság elnöke által kijelölt személy látja el.
(2) A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester, vagy három bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
70. § (1) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani.
(2) Több, az adott tárgykörben hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke megállapodhat a napirend együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(3) Együttes ülés esetén a bizottsági elnökök az ülés vezetése céljából maguk közül levezető elnököt választanak. Az ülés során valamennyi bizottság elnöke a saját bizottsága vonatkozásában megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megadja a szót a bizottság tagjainak, felteszi szavazásra a határozati javaslatot. A határozati javaslatokról a bizottságok külön-külön szavaznak. Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi érintett bizottság elnöke és jegyzőkönyv-hitelesítője aláír.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, valamint a polgármesteri hivatal adott napirend szerint illetékes osztályának vezetője, előadója.
(5) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőket, illetve szakcégek szolgáltatásait is igénybe veheti, amennyiben ehhez a képviselő-testület előzetes jóváhagyását megszerezte.
71. § (1) A bizottság a feladat és hatáskörébe tartozó kérdésekben – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – egyszerű többséggel határozatot hoz. A határozat megjelölése tartalmazza a bizottság megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét (Pl.: „Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testülete Közjóléti Bizottságának …/2025. (II. 25.) határozata a Közjóléti Bizottság 2025. évi munkatervéről”)
(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntéshez minősített többségű szavazat szükséges. A bizottság átruházott hatáskörben hozott határozatában egyértelműen meg kell jelölni a hatáskör gyakorlására felhatalmazó rendelkezést.
(3) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság saját és átruházott hatáskörében hozott döntései intézkedésükben kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt azonban a képviselő-testület ülésén is képviselni lehet.
(4) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az alelnök, mindkettőjük távollátában az elnök által megbízott személy.
(5) A bizottság határozatai – a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével – csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget.
(6) A bizottság ülései nyilvánosak, a bizottság zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tart, illetve tarthat.
(7) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatról a bizottság vita nélkül, minősített többségű szavazattal dönt.
(8) A bizottságok javaslatait, állásfoglalásait a bizottságok elnökei vagy az általuk megbízott személy terjeszti a képviselő-testület elé.
(9) A bizottsági ülésén a bizottság elnöke a szavazásra feltett kérdést minden esetben pontosan, szó szerint fogalmazza meg a jegyzőkönyv számára.
72. § (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé jegyzőkönyvvezetőt jelöl ki.
(2) A bizottságok üléseiről egyszerűsített jegyzőkönyvek készülnek, melyek tartalmazzák a hozzászólások lényegi elemeit, rövid összefoglalóját, valamint bármelyik bizottsági tag szó szerinti jegyzőkönyvezés kérésének kitételét is. A bizottságok üléseiről hangfelvételt kell készíteni.
(3) A Polgármesteri Hivatal feladata:
a) javaslatok kidolgozása a bizottság munkatervéhez,
b) információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében,
c) az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása,
d) a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése és elérhetővé tétele a MikroDat-on.
(4) A jegyzőkönyvvezető a bizottsági jegyzőkönyv határozatait tartalmazó kivonatát, valamint a bizottság üléséről készült hangfelvételt a bizottsági ülést követő nap munkaidejének végéig elektronikus úton megküldi a bizottság elnöke számára.
(5) A bizottság elnöke a bizottság határozatait a munkaterv szerint megtartott bizottsági ülések tekintetében a bizottsági ülést követő második munkanapon, délelőtt 09:00 óráig kiadmányozza.
(6) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 1 példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A bizottság a jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről dönthet esetenként, az ülés kezdetén hozott határozatával vagy általános érvényű határozattal is kijelölheti a jegyzőkönyvet aláíró bizottsági tagot.
(7) A bizottsági döntéshozatalból történő kizárásra az Mötv. 49. §-ának és e rendelet 40. §-ának a rendelkezéseit kell alkalmazni.
A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző és az aljegyző
37. A polgármester
73. § (1) A polgármester tevékenységét főállásban látja el. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napján keletkezik.
(2) A polgármester a képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője.
74. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon kívül
a) képviseli az önkormányzatot, biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) képviseli a képviselő-testületet, e feladatkörében aláírja a képviselő-testület által, illetve átruházott hatáskörben elfogadott szövegezésű szerződéseket,
c) rendszeres fogadóórát tart az általa előre meghirdetett helyszínen és időpontban,
d) segíti a képviselők munkáját, biztosítja a bizottságok jogainak és kötelességeinek érvényesülését,
e) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, helyben működő társadalmi szervezetekkel,
f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
g) kapcsolatot tart más szervekkel, különösen a környező települések önkormányzataival,
h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait a képviselő-testület együttműködésével és egyetértésével, tárgyalásairól tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésén,
i) önkormányzati ügyekben kapcsolatot tart a médiával, hírközlő szervekkel,
j) az önkormányzat működésével összefüggésben:
ja) információkkal segíti a képviselők munkáját,
jb) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
jc) elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
jd) kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát,
je) gyakorolja a képviselő-testület által rá átruházott hatásköröket.
k) a bizottságok működésével kapcsolatban:
ka) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
kb) az Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását,
l) meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához egyetértése szükséges.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
75. § A képviselő-testület határozatával a polgármester részére jutalmat állapíthat meg meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. A jutalom megállapítására a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tehet javaslatot a képviselő-testületnek.
38. Az alpolgármesterek
76. § A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott célból két főállású foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ.
39. A jegyző
77. § A polgármester határozatlan időre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfelelő jegyzőt nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.
78. § A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl
a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
aa) elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét,
ab) közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében,
ac) gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről,
ad) gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról,
ae) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésén,
af) a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet,
ag) köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel,
ah) a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről,
b) vezeti a polgármesteri hivatalt.
40. Az aljegyző
79. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
80. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a polgármesteri hivatalban kiadott normatív utasítások szerint, az azokban kijelölt, jegyzői képesítéssel rendelkező köztisztviselő látja el.
A képviselő-testület hivatala
41. A képviselő-testület hivatala
81. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Biatorbágyi Polgármesteri Hivatal.
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a.
42. Polgármesteri Hivatal szervezeti-és működési szabályzata
82. § A Polgármesteri Hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat a Polgármesteri Hivatal szervezeti- és működési szabályzata tartalmazza.
Lakossági fórumok, helyi népszavazás és népi kezdeményezés
43. Lakossági fórumok rendje
83. § A képviselő-testület feladatai ellátása körében a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgáló fórumok az alábbiak:
a) képviselői fogadóóra,
b) képviselői fórum,
c) lakossági fórum.
84. § (1) A képviselői fogadóórán a képviselő rendszeres jelleggel fogadja és meghallgatja a választópolgárokat.
(2) A képviselő által összehívott és vezetett képviselői fórumon a képviselő alkalmi jelleggel tájékoztatja választópolgárait az önkormányzat feladatairól, a feladatok ellátásáról, saját tevékenységéről.
85. § (1) A polgármester lakossági fórumot hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében.
(2) A polgármester által összehívott és vezetett lakossági fórumon a polgármester tájékoztatja a választópolgárokat valamely fontosabb önkormányzati döntésről, intézkedésről, tervről, fejlesztésről, tervezett rendeletről.
(3) A képviselői fórum és a lakossági fórum helyszínét és időpontját legalább 5 nappal korábban közzé kell tenni a város hivatalos honlapján, és arról a képviselő-testület és a bizottságok tagjait értesíteni kell.
44. A helyi népszavazás
86. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát.
Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai
45. Az önkormányzat bel-és külföldi kapcsolatai
87. § Biatorbágy Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot létesített és tart fenn a következő településekkel:
a) Herbrechtingen (Németország) – megállapodás megkötésének dátuma: 1989
b) Gyergyóremete (Románia) – megállapodás megkötésének dátuma: 2001
c) Kiti (Ciprus) – megállapodás megkötésének dátuma: 2004
d) Alistál (Szlovákia) – megállapodás megkötésének dátuma: 2012
e) Nagydobrony (Ukrajna) – megállapodás megkötésének dátuma: 2013
46. A partnerkapcsolat célja
88. § A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése a lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat – lehetőség szerint anyagilag is – támogatja és elősegíti az intézményei, valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat.
A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés részletes szabályai
47. A nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés
89. § (1) Biatorbágy Város képviselő-testülete biztosítja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglalt nemzetiségi jogok érvényesülését.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, szakmai segítségnyújtással, a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásával – többek között a költségvetés előkészítésével és megalkotásával, az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, az ellenjegyzési, érvényesítési feladatok ellátásával, a nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzésével – kapcsolatos szabályokat az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megkötött közigazgatási szerződés szabályozza.
(3) Ha a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához Biatorbágy Város képviselő-testületének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzatok erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni. Ha a döntés a képviselő-testület más szervének hatáskörébe tartozik, akkor arról a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül köteles döntést hozni.
(4) A nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdésekben az előterjesztést részükre a képviselő-testület ülését megelőző lehetőleg öt nappal korábban meg kell küldeni.
(5) Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján szoros együttműködést tart fenn a nemzetiségi önkormányzatokkal. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítik.
48. Közigazgatási szerződés
90. § A nemzetiségi önkormányzattal megkötött közigazgatási szerződés alapján az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján
a) biztosítja az önkormányzati működéshez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
b) előkészíti a testületi üléseket (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
c) előkészíti a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseit, ellátja a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat;
d) ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat;
e) a nemzetiségi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátására a jegyző a Hivatalban biztosítja a vagyonnyilatkozatok őrzését;
f) a jegyző által megbízott köztisztviselő(k) a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz(nek) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi(k), amennyiben törvénysértést észlel(nek), közreműködik(/nek) a költségvetéssel és egyéb pénzügyi döntésekkel összefüggő tárgyalások során;
g) az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához helyiséget biztosít a (3) - (4) bekezdésben foglaltak szerint.
Az önkormányzat működésének gazdasági alapjai
49. Az önkormányzat költségvetése
91. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat költségvetési rendeletének tervezetét valamennyi bizottság megtárgyalja.
(3) A bizottsági üléseket olyan időpontra kell összehívni, hogy a törvényben a költségvetési rendelet elfogadására megállapított határidők betarthatóak legyenek.
(4) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni.
50. Az önkormányzat vagyona
92. § Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
93. § (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása.
(2) Új intézmény alapítására, illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások, beruházási kiadások, továbbá bevételek elemzése.
51. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
94. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése a belső ellenőrzés útján történik.
(2) A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervet a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé elfogadásra.
(3) A jegyző minden, a belső ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzés elvégzése után az ellenőrzés eredményéről a soron következő ülésén tájékoztatja a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságot.
Záró rendelkezések
95. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
96. § Hatályát veszti a Biatorbágy Város Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011.(02.25.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság
1.1. Általános feladatok
1.1.1 Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó költségvetési, pénzügyi, adóügyi, informatikai, kommunikációs és ellenőrzési ügyekben.
1.1.1. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó személyi, jogi, a képviselő-testület és bizottságai működését, a város közbiztonsági és külügyeit érintő kérdésekben.
1.1.2. Javaslatot tehet a polgármester jutalmazására vonatkozóan.
1.1.3. Ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával, kezelésével, őrzésével, ellenőrzésével és vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
1.1.4. Ellátja az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát.
1.1.5. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a pénzügyi vagyonváltozás (vagyon növekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
1.1.6. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
1.1.7. Javaslatot tesz az éves belső audit tervére és ellenőrzi és értékeli a lezárult audit eredményeit. Az auditban jelölt intézkedési terv végrehajtását ellenőrzi és értékeli.
1.1.8. Részt vesz az önkormányzat EU-s és nemzeti pályázatokon történő indulásainak pénzügyi előkészítésében.
1.1.9. Véleményezi a gazdasági társaságokban való önkormányzati részvételt célzó testületi előterjesztéseket.
1.2. A bizottság előzetes véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:
1.2.1. a költségvetési rendelet, a zárszámadási rendelet, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves, éves beszámoló tervezete,
1.2.2. az önkormányzati intézmény létrehozásáról, megszüntetéséről, társasági forma megváltoztatásáról, alapító okirat elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,
1.2.3. a vagyonhasznosítással kapcsolatos ügyek,
1.2.4. valamennyi rendelet-tervezet,
1.2.5. mindazon előterjesztések, amelyek esetében a javasolt döntésnek pénzügyi vonzata, költségvetési kihatása van, amennyiben a költségvetésben nincs rá külön előirányzat,
1.2.6. önkormányzat által megkötendő szerződések tervezete,
1.2.7. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság üzleti tervének elfogadásával kapcsolatos előterjesztések,
1.2.8. az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetőjének kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések.
1.3. Más önkormányzati rendeletben nem szereplő átruházott hatáskörei:
1.3.1. Dönt a nem biatorbágyi székhelyű egyesületek támogatási kérelméről.
1.3.2. Dönt az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok éves pénzügyi és számviteli beszámolóinak elfogadásáról.
2. Közjóléti Bizottság
2.1. Általános feladatok:
2.1.1. Javaslatot készít és véleményt nyilvánít az önkormányzati feladat- és hatáskörébe tartozó egészségügyi és szociális ügyekben, részt vesz a Szociálpolitikai Kerekasztal munkájában.
2.1.2. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít köznevelési kérdésekben, a társadalmi szervezetek által ellátott közművelődési, ifjúsági és sportügyekben, előterjeszti a pályázati kiírást és döntésre előkészíti az egyesületi pályázatok elbírálását.
2.1.3. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, az önkormányzat közművelődési-közgyűjteményi intézményei által ellátott közművelődési-közgyűjteményi kérdésekben.
2.1.4. Javaslatot készít, és véleményt nyilvánít a képviselő-testület kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladat és hatásköreiben.
2.2. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:
2.2.1. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, feladatának megállapítására és módosítására, működtetésére, költségvetésének elfogadására, alapító okiratának módosítására, sportlétesítmények építésére, korszerűsítésére, működtetésére vonatkozó előterjesztések,
2.2.2. a feladatkörébe tartozó koncepciók, tervek, programok tervezete, az azok előkészítése során készülő munkaanyagok,
2.2.3. a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, a kulturális célú civil szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatos együttműködési megállapodások megkötésére és módosítására irányuló előterjesztések,
2.2.4. a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények tekintetében a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos előterjesztések,
2.2.5. a települési szintű közösségi kulturális hagyományok ápolására, ifjúsági- és sportrendezvények, programok támogatására vonatkozó előterjesztések,
2.2.6. a feladatkörébe tartozó, önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó előterjesztések,
2.2.7. egyesületek, alapítványok támogatásának ügyeivel kapcsolatos előterjesztések,
2.2.8. a feladatkörébe tartozó intézmények szervezetét, szakmai tevékenységét érintő ügyekben készült előterjesztések,
2.2.9. a feladatkörébe tartozó ügyekben elfogadni tervezett önkormányzati rendeletek tervezete,
2.2.10. egészségügyi alap-és szakellátásokra vonatkozó szerződések megkötésével, módosításával kapcsolatos előterjesztések,
2.2.11. a feladatkörét érintő pályázatokkal kapcsolatos előterjesztések.
2.3. Más önkormányzati rendeletben nem szereplő átruházott hatáskörei
2.3.1. Jóváhagyja a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatait, szakmai programjait, éves munkaterveit, éves szakmai beszámolóit.
2.3.2. Jóváhagyja az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló beszámolót.
2.3.3. Jóváhagyja az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10.30.) Ör. számú rendelete 3. § (3) bekezdésében foglalt a polgármester átruházott hatáskörének gyakorlásáról szóló negyedéves beszámolót.
2.3.4. Dönt a Bursa Hungarica ösztöndíjak odaítéléséről.
2.3.5. Jóváhagyja a köznevelési intézmények éves tevékenységéről szóló beszámolóját, éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát, továbbképzési programját.
2.3.6. Jóváhagyja a Juhász Ferenc Művelődési Központ és a Karikó János Könyvtár szervezeti és működési szabályzatait, munkaterveit, éves tevékenységükről szóló beszámolóit.
2.3.7. Dönt a Karikó János Könyvtár és a Juhász Ferenc Művelődési Központ nyári nyitvatartási rendjéről.
2.3.8. Elbírálja az „Egyéb nem iskolai végzettségek támogatása” tárgyában kiírt pályázatra benyújtott pályázatokat, az azok beérkezését követő első bizottsági ülésen.
2.3.9. Dönt az Egészséges Biatorbágyért Program elfogadásáról és a keretösszeg felosztásáról.
2.3.10. Elbírálja az Ifjúsági Tehetséggondozási Alap c. pályázatra benyújtott pályázatokat.
3. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
3.1. Általános feladatok
3.1.1. Javaslatot készít és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó vagyongazdálkodási ügyekben.
3.1.1. Javaslatot készít és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó mindennapos és távlati terület- és településfejlesztési, rendezési, beruházási, vagyongazdálkodási és egyéb fejlesztési tervek ügyében.
3.1.2. Javaslatot készít és véleményt nyilvánít az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó mezőgazdasági, köztisztasági, a természeti környezettel kapcsolatos környezetvédelmi ügyekben.
3.1.3. Ellenőrzi az éves karbantartási terv végrehajtását.
3.2. A bizottság véleményével a képviselő-testület elé terjeszthető előterjesztések:
3.2.1. a feladatkörét érintő programok, koncepciók és tervek előkészítésével, elfogadásával és módosításával összefüggő előterjesztések,
3.2.2. a feladatkörét érintő pályázatokkal kapcsolatos előterjesztések,
3.2.3. a várost érintő fejlesztések, beruházások ügyeivel kapcsolatos előterjesztések,
3.2.4. az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítésére irányuló előterjesztések,
3.2.5. az ingatlanok tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos előterjesztések,
3.2.6. a beruházási és fejlesztési feladatok helyzetéről a képviselő-testület részére készülő beszámoló,
3.2.7. a feladatkörét érintő ügyekben elfogadni tervezett önkormányzati rendeletek tervezete,
3.2.8. a közösségi közlekedést érintő ügyek,
3.3. Más önkormányzati rendeletekben nem szereplő átruházott hatásköreiDönt az éves karbantartási keretösszeg felhasználásáról.
2. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. A jegyző javaslatára meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét.
2. A szociális törvény hatálya alá nem tartozó együttműködési megállapodásokat, feladatellátási szerződéseket módosítja, amennyiben a szerződésmódosítás elmaradása esetén a feladatellátás folyamatossága kerülne veszélybe.
3. Dönt az óvodák nyári zárva tartásáról.
4. Dönt a bölcsőde nyári zárva tartásáról.
5. Dönt az önkormányzati delegáció tagjairól.
6. A jegyző javaslatára igazgatási szünetet rendel el a Polgármesteri Hivatalban.
7. Dönt a közút vagy közterület használatával, az azokon végzett beruházásokkal kapcsolatos eljárásokban tulajdonosi hozzájárulás megadásáról.
8. Meghozza a költségvetésben szereplő beruházások, felújítások, fejlesztések megvalósítása érdekében szükséges döntéseket.
9. Eltérő rendelkezés hiányában meghozza a költségvetésben nem szereplő beruházásokkal, felújításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos előzetes, előkészítő döntéseket (pl. ajánlatkérési felhívások).
10. Dönt a költségvetésben szereplő, a Képviselő-testület által eldöntött beruházásokhoz, fejlesztésekhez, felújításokhoz kapcsolódó forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérdésekben.
11. Meghozza a közbeszerzési eljárás során szükséges közbenső döntéseket (döntés az érvényes és érvénytelen ajánlatokról, igazolások benyújtására való felkérés), valamint dönt a közbeszerzési eljárás eredményéről.
12. Dönt az utak forgalmának szabályozása, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása, üzemeltetése és eltávolítása kérdésében.
13. Dönt a Biatorbágyon működő civil szervezetek támogatására kiírt pályázattal, és a köznevelési pályázattal kapcsolatos átcsoportosítási kérelmekről.
14. Jóváhagyja az egyedi Képviselő-testületi döntésen alapuló, nem biatorbágyi székhelyű civil szervezeti, egyházi, testvérvárosi támogatások, valamint az Erkel Ferenc Kamarazenekar szakmai-pénzügyi beszámolóját.
15. A tárgyévre kötött támogatási szerződésekben rögzített megvalósítási, és amennyiben a határidő módosítása indokolja, a beszámolási határidők módosítására vonatkozó kérelmeket jóváhagyja.
16. Az egészségügyi szolgáltatók adataiban, rendelési idejében, illetve helyettesítésében bekövetkezett változások esetén módosítja a feladat-ellátási szerződéseket.
17. Dönt az ifjúság támogatására kiírt pályázatokkal kapcsolatos átcsoportosítási kérelmekről.
18. Dönt a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott átruházott hatáskörökben, átcsoportosítási kérelmekben.
3. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügy és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök
|
Önkormányzati rendelet |
Átruházott hatáskör |
|
1.1. a gépjármű várakozóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló 6/2007. (05.03.) önkormányzati rendelet |
1.1. A megváltási díj befizetésére részletfizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása. (6. § (4) bek.) |
2. Közjóléti Bizottságra átruházott hatáskörök
|
Önkormányzati rendelet |
Átruházott hatáskör |
|
2.1. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2012. (X.26.) |
2.1. Lakáscélú helyi támogatásokkal kapcsolatos elsőfokú hatáskörét a testület a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságra ruházza át |
|
2.2. A pedagógusok támogatását szolgáló önkormányzati ösztöndíjrendszerről szóló rendelet megalkotásáról |
2.2. A jogosultságot megállapító határozatot a bizottság hozza meg, elbírálja a pályázatokat. (5. § (2), (5), (6) bek.) |
3. Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök
|
Önkormányzati rendelet |
Átruházott hatáskör |
|
3.1. a gépjármű várakozóhelyek kialakításáról és megváltásáról szóló 6/2007. (05.03.) önkormányzati rendelet |
3.1.Megváltás összegének határozattal történő megállapítása. (6. § (2) bek.) |
|
3.2. az Összefogás Építési Alapból igényelhető támogatásról szóló 6/2018. (III.30.) önkormányzati rendelet |
3.2. A pályázatok tartalmáról, kiírásáról, elbírálásáról, támogatottságáról a képviselő-testület településfejlesztéssel foglalkozó bizottsága dönt. |
4. Polgármesterre átruházott hatáskörök
|
Önkormányzati rendelet |
Átruházott hatáskör |
|
4.1. a közterületek használatáról és a reklámhordozók elhelyezéséről szóló 7/2015. (V.8.) önkormányzati rendelet |
4.1.a közterület-használati hozzájárulás elbírálásáról, a használat időtartamáról és feltételeiről a polgármester dönt (19. §) |
|
4.2. az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 21/2012. (XI.14.) rendelet |
4.2. a polgármester dönt a 63. §-ban felsorolt kérdésekben |
|
4.3. a 12 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek helyi közútra történő behajtásához szükséges közútkezelői hozzájárulás kiadásáról szóló 5/2007. (05. 03.) önkormányzati rendelet |
4.3. a közútkezelői hozzájárulást a polgármester adja ki (2. § (1) bek. |
|
4.4. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10.30.) önkormányzati rendelet |
4.4. a szociális feladat-és hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át (3. § (2) bek.) |
|
4.5. az egyes gyermekjóléti ellátásokról szóló 8/2009. (10.30.) önkormányzati rendelet |
4.5.1. dönt a méltányossági alapon történő elbírálás során a rendeletben meghatározott jövedelemhatártól történő eltérésről (3. § (8) bek.) |
|
4.6. a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 9/2009. (10.30.) önkormányzati rendelet |
4.6.1. a személyi térítési díj elengedéséről a polgármester dönt (9. § (5) bek.) |
|
4.7. a „Biatorbágy” névhasználat szabályairól, valamint Biatorbágy Város címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló 11/2012. (IV.27.) önkormányzati rendelet |
4.7. az engedély megadása, elutasítása, vagy valamely feltételhez kötése, az ideiglenes vagy alkalomra történő engedélyezése, felfüggesztése, illetve az érdemtelenség megállapítása és emiatt az engedély visszavonása kérdésében a polgármester dönt (6. § (1) bek.) |
|
4.8. az önkormányzat saját halottjává nyilvánítás szabályairól szóló 8/2013. (IV.26.) önkormányzati rendelet |
4.8. az önkormányzat saját halottjává nyilvánításról a polgármester dönt (3. § (2) bek.) |
|
4.9. Biatorbágy város településképe védelmének helyi szabályairól szóló 21/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet |
4.9. településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárásban, valamint településképi kötelezés tárgyában a polgármester dönt |
|
4.10. a közútkezelői hatáskörök átruházásról szóló 20/2022. (IX. 30.) önkormányzati rendelet |
4.10. közútkezelői behajtási engedélyekkel kapcsolatos hatáskör |
|
4.11. A pedagógusok támogatását szolgáló önkormányzati ösztöndíjrendszerről szóló rendelet megalkotásáról |
4.11. dönt az év közbeni kieső iskolapedagógus, oktató helyére javasolt személyekről (5. § (2) bek.) |
4. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. A környezetvédelmi tanácsnok:
a) véleményt nyilvánít a környezet- és természetvédelmet érintő kérdésekben, közreműködik ezen önkormányzati feladatok meghatározásában, előkészítésében és végrehajtásában,
b) figyelemmel kíséri a város környezet- és természetvédelmi helyzetét,
c) közreműködik a környezetkárosító tevékenységek feltárásában, környezetkímélő megoldások felkutatásában,
d) közreműködik a környezetvédelem célját szolgáló felvilágosító, tájékoztató munkában,
e) együttműködik a Városgondnokság zöldfelületekkel kapcsolatos tevékenységében,
f) kapcsolatot tart az Önkormányzati rendészettel, Városgondnoksággal és a Főkertésszel,
g) véleményezi a város környezetvédelmi helyzetéről készített tájékoztatót, beszámolót
h) javaslatot tesz az önkormányzat részére az EU-s és nemzeti hatáskörben elérhető környezetvédelmi pályázatokkal kapcsolatban
i) részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken,
j) együttműködik a polgármesteri hivatallal a környezet- és természetvédelmi hatóságokkal és szervezetekkel kapcsolatos ügyekben,
k) javaslatot készít és előkészíti az esetleges együttműködést a különböző hazai környezet- és természetvédelmi szervezetekkel, szövetségekkel, társulásokkal, melyek segítik a hatékonyabb cselekvést, tudásmegosztást.
2. A külterületekért felelős tanácsnok:
a) kapcsolatot tart a külterületen élőket képviselő civil szervezetekkel,
b) a külterületekkel kapcsolatos ügyekben szakmai egyeztetéseket bonyolít le,
c) a külterületeket érintő képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket véleményezi,
d) feltárja a fejlesztési lehetőségeket,
e) közreműködik a fejlesztési elképzelések kidolgozásában,
f) kapcsolatot tart az Önkormányzati rendészettel, Városgondnoksággal, tevékenységi körét érintő szervezetekkel,
g) részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken,h) részt vesz a tevékenységi körét érintő pályázatok kidolgozásában.
5. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. Könyvtárban történő közzététel
2. Az önkormányzat honlapján megjelenő tartalmakról
2.1. Az önkormányzat hivatalos honlapjának elérhetősége: www.biatorbagy.hu (a továbbiakban: honlap).
2.2. A honlapon az alábbi tartalmakat kell megjeleníteni:
2.2.1. a település lakosságát érintő tájékoztatók, közérdekű közlemények, meghívók, közvélemény-kutatások, egyéb információk,
2.2.2. a képviselő-testület döntései
2.2.3. a képviselő-testület és a bizottságok üléseire szóló meghívók, előterjesztések,
2.2.4. a képviselő-testületi ülések videó archívuma
2.2.5. a nemzetiségi önkormányzatok közérdekű adatai, tájékoztatói2.2.6. egyéb jogszabályokban meghatározott közérdekű tartalmak
6. melléklet a 7/2025. (IV. 25.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és- működtetés
4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
5. 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
6. 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások
7. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
8. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
9. 016030 Állampolgársági ügyek
10. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
11. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
12. 025010 Védelmi és biztonsági feladatok igazgatása és szabályozása
13. 031030 Közterület rendjének fenntartása
14. 032020 Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek
15. 041140 Területfejlesztés igazgatása
16. 041232 Start-munkaprogram - Téli közfoglalkoztatás
17. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
18. 045120 Út, autópálya építése
19. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
20. 047410 Ár-és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
21. 051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
22. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
23. 051040 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
24. 051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása
25. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
26. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
27. 064010 Közvilágítás
28. 066010 Zöldterület-kezelés
29. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
30. 072111 Háziorvosi alapellátás
31. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása
32. 072230 Járóbetegek gyógyító gondozása
33. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
34. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
35. 074032 Ifjúság- egészségügyi gondozás
36. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
37. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
38. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
39. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
40. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
41. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
42. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
43. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
44. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
45. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
46. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
47. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
48. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
49. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
50. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások