Solymár Nagyközség Képviselő-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és végrehajtási rendeletei, figyelembevételével alkotja e rendeletet. A rendelet célja, hogy egyrészt Solymár Nagyközség közigazgatási területén megőrizze a település hagyományos állattartási formáit, elősegítse azok fenntartását, másrészt fokozott figyelmet fordítson arra, hogy településünk fejlődésének ne gátja, hanem mozgatórugója legyen a hagyományok megőrzése, és biztosítva legyen településünk polgárainak békés együttélése.

1. Általános és értelmező rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Solymár Nagyközség közigazgatási területén:

1. minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében stb.) lévő ingatlanon állat él,
2. minden olyan ingatlanra, épületre, építményre, ahol kisüzemi állattartás (az Állategészségügyi szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet (a továbbiakban: Szabályzat) 1. sz. melléklet 1. sz. függelék 4. pontja szerint) folyik.

(2)  A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, állatkórházra, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, gyepmesteri telepre, állatmenhelyre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására, kedvtelésből tartott állatokat forgalmazó kereskedésre, valamint az anyanevelő és pároztató méhésztelepre.

2. §

(1)  Haszonállat: Minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok:

a) Nagytestű állat: ló, szarvasmarha, bivaly, stb. (200 kg testtömeg fölött)

b) Közepes testű állat: sertés, szamár, öszvér, juh, kecske, strucc, pulyka, stb. (15-200 kg közötti testtömeg)

c) Kistestű állat: baromfi - tyúk, kacsa, liba, galamb - és gazdasági célból tartott prémes állat - nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb. – (15 kg testtömeg alatt)

(2) Kedvtelésből tartott állat: mindazon állatok, amelyek nem tartoznak a gazdasági haszon céljából tartott állatfajok közé, amelyek a jelen rendelet előírásai szerint hobbiállatként, társállatként, az állatok szeretetéből adódóan tarthatóak, így különösen eb, macska, valamint lakásban tartható (díszhalak, díszmadarak, kistestű rágcsálók), külön jogszabály alapján védetté, vagy veszélyessé nem nyilvánított állatok.

(3) Kis létszámú állattartásnak, illetve kisüzemi állattartásnak minősül az, amely a Szabályzat 1. melléklete 1. függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el, értve ez alatt a méhészeti tevékenységet is.
(4) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, legfeljebb 2 napig az ingatlanon, illetve melléképületben tartott legfeljebb 3 db baromfi.

(5) Eb sétáltatás fogalmán közterületen az ebnek pórázon történő vezetése értendő.
(6) Eb futtatásnak minősül az ebnek póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területen.
(7) Őrző-védő eb az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve, amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

(8) Önálló életvitelt segítő kutya az az eb, amelyet erre a célra jogszabályban foglaltak szerint kiképeztek, és rendelkezik jogszabályban foglalt képesítéssel és önálló életvitelt segítő feladatot lát el.
(9) Regisztrált azonosító chip: Mikrochip, külön szabvány szerinti elektronikus azonosító rendszer^[1], mely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.
(10) Biztonságos egyedi azonosítás: Regisztrált azonosító chippel történő megjelölés. Az elektronikus azonosító rendszer (mikrochip, transzponder) meghatározott, rögzített és elektronikusan tárolt adatok ebhez való kapcsolására szolgál.
(11) Veszélyes állat: a veszélyes állatok tartásáról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú mellékletében felsorolt fajok egyedei, valamint a veszélyes állattá nyilvánított állat.

(12) Védett és fokozottan védett állat: a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§-ában meghatározott állat.

(13) Állatvédelmi oktatás: Minden olyan oktatási tevékenység, melyet hivatalosan bejegyzett állatvédelmi szervezet tart, a jegyző és az oktatási tevékenység helyéül szolgáló intézmény vezetőjének hozzájárulásával.

(14) Kóbor állat: a háziasított állatok gazdátlan egyedei.

(15) Állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ, valamint olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl.: hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok elérésére, vagy kedvtelére irányul.
(16) Közvetlen szomszéd: társasházban, vagy társasházzá nem nyilvánított sorházban, közös fallal rendelkező ikerházban, és minden ingatlanon, amely több lakóegységgel rendelkezik, a közös udvarral, és/vagy közös fallal rendelkező lakóegység lakója.
(17) Vadállat: a természetben szabadon előforduló állat.

2. Az állattartás általános szabályai

3. §

(1) Solymár Nagyközség területén haszonállat az állat-egészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával tartható.^[2]
(2) Nem tartható haszonállat a lakosság, illetve más állatok életének, egészségének, testi épségének veszélyeztetésével.

(3)^[3]  

(4) Méhcsaládok a méhészetről szóló hatályos jogszabályok előírásai szerint tarthatóak. A méhtartó köteles ezen tevékenységét Solymár Nagyközség Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének nyilvántartás végett minden év február végéig bejelenteni. Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárokat a szomszédos ingatlan határától 4 méterre, közforgalmi úttól, vasúttól 10 méterre szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkori hatályos jogszabályok az irányadók.
(5) Az állattartásra szolgáló építési engedély köteles épületeket, vagy melléképületeket jogszabályban foglaltak szerint kell elhelyezni.

(6) Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány előkészítő, tároló, trágya és trágyalégyűjtő, stb.) létesítése, kialakítása a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történhet a közegészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával.
(7) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója köteles időjárástól függően 1-3 napon belül a talajba beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell távolítani.

(8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állat-egészségügyi rendelkezéseket megtartani, és az állatok megbetegedése esetén állatorvost igénybe venni. Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének a megfelelő teret és mozgási lehetőséget.
(9) A megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az állandó kipányvázás, kikötés és korlátozás tilos. A szabadban tartott állatot védeni kell a számára kedvezőtlen időjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitől.
(10) A hazánkban nem honos, továbbá a természetvédelem alatt álló állatok tartásának engedélyezése egyedi elbírálás alapján történik, a kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, és mellékelni kell a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyét vagy hozzájárulását.

(11) A község egész területén tilos az állattartás élelmiszert előállító és értékesítő egységekben, továbbá az egészségügyi és gyermekintézmények területén, kivéve nevelési-oktatási intézmény esetében a polgármester felmentést adhat az illetékes szakhatóság hozzájárulásával, az adott intézmény vezetőjének kérésére.

(12) Állatok legeltetése a község területéhez tartozó belterületi közterületeken, árokpartokon tilos.

(13) Az állattartást meg kell tiltani, az állatot el kell kobozni, illetve az egyedi engedélyt vissza kell vonni, ha:

a) a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a szakhatósági előírásoknak,

b) engedélyhez kötött állattartás esetén az engedélyezettől eltérő fajtájú, vagy nagyobb számú állatot tart,

c) az állattartó más emberek, illetve állatok életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti,

d) az állattartó nem rendelkezik a szükséges engedéllyel.

(14) Ha az állattartás e rendelet szerint engedélyhez kötött – meglevő állat esetén – a tartási engedélyt e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül meg kell kérni.

(15) Amennyiben az állattartó költözés vagy egyéb ok miatt az állataira nem tart igényt, előzetes bejelentés alapján a költségek megtérítésével köteles az illetékes állat-egészségügyi szervvel történő elszállításáról gondoskodni.

(16) Vadállat a község közigazgatási területén nem tartható.

(17) A marhalevéllel és a lóútlevéllel összefüggésben a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről szóló 21/1996. (VII. 9.) FM rendeletben foglaltak az irányadók.
(18) Az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben foglaltak az irányadók az ENAR köteles állatfajok, valamint a lovak tartásával kapcsolatban.

(19) Állatot az állattartó úgy köteles tartani, hogy az ingatlanról felügyelet nélkül ne tudjon kijutni; bekerítetlen ingatlanon állatot tartani tilos.
(20) Kóborló, gazdátlan állatok közterületen való helyhez szoktatása és/vagy közterületen való etetése tilos.
(21) A kerttel nem rendelkező társasházi lakásokban tartható ebekről és macskákról a 3. és az 5. alcím rendelkezik

3. Az eb tartás szabályozása

4. §

(1)     ^[4]
(2) Az eb tulajdonosa a polgármesteri hivatalhoz 4 héten belül, nyilvántartásba vétel céljából köteles a szaporulatot írásban bejelenteni.

(3)     ^[5]
(4) Ebet egynél több lakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos. A közös használatú udvaron ebet tartani csak a közvetlen szomszédok, tulajdonostársak engedélyével szabad.
(5) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartásáról és a tartás engedélyezéseinek szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

(6)     ^[6]

5. §

(1) Az ebet az állattartó úgy köteles tartani, hogy az ingatlanról felügyelet nélkül kijutni, valamint kiharapni ne tudjon. Bekerítetlen ingatlanon ebet tartani tilos.

(2) Harapós, támadó eb esetén a telep, ház, lakás bejáratánál a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(3) Az eb tulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy az eb:

a) másnak anyagi kárt ne okozzon,

b) emberek és állatok testi épségét ne veszélyeztesse.

(4) Ha az eb tulajdonosa az (3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, kötelezhető a panasz okainak megszüntetésére, ennek eredménytelensége esetén el kell rendelni az ebnek az ingatlanról, lakásból, lakóházból való eltávolítását.

6. §

(1) Közterületen ebet sétáltatni a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint mindenhol lehet, kivéve, ahol tábla tiltja. A 2. sz. mellékletben felsorolt ebet csak olyan 14. életévét betöltött személy sétáltathat, aki képes annak féken tartására.
(2) Közterületre veszélyesnek minősített ebet kivinni csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni, és a szájkosarat levenni tilos. Ezen ebek felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.
(3) Közterületen történő tartózkodás esetén a veszettség elleni védőoltás beadását, hitelt érdemlően igazolni kell
(4) Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az állategészségügyi kiskönyvet a megharapott személy részére felmutatni, az ebharapás vizsgálatára jogosult állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni.

(5) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, park, lépcsőház). Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Zárt helyiségben mindennemű szennyeződést köteles eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (pl. zacskó, lapát), és azt ellenőrzés esetén bemutatni.
(6) Az állat tulajdonosa felel minden olyan kárért és eseményért, ami amiatt következik be, hogy nem megfelelő személyre bízta az állat felügyeletét.

7. §

(1) Az önálló életvitelt segítő kutya kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni

a) vendéglátó forgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe

b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre,

c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe,

d) játszótérre,

e) parkokba, zöldterületre, ahol tábla tiltja.

(2)       a)  Az 7. § (1) bekezdés b) pontjában leírt létesítményekbe, illetve területekre, amennyiben azt az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők.

            b)  Kivételt képeznek a 7. § (1) bekezdés b) pontjában leírt létesítményeknél az állatvédelmi oktatás céljából az oktatás ideje alatt tartózkodó ebek.

    8. §^[7]

    9. §^[8]

10. §

(1) A polgármesteri hivatal eb-katasztert vezet.
(2) Az állat elhullása esetén az állattartó köteles az elhullás tényét a polgármesteri hivatalba bejelenteni.

11. §

(1) Az eb tulajdonos (eb tartó) köteles a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendeletben foglaltak szerint gondoskodni a veszettség elleni védekezésről.

(2) Amennyiben a tulajdonos

a)  elmulasztja az eb kötelező oltását vagy ennek igazolását, ellene állatvédelmi eljárás indítható,

b)  az eb oltást a hivatal által meghatározott időpontig nem pótolja, az eb eltávolítását kell elrendelni.

(3) Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, köteles azt az illetékes hatósági állatorvosnak vagy a község jegyzőjének bejelenteni.
(4) Az eb tulajdonosa évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését is elvégeztetni, és ennek megtörténtét az állategészségügyi kiskönyvben feltüntetni.
(5) Aki az eb tartásra vonatkozó rendelkezéseket súlyosan vagy több esetben megszegi, annak ebét el kell kobozni és állatmenhelyen kell elhelyezni.
(6) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról, és a gyepmesteri telepre szállításáról a községi gyepmester gondoskodik.
(7) A befogott ebet – a tartás költségeinek megtérítését követően - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a gyepmester szabadon rendelkezhet.
(8) Kötelező az eb regisztrált azonosító chippel való ellátása

a)  tulajdonos váltásánál,

b)  harapás esetén,

c)  a gyepmester által befogott ebek esetében^[9].

4. Az ebek tartós egyedi azonosíthatóságának biztosításáról

12. §

(1) Minden eb tartós, biztonságos, egyedi azonosíthatóságát az eb tartó köteles regisztrált azonosító chip behelyezésével biztosítani:

     a) az eb 3 hónapos életkorának betöltése után, legkésőbb az eb 6 hónapos életkorának eléréséig,

     b) a 2011. május 1. előtt született ebek esetében legkésőbb a 2012. év során esedékes veszettség elleni védőoltás során,

     c) a 6 hónaposnál idősebb állatot, ha beültetett chippel még nem rendelkezik, az új eb tartó a tartás megkezdését (az állat hozzá kerülését) követő 30 napon belül.

(2) Amennyiben az ebet más okból (tenyésztői szervezet előírása miatt, egységes európai állatútlevél kiváltása miatt vagy egyéb okból) regisztrált azonosító chip behelyezésével korábban egyedileg már megjelölték, úgy a tulajdonos legkésőbb az eb tárgyévben esedékessé váló veszettség elleni védőoltásának beadásakor az eb regisztrált azonosító chipes megjelöléséről köteles a megbízott állatorvost tájékoztatni és a szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.
(3) A mikrochipnek ebekbe történő beültetését kizárólag a Magyar Állatorvosi Kamara által kiállított, érvényes működési engedéllyel rendelkező állatorvos végezheti.
(4)  Az állattartó a regisztrált azonosító chippel ellátott eb adatait köteles a Magyar Állatorvosi Kamara által működtetett nyilvántartó rendszerben regisztráltatni. A regisztrációt a megbízott állatorvos végzi. A regisztrálást ugyanazon eb esetében csak egyszer kell elvégezni.

13. §

(1) A település közterületein csak az e rendeletben meghatározott egyedi azonosítóval ellátott ebet lehet sétáltatni. A közterület-felügyelet ellenőrizheti, hogy a közterületen sétáltatott eb egyedi azonosítóval meg van-e jelölve.

14. §

(1) Az e rendelet alkalmazása során felmerült adatok rögzítésére, kezelésére és továbbítására a Polgármesteri Hivatal rendelkezik jogosultsággal, figyelemmel a 10. § (1) bekezdésében foglaltakra.
(2) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:

a) az eb tulajdonos adatai (név, lakcíme);

b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve;

c) az eb tartós egyedi azonosíthatóságának (mikrochip) adatai;

d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye);

e) a nyilvántartásba vétel időpontja;

f) a veszettség elleni legutóbbi védőoltás időpontja.

(3) Az adatkezelő a kezelt adatokat az alábbi feladatok ellátásához használja fel:

a) kötelező védőoltások határidőben történő elvégzésének az ellenőrzése;

b) az elkóborolt ebek azonosítása és visszajuttatása az állattartó számára;

c) a szabálysértő állattartók azonosítása;

d) állatmenhelyről való örökbefogadás előtti tájékoztatás;

e) veszettség elleni védőoltás meglétének a dokumentálása, kiemelten a kutyatámadások esetét.

(4) A személyes adatok kezelésében érintettek jogai, illetve azok érvényesítése a személyi adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglaltak szerint történik.

(5) A mikrochippel megjelölt állatok adatainak, valamint az ebek veszettség elleni védőoltására vonatkozó adatok nyilvántartása érdekében az Önkormányzat e rendeletben foglaltak szerint együttműködik a Magyar Állatorvosi Kamaráva

15. §

(1) Az ebek egyedi azonosításával kapcsolatos kötelezés a Polgármester hatáskörébe tartozik.

5. A macskatartás szabályozása

16. §

(1)     ^[10]

(2) Az érintett társasházi közösség a macskatartással kapcsolatban különös szabályokat is megállapíthat.

(3)     ^[11]

(4) A köz- és lakóépületben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, illetőleg kezelője köteles gondoskodni.

(5) Az állattartó többlakásos épületben köteles megakadályozni a macska lakásból való kijutását az épület közös használatú helyiségeibe.

6. Állategészségügyi és környezethigiéniai követelmények

17. §

(1) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani naponta takarítani, szükség szerint fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen, ellenőrizhető módon gondoskodni és az állattartás során a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani

(2) A trágyát vízhatlan aljzatú jogszabályban előírt trágyatárolóban, a trágyalét zárt rendszerű, szivárgásmentes tárolóban kell gyűjteni és szükség szerint elszállítani.

(3) Állati tetemek közterületről történő begyűjtése és ártalmatlanná tétele iránt bejelentés alapján a polgármesteri hivatal a gyepmester útján gondoskodik.

(4) Az elhullott állatokat elszállításig zárt, csurgás mentes göngyölegben kell elhelyezni.

(5) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kistestű, közepes testű és nagytestű állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását az illetékes hatósági állatorvosnak bejelenteni, és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani.

(6) Az elhullott állatokat, valamint az állati hulladékot az állat-egészségügyi, a közegészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírások megtartásával kell ártalmatlanná tenni. Az állati hulladék begyűjtését, őrzését és ártalmatlanná tételét a gyepmester végzi a Gyepmesteri telepen.

18. §

(1) Az állattartási rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezése, a nyilvántartások vezetése, és ellenőrzése a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik.

8. Záró és vegyes rendelkezések

20. §

(1) Az állattartási rendelet hatálybalépése előtt kialakult állattartási forma esetén a polgármester egyedi elbírálás alapján a rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott előírások alól felmentést adhat.

(2) Az e rendelet 3. § (1) és (10) bekezdésében, 4. § (6) bekezdésében, 5. § (3) bekezdés a) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 10. §-ában és 11. § (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatos elsőfokú eljárás a polgármester hatáskörébe tartozik, a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.^[12]

(3) A 3. § (4), (5) bekezdése alól a polgármester egyedi kérelem alapján felmentést adhat azok számára, akiknél a rendelet előírásától eltérő állattartási forma a rendelet hatályba lépése előtt legalább harminc éve kialakult.

21. §

(1) E rendelet:

a)1-11. § és 17-21. § 2011. június 1. napján lép hatályba.

b) 12-15. §-a 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) Azon ingatlanokon, amelyekre jelen rendelet a korábbi vonatkozó helyi rendelettől eltérő szabályozást tartalmaz, legkésőbb 2011. december 31-ig meg kell szüntetni jelen rendelet rendelkezéseivel ellentétes állattartást.

(3) A hatálybalépéssel egyidejűleg Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartás szabályairól szóló 13/1997. (IX. 5.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 19/2000. (V. 4.) önkormányzati rendelete és a 27/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(4) Jelen rendelet elfogadása után 6 hónapon belül a Polgármesteri Hivatal az ebkatasztert elkészíti, és felméri a megengedett létszám felett tartott ebek számát.

1.melléklet a 13/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelethez^[13]

2.melléklet a 13/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelethez^[14]

Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület az állattartás szabályairól szóló 13/2011. (V. 31.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklet a) pontja

Többlakásos épületben, társasházban, és ezek udvarain az alábbi ebfajták^[15] nem tarthatók, továbbá az itt szereplő ebet olyan 14. életévét betöltött személy sétáltathat, aki képes annak féken tartására

és ezek keverékei, a veszélyesnek nyilvánított ebek, valamint az 40 cm marmagasságúnál nagyobb fajtatiszta és keverék kutyák.

Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület az állattartás szabályairól szóló _13/2011 (V. 31. ) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklet b) pontja

Kistestű ebek, ölebek, társasági kutyák^[16]

és ezek keverékei, valamint a 10 kilógrammnál kisebb fajtatiszta és keverék kutyák

Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület az állattartás szabályairól szóló _13/2011(V. 31.) önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete

• 1.000 Ft/nap/kutya alomköltség (táplálék, tisztántartás)
• 10.000 Ft/kutya befogási díj 1. kategória (chipeltetés^[17], eljárási költség, oltás szükséges)
• 6.000 Ft/kutya befogási díj 2. kategória (chipes kutya, eljárási költség, oltás szükséges)
• 6.000 Ft/kutya befogási díj 3. kategória (chipeltetés, eljárási költség, oltás nem szükséges)
• 3.000 Ft/kutya befogási díj 4. kategória (chipes kutya, eljárási költség, oltás nem szükséges);
• Kedvezményes ivartalanítás kan kutya esetében 7.000-12.000 Ft/kutya testtömegtől függően;
• Kedvezményes ivartalanítás szuka kutya esetében 10.000-15.000 Ft/Kutya testtömegtől függően;