Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonról, az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Hatályos: 2017. 04. 28Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonról, az önkormányzat vagyonáról és az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §-ának végrehajtására, Solymár Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (X.14.) sz. rendelet 70. §-ban foglalt kötelezettség teljesítésére az alábbi rendeletet alkotja.
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Solymár Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába tartozó ingó, ingatlan dolgokra, értékpapírokra, pénzeszközökre, követelésekre, vagyoni értékű jogokra, immateriális javakra és gazdasági társaságokban meglévő részesedésekre, együttesen az önkormányzati vagyonra.
(2) Az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyai feletti tulajdonosi jogok gyakorlását külön rendelet szabályozhatja. Ezen vagyontárgyak esetében e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a külön helyi rendelet szabályai másképp nem rendelkeznek.
(3) Külön rendelet szabályozza:
a) az önkormányzat tulajdonában álló lakás és nem lakás célját szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint a lakbér- és egyéb díjhátralék rendezésének feltételeit,
b) a közterületek használatának rendjére, valamint a közterületi parkolóhelyek megváltására vonatkozó szabályokat,
c) a pénzeszközök felhasználásának feltételeit (költségvetési rendelet).
2. § (1) E rendelet személyi hatálya kiterjed:
a) a Képviselő-testületre
b) a Képviselő-testület szerveire: a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságaira és a polgármesteri hivatalra (utóbbi a továbbiakban: hivatal),
c) az önkormányzat intézményeire, valamint
d) az önkormányzat által alapított vállalkozásra.
2. Az önkormányzat vagyona
3. § (1) A helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. Az üzleti vagyon a törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyon. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.
4. § (1) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a Nvtv. 5. § (2) bekezdés foglaltak szerinti törzsvagyon. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét az Ötv. 79. § valamint az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg.
(2) Forgalomképesség szempontjából a törzsvagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) Az Nvtv. 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a képviselőtestület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősíti az alábbi vagyontárgyakat, vagyonelemeket:
a) köztéri szobrok,
b) műemlékek,
c) amit a képviselő-testület határozattal annak nyilvánít.
5. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(2) A forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint törvényben vagy a rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek.
6. § (1) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi:
a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(3) A korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
7. § (1) A törzsvagyonba nem tartozó önkormányzati vagyon forgalomképes. Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon forgalomképességének meghatározásánál és elidegenítésénél a Nvtv. 6. § (1)-(8) bekezdésekben foglalt korlátozásokat figyelembe kell venni.
(2) A forgalomképes vagyonrészekkel vállalkozás is folytatható, amennyiben nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak az ellátását.
(3) A forgalomképes ingatlan vagyontárgyak tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.
8. § (1) Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak átminősítése – az egyes csoportok közötti átsorolás – a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.
3. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
Közös szabályok
9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
(2) Az önkormányzat vállalkozása és önként vállalt feladata a törvényben meghatározott kötelező feladatainak ellátását, teljesítését nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítás módjai:
a) saját célú,
b) közvetett kezelés:
ba) bérbeadás, haszonbérbeadás,
bb) vagyonkezelői jog átadásán keresztül
c) az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése.
(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat a költségvetési év zárónapjával készült vagyonleltárban kell kimutatni értékben és mennyiségben.
(5) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(6) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni, és lehetővé kell tenni, hogy abba, a beszámolóban megjelölt hivatali helyiségben, bármely solymári lakos betekinthessen.
10. § (1) Az önkormányzati vagyon tárgyának értékesítése esetén a vagyontárgy induló árát:
a) ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartási értéken, de ha nyilvánvaló, hogy ez az érték – különösen az ingóság állagára tekintettel – aránytalanul alacsony, akkor az értékbecslés alapján meghatározott értéken;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
11. § (1) Az önkormányzat részére ingyenesen felajánlott bármely vagyontárgy elfogadásáról az e rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározott szervek jogosultak dönteni, az ott meghatározott értékhatárok alapján.
(2) Az önkormányzati vagyon térítésmentes használatba adása csak a Nvtv. és a Rendelet előírásaiban foglaltak szerint történhet. A forgalmi értéket a Rendelet 10. § (1) bek. szerint kell meghatározni.
(3) Önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet azzal, hogy az ingyenes átruházásból nem származhat az önkormányzatnak költsége.
A tulajdonosi jogok gyakorlói
12. § (1) Az önkormányzatot az önkormányzati vagyon tekintetében megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost illetik, vagy terhelik. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon értékesítése esetén az Ötv. és az Nvtv. előírásai az irányadók.
(2) A tulajdonost megillető jogokat – a Nvtv.-ben foglalt korlátozásokkal – Solymár Nagyközség Önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja, ezt a jogát a polgármesterre, bizottságaira, intézményeire, hivatalára és gazdasági társaságaira átruházhatja.
(3) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlói:
a) Képviselő-testület,
b) Képviselő-testület bizottságai,
c) polgármester.
(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására jogosultak (továbbiakban: vagyonkezelők):
a) a polgármester,
b) a vagyonkezelő szervek:
Vagyonkezelői jog létesítésének szabályai
13. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonra szerződéssel létesített vagyonkezelői jogot ingyenesen szerezheti meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában meghatározott körbe tartozó szervezetek közül az önkormányzati közfeladatot átvállaló:
a) önkormányzati társulás,
b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény,
c) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társaság,
(2) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(3) A vagyonkezelői jog ellenértékére – a feladat tartalmának, a vagyon nyilvántartott értékének és a várható haszonnak a figyelembevételével – a költségvetésért felelős bizottság tesz javaslatot a 17. § (1) bekezdésében foglalt döntéshozó felé.
(3) Vagyonkezelési jog tárgya lehet:
a) önkormányzati tulajdonú ingatlan (telek, épület, építmény és azok részei),
b) önkormányzati tulajdonú ingó vagyon,
c) önkormányzati tulajdonú létesítmény (közmű, műtárgy stb.).
(4) A vagyonkezelői jog létesítését az (1) bekezdésében felsorolt szervezetek vezetői illetve az önkormányzat a 17. § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás szerint kezdeményezhetik.
(5) A vagyonkezelők a kezelésre átadott vagyonnal az e rendeletben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, a rendelkezési jog gyakorlója és a vagyonkezelő között meglévő szerződéseknek, illetve gazdasági társaságok az alapító okiratnak megfelelően gazdálkodnak.
(6) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.
(7) A vagyonkezelő (vagyonkezelő szerv esetén annak vezetője) a mindenkor hatályos jogszabályok alapján felelősséggel tartozik az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatáért, üzemképességének fenntartásáért és megőrzéséért, valamint a gazdaságos hasznosításért.
(8) A vagyonkezelő köteles a rendelkezési jog gyakorlója részére az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntéshez szükséges minden felvilágosítást megadni.
(9) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során:
a) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
b) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolót teljesíteni.
c) az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást vezetni, és beszámolni a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesüléséről.
(10) A vagyonkezelő (vagyonkezelő szerv esetén annak vezetője) a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében köteles számot adni a Képviselő-testületnek. A vagyonkezelés törvényességének ellenőrzését – az éves beszámolón kívül – az önkormányzati vagyongazdálkodás területén hatáskörrel rendelkező bizottságok is kezdeményezhetik.
(11) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket;
b) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését;
c) a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket;
d) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező érték megjelölését;
e) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit;
f) a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve az ingyenesség tényét;
g) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját;
h) az Önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket;
i) a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, egyéb biztosítékokat;
j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat;
k) a vagyonkezelési szerződés időtartamát;
l) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is.
(12) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:
a) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást;
b) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy vagyonkezelési szerződés előírja.
(13) A hivatal, az intézmények a vagyonkezelők és a gazdasági társaságok a használatukban lévő önkormányzati vagyont, a részükre nyújtott támogatást és saját bevételüket – a jogszabályi keretek között – az alapfeladat, illetve a tevékenységi kör sérelme nélkül önállóan használhatják fel.
Forgalomképtelen vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
14. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető vagy ajándékozható el, szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítása esetén az érvényben lévő önkormányzati rendeletek és más jogszabályok figyelembe vételével kell a hivatalnak eljárnia. A kezelői feladatokhoz tartozó tulajdonosi jogokat (pl. közműépítés, bontás, patak-keresztezés, közterület foglalás) a polgármester gyakorolja.
(3) Közterülethez kapcsolódó patakmederben épülő áteresz és híd építéséhez a vagyongazdálkodásért felelős bizottság ad tulajdonosi hozzájárulást.
Korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
15. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárggyal való rendelkezésre, így különösen annak szerzésére, elidegenítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba, alapítványba való bevitelére a Képviselő-testület jogosult. A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba, alapítványba való bevitele a Nvtv. ide vonatkozó rendelkezései alapján történhet.
(2) Korlátozottan forgalomképes vagyon értékesítéséhez bruttó 10.000.000 Ft érték felett a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.
(3) Műemlék épület elidegenítése, megterhelése, kezelői jogának átruházása, használati vagy bérleti jog gazdasági társaságba való bevitele, illetve a kulturális javak és a védett természeti terület elidegenítése, kezelői vagy használati jogának átadása kizárólag az Nvtv. előírásainak figyelembevételével történhet.
16. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását a polgármester a hivatal pénzügyi és gazdálkodási feladatokat ellátó irodája, valamint a vagyongazdálkodásért felelős csoportja közreműködésével, az önkormányzati intéz-mények vezetői, valamint az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok végzik.
(2) Az önkormányzati vagyon kezelői a tulajdonjog változásával nem járó hasznosítást – az alapító okiratban foglaltak szem előtt tartásával – a vagyontárgy bérbeadásával végezhetik.
(3) A bérbeadásról a legfeljebb egy évre szóló szerződést az intézmény nevében az intézmény vezetője kötheti meg, amelyről az aláírást követő 15 napon belül a szerződés megküldésével értesíteni kell a polgármestert. A hasznosításból befolyt összeget az intézmény saját bevételeként kell kezelni. Egy éven túli hasznosítási szerződéshez a polgármester előzetes írásbeli egyetértése szükséges.
(4) A polgármester a vagyonhasznosítás körében szerződést köthet. A határozatlan időre szóló szerződést úgy kell megkötni, hogy azt legfeljebb 3 havi felmondási idővel meg lehessen szüntetni. Határozott idő esetén a szerződés legfeljebb 5 évre szólhat.
(5) A gazdasági társaság az alapító okirata szerinti tevékenység keretében a használatba kapott korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyontárgyakat tulajdonjog változásával nem járó módon hasznosíthatja. A hasznosítás vagyoncsökkenést nem eredményezhet, ide értve a rendeltetésszerű és gondos használaton túli amortizáció kizárását is. Az egy éven túli hasznosításhoz esetén köteles a Képviselő-testület, mint Alapító hozzájárulását kérni.
Forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
17. § (1) A forgalomképes vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más, tulajdonjog változásával járó hasznosításáról és követelés elengedéséről
a) 500.000 ,- Ft egyedi forgalmi értékhatárig a polgármester;
b) 1.000.000,-Ft egyedi forgalmi értékhatárig a költségvetésért és vagyongazdálkodásért felelős bizottságok (feladatkörük szerint),
c) 1.000.000 ,-Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.
18. § (1) A tulajdonjogot nem érintő vagyonhasznosítás körében
a) 1.000.000 ,- Ft-ot és meg nem haladó éves bérleti díj (Áfa nélkül) hasznosítási ellenértékig a polgármester,
b) 5.000.000 ,- Ft-ot meg nem haladó éves bérleti díj (Áfa nélkül) hasznosítási ellenértékig a költségvetésért és vagyongazdálkodásért felelős bizottságok együttes ülése ,
c) 5.000.000 ,- Ft-ot meghaladó éves bérleti díj esetén a Képviselő-testület dönt a szerződéskötésről.
d) Az a) és b) pontok szerinti felhatalmazás maximum 3 év időtartamú hasznosítási szerződés megkötésére vonatkoznak.
(2) Koncesszió köteles tevékenység folytatására koncessziós pályázatot a Képviselő-testület írhat ki.
(3) Forgalomképes vagyon értékesítéséhez bruttó 15.000.000 Ft érték felett, valamint bármely önkormányzati ingatlan térítésmentes ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról, átruházásáról ill. követelés elengedéséről és vagyoni értékű jogról való lemondásról a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.
19. § (1) Belterületi ingatlant külterületire, illetve külterületi ingatlant belterületire csak értékarányosan lehet cserélni, melyhez a képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges. Egyedei esetekben a testület dönthet ettől eltérően is.
(2) Ingatlanértékesítés esetén a pályázati feltételekre a költségvetésért és vagyongazdálkodásért felelős bizottságok közösen tesznek javaslatot.
(3) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások, belterületi és mezőgazdasági besorolású ingatlanok bérleti díjait a vagyongazdálkodásért felelős bizottság javaslata alapján a képviselő-testület fogadja el.
(4) A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jogot a jelen és más önkormányzati rendeletben, törvényben nem szabályozott esetekben a polgármester gyakorolja.
(5) A hasznosítással kapcsolatos hivatali tevékenységet a polgármester koordinálja és ellenőrzi a végrehajtást.
Az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok
20. § (1) A képviselő-testület a hatályos jogszabályok feltételei szerint gazdasági társaságot alapíthat. Az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását biztosító gazdasági társaság alapítása esetén az önkormányzat tulajdonosi részarányának min. 51 %-nak többséginek kell lennie.
(2) Az önkormányzat által alapított többségi részesedésű gazdasági társaságok esetében a legfőbb szervet megillető jogok közül kizárólag a Képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) az Alapító okirat megállapítása és módosítása,
b) a Társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározása,
c) a Gt. 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető(k)nek, Igazgatóság tagjainak, továbbá a felügyelő bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása.
d) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása és döntés az adózott eredmény felhasználásáról
e) döntés osztalékelőleg fizetéséről
f) döntés a részvények típusának átalakításáról (csak ha többszemélyessé válik a társaság, és egyben a nyilvános működési formát is elhatározza)
g) döntés a nyomdai úton előállított részvények dematerializált részvénnyé történő átalakításáról
h) döntés az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatásáról, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakításáról,
i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény forgalomba hozataláról,
j) döntés az alaptőke felemeléséről és leszállításáról,
k) döntés minden olyan egyéb kérdésben, melyet a Gt. és egyéb jogszabályok (pl. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. sz. törvény), valamint az Alapító okirat az Alapító hatáskörébe utal, illetve amely kérdésekben az Igazgatóság saját elhatározásából vagy pedig a felügyelő bizottság az Alapító döntését kéri, Amennyiben a Gt. illetve egyéb jogszabályok esetleges jövőbeli módosítása egyéb kérdéseket is az Alapító hatáskörébe utalna úgy azok külön ez irányú Alapító okiratbeli rendelkezés nélkül is az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
l) döntés hitelfelvételéről hosszúlejáratú hitel esetén amennyiben a Társaság hitelállománya a hitelfelvételével az alaptőke 30%-át meghaladja, rövidlejáratú hitel esetén amennyiben a Társaság hitelállománya a hitel felvételével a 10 millió forintot meghaladja.
m) döntés vagyon értékű jog elidegenítéséről, amennyiben annak bruttó könyvszerinti értéke eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot.
n) döntés ingatlan bérbeadásáról, ha a bérleti szerződés határozott idő esetén az 1 évet meghaladja, vagy ha az éves bérleti díj a 1 (egy) millió forintot meghaladja.
o) döntés minden olyan jogügyletről, amelynek értéke az alaptőke 30%-át meghaladja.
p) döntés a saját nyereség terhére adható, éves szinten 500.000.-Ft. értéket meghaladó támogatásról.
q) döntés a társaság éves üzleti tervének jóváhagyásáról.
r) az Igazgatóság éves beszámoltatása tevékenységéről.
s) a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítása.
t) cégvezető kijelölése.
(3) A képviselő-testület – a megválasztással és kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét megismerni.
(4) Az (1) bekezdésben nem szabályozott tulajdonosi jogokat (így különösen a Gt. 25. § (1), 28. § (2), 34. § (4) bekezdésben foglalt jogokat) a Képviselő-testület a polgármesterre ruházhatja át.
(5) A vagyon bérbeadására vonatkozóan 20. § (1)-(3) bekezdésében nem szabályozott kérdésekben a 16. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
21. § (1) A gazdasági társaságokban meglévő önkormányzati tulajdonú tőkerészesedéshez kapcsolódó tagsági jogokat a képviselő-testület felhatalmazása alapján a polgármester gyakorolja.
22. § (1) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság nevében történő feltüntetéséhez nem járulhat hozzá.
A pályáztatásra vonatkozó szabályok
23. § (1) A korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyon értékesítése és hasznosítása az Nvtv. 13. § (1) bek. figyelembevételével, az e rendeletben meghatározott pályáztatási feltételekkel történhet.
(2) Önkormányzati vagyon értékesítése vagy hasznosítása esetén pályázatot kell kiírni:
a) minden beépítésre szánt területen fekvő 10.000.000 Ft bruttó értékű, vagy önállóan beépíthető ingatlan esetén,
b) külterületi mezőgazdasági területen fekvő, 5.000.000 Ft értéket meghaladó ingatlan értékesítése esetén,
c) ingatlancsere esetén az értékkülönbözet, telek kiegészítés esetén a keletkezett értéktöbblet a 10 millió forintot meghaladja.
d) a képviselő-testület ilyen döntést hoz.
(3) Az Nytv. 14. § (2) bek. foglalt elővásárlási jog és ennek keretét meghatározó (4) bekezdésben foglalt értékhatár 10.000.000 Ft.
24. § (1) A pályázati hirdetményt a hasznosítónak
a) a hivatal hirdetőtábláján 15 napra (a kifüggesztés keltezésének feltüntetésével) ki kell függeszteni,
a) az önkormányzat hivatalos újságjában és egy országos írott sajtóban, valamint az önkormányzat honlapján az ide vonatkozó jogszabályok szerint legalább egy alkalommal közzé kell tenni.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan címét és helyrajzi számát;
b) területét;
c) műszaki jellemzőit;
d) tulajdonos nevét és címét;
e) felhasználási célt, illetve tevékenységi kört;
f) esetleges bánatpénz, óvadék mértékét és szabályait;
g) a hasznosítás formáját (bérlet, tulajdonjog, stb.);
h) az ingatlan értékét illetve árát;
i) a használó által a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő olyan munkákat, amelyek a használót terhelik;
j) a hasznosítás időtartamát (határozott vagy határozatlan idejű);
k) a jogviszony megszűnésekor a helyreállítási kötelezettség mértékét (eredeti állapot helyreállítása);
l) azt a körülményt, hogy a pályázat nyilvános, azon részt vehet bármilyen természetes és jogi személy, akinek a tevékenységi kör gyakorlására törvényes módja van;
m) azt, hogy hiánypótlásra van-e lehetőség, ha igen, akkor annak határidejét és módját;
n) azt, hogy a kiíró jogosult indokolás nélkül bármikor a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani, és új pályázatot kiírni;
o) esetleges szakhatósági kikötéseket;
p) a pályázati ajánlat benyújtásának módjára vonatkozó szabályokat;
q) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét;
r) a pályázat formai és tartalmi érvénytelenségének feltételeit;
s) a kötendő szerződés kötelező tartalmi elemeit;
t) a kihirdetés határidejét;
u) arról való tájékoztatást, hogy a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy Solymár Nagyközség Önkormányzata felé semmilyen köztartozása nincsen, a nyilatkozat elmaradása vagy a nyilatkozattal ellentétesen köztartozás megállapítása esetén pályázó az eljárásból kizárható.
(3) A pályázatokat az a szerv bírálja el, amely a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult. A döntést a pályázati határidő elteltét követő első bizottsági vagy testületi ülésen meg kell hozni, indokolt esetben a döntést hozó szerv további 60 nappal a döntés határidejét meghosszabbíthatja, erről a pályázó(ka)t írásban értesíteni kell.
(4) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 napon belül kell írásban értesíteni.
(5) A vagyonhasznosítással kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult szerv a pályázatot árverési eljárás keretében is lefolytathatja. Az árverési eljárást e rendelet 1. sz. mellékletében részletezett árverési szabályzatban foglaltak szerint kell lefolytatni. Az árverés keretében az értékbecslés figyelembe vételével megállapított minimálár (kikiáltási ár) alatt értékesíteni nem lehet. A minimálár megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
4. Egyéb rendelkezések
25. § (1) A képviselő-testület a vagyongazdálkodásának az Nvtv. 7. § (1) –(2) bekezdésében foglaltak megvalósulása céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet (koncepciót) köteles készíteni. A vagyongazdálkodási koncepció tartalmára az illetékes bizottságok tesznek javaslatot.
(2) Jelen rendelet 17. §-ában foglalt egyedi forgalmi érték, valamint a 20. § (2) bekezdés m) pontjában foglalt piaci érték alatt a 10. § (1) bekezdés alapján meghatározott induló árat kell érteni.
(3) Jelen rendelet 18. § (1) bekezdésében foglalt éves hasznosítási ellenérték, valamint a 20. § (2) bekezdés n) pontjában foglalt éves bérleti díj alatt a szerződő fél által havonta fizetendő ellenérték egy éves kumulált összegét kell érteni.
Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a rendelet 2011. július 20. napján lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az önkormányzat tulajdonról és a vagyongazdálkodás egyes szabályairól szóló 31/2005. (XI.7.) sz. rendelet, és annak módosításai a 24/2006. (VII.10.) sz. valamint a 4/2007. (II.12.) sz. önk. rendelet.
(2) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.