Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban álló bérlakásokról és a bérlakások bérleti díj mértékének megállapításáról
Hatályos: 2012. 02. 28Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban álló bérlakásokról és a bérlakások bérleti díj mértékének megállapításáról
Solymár Nagyközség Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban „Törvény”) 34. § (1) bekezdésére, az alábbi rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Solymár Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: „Önkormányzat”) tulajdonában álló önkormányzati bérlakások piaci alapú bérbe adására terjed ki.
(2) A bérlakások kiadásához, a szolgálati funkció biztosításához képviselő-testületi döntés szükséges.
(3) A lakbér mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a lakás komfortfokozatát, alapterületét, a lakóépület állapotát, és a településen, illetve a lakóépületen belüli fekvését.
(4)1 Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló bérlők részére vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeikre figyelemmel lakbértámogatást állapíthat meg. A lakbértámogatásra való jogosultsági szabályokat, igénybevételének és érvényesítésének módját Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 6/2011. (III. 30.) sz. rendelete szabályozza.
(5) A rászorultság tekintetében az Önkormányzat szociális rendeletében részletezett lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok az irányadóak.
(6) Lakásbérleti szerződés megkötésére e rendelet melléklete, valamint a Törvény szerinti tartalommal a polgármester jogosult, szociális indokok esetén a Polgármesteri Hivatal által lefolytatott környezettanulmány, valamint az Önkormányzat által működtetett családsegítő szolgálat javaslatának figyelembevételével.
2. § (1) Bérlő a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat az Önkormányzat részére köteles megfizetni.
(2) Bérlő a lakbér megfizetését csekken vagy átutalással egy összegben köteles teljesíteni minden hónap 10. napjáig.
(3) Ha a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ideig nem tesz eleget, bérbe adó a bérleti szerződést felmondhatja. Felmondás előtt bérbe adó köteles bérlőt írásban teljesítésre felszólítani. Ha a felszólítás a kézhezvételétől számított 15 napon belül eredménytelenül telik el, bérbeadó nyolc napon belül írásban felmondással élhet.
2. A lakbér mértéke
3. § (1) Az önkormányzati bérlakások nettó bérleti díj mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A ténylegesen szolgálati lakásként (köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmi dolgozó esetében) funkcionáló bérlakás esetében a bérleti díj mértéke a besorolás szerint Solymár közigazgatási területén szolgálatot teljesítő szolgálati viszony fennállásának időtartama alatt az adott komfortfokozatnak megfelelő bérleti díj 25 %-a.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott bérlakás bérlője szolgálati jogviszonyának megszűnését haladéktalanul köteles az Önkormányzat felé bejelenteni. A szolgálati jogviszony megszűnése a bérleti jogviszony megszűnését vonja maga után, a bérbeadó által meghatározott időpontig kell, hogy elhagyja a lakást.
(4) A bérbeadóval kötött új szerződés alapján a lakás jogszerűen tovább használható, de ez a bérleti díj 100 %-ra történő kiegészítését vonja maga után a szolgálati jogviszony megszűnését követő naptól.
(5) A bérbe adó a havi lakbér mértékét – a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére- 25%-kal növelheti, vagy csökkentheti.
(6) Az Önkormányzat a bérleti díj mértékét jogosult évenként, az ingatlan műszaki állapotában bekövetkező változás esetén évközben, de legkésőbb tárgyévet megelőző év december 15. napjáig felülvizsgálni.
(7) Amennyiben a bérleti díj mértékét az Önkormányzat a tárgyévet megelőző évben nem vizsgálja meg, úgy a tárgyévre vonatkozóan a bérleti díj mértéke a KSH által közzétett – tárgyévet megelőző év – inflációs rátájának mértékével megemelkedik a közzétételt követő hónap első napjától.
4. § (1) A lakbért a lakás teljes bruttó alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A lakás havi bérének összege a lakás bruttó alapterülete (m2) a 3. § (5) bekezdése alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével és az 1. melléklet szerinti komfort fokozathoz tartozó lakbér szorzata alapján megállapított havi lakbér mértékének szorzata.
3. Vegyes rendelkezések
5. § (1) Az önkormányzat hozzájárulása nélkül bérlő nem jogosult a bérlemény átalakítására, korszerűsítésére. Továbbá nem jogosult a bérleményt albérletbe, bérletbe, szívességi lakáshasználatba adni, illetve a szerződésen kívüli személynek bármilyen módon hasznosítani.
(2) Amennyiben bérlő a bérbe adó hozzájárulásával komfortnövelő beruházást hajt végre a bérleményen a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult az új komfortfokozat és a régi komfortfokozat közötti különbség tekintetében a számlával igazolt költségeit 50 % mértékéig lelakás formájában ( a bérleti díjban) érvényesíteni.
6. § (1) Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli megtérítés mértékére vonatkozóan a képviselő-testület dönt a pénzügyi bizottság, valamint a vagyongazdálkodásért felelős bizottság véleménye alapján.
(2) Lakásbérlet bérbe adó részéről történő felmondása esetén a pénzbeli térítés mértékére vonatkozóan a képviselő-testület dönt a pénzügyi bizottság, valamint a vagyongazdálkodásért felelős bizottság véleménye alapján.
(3) A bérbe adó elhelyezési kötelezettségének keretében e § (1)–(2) bekezdései az irányadóak.
(4) Bérbe adó hozzájárulása nélkül a bérleményt vagy annak egy részét a bérlő érvényesen nem jogosult albérletbe adni.
7. § (1) Az e rendelet szerinti lakásbérleti díjakat a Törvény 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozza meg az Önkormányzat.
(2) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogviszonyának létrejöttére, megszüntetésére a Törvény rendelkezései az irányadók.
8. § (1) Bérlőt terheli a bérlemény rendeltetésszerű használatból eredő kisebb mértékű javítások (pl.: villanykapcsoló, kilincs, zárbetét, csaptelep, WC-tartály, kéményseprés, fűtésrendszerhez tartozó berendezések éves felülvizsgálatával járó költségek, nyílászárók karbantartási költségei, stb.), karbantartási feladatok; a csatornarendszer-tisztításának, ürítésének és dugulás helyreállításának költségei, valamint a fenti munkák elmulasztásából eredő, másik lakásban vagy ingatlanban okozott kár költségei.
(2) Bérbe adót terhelik azok a költségek, melyek igazolhatóan a rendes karbantartási kötelezettségen felül merülnek fel, és a lakás rendeltetésszerű használatához szükségesek.
4. Értelmező rendelkezések
9. § (1) E rendelet alkalmazásában lakás: az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a
a) Helyiségei;
b) Közművesítettsége;
c) Melegvíz-ellátása;
d) Fűtési módja alapján
valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.
(2) Összkomfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) Közművesítettséggel (villany-, és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);
c) Melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi-, központi-, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel)
d) Központos fűtési móddal (táv-, egyedi-, központi-, etage fűtéssel) rendelkezik.
(3) Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) Közművesítettséggel;
c) Melegvíz-ellátással és
d) Egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.
(4) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel;
b) Közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és
c) Egyedi fűtési móddal rendelkezik.
(5) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és
b) Egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint
c) A vízvétel lehetősége biztosított.
(6) Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
a) Alapterülete hat négyzetmétert meghaladja;
b) Külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) Ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá
d) Fűthető; és
e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.
(7) A lakás helyiségei általában
a) A lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;
b) A főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;
c) Az egészségügyi helyiségek: fürdő (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;
d) A közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);
e) Tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).
(8) Lakószoba az a helyiség, amelynek
a) Alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja;
b) Külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;
c) Ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;
d) Melegpadlója van; továbbá
e) Fűthető; végül
f) Legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
(9) Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem haladja meg.
(10) A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pince), gépkocsi tároló, egyéb tároló, padlás.
(11) Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.
(12) A lakásberendezések általában a következők:
a) Főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);
b) A fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);
c) Melegvízellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);
d) Egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);
e) A szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);
f) A beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);
g) A redőny, vászonroló, napvédő függöny;
h) A csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;
i) A lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.
(13) Az épület központi berendezései általában a következők:
a) A központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;
b) A víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;
c) Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;
d) A kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;
e) A házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés;
f) A több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;
g) A több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló szennyvíztároló.
5. Záró rendelkezések
10. § (1) A rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A rendelet 1. mellékletében meghatározott bérleti díjra vonatkozó tételeket az 2012. január 1. napja után kötött bérleti szerződések megkötésekor kell alkalmazni; illetve
(3) Az 2011. december 31. napja előtt kötött bérleti szerződéseket legkésőbb 2012. január 31. napjáig felül kell vizsgálni és a bérlőkkel módosított bérleti szerződést kell kötni. A felülvizsgálat során kell dönteni az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű bérleti díj alkalmazásáról, amennyiben indokolt a lakbértámogatás odaítéléséről vagy arról, hogy a korábbi bérleti szerződésben megállapított lakbér emelésére az önkormányzat nem kerít sort. Az 1. § (3) bekezdését a lakbértámogatás megítélése során megfelelően alkalmazni kell.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2004. (V.23.) sz, valamint az azt módosító 11/2007. (V.28.) sz. helyi rendelet.
Módosította a 6/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet, hatályos 2012. március 1. napjától