Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban álló bérlakásokról és a bérlakások bérleti díj mértékének megállapításáról

Hatályos: 2012. 01. 01- 2012. 02. 27

Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonban álló bérlakásokról és a bérlakások bérleti díj mértékének megállapításáról

2012.01.01.

Solymár Nagyközség Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban „Törvény”) 34. § (1) bekezdésére, az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Solymár Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: „Önkormányzat”) tulajdonában álló önkormányzati bérlakások piaci alapú bérbe adására terjed ki.

(2) A bérlakások kiadásához, a szolgálati funkció biztosításához képviselő-testületi döntés szükséges.

(3) A lakbér mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a lakás komfortfokozatát, alapterületét, a lakóépület állapotát, és a településen, illetve a lakóépületen belüli fekvését.

(4) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló bérlők részére vagyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeikre figyelemmel lakbértámogatást állapíthat meg. A lakbértámogatás mértéke a lakbér 50%-áig terjedhet. A lakbértámogatás odaítéléséről és mértékéről a Polgármester dönt.

(5) A rászorultság tekintetében az Önkormányzat szociális rendeletében részletezett lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályok az irányadóak.

(6) Lakásbérleti szerződés megkötésére e rendelet melléklete, valamint a Törvény szerinti tartalommal a polgármester jogosult, szociális indokok esetén a Polgármesteri Hivatal által lefolytatott környezettanulmány, valamint az Önkormányzat által működtetett családsegítő szolgálat javaslatának figyelembevételével.

2. § (1) Bérlő a bérleti szerződésben meghatározott bérleti díjat az Önkormányzat részére köteles megfizetni.

(2) Bérlő a lakbér megfizetését csekken vagy átutalással egy összegben köteles teljesíteni minden hónap 10. napjáig.

(3) Ha a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének a 2. § (2) bekezdésében meghatározott ideig nem tesz eleget, bérbe adó a bérleti szerződést felmondhatja. Felmondás előtt bérbe adó köteles bérlőt írásban teljesítésre felszólítani. Ha a felszólítás a kézhezvételétől számított 15 napon belül eredménytelenül telik el, bérbeadó nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

2. A lakbér mértéke

3. § (1) Az önkormányzati bérlakások nettó bérleti díj mértékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A ténylegesen szolgálati lakásként (köztisztviselő, közalkalmazott, rendvédelmi dolgozó esetében) funkcionáló bérlakás esetében a bérleti díj mértéke a besorolás szerint Solymár közigazgatási területén szolgálatot teljesítő szolgálati viszony fennállásának időtartama alatt az adott komfortfokozatnak megfelelő bérleti díj 25 %-a.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bérlakás bérlője szolgálati jogviszonyának megszűnését haladéktalanul köteles az Önkormányzat felé bejelenteni. A szolgálati jogviszony megszűnése a bérleti jogviszony megszűnését vonja maga után, a bérbeadó által meghatározott időpontig kell, hogy elhagyja a lakást.

(4) A bérbeadóval kötött új szerződés alapján a lakás jogszerűen tovább használható, de ez a bérleti díj 100 %-ra történő kiegészítését vonja maga után a szolgálati jogviszony megszűnését követő naptól.

(5) A bérbe adó a havi lakbér mértékét – a lakások településen belüli fekvésében és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére- 25%-kal növelheti, vagy csökkentheti.

(6) Az Önkormányzat a bérleti díj mértékét jogosult évenként, az ingatlan műszaki állapotában bekövetkező változás esetén évközben, de legkésőbb tárgyévet megelőző év december 15. napjáig felülvizsgálni.

(7) Amennyiben a bérleti díj mértékét az Önkormányzat a tárgyévet megelőző évben nem vizsgálja meg, úgy a tárgyévre vonatkozóan a bérleti díj mértéke a KSH által közzétett – tárgyévet megelőző év – inflációs rátájának mértékével megemelkedik a közzétételt követő hónap első napjától.

4. § (1) A lakbért a lakás teljes bruttó alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A lakás havi bérének összege a lakás bruttó alapterülete (m2) a 3. § (5) bekezdése alapján alkalmazható módosító tényezők figyelembevételével és az 1. melléklet szerinti komfort fokozathoz tartozó lakbér szorzata alapján megállapított havi lakbér mértékének szorzata.

3. Vegyes rendelkezések

5. § (1) Az önkormányzat hozzájárulása nélkül bérlő nem jogosult a bérlemény átalakítására, korszerűsítésére. Továbbá nem jogosult a bérleményt albérletbe, bérletbe, szívességi lakáshasználatba adni, illetve a szerződésen kívüli személynek bármilyen módon hasznosítani.

(2) Amennyiben bérlő a bérbe adó hozzájárulásával komfortnövelő beruházást hajt végre a bérleményen a bérbeadóval kötött külön megállapodás alapján jogosult az új komfortfokozat és a régi komfortfokozat közötti különbség tekintetében a számlával igazolt költségeit 50 % mértékéig lelakás formájában ( a bérleti díjban) érvényesíteni.

6. § (1) Lakásbérlet közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli megtérítés mértékére vonatkozóan a képviselő-testület dönt a pénzügyi bizottság, valamint a vagyongazdálkodásért felelős bizottság véleménye alapján.

(2) Lakásbérlet bérbe adó részéről történő felmondása esetén a pénzbeli térítés mértékére vonatkozóan a képviselő-testület dönt a pénzügyi bizottság, valamint a vagyongazdálkodásért felelős bizottság véleménye alapján.

(3) A bérbe adó elhelyezési kötelezettségének keretében e § (1)–(2) bekezdései az irányadóak.

(4) Bérbe adó hozzájárulása nélkül a bérleményt vagy annak egy részét a bérlő érvényesen nem jogosult albérletbe adni.

7. § (1) Az e rendelet szerinti lakásbérleti díjakat a Törvény 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozza meg az Önkormányzat.

(2) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogviszonyának létrejöttére, megszüntetésére a Törvény rendelkezései az irányadók.

8. § (1) Bérlőt terheli a bérlemény rendeltetésszerű használatból eredő kisebb mértékű javítások (pl.: villanykapcsoló, kilincs, zárbetét, csaptelep, WC-tartály, kéményseprés, fűtésrendszerhez tartozó berendezések éves felülvizsgálatával járó költségek, nyílászárók karbantartási költségei, stb.), karbantartási feladatok; a csatornarendszer-tisztításának, ürítésének és dugulás helyreállításának költségei, valamint a fenti munkák elmulasztásából eredő, másik lakásban vagy ingatlanban okozott kár költségei.

(2) Bérbe adót terhelik azok a költségek, melyek igazolhatóan a rendes karbantartási kötelezettségen felül merülnek fel, és a lakás rendeltetésszerű használatához szükségesek.

4. Értelmező rendelkezések

9. § (1) E rendelet alkalmazásában lakás: az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a

a) Helyiségei;

b) Közművesítettsége;

c) Melegvíz-ellátása;

d) Fűtési módja alapján

valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható.

(2) Összkomfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) Közművesítettséggel (villany-, és vízellátással, szennyvízelvezetéssel);

c) Melegvíz-ellátással (táv-, tömb-, egyedi-, központi-, etage melegvíz-ellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel)

d) Központos fűtési móddal (táv-, egyedi-, központi-, etage fűtéssel) rendelkezik.

(3) Komfortos az a lakás, amely legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;

b) Közművesítettséggel;

c) Melegvíz-ellátással és

d) Egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

(4) Félkomfortos az a lakás, amely a komfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá fürdőhelyiséggel, WC-vel;

b) Közművesítettséggel (legalább villany- és vízellátással) és

c) Egyedi fűtési móddal rendelkezik.

(5) Komfort nélküli az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább

a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatával és

b) Egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint

c) A vízvétel lehetősége biztosított.

(6) Szükséglakás az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)

a) Alapterülete hat négyzetmétert meghaladja;

b) Külső határoló fala legalább tizenkét centiméter vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) Ablaka vagy üvegezett ajtaja van; továbbá

d) Fűthető; és

e) WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

(7) A lakás helyiségei általában

a) A lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakóelőtér;

b) A főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke;

c) Az egészségügyi helyiségek: fürdő (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozófülke), WC;

d) A közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó);

e) Tárolóhelyiségek: éléskamra (lomkamra), öltöző (garderobe).

(8) Lakószoba az a helyiség, amelynek

a) Alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja;

b) Külső határoló fala legalább 25 cm vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal;

c) Ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik;

d) Melegpadlója van; továbbá

e) Fűthető; végül

f) Legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.

(9) Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a 12 négyzetmétert nem haladja meg.

(10) A lakáshoz tartozó helyiségek általában: a tüzelőtároló (fáskamra, pince), gépkocsi tároló, egyéb tároló, padlás.

(11) Jogcím nélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.

(12) A lakásberendezések általában a következők:

a) Főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

b) A fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

c) Melegvízellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

d) Egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

e) A szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);

f) A beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);

g) A redőny, vászonroló, napvédő függöny;

h) A csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

i) A lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

(13) Az épület központi berendezései általában a következők:

a) A központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;

b) A víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

c) Az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;

d) A kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

e) A házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

f) A több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

g) A több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló szennyvíztároló.

5. Záró rendelkezések

10. § (1) A rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A rendelet 1. mellékletében meghatározott bérleti díjra vonatkozó tételeket az 2012. január 1. napja után kötött bérleti szerződések megkötésekor kell alkalmazni; illetve

(3) Az 2011. december 31. napja előtt kötött bérleti szerződéseket legkésőbb 2012. január 31. napjáig felül kell vizsgálni és a bérlőkkel módosított bérleti szerződést kell kötni. A felülvizsgálat során kell dönteni az 1. számú mellékletben meghatározott mértékű bérleti díj alkalmazásáról, amennyiben indokolt a lakbértámogatás odaítéléséről vagy arról, hogy a korábbi bérleti szerződésben megállapított lakbér emelésére az önkormányzat nem kerít sort. Az 1. § (3) bekezdését a lakbértámogatás megítélése során megfelelően alkalmazni kell.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2004. (V.23.) sz, valamint az azt módosító 11/2007. (V.28.) sz. helyi rendelet.