Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete
az építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól
Hatályos: 2013. 01. 30- 2017. 12. 31Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelete
az építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól
Solymár Nagyközség Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 62. § (6) bekezdésének 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel az Étv. 30/C. § (4) bekezdésében, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 21-22. §-ában foglaltakra a következő önkormányzati rendeletet alkotja.
1. A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja az Solymár épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából jelentős építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a tervszerű településfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, valamint a településkép esztétikus kialakításának elősegítése.
(2) Az Önkormányzat a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat külön rendelete szerint településképi véleményezési eljárásra kijelölt, s jelen rendeletben meghatározott építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, továbbá egyes önkormányzati döntések szakmai megalapozása érdekében építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
2. § (1) A rendelet hatálya Solymár közigazgatási területét érintő, a jelen rendelet alapján előzetes tervtanácsi véleményezési kötelezettség alá eső építészeti tervekre, valamint azok készítőire, tervezőire terjed ki.
(2) A jelen rendelet a tervtanács ügyrendjével együtt alkalmazandó.
2. A Tervtanács feladata, összetétele
3. § (1) A Tervtanács feladata – az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében – különösen
a) a meglévő településszerkezet és településkép értékeinek védelme,
b) a településkép harmonikus és nívós alakításának elősegítése,
c) a településrendezési és -fejlesztési döntések szakmai megalapozása, valamint
d) a fentiekkel ellentétes hatások mérséklése, kiküszöbölése.
(2)1 A Tervtanács - a polgármester településképi véleményének megalapozása érdekében - véleményezi:
a) az új építmény építésére vonatkozó építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, a – pinceszint kivételével – 250 m2 szintterületet meghaladó építmény esetében;
b) a meglévő építmény bővítésére vonatkozó építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, amennyiben a bővítménnyel együtt az épület - a pinceszint kivételével - a 250 m2 szintterületet meghaladó építmény esetében;
c) a helyi értékvédelmi területen, illetve helyi utcaképi védelem alatt álló területeken, védett, helyi védett épület esetén minden, a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti – műszaki terveket.
(3)2 A Tervtanács - a polgármester településképi véleményének megalapozása érdekében – véleményezi a meglévő építmény bővítésére és az új építmény építésére vonatkozó építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárások esetében benyújtott építészeti- műszaki tervdokumentációt:
a) a hatályos helyi szabályozási terven jelölt településközpont vegyes (Vt) övezettel jelölt területeken,
b) a hatályos helyi szabályozási terven jelölt kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) és ipari gazdasági (Gip) övezettel jelölt területeken,
c) közterületen,
d) a hatályos szabályozási terven jelölt jelentős meredekségű területen, illetve a eredeti tereplejtés 10 %-ot meghaladó telkek esetén, ha az épület lejtő felőli homlokzatára számított építménymagasság meghaladja az 5,50 m, valamint
e) Solymár Főépítészének illetve Polgármesterének javaslata alapján.
4. § (1) A Tervtanács az építészeti-műszaki tervezésben magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből álló szakmai tanácsadó testület.
(2) A Tervtanács elnökből és tervtanácsi tagokból áll, akik a tervtanácsi tárgyaláson szavazati joggal rendelkeznek.
(3) A Tervtanács tagjainak száma – az elnököt is ide számítva – maximum 10 fő.
(4) A Tervtanács tagjait – a főépítész javaslatának a figyelembe vételével – a polgármester nevezi ki.
(5) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos egyéb adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal erre kijelölt köztisztviselője (a Tervtanács titkára) látja el, aki erre irányuló tevékenységét a Tervtanács elnökének irányításával végzi.
5. § (1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.
(2) A Tervtanács elnöke
a) előkészíti a Tervtanács Ügyrendjét és javaslatot tesz annak elfogadására,
b) kiválasztja a tervtanácsi tárgyaláson résztvevő tagokat,
c) a tárgyalandó témától függően szakbíráló kér fel,
d) vizsgálja, hogy a bírálatra rendelkezésre bocsátott építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az e rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a dokumentáció benyújtóját.
e) összehívja és irányítja a Tervtanács munkáját, vezeti a tervtanácsi tárgyalásokat,
f) gondoskodik a jegyzőkönyv vezetéséről, a tárgyaláson elhangzott véleményeket összefoglalja a jegyzőkönyv számára,
g) vizsgálja a Tervtanács hatáskörének és illetékességének fennállását, amennyiben ezek hiányát állapítja meg, gondoskodik a tervdokumentáció áttételéről,
j) hitelesíti a Tervtanács állásfoglalásait és jegyzőkönyveit,
k) akadályoztatása esetén gondoskodik helyettesítéséről.
6. § (1) A Tervtanács tagja felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, a tervtanács építész tagjainak tervezői, vagy szakértői jogosultsággal kell rendelkezni.
(2) A tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény, a kinevezést követően merül fel, a polgármester a kinevezést visszavonja.
(3) A tervtanácsi tag megbízása megszűnik a megbízási idő lejártával, a tag lemondásával, vagy a megbízás visszavonásával.
7. § (1) A Tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében szakbírálót kérhet fel.
(2) A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó – a 6. § szerinti – szakmai feltételek az irányadók. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.
(3) A szakbíráló feladata a tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése. A szakbírálat elkészítésére legalább 5 napot kell biztosítani.
8. § (1) A tervtanács titkárát a polgármester nevezi ki a főépítész javaslata alapján.
(2) A Tervtanács titkára
a) az elnök döntésének megfelelően meghívja a tervtanácsi tárgyalás résztvevőit,
b) vezeti és összeállítja a jegyzőkönyvet,
c) az elnök részére hitelesítésre előkészíti a Tervtanács állásfoglalását,
d) megküldi az érintetteknek a tervtanácsi állásfoglalást,
e) a Főépítész irányításával végzi a Tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési feladatokat, gondoskodik
ea) a tervtanácsi tárgyalások meghívóinak kiküldéséről, az Önkormányzat honlapján történő közzétételéről,
eb) a Tervtanács állásfoglalásainak nyilvántartásáról.
ec) gondoskodik a tervtanácsi véleménynek az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) való feltöltéséről, kérésre megküldi az érintettnek a tervtanácsi véleményt,
ed) gondoskodik a tervtanács működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok végzéséről,
(3) A tervtanács titkárát akadályoztatása esetén a tervtanács elnöke helyettesíti. Tartós akadályoztatása esetén a tervtanács elnöke gondoskodik a titkár helyettesítéséről.
3. Összeférhetetlenségi szabályok
9. § (1) Tagként, valamint szakbírálóként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban
a) a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak hozzátartozója,
b) aki a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében a tervezőnek szerzőtársa vagy munkatársa volt,
c) a tervező
ca) munkatársa,
cb) gazdasági társaságban tulajdonostársa,
cc) tulajdonában álló gazdasági társaság alkalmazottja, vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve
d) akinek a tulajdonában lévő gazdasági társasággal a tervező alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban áll.
(2) A Tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
(3) A tag, valamint szakbíráló a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi állásfoglalással érintett személy is bejelentheti.
4. A tervtanácshoz benyújtandó dokumentumok
10. § (1) A tervtanácsi bírálatra, a terv az önkormányzat honlapján közzétett formanyomtatványon - a szükséges mellékletek csatolásával - nyújtható be, legalább 2 nyomtatott és 1 elektronikus – ÉTDR rendszerén keresztül feltöltött – példányban, legalább a tervtanács időpontja előtt egy héttel.
(2) A tervtanácsi eljárást a tervező vagy annak megbízottja is kezdeményezheti. Az előírt dokumentumokat a tervezőnek kell benyújtania.
(3) A tervtanácshoz véleményezésre benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a külön önkormányzati rendeletben szabályozott településképi véleményezési eljáráshoz is szükséges dokumentumokat kell tartalmaznia, melyek a következők:
a) műszaki leírás,
b) helyszínrajz
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
bc) az érintett közterület adottságainak, berendezéseinek, műtárgyainak és növényzetének, valamint az
bd) az építmény tető-felülnézeti ábrázolásával,
c) az épület működését és tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajz,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzat,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) látványtervet vagy modellfotó
h) fotódokumentáció a tervezési területről és környezetéről
(4) Amennyiben előzetes írásbeli tájékoztatás, konzultáció történt, a tervtanácsi kérelemhez csatolni kell a tájékoztatót (emlékeztetőt), és annak esetleges mellékleteit
5. A tervtanácsi eljárás rendje
11. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának írásbeli kérelmére indul.
(2) A Tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 14 napon belül hozza meg.
(3) A Tervtanács legalább 3 taggal határozatképes.
(4) A Tervtanács ülései – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 4. §-ban foglaltak figyelembevételével – nyilvánosak.
(5) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban tagként és szakbírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
b) a Magyar Építész Kamara illetékes szervétől etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(6) Ha a Tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfog-foglalását, a terv – a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben foglalt sajátos szabályok figyelembe vételével véleményezését a főépítész szakmai álláspontja helyettesítheti.
(7) A Tervtanács működésének és eljárásának – a jelen rendeletben nem szabályozott – egyéb szabályait a Tervtanács Ügyrendje határozza meg.
6. A tervtanácsi jegyzőkönyv
12. § (1) A tervtanácson az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
b) a napirendet
c) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét), az építtető nevét,
d) a tervező nevét, névjegyzék számát
e) a szakbíráló nevét és címét,
f) a tervtanácsi tárgyalás esetleges előzményeit (pl. korábbi konzultáció),
g) a Tervtanács elnöke által összefoglalt állásfoglalást,
h) a szavazás eredményét, ha a kisebbségben maradó igényli, akkor az esetleges külön véleményét.
i) a jegyzőkönyv mellékleteként a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet, a szakbírálatot és a meghívót.
7. A tervdokumentáció minősítésének szempontjai
13. § (1) A Tervtanács a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásról szóló 2/2013. (I. 29.) helyi rendelet 6 §-ban felsorolt szempontok szerint minősíti a benyújtott tervdokumentációt.
(2) A Tervtanács az épület funkcionális tartalmát (alaprajzi megoldását) is vizsgálhatja, azzal kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg, de állásfoglalásában csak abban az esetben minősítheti, ha az közvetlen hatással van az épület tömegének, illetve homlokzatának kialakítására.
8. A tervtanácsi állásfoglalás
14. § (1) A Tervtanács szakmai véleményét a 13. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) A Tervtanács a tervdokumentációt állásfoglalásában engedélyezésre
a) ajánlja, (feltételekkel vagy feltétel nélkül)
b) nem ajánlja.
(3) Konzultatív tervtanács esetén állásfoglalás helyett részletes javaslatokat tesz a módosításokra, ez azonban nem helyettesíti a Tervtanács szakvéleményét
(4) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 13. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, a (2) bekezdés a) pont feltételeit, továbbá javaslatot tesz a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjaira.
(5) A Tervtanács titkára a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a Tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 13. § (2) bekezdésének a), c), d) e) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (4) bekezdés szerinti indokolását, továbbá a 12. § (2) bekezdés szerinti esetleges különvélemény(eke)t.
9. Záró rendelkezések
15. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A Tervtanács működésével kapcsolatos költségeket az Önkormányzat viseli, ennek előirányzatát a Polgármesteri Hivatal költségvetésében kell megtervezni.
16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2011. (III. 1.) sz. rendelete a helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsról hatályát veszti.
Módosította a 5/2015. (II. 26.) helyi rendelet,
Megállapította a 5/2015. (II. 26.) helyi rendelet, hatályos 2015. február 27. napjától.