Bevezetés

A Magyarország Országgyűlése Magyarország Alaptörvényében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban „Mötv.”) elfogadva elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát. A helyi önkormányzatok az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához, elősegítik a jogszabályi kötelezettségek teljesítését.

Magyarország a többpártrendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát, az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Az önkormányzatiság révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek jelentős körét.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket, a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő környezetet teremt.

Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Solymár Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Solymár Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: „Önkormányzat”) tevékenységével méltó kíván lenni a település keresztény európai kultúrájához, a Magyarországon hazát találó sváb és magyar nép hagyományaihoz és a község több száz éves múltjához.

Az Önkormányzat Képviselő-testületének az a célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait, megteremtse Solymár gazdasági – kulturális – oktatási fejlődésének lehetőségeit, kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit, megteremtse Solymár polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s elvárások szerinti előkészítést.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: „Képviselő-testület”) tehát Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Mötv. 43. § (3) bekezdésében foglaltak szerint; a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban „Nek.tv.”) 81. §-ában foglalt kötelezettségének eleget téve működésének részletes szabályait Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: „SZMSZ”) az alábbiak szerint határozza meg:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
   

1. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései, címei

1. §

1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Solymár Nagyközség Önkormányzata.

2. Az Önkormányzat jogi személy.

3. Székhelye: 2083 Solymár, József Attila u. 1.

4. Működési területe: Solymár Nagyközség közigazgatási területe. Az erre vonatkozó adatokat, a Község közigazgatási területének adatait és térképét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

5. Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban „Képviselő-testület”). A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 11 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét és elérhetőségeit az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

6. A Képviselő-testület hivatalának neve: Solymári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: „Polgármesteri Hivatal”).

2. §
   

1. Az Önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a pecsét. Leírásukat és használatuk rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

2. A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi emléknapokat méltó módon megünnepelhesse.

3. A település partnerségi kapcsolatot ápol Wüstenrottal, (Baden-Württemberg, Németország), valamint Csíkpálfalva településsel (Hargita megye, Erdély, Románia).

4. Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, és egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzati jogok

3. §
   

1. A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, meghatározza a költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik. gazdasági tevékenységet folytathat.

2. Az Önkormányzat gazdasági társaságban való érdekeltségeinek felsorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

3. A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

3. Az Önkormányzat feladata, hatásköre

4. §

1. Az Önkormányzat szabadon vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását abban az esetben, ha
   1. ellátása nem sérti más település érdekét,
   2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
   3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
   4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
   5. nem ütközik magasabb rendű jogszabályba

2. A helyi közügyek önkéntes vállalását tartalmazó előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

5. §

1. A Képviselő-testület a hatáskör-átruházásról, illetőleg a visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

2. Önkormányzati hatósági hatáskör átruházása esetében rendeletet kell alkotni.

II. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A Képviselő-testület működése

6. §

1. A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

3. A Képviselő-testület ülését az Önkormányzat hivatalos helyiségében kell tartani. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, abban az esetben a Képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

2. Alakuló ülés

7. §

1. Az ünnepélyes alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a megválasztott polgármester nyitja meg és vezeti.

2. A polgármester felkérésére a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának végleges eredményéről. Ezt követően a megválasztott települési képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a választási bizottság elnöke olvassa elő.

3. A polgármester felkérésére a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választásának végleges eredményéről. Ezt követően a megválasztott polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét az SZMSZ 5. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a választási bizottság elnöke olvassa elő.

8. §

1. Az alakuló ülésen a Képviselő-testület a korelnök előterjesztésére határozatban dönt a polgármester illetményéről, amely az Mötv. 71. § (4) bekezdésében megállapított összeg.

2. Az alakuló ülésen vagy az azt követő 90 napon belül a polgármester köteles a Képviselő-testülettel ismertetni a 5 éves ciklusprogramot, mely ciklusprogramra épülnek az éves munkatervek. A Képviselő-testület dönt a ciklusprogram elfogadásáról, illetve elvetéséről. Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester által előterjesztett ciklusprogramot elveti, abban az esetben a polgármester köteles 30 napon belül egy új ciklusprogramot kidolgozni és azt ugyanezen időtartam alatt elfogadásra a Képviselő-testület elé terjeszteni.

3. A polgármester intézkedik, hogy az elfogadott ciklusterv Solymár Nagyközség polgárai számára az Önkormányzat hivatalos lapjában megismerhetővé váljon.

9. §

1. Az alakuló ülésen, vagy azt követő 30 napon belül a Képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy, vagy több alpolgármestert választ, és az alpolgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban legyen betöltve. Ezt a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel dönti el.

2. Az alpolgármestert megválasztó képviselő-testületi ülésen a polgármester javaslatára Képviselő-testület határozatban dönt az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.

3. A képviselő-testületi ülésen az alakuló ülést kivételével a Pénzügyi Bizottság elnöke tesz javaslatot az alpolgármester illetményére, tiszteletdíjára, jutalmára.

10. §

1. Az alakuló ülésen a Képviselő-testületnek minősített többséggel meg kell választania a polgármester, illetve bármely képviselő javaslata alapján

1. a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottság,
2. a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásba vételét és ellenőrzését, valamint az összeférhetetlenséget vizsgáló bizottság elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait.

2. A Képviselő-testület egyéb bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait az alpolgármester megválasztását az alakuló ülésen, vagy az azt követő 30 napon belül kell a Képviselő-testületnek megválasztania.

3. Munkaterv és rendes ülés

11. §

1. A Képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.

2. A Képviselő-testület a ciklusprogramra épülő éves munkatervének megfelelően ülésezik, (amennyiben ez nem ütközik ünnepnappal) délután 16⁰⁰ órától legfeljebb este 19⁰⁰ óráig. Az ülés időtartama legfeljebb 1 órával meghosszabbítható a napirendek nagy számára való hivatkozással, erről a Képviselő-testület külön határozattal dönt. A képviselő-testület ettől az elfogadott munkaterv alapján eltérhet.

3. A Képviselő-testület a költségvetési tárgyévet megelőző évben a tárgyévi költségvetési koncepció elfogadását követően közmeghallgatást tart.

12. §

1. Az éves képviselő-testületi munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
   1. a képviselő-testület tagjaitól;
   2. a bizottságoktól;
   3. a jegyzőtől.

2. A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé elfogadásra minden költségvetési évet megelőző év november hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésén.

3. A Képviselő-testület dönt az éves munkatervének elfogadásáról, illetve elvetéséről. Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester által előterjesztett munkatervet elveti, abban az esetben a polgármester köteles 30 napon belül egy új munkatervet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

4. A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját,
2. az egyes napirendi pontokat,
3. az előterjesztő, közreműködő, megnevezését;
4. az előkészítő bizottság megnevezését.

4. Rendkívüli ülés

13. §

1. A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, távolléte esetén az alpolgármester.

2. A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül, ha

1. azt jogszabály kötelezővé teszi;
2. a képviselő-testület erről határozatot hoz;
3. azt halaszthatatlan ügyek indokolttá teszik;
4. a könyvvizsgáló és/vagy belső ellenőr javasolja;

14. §

Rendkívüli ülés összehívása esetén a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a polgármester legkésőbb az ülést megelőzően egy nappal küldi meg azzal, hogy szükség esetén távközlési berendezés útján is értesíthetőek a képviselők az ülés időpontjáról. Az írásbeli meghívó formája megegyezik a rendes ülésre küldött meghívóéval.

5. A Képviselő-testület ülésének összehívása

15. §

1.  A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

2. A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

szavazati joggal:

1. a helyi önkormányzat képviselőit,
2. tanácskozási joggal:

ba) a német nemzetiségi önkormányzat elnökét,

28. a jegyzőt,

bc) az előterjesztés készítésében közreműködő polgármesteri hivatal irodavezetőjét, köztisztviselőit, a könyvvizsgálót és/vagy belső ellenőrt, az önkormányzati intézmény vezetőit,

bd) továbbá, akiket a polgármester megjelöl.

3. A Képviselő-testület ülésének meghívóját a tervezett napirendi pontok írásos anyagaival együtt minimum 2 munkanappal a Képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni a képviselőknek és Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsájtott levelezőrendszeren, illetve Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (továbbiakban „EDtR”) keresztül.

4. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

16. §

1. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli).

2. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és a napirendjéről a Solymár Nagyközség lakosságát a képviselő-testületi ülés előtt minimum 2 munkanappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és az Önkormányzat internetes oldalán (továbbiakban: honlap) történő megjelentetéssel kell értesíteni.

3. Határozatképtelenség esetén ismételten össze lehet hívni a képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására.

6. A nyilvánosság
   

17. §

1. Nyilvános ülés:

1. A Képviselő-testület ülései nyilvánosak, kivéve a zárt ülés.
2. A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.
3. A tanácskozási jog nélkül jelenlévő állampolgár részére az ülés elnöke kérdezési és/vagy hozzászólási jogot biztosíthat.

2. A zárt ülés jegyzőkönyvéből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a jelenlévők milyen minőségben szerepelnek. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a Képviselő-testület tagja, az érintett, érdekelt, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint a téma meghívott szakértője és a jegyző tekinthet be.

3. A Képviselő-testület zárt ülésen meghozott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatait is nyilvánosságra kell hozni, ezen határozatok Solymár Nagyközség polgárai számára az Önkormányzat hivatalos lapjában és a honlapon megismerhetővé váljanak.

4. A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza; a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat.

7.Ülésvezetés szabályai

18. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

2. A polgármester a testületi ülés vezetése során:

1. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá
2. megállapítja az ülés határozatképességét;
3. előterjeszti az ülés napirendjét,
4. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
5. ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
6. felkérheti a bizottságok elnökeit, hogy a bizottságok részére átruházott hatáskörben hozott döntésekről adjanak tájékoztatást.

8. Napirendi javaslat

19. §

1. A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

2. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely előterjesztés napirendi pontként való felvételét, valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

20. §

1. A képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a lehetőség szerint alábbi sorrend szerint tárgyalja:

1. rendelet alkotására vonatkozó előterjesztések;
2. határozathozatalra irányuló előterjesztések;
3. döntést igénylő egyéb kérdések;
4. napirenddel nem összefüggő (beszámoló, tájékoztató, bejelentés, interpelláció, kérdés).

2. A már elfogadott napirendi pont levételéről, valamely előterjesztés napirendi pontként való felvételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról – bármely képviselő javaslatára c) és d) pontban foglaltak kivételével vita nélkül a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
   

3. A felfüggesztett vagy berekesztett ülést 3 napon belüli időpontra – és felfüggesztett vagy berekesztett ülés elmaradt napirendi pontjainak feltüntetésével – össze lehet újra hívni és a meg nem tárgyalt napirendi pontokat meg kell tárgyalni.

9. Az előterjesztések rendje

21. §

1. Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

2. Képviselő-testületi előterjesztést tehet:

1. a polgármester;
2. az alpolgármester;
3. a képviselő-testület bizottsága;
4. a képviselő;
5. a jegyző;
6. német nemzetiségi önkormányzat testülete,
7. az Önkormányzat főépítésze.

3. Az előterjesztést írásban legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 5. munkanapon lehet a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek benyújtani.
   

10. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei, az előterjesztés, beszámoló és a tájékoztató

22. §

A képviselő-testület elé kerülhetnek:

1. előterjesztés;
2. beszámoló;
3. tájékoztató.

23. §

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő ügy tárgyalásából fakadó javaslatok. A 21. § (3) bekezdésben megállapított határnapig benyújtott előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal véglegesíti és a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi.

2. A képviselő-testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak önkormányzati rendeletek megalkotására, határozat meghozatalára vagy állásfoglalás kialakítására.

3. Az előterjesztéshez fejlécet kell készíteni, amely tartalmazza:

1. az előterjesztő megnevezését;
2. a tárgyat;
3. az ügyirat iktatószámát;
4. az ügyintéző nevét;
5. az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek) megnevezése,
6. ügyirat jellege;
7. az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt;
8. a törvényességi ellenőrzést végző nevét.

24. §

1. Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:

1. a határozati javaslat megértéséhez szükséges előzményeket
2. a jogszabályi hátteret
3. indokolt esetben azokat a javaslatokat, amelyeket az előterjesztő nem fogadott el a javasolt döntés kialakításánál;
4. indokolt esetben a megoldási javaslatokat, a döntési alternatívákat és következményeik – előnyeik és hátrányaik – bemutatását;
5. mindazon körülmények, összefüggéseket és tényszerű információkat, melyek indokolják a meghozandó döntést.
6. ha az előterjesztés zárt ülésen kerül (vagy kerülhet) megtárgyalásra, az erre való utalást.
7. a mellékletek számát.

2. A határozati javaslat követelményei a következők:
   1. határozati javaslat száma,
   2. törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,
   3. ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
   4. rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát,
   5. meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket),
   6. meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni.
   7. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt feltűntetni.

3. Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

25. §

1. Az előterjesztéseket minden esetben dátummal és aláírással kell ellátni, mely jelenti egyben azt is, hogy az előterjesztés készítője az abban foglaltakért felelősséget vállal.

2. Több bizottság feladatkörét érintő írásos előterjesztés az érintett bizottságokkal történő egyeztetéséről a polgármesternek kell gondoskodnia.

3. A határozatok végrehajtásáért a határozati kivonatokban szereplő személyek a felelősek.

4. Az előterjesztéseket a bizottsági vagy képviselő-testületi anyagokkal együtt az irattárban meg kell őrizni.

26. §

(1)        A beszámoló

1. az önkormányzati hatáskör gyakorlásáról;
2. a Képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról;
3. a kérdések kivizsgálásáról;
4. a Képviselő-testület és szervei működéséről;
5. az önkormányzati feladatot ellátó intézmények és szervezetek tevékenységéről készíthető.

2. Beszámoló benyújtására a polgármester, (alpolgármester) képviselő, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

3. A polgármester a lejárt határidejű határozatokról elektronikus formában havi rendszerességgel köteles beszámolni.

4. A polgármester és a bizottsági elnökök félévente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

5. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, vagy tudomásul veszi azt.

27. §

1. A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

2. Tájékoztató jellegű anyagoknál határozati javaslatot írni nem kell, viszont az anyag egyértelműen tartalmazza a tájékoztatás tárgyát, a megtörtént eseményt és annak hatósági vagy önkormányzati kihatásait.

3. Tájékoztató benyújtására a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság elnöke, jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult.

4. A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

5. A polgármester a munkatervben meghatározott testületi üléseken köteles tájékoztatni a képviselő-testületi ülések között történtekről.

28. §

1. Sürgősségi indítványnak minősül az olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

2. Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napján 10⁰⁰ óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

3. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.

4. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre tűzése és megtárgyalása tárgyában.

29. §

1. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

2. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, jegyző.

3. Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

11. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

30. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti az ülést. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a jelen lévő legidősebb képviselő vezeti az ülést.

2. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, és megállapítja, hogy az ülést az SZMSZ rendelkezései szerint hívták-e össze. Ezt követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

3. Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

4. Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az elnök kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

5. Amennyiben a Képviselő-testület ülése az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belüli időpontra köteles újból összehívni.

31. §

1. A határozatképesség megállapítása után az ülés elnöke előterjeszti az ülés napirendjét, mely során a képviselő-testület dönt a sürgősségi indítványokról is,

2. Az ülés elnöke a Képviselő-testület ülésén:
   1. előterjeszti az ülés napirendi javaslatát;
   2. naprendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát;
   3. a döntési javaslatokat szavazásra bocsátja;
   4. betartja és betartatja a vitavezetési szabályokat;
   5. tárgyalási szünetet rendelhet el,
   6. az ülést az SZMSZ-ben meghatározott esetekben félbeszakíthatja, vagy berekesztheti.

32. §

(1)        Az ülés rendjének biztosítása érdekében az elnök

a)         figyelmezteti a hozzászólót, hogy

1. csak a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát, és attól ne térjen el;

ab) a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon;

ac) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít;

b)         megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki a fenti pontokban foglalt rendzavaró magatartást megismétli

(2)        A résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja, fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetése alapos gyanújának észlelése esetén hivatalból köteles a fegyelmi eljárást, vagy a büntetőeljárás megindítása iránt a szükséges intézkedést megtenni.

(3)        A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(4)        Saját célra történő kép- és hangfelvételt készíteni csak a Képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

34. §

(1)        Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2)        A bizottsági elnök javaslatára, a bizottság álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani.

35. §

1. Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem végzett az előzetesen jóváhagyott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy az ülésen az elnök által meghirdetett, 3 napon belüli időpontban, külön összehívás nélkül, azonos napirendi pontokkal az ülést folytatja.

12. Vitavezetési szabályok

36. §

1. Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 4 részből áll.

2. Az 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez, valamint amennyiben az előterjesztőn kívül bizottság tárgyalta, a bizottság elnöke, vagy tagja ismertetheti a bizottság véleményét.
   

3. A 2. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol.

4. A 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertethetik véleményüket.

5. Az 4. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagálhat a hozzászólásokra, és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról.

6. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Ennek elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az elnök felfüggesztheti.

37. §

7. Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők, és hozzászólásra jelentkező tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

8. Ügyrendi kérdésben a polgármester a képviselőknek soron kívül szót ad, és a javaslatot vita nélkül, azonnal megszavaztatja. Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

9. A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét önálló hozzászólásban ismertetheti.

(11)      Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések tekintetében a módosító indítványokat a jegyző felé írásban kell eljuttatni, legkésőbb az ülést megelőzően, az ülés napján déli 12 óráig.

13. A felszólalások típusai

38. §

(1)        A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

1. Napirend előtti felszólalás;
2. napirendhez kapcsolódó felszólalás;
3. felszólalás ügyrendi kérdésben;
4. kérdés,
5. állampolgári jogon történő hozzászólás.

39. §

1. A napirendi előtti felszólalás keretében a képviselő-testület rendes ülésen rendkívüli ügyben bármely képviselő felszólalhat, a felszólalás hossza legfeljebb 2 perc lehet, amelyet az EDtR rendszer bevezetését megelőzően az ülést vezető elnök állapít meg és az elnök csengőszóval jelzi amennyiben felszólalásra kapott időkeret lejárt.

2. Amennyiben az ülést vezető nem minősíti rendkívülinek az ügynek a felszólalás lehetőségét megtagadhatja, a képviselő további igényéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

3. A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett személy viszontválaszra jogosult.

40. §

(1)        A napirendhez kapcsolódó felszólalásra a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az elnök adja meg a szót.

(2)        Egy felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc, amennyiben a felszólaló határozathozatal céljából előterjesztést ismertet 5 perc lehet, amelyet az EDtR rendszer bevezetését megelőzően az ülést vezető elnök állapít meg és az elnök csengőszóval jelzi amennyiben felszólalásra kapott időkeret lejárt. Ez alól kivétel a rendelet előterjesztése és a bizottságok éves munkájáról szóló beszámoló.

41. §

1. Ügyrendi javaslat a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

2. Ügyrendi kérdésben a képviselő-testület tagjai bármikor szót kérhetnek. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

42. §

1. A képviselő-testület ülésén, a napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők kérdéseket tehetnek fel az Mötv. 32. § (2) b) pontja alapján.

2. A kérdésekről a jegyzőkönyvben rendszeres és folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

3. A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező – tanácskozási joggal nem rendelkező - állampolgárnak az elnök adhatja meg a szót.

13. A döntéshozatal szabályai

43. §

Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltak ügyekben, valamint az alábbi ügyekben:

1. képviselő-testület hatáskörének átruházása,
2. hitelfelvétel, kötvény kibocsátás;
3. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
4. a polgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapítása;
5. a helyi vagyonrendeletben meghatározott önkormányzati vagyonnal való rendelkezés;
6. helyi népszavazás kiírása;

g)         szabályozási terv megállapítása;

h)         titkos szavazás elrendelése

i)          közalapítvány létrehozása, alapítványhoz való csatlakozás;

j)          sürgősségi indítvány elfogadása,

2. Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

3. Az egyszerű szótöbbséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

44. §

1. A javaslatot nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal. A határozati javaslatot az elnök fogalmazza meg, ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A módosított határozati javaslatot az elnök ismerteti.

2. Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjével ellentétesen – az utoljára elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

3. Amennyiben az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy befogadja a módosító indítványt, akkor csak abban az esetben kell szavazni, ha más képviselő jelzi, hogy az eredetit javasolja.

4. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

5. Az elnök megállapítja a szavazás számszerű eredményét, és kihirdeti a döntést.

14. Nyílt szavazás, titkos szavazás

45. §

1. A képviselőtestület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel és/vagy elektronikus úton történik.

2. Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

3. A képviselő-testületnek név szerinti szavazást kell tartani ha azt a törvény előírja.

4. Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

5. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le.

6. A név szerinti szavazást mindig jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

7. Az elnök megállapítja a szavazás számszerű eredményét és kihirdeti a döntést. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

46. §

1. A Képviselő-testület titkos szavazást tart személyi ügyekben.

2. Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület tagjainak legalább 1/3-a kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

3. Titkos szavazás esetén a szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata. Amennyiben a bizottság nincs teljes létszámban jelen, a képviselő-testület közfelkiáltással jelöl tago(ka)t a szavazatszámláló bizottságba. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön kell rögzíteni, és gondoskodni kell az eredmény kihirdetéséről.

III. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI

1. A rendelet, határozat

47. §

A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

48. §

(1)        Rendelettel kell szabályozni különösen az alábbi témaköröket:

1. az Önkormányzat éves költségvetése;
2. helyi adók fajtáinak és mértékeinek megállapítása;
3. helyi népszavazás, népi kezdeményezés feltételei, az eljárás rendje;
4. önkormányzati jelképek alkotása,
5. helyi kitüntetések és elismerő címek alapítása;
6. Helyi Építési Szabályzat megalkotása;
7. a Nek. tv-ben és az Mötv-ben meghatározott, a nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos kérdések;
8. az önkormányzati szolgáltatások díjainak megállapítása.

(2)        Rendelet alkotását kezdeményezheti

1. polgármester
2. alpolgármester
3. képviselő-testület bizottsága
4. képviselő
5. jegyző
6. társadalmi szervezetek.

3. A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél irányelveket fogalmazhat meg.

4. A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet többfordulós tárgyalását is.

5. A rendelet-tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé lehet terjeszteni.

6. A rendeleteket a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláin, valamint az Önkormányzat internetes oldalán kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

7. Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

8. A képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek végrehajtásának ellenőrzését a Képviselő-testület szakirányú bizottsága vagy a tanácsnok hatáskörébe utalhatja.

9. A rendeletek nyilvántartásáról, évenkénti beköttetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

10. A rendeletek egy hiteles példányát a Polgármesteri Hivatal köteles átadni a községi könyvtár részére, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a kifüggesztés napján.

11. A jegyző szükség szerint indítványozza a Képviselő-testületnél a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

49. §

1. Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben határozatot hoz.

2. A Képviselő-testület önkormányzati hatósági határozatait – az Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályainak figyelembevételével hozza meg.

3. A Képviselő-testület önkormányzati ügyekben hozott határozatai a helyi önkormányzás gyakorlásával kapcsolatosak, illetve az ezzel összefüggő személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról szólnak, és nem igényelnek rendeleti formát és anyagi jogi erőt.

4. A határozatoknak lényegre törő, végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személyt megjelölő megfogalmazásban kell megjelenniük.

5. A határozatok nyilvántartásáért, évenkénti beköttetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

6. A határozatok végrehajtásáért a bennük megjelölt személyek felelősek.

7. A határozatok egy hiteles példányát a jegyző köteles átadni a községi könyvtár részére, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a kifüggesztés napján.
8. A határozatok teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal a hitelesített határozat meghozatalát követő 15 napon belül az önkormányzat internetes oldalán megjelenteti.

9. A jegyző szükség szerint indítványozza a Képviselő-testületnél a határozatok módosítását, hatályon kívül helyezését.

2. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

50. §

(1)        A Képviselő-testület üléséről nem készül szó szerinti jegyzőkönyv. Az ülésről készült hangfelvétel nem minősül hiteles jegyzőkönyvnek.

2. A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat kell tartalmaznia:
   1. jegyzőkönyv megnevezés;
   2. távolmaradásukat előre bejelentett, illetve e nélkül távol maradt képviselő neve;
   3. az ülést levezető elnök neve;
   4. határozatképesség megállapítása;
   5. ülés megnyitása;
   6. ülés napirendi pontjainak elfogadása, az ettől való eltérés;
   7. napirend előtti tájékoztatás;
   8. napirend előtti felszólalások;
   9. elfogadott napirendi pontonként:

la) napirend címe

lb) szóbeli kiegészítés ténye

lc) előterjesztőhöz, előadóhoz intézett kérdések

ld) vitában felszólalók neve, felszólalások,

le) előterjesztett módosító indítvány;

10. meghozott döntések (rendelet, határozat) szövege, felelős neve és határidő;
11. kérdező képviselő neve, kérdés tárgya,
12. ülésen történt bejelentések;
13. elnök rendfenntartással kapcsolatos intézkedései;
14. az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
15. ülés berekesztésének ideje;
16. a polgármester és a jegyző, valamint a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírása, pecsét,
17. a szavazásra jogosultak létszám-változásának folyamatos rögzítése.

3. Az ülésen elhangzottakat (hanganyag) változatlan formában és 1 évig digitális adathordozón meg kell őrizni. A jegyzőkönyv leírását követő 5 napon belül az ülésen elhangzottakat archiválni kell, melynek megtörténtéért a Polgármesteri Hivatal a felelős.

4. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit minden képviselő adathordozón, vagy egyéb elektronikus úton megkapja, ha azt a jegyzőnél igényli.

5. A hitelesített jegyzőkönyv 15 nap után megjelenik az Önkormányzat internetes honlapján.

51. §

(1)        A jegyzőkönyv mellékletei a következők:

1. meghívó;
2. jelenléti ív;
3. írásbeli előterjesztések;
4. képviselői önálló indítványok;
5. írásban megküldött kérdés;

2. A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. A jegyzőkönyv 1 eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, azokat évenkénti bontásban bekötve kell őrizni.

3. A Polgármesteri Hivatal a jegyzőkönyv 1 példányát az illetékes törvényességi felügyeleti jogkört ellátó szervnek az Mötv-ben előírt formátumban és határidőn belül megküldi.

4. További 1 példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a községi könyvtárban kell elhelyezni.

5. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni. Az egyes iratokba való betekintés abból a szempontból korlátozható csak, hogy tartalmuk állami, szolgálati titkot, illetve a személyes adatok védelméhez való jog épségének megőrzése szempontjából lényeges információt tartalmaz-e vagy sem.

6. A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe és annak mellékleteibe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatalban a jegyzőnek kell lehetőséget biztosítania a választópolgárok számára. Ezen dokumentumokról a költségek megtérítése ellenében másolat készíthető.

VI. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI ÉS BIZOTTSÁGAI

1. A települési képviselők jogállása

52. §

1. A Képviselő-testület tagjai Solymár Nagyközség egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott települési képviselők képviseleti tevékenységük során hivatalos személynek minősülnek.

2. A települési képviselők mandátumuk idején tevékenységükért, működésükért, nyilatkozataikért politikai, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak választóiknak.

3. A települési képviselők kötelesek tevékenységüket alárendelni a választópolgárok érdekeinek. Kötelesek munkájukat az Mötv. és az SZMSZ előírásainak megfelelően végezni, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat, helyi önkormányzati rendeleteket és határozatokat.

4. A települési képviselők részére a Polgármesteri Hivatal köteles minden segítséget megadni munkájuk eredményessége elősegítése érdekében. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység ellátásához szükséges anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételekről.

5. A települési képviselők részére juttatás csak a testületi és a bizottsági üléseken való részvétel arányában jár, ezt külön rendelet szabályozza.

53. §

1. Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

2. A képviselő a Képviselő-testület nevében eljárhat, ha erre a Képviselő-testülettől megbízást kap.

3. Javaslatot az ilyen hatáskörben eljáró képviselő személyére bármelyik képviselő tehet. A képviselő megbízásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

4. A képviselő megbízatása mellett a képviselő-testületi határozatban szerepelnie kell az elvégzendő feladat megnevezésének és az elvégzés határidejének. Beszámolás a feladat elvégzését követően írásban történik, a soron következő képviselő-testületi ülésen történő előterjesztéssel. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a beszámoló elfogadásáról.

5. A képviselő a Polgármesteri Hivataltól önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben a Polgármesteri Hivatal vezetőjén keresztül tájékoztatást kérhet, de a Polgármesteri Hivatal dolgozóit nem utasíthatja.

6. Bizottság és munkacsoport fórumot szervezhet lakossági ügyekben, előre történő meghirdetéssel.

7. Az önkormányzati képviselők fogadónapot tarthatnak, melynek időpontját a képviselő határozza meg.

8. A képviselők általuk megadott elérhetőségi adatai nyilvánosak.

2. A képviselő kötelezettségei

54. §

(1)        A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a Képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja, az ott hozott döntéseket tiszteletben tartani és betartani;
2. írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén, illetve bizottsági ülésen részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;
3. részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetve a bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban;
4. a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni;
5. a képviselő-testület vagy a bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni;
6. a tudomására jutott titkot megőrizni, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

2. A képviselő köteles a választópolgárok jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni.

55. §

1. A Képviselő-testület tagjai közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására is szólhat.

2. A tanácsnokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

3. A tanácsnok megbízatása megszűnik:

1. a képviselői mandátuma megszűnésével;
2. határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével;
3. meghatározott feladatok ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásával;
4. a képviselő-testület döntése alapján: felmentéssel;
5. lemondással.

4. A tanácsnok évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.

3. A Képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíja

56. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 143. § (4) f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 35. §-ában foglaltak szerint az önkormányzati képviselők, bizottsági elnök, valamint bizottság tagjának tiszteletdíját az alábbiak szerint állapítja meg.

2. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja bruttó 40 000 forint per hónap, a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 30 000 forint per hónap,  a bizottsági tag, külsős tag tiszteletdíja bruttó 20 000 forint per hónap amely az e rendeletben foglaltak szerint fizethető ki. E tiszteletdíjak több bizottsági tagság és egyidejű elnöki tisztség esetén összeadva fizetendőek.

3. Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.

4. Az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi a tárgyévi költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig.

5. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekből nyilvános adat.

57. §

1. A képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottságok tagjainak tiszteletdíja a rendes ülésen való megjelenés esetén fizethető ki. Amennyiben egy hónapban több rendes ülés van, úgy bármelyik ülésen való távollét esetén a képviselői vagy bizottsági tiszteletdíj csökken az ülések arányában.

2. Amennyiben tárgyhónapban kizárólag rendkívüli ülés van, a rendkívüli ülésen való megjelenés arányában fizetendő a tiszteletdíj.

3. Amennyiben tárgyhónapban nincs ülés, a megállapított tiszteletdíjat kell kifizetni.

4. A Képviselő-testület bizottságai

58. §

1. A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

2. A Képviselő-testület üléseire téma szerint csak olyan új rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztés kerülhet, amelyet előzetesen a téma szerinti bizottság megtárgyalt és írásban véleményezett. Sürgősséggel megtárgyalandó előterjesztések esetén a tárgyalás megkezdése előtt a bizottsági vélemény kialakítása miatt az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. A bizottság véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

59. §

(1)       A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat a következő számmal hozza létre:

1. Közlekedési Bizottság 4 fő, valamint 1 fő állandó szakértő,
2. Közművelődési Bizottság 4 fő képviselő 2 fő nem képviselő tag, valamint 1 fő állandó szakértő,
3. Pénzügyi Bizottság 4 fő képviselő és 2 fő nem képviselő,                                    
4. Településfejlesztési Bizottság 5 fő képviselő 3 fő nem képviselő tag,
5. Ügyrendi Bizottság 4 fő képviselő.

2. A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapíthatják meg.

3. A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, menti fel.

4. Az állandó bizottságok elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait a képviselők az Mötv. 57. § (1) bekezdése szerint a polgármester javaslata alapján minősített többséggel, titkos szavazással választja meg. A bizottságok mandátuma a képviselő-testület mandátumának lejártával megszűnik. A bizottsági tagok névsorát külön határozat tartalmazza.

5. Az állandó szakértő a képviselő-testület jóváhagyása után tanácskozási joggal vesz részt a bizottsági üléseken, zárt ülés esetén külön titoktartási nyilatkozatot tesz. Juttatásai azonosak a külső tagokéval.

60. §

1. A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

2. Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

3. Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

61. §

1. A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására munkacsoportot hozhat létre.

2. A munkacsoport feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület a munkacsoport felállításakor határozza meg.

3. A munkacsoport vezetője csak képviselő lehet, de tagjainak többsége nem képviselő külső tag, illetve bármely választópolgár, valamint civil szerveződés, egyesület is lehet.

4. A munkacsoport előterjesztést tehet bizottságnak. A munkacsoport csak saját működése tekintetében és tagjaira vonatkozóan egyszerű szótöbbséggel hozhat határozatot.

5. Az állandó bizottságok általános feladatai

62. §

1. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

2. Az állandó bizottság általános feladatai:
   1. Dönt

aa) saját ügyrendjének, munkatervének meghatározásáról;

ab) a Képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

b)      Előkészíti:

ba) a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, illetőleg a rendelet-tervezeteket;

28. a Képviselő-testület által és saját feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

c) Véleményezi:

ca) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét, a zárszámadást;

cb)    a hatáskörébe tartozó előterjesztéseket;

55. rendelet-tervezeteket;
    56. a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői, cégvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket;

ce) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Ellenőrzi:

da)    a képviselő-testületi döntések végrehajtását;

db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására;

81. a jegyzőn keresztül a Polgármesteri Hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját.

3. Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Polgármesteri Hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

4. Kapcsolatot tart és figyelemmel kíséri a feladatkörét érintő területen működő intézményekkel, szervezetekkel.

5. A bizottság áttekinti évente legalább egy alkalommal a feladata szerinti intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok működését.

6. A bizottságok ügydöntő határozatot a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hoznak.

63. §

1. Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.

2. A bizottságok működésére, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt kell választani.

4. A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát.

5. Ha rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület jár el.

6. A bizottságot haladéktalanul, de legkésőbb 1 hónapon belül működőképessé kell tenni.

64. §

1. A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni.

2. A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettsége a bizottsági tevékenységgel összefüggésben azonosak.

3. A bizottságok munkájuk során külső szakértőket is igénybe vehetnek. A megbízáshoz a Képviselő-testület hozzájárulására van szükség, a szakértő díjazására a bizottsági elnök tesz javaslatot, melyről a Képviselő-testület dönt és egyidejűleg rendelkezik a díj költségvetési rendeletbe történő beépítéséről.

65. §

1. A bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi.

2. A munkatervet a bizottság elnöke készíti el, a bizottság fogadja el a Képviselő-testület munkatervével egyeztetve.

3. A munkatervet tárgyév január 31-ig kell elkészíteni.

4. A bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. Ezen túlmenően:

1. az elnök előkészíti a bizottság munkatervét és egyezteti a jegyzővel;
2. az elnök a Polgármesteri Hivatallal közreműködve gondoskodik a meghívó és előterjesztések összeállításáról és kiküldéséről;
3. bizottsági ülés jegyzőkönyvét a jegyző által kijelölt személy készíti el, amelyet az elnök ír alá; törvényességi szempontból a jegyző ellenőrzi;
4. önkormányzati hatósági ügyekben a jegyző intézkedik a határozatok - ülést követő 5 napon belüli - elkészítéséről és kiküldéséről;
5. szükség szerint a jegyző koordinálja a bizottságok munkáját, megszervezi adott téma esetén együttes bizottsági ülés megtartását;
6. a jegyző gondoskodik az ülés technikai feltételeiről.

5. A bizottságok közötti zavartalan kapcsolatot a jegyző biztosítja.

66. §

1. A bizottságok a Képviselő-testület, vagy jogszabály által átruházott hatósági jogkörükben eljárva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglaltak (a továbbiakban: Ket.) alapján valamint az SZMSZ alapján határozati formában hozzák meg döntéseiket.

2. A bizottságok folyamatos munkájának fenntartásáért és a bizottságok tevékenységét érintő határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselő-testületnek tartozik felelősséggel.

6. A bizottság ülései

67. §

1. A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag – gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések a testület összehívásának előírásaival összhangban legyenek. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthatnak be azok, akik a képviselő-testület ülésein előterjesztők lehetnek, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

2. A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre. A kézbesítés a meghívottak által megjelölt kézbesítési címre, a kézbesítő által bizonyítható módon történik.

3. A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

1. a polgármester, az alpolgármester,
2. a jegyző,
3. a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnöke,
4. a tárgyalt ügyben érintett polgármesteri hivatali munkatárs.

4. Tanácskozási joggal meghívható:
   1. érintettek;
   2. a bizottság elnöke a bizottság ülésére más érintettet is meghívhat.

5. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

68. §

1. Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

2. A bizottság elnöke a napirendi javaslat – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

69. §

1. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

2. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

3. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

70. §

(1)        A bizottság elnöke

1. összehívja és vezeti a bizottság ülését;
2. a jegyzőkönyvet eredetben aláírja, kiadmányozza a bizottság döntéseit;
3. képviseli a bizottságot.

(2)                   A bizottság elnökének helyettesítését a Bizottság ügyrendje szabályozza.

71. §

A bizottsági üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

VII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI, AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, INTÉZMÉNYEI, VAGYONA, NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

 1. Polgármester, feladatai, alpolgármester          

72. §

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester felett munkáltatói jogkört gyakorol a képviselő-testület, díjazását az Mötv. 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. Megbízatásával összefüggésben a képviselő-testület az Mötv. 69-70. §-ban meghatározott jogköröket gyakorolja.

73. §

1. A polgármester feladat- és hatáskörét az Mötv., más jogszabályok és az SZMSZ tartalmazza.

2. A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

1. az ülések előkészítése és összehívása;
2. az ülések vezetése és rendjének fenntartása;
3. beszámol saját tevékenységéről és a Polgármesteri Hivatal munkájáról a Képviselő-testületnek;
4. az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja;
5. ellenőrzi a Képviselő-testület határozatának végrehajtását, és arról írásban beszámol;
6. koordinálja az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente vagy szükség szerint tájékoztatja a Képviselő-testület a kapcsolatok alakulásáról,

7. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
8. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

(3)        A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az Önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

4. A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványai, különösen:

1. a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja.

74. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 74. §-ában foglaltak szerint alpolgármestert választ és alpolgármestereket választhat.

2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

3. A polgármester az alpolgármester(ek) feladat-és hatásköréről megválasztásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Képviselő-testületet.

2. Jegyző, aljegyző

75. §

1. A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

2. Ennek keretében:

1. előkészíti a Képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról;
2. ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, melyet a polgármesterrel és a hitelesítővel együtt aláír;
4. gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásuk biztosításáról;
5. gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok által hozott határozatok végrehajtásának biztosításáról,
6. az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja.

3. A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

4. Ennek keretében különösen:

1. ellátja a jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatokat, hatósági jogkört;
2. ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat;
3. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
4. az eredményes és hatékony munkavégzés érdekében munkaértekezletet tart, jegyzői intézkedéseket adhat ki és megtehet minden olyan intézkedést, mellyel a Polgármesteri Hivatal munkáját az Önkormányzat feladatainak elvégzésére alkalmassá teheti;

5. A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző, illetőleg az általa megbízott irodavezető helyettesíti.

3. A Polgármesteri Hivatal

76. §

1. A Képviselő-testület „Solymári Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn, amelynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja.

2. A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

3. A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.

77. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

2. A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.

4. A lakossággal való kapcsolattartás formái

78. §

(1)A Képviselő-testület a lakossággal és a társadalmi szervezetekkel folytatandó kapcsolattartása érdekében a közvetlen tájékoztatás elősegítésére és a döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület ülésén kívül a következő fórumokat határozza meg:

1. közmeghallgatás;
2. lakossági fórum.

79. §

1. A Képviselő-testület évente legalább egy meghirdetett közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatás időpontját legalább 5 munkanappal korábban a helyben szokásos módon – Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a honlapon történő megjelentetéssel, plakátok kihelyezésével – ki kell hirdetni, közzé kell tenni. A közmeghallgatás kihirdetéséről a polgármester gondoskodik.

3. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell.

4. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület kijelölése alapján a polgármester, jegyző, bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja. A kérdést a válaszadásra kijelölt illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

5. A közmeghallgatás alkalmával lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat terjeszthessenek elő.

6. A közmeghallgatás jegyzőkönyvének tartalmára, jegyzőkönyv mellékleteire a Képviselő-testület jegyzőkönyvének tartalmára és jegyzőkönyv mellékletére vonatkozó fejezet szabályai az irányadóak.

80. §

(1)A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott kérdésben, illetve a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

2. A lakossági fórumon lehetőség van a közérdekű feladatokkal összefüggő kérdések felvételére, az észrevételek megvitatására, a Község polgárainak, társadalmi szervezeteinek véleményük ismertetésére.

3. A lakossági fórumról a Polgármesteri Hivatal emlékeztetőt készíthet, melynek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét.

5. Az Önkormányzat gazdasági alapjai, intézményei

81. §

1. A költségvetési rendelet elfogadása során először a koncepció főbb elemeit kell rögzíteni, a második fordulóban kerül sor a részletes kidolgozásra.

2. A költségvetési koncepciót elemei:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2. az Önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzet felmérése;
3. az elemzés és helyzet felmérés során számításba veendő a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása;
4. az igények és célkitűzések egyeztetése, sorrend meghatározása.

3. A Képviselő-testület az éves költségvetését rendelettel állapítja meg. A rendelet előkészítéséről a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodája vezetőjével és az intézményvezetőkkel együtt.

4. A végleges költségvetési rendelet-tervezetet a mindenkor hatályos pénzügyi és államháztartási szabályok alapján kell előterjeszteni. A költségvetésről szóló rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti elő az érintett bizottságok írásbeli véleményével együtt.

82. §

1. Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását az SZMSZ 8. számú melléklete tartalmazza.

83. §

1. Az önkormányzati törzsvagyon, forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás, és az Önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírások tekintetében a Képviselő-testület külön vagyonrendeletet alkot.

2. Az önkormányzati vagyont, annak változásait és értékét a jogszabályokban meghatározott módon és körben nyilván kell tartani (vagyonleltár).

84. §

1. Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

2. E körben különösen:

1. a Nemzetgazdasági Minisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztató, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. igényli a Magyar Államkincstárból a címzett és céltámogatásokat,
4. gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásról,
5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – az illetékes miniszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
6. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
7. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
8. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

3. Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézményekben:, óvodában, a önállóan működő intézményekben – művelődési ház, gondozási központ – a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

4. Az intézmények a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételükkel szabadon rendelkeznek, azt alapfeladataik sérelme nélkül felhasználhatják.

85. §

1. Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának, vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság látja el.

2. Az Önkormányzat saját belső ellenőrzése és intézményeinek pénzügyi ellenőrzése céljából – a jogszabály keretei között – függetlenített belső ellenőrt, könyvvizsgálót foglalkoztat. A belső ellenőri feladatok ellátása külső erőforrás bevonásával történik a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) korm. rendeletben (továbbiakban Bkr.) foglalt szabályoknak megfelelően. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a Polgármesteri Hivatal vezetője látja el.

3. A könyvvizsgálói jelentést a Pénzügyi Bizottság ülésén tárgyalni kell. Az éves költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó jelentéseket a Képviselő-testület ülésén is tárgyalni kell.

4. A belső ellenőri jelentés a Bkr-ben foglaltak szerint nyilvános.

A belső ellenőrzésre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet kell készíteni, amelyet a Bkr-ben foglalt szabályok szerint jóvá kell hagyni.

6. Együttműködés a helyi német nemzetiségi önkormányzattal
   

86. §

1. Az Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvének ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal.

2. A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatás összegét.

3. Polgármester, valamint az általa és képviselő-testület által megbízott képviselő, vagy harmadik személy szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a nemzetiségi önkormányzat vezetőjével.

87. §

1. A Polgármesteri Hivatal közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

2. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek továbbításáról az illetékes törvényességi felügyeletet ellátó szervhez.

3. A Polgármesteri Hivatal szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat működéséhez.

4. A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek nevét és lakcímét az SZMSZ 8. sz. függeléke tartalmazza.

VIII. HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Záró rendelkezések
   

88. §

1. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
   
   
2. A rendelet hatályba lépését követően 60 napon belül kötelesek a létrehozott állandó bizottságok munkatervet készíteni.

3. A rendelet hatályba lépését követően 30 napon belül a polgármester köteles az alpolgármester feladat- és hatáskörét megállapítani.

4. E rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:
   1. Solymár Nagyközség közigazgatási területének adatai, közigazgatási határának leírása és térképe.
   2. A Képviselő-testület állandó bizottságai feladatainak és hatásköreinek leírása (6. számú melléklet):

ba) Közlekedési Bizottság feladat- és hatásköre;

bb) Közművelődési Bizottság feladat- és hatásköre;

bc) Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre;

bd)Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre;

be) Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre

c)         A polgármester részére átruházott feladat- és hatáskörök (7. számú melléklet)

d)        az önkormányzat intézményeinek felsorolása (8. számú melléklet)

            e)         az Önkormányzat szakfeladatrendje (9. számú melléklet).

5. E rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza:

1. Munkacsoportok felsorolása
2. Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak névsora, lakcíme.

6. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik, e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 8/2010. (X.14.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító rendeletek.
7. E rendelet 56-57. §-a 2015. január 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az 1/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése, valamint az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 9/2007. (V.3.) önkormányzati rendelete.

Solymár Nagyközség Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzatának

mellékletei

1. Solymár Nagyközség közigazgatási területének adatai, közigazgatási határának leírása és térképe,
2. A Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme,
3. Az önkormányzat gazdasági társaságban való érdekeltsége,
4. A képviselői eskü szövege,
5. A polgármesteri eskü szövege,
6. A Képviselő-testület állandó bizottságai feladatainak és hatásköreinek leírása,

a) Közlekedési Bizottság feladat – és hatásköre,

b) Közművelődési Bizottság feladat- és hatásköre,

c) Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre,

d) Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre,

e) Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre,

7)   A Polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök,

8. Az Önkormányzat intézményeinek felsorolása,
9. Az Önkormányzat szakfeladatrendje

1. számú melléklet

Solymár Nagyközség közigazgatási területének adatai, közigazgatási határának leírása és térképe

A helység hivatalos megnevezése: Solymár

Nemzetiségi neve: Schaumar

Igazgatási rangja: nagyközség

Megyei beosztása: Pest megye

KSH kódja (településazonosító törzsszáma): 07384

Járási azonosító: J12 K11 Solymár

Járás neve: Pilisvörösvári

Távhívó körzetszáma: 26

Vasútállomás neve: Solymár (távolsága a központi belterület centrumától: 1,5 km)

Autóbuszállomás neve: Solymár (távolsága a központi belterület centrumától: 0,0 km)

Solymár területnagysága (hektár): 1786

Központi népességnyilvántartó szerinti lakosságadat 2014. október 2. napján:

Nemzetiségi kötődés (többes kötődés is lehetséges):

magyar: 88,8 %; német: 10,1 %; orosz: 0,4 %; szlovák: 0,2 %; román: 0,2 %, egyéb: 3,3 %.

Vallás:

2. számú melléklet

A Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme

3. számú melléklet

Az önkormányzat gazdasági társaságban való érdekeltségei

a)

A társaság cégneve:                           KÖZCSAT Kft.

A társaság székhelye:                         2083 Solymár, Fűzfa u. 7. – Szennyvíztisztító Telep

b)

A társaság cégneve:                           PEMÜ Zrt.

A társaság székhelye:                         2083 Solymár, Terstyánszky út 89.

c)

A társaság cégneve:                           Solymári Településüzemeltetési Kft.

A társaság székhelye:                         2083 Solymár, Bajcsy-Zsilinszky u. 26.

d)

A társaság cégneve:                           DAKÖV Kft.

A társaság székhelye:                         2370 Dabas, Széchenyi u. 3.

4. számú melléklet

A képviselői eskü szövege

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; képviselői tisztségemből eredő feladataimat Solymár Nagyközség fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

5. számú melléklet

A polgármesteri eskü szövege

„Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; polgármesteri tisztségemből eredő feladataimat Solymár Nagyközség fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Az eskütevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!”

6. számú melléklet

A Képviselő-testület állandó bizottságai feladatainak és hatásköreinek leírása

1. Közlekedési Bizottság feladat- és hatásköre
2. Közművelődési Bizottság feladat- és hatásköre
3. Pénzügyi Bizottság feladat- és hatásköre
4. Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre
5. Ügyrendi feladat- és hatásköre

A Bizottság KÖZLEKEDÉSI feladat- és hatáskörei

1. A közúti személyszállítás terén
   1. Tömegközlekedés
      • Közreműködhet a helyi és helyközi, valamint távolsági közúti tömegközlekedési szolgáltatókkal folytatandó tárgyalásokban,
      • Részt vehet a helyi tömegközlekedés biztosításával kapcsolatos tárgyalásokon, a tarifa- menetrend- és a vonalkialakítási döntések előkészítésében
   2. Egyéni közlekedés
      • véleményezi a település parkolási lehetőségeit, javaslatot dolgoz ki a problémák megoldására
      • részt vesz a kialakítandó P + R rendszerrel kapcsolatos feladatokban
2. A tehergépjármű forgalom területén
   1. Intézkedik a nehéz tehergépjármű forgalom korlátozására, a megfelelő közlekedési jelzőtáblák elhelyezésére
   2. Részt vehet a tehergépjárművek időszaki behajtása feltételrendszerének kidolgozásában

3. A gyalogos közlekedés területén
   1. Javaslatot készít a közúti gyalogátkelőhelyek kialakítására, felszereltségére.
   2. Közreműködik a Településfejlesztési Bizottsággal együtt a gyalogjárdák kijelölésében, tervezésének és kivitelezésének előkészítésében

4. A közúti forgalomirányítási kérdésekben
   1. Javaslatot tehet a közúti forgalom szükségszerű korlátozására, a sebességcsökkentési intézkedésekre, és a csökkentés mértékére, az utcák egyirányúsítására és esetleges lezárására.

5. A közúti közlekedés biztonsága területén
   1. Javaslatot tehet a jegyző részére a közlekedési táblák kihelyezéséről, pótlásáról, kiegészítéséről,
   2. Az átmenő főútjainkon elhelyezett sebességmérő rendszerek működési tapasztalatairól jelentést készít a Képviselő-testület részére
   3. Kapcsolatot tart a rendőrséggel a forgalmi ellenőrzések előkészítésében, kiértékelésében.
   4. Felügyeli az önkormányzati közutak biztonságos közlekedésre való alkalmasságát
   5. Forgalomtechnikai szempontok alapján kijelölheti a lakóövezeti zónákat.

6. A vasúti közlekedéssel összefüggő feladatok
   1. Részt vesz a Településfejlesztési Bizottsággal közösen a vasúti rekonstrukció nagyközségünket érintő terveinek tárgyalásain, javaslatot tesz az érdekeinknek megfelelő megoldásokra.
   2. Kapcsolatot tart a rekonstrukciót tervező intézetekkel és a beruházóval.

7. A közutakkal kapcsolatos feladatok
   1. Az éves fejlesztési tervek keretében javaslatot tehet a szilárd burkolattal el nem látott önkormányzati közutak megfelelő burkolattal való ellátására.
   2. Javaslatot tehet az önkormányzati közutak kezelésével összefüggő feladatokra – kátyúzás, karbantartás, javítás stb.
   3. Javaslatot készíthet az önkormányzati közutak építésével és kezelésükkel kapcsolatos tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére
   4. Részt vehet a közúti hatóságokkal és felsőbb hivatali szervekkel a közlekedéssel és forgalommal kapcsolatos megbeszéléseken.

8. Egyéb feladat és hatáskörök
   1. Részt vehet a költségvetés kimunkálásában, a beruházási, felújítási célok költségigényének meghatározásában,
   2. előkészíti a testületi döntést igénylő közlekedési témákat, ezekhez határozati javaslatot terjeszt elő,
   3. részt vesz a pályázatok előkészítésében,
   4. felülvizsgálja a közlekedési koncepciót és szükség szerint előterjeszti testületi döntésre, e feladatkörében együttműködik a jegyzővel;
   5. közreműködik a helyi rendeletek előkészítésében;
   6. Véleményezheti a település-szerkezeti terv, a településfejlesztési koncepció, a szabályozási tervek tervezetét, a már elkészült tervek felülvizsgálatát.

A Bizottság KÖZBIZTONSÁGI feladatai

1. Bűnmegelőzési és közbiztonsági feladatok

1. Figyelemmel kíséri Solymár közbiztonsági helyzetét. Elemzi a folyamatosan változó közbiztonsági viszonyokat, kidolgozza, ill. véleményezi a közbiztonsági stratégiákat, aktualizálja a rövid távú célokat.
2. Elkészíti a bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciót, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását, javaslatot tesz a feladatok ellátására.
3. Kapcsolatot tart a rend- és a közbiztonság védelmére létrejött, a településen működő szervezetekkel.
4. Együttműködik a rendőrséggel, tűzoltósággal, polgárőrséggel, a polgári védelemmel, véleményezi a velük kötendő együttműködési megállapodások tervezetét.

2. Bűnmegelőzési és közbiztonsági keret

1. Javaslatot tesz az önkormányzati költségvetés készítése során a bűnmegelőzési és közbiztonsági keretre.
2. Dönt az aktuális feladatoknak megfelelően a keret felosztásáról.

3. A lakosság bevonása, tájékoztatása

1. Biztosítani kell, hogy a lakosság a Közlekedési Bizottság részére bejelentést, figyelemfelhívást, ill. javaslatot tehessen. A Bizottság interneten és e-mail útján is legyen megszólítható.
2. A bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepciót és intézkedési tervet Solymár honlapján és a helyi lapokban közzé kell tenni.

4. A bűnmegelőzés össztársadalmi üggyé tétele.

1. Az Önkormányzat minden szerve – de különösen a Közlekedési Bizottság – népszerűsítse a bűnmegelőzést, és teremtsen lehetőséget a lakosság, valamint az érintett szervezetek részére a bűnmegelőzésben való aktív részvételre.
2. A helyi önkormányzati rendeletekben érvényesíteni kell a közlekedési és a bűnmegelőzési szempontokat.

5. Feladatok a bűnokok és a bűnalkalmak korlátozása érdekében.

1. A Bizottság kezdeményezze a Budaörsi Rendőrkapitányság felé a minél jobb rendőri lefedettség elérését, a preventív és a reagáló rendőri erők folyamatos jelenlétét Az önkormányzat vállalja ennek érdekében a rendőrkapitányság anyagi és technikai támogatását, és szorgalmazza a Solymár érdekeit szolgáló aktív és hatékony rendőri működést.
2. Figyelemmel kíséri, és intézkedésre javaslatot tesz a jogszabályba ütköző és a lakók nyugalmát zavaró szórakozóhelyekkel szemben.

6. Feladatok a sértetté válás kockázatának csökkentésére

1. A Bizottság az önkormányzat információs csatornái felhasználásával népszerűsíti és ösztönzi a bűnmegelőzési oktatást és képzést, átadja a bűnmegelőzéssel kapcsolatos tapasztalatait.
2. A Bizottság kezdeményezi a rendőrség fokozott járőri jelenlétét a közoktatási intézmények és az ifjúsági szórakozóhelyek környékén, azok nyitvatartási idejéhez igazodóan.

7. A bűnismétlés megelőzése

1. Felveszi a kapcsolatot az illetékes igazságügyért felelős minisztérium által működtetett Pártfogó Felügyelői Szolgálattal és kidolgozza az önkormányzat szervezeteivel és intézményeivel való együttműködés formáit, valamint tartalmi követelményeit.

8. A közrend fenntartásával kapcsolatos feladatok

1. Javasolja, hogy a közterület felügyelők minél nagyobb számban hajtsanak végre közösen a rendőrséggel és a polgárőrséggel akciókat, járőrözéseket, és végezzenek rendszeresen területbejárást. Erről a közterület felügyelők tájékoztassák a Bizottságot.
2. A Bizottság figyelemmel kíséri a közterület felügyelet személyi állományának és technikai felszereltségének fejlesztési lehetőségeit.
3. Elemzi az állampolgári bejelentések, közterület felügyelők tapasztalatai, a képviselői javaslatok és egyéb információk alapján Solymár közbiztonsági szempontokból legveszélyeztetettebb területeit és erről tájékoztatja a Pilisvörösvári Rendőrőrs és a helyi polgárőrség vezetőjét.

AZ OKTATÁSSAL, NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. közreműködhet a nemzeti köznevelési törvényben a köznevelési intézményekkel összefüggő képviselő-testületi döntések előkészítésében, javaslatok és vélemények kidolgozásában;
2. Közreműködik az önkormányzati döntést, vagy véleményezést igénylő köznevelési vezetői megbízással összefüggő pályázatok előkészítésében, döntés vagy vélemény kialakításában;
3. előkészíti és javaslatot tesz az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, intézményrendszerének kialakítására;
4. véleményezi a költségvetés-tervezet oktatást és ifjúsági programokat támogató részét;
5. javaslatot tesz és véleményezi az oktatással, neveléssel, ifjúsággal kapcsolatos önkormányzati rendeleteket, határozatokat és előterjesztéseket;
6. közreműködhet közoktatási intézmény alapításában, ha a tevékenység folytatásának jogát a Képviselő-testület megszerezte;
7. közreműködhet a nevelési, oktatási intézmények alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének, minőségbiztosítási programjának, felszerelési- és eszközjegyzékének jóváhagyásánál.
8. Figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelmi intézkedéseket

A KÖZMŰVELŐDÉSSEL, MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS FELADATOKKAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. közreműködik a közművelődés feltételeinek biztosításában, támogatja helyi közművelődési tevékenységet;
2. közreműködik a közművelődési feladat ellátása során a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény biztosításában;
3. a közösségi színtérrel, illetve közművelődési intézménnyel kapcsolatban segíti a Képviselő-testület munkáját; részt vehet a közművelődési intézmény használati szabályainak, működésének módjának, valamint a közművelődési intézmény feladatainak meghatározásában; biztosítja a feladatok ellátásához és a közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, a törvény szerinti szervezeti személyi és tárgyi feltételeket;
4. véleményezi a művelődési ház vezetői álláshelyére kiírt pályázati kiírást, a beérkező pályázatokat, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a vezető személyére
5. véleményezi a művelődési ház és könyvtár éves munkatervét és költségvetés tervezetét
6. ellenőrzi a közművelődési intézmény tevékenységét
7. segíti a Képviselő-testület döntését művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról; közreműködik a döntéshez szükséges műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény beszerzésében;
8. támogatja és segíti a Képviselő-testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak;
9. a törvény keretei között javaslatot tesz a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására;

A KÖZGYŰJTEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. közreműködik a Képviselő-testület azon munkájában, hogy biztosítsa a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek az általános nyilvános könyvtári szolgáltatást;
2. Javaslatot tesz a törvényben nem meghatározott, kiegészítő feladatokra egyéb könyvtárhasználati feltételekre és kedvezményekre.

SPORTTAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. működési területén figyelemmel kíséri a sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra vonatkozó döntések végrehajtását;
2. véleményezi a költségvetés-tervezet közművelődést és sportolási lehetőségeket támogató részét;
3. javaslatot tesz és véleményezi a közművelődéssel és sportolással kapcsolatos önkormányzati rendeleteket, határozatokat és előterjesztéseket;
4. javaslatot tesz a Község sportolási lehetőségeit biztosító intézményeinek kialakítására és működtetésére;
5. közreműködik a szabadidősport szervezésében.

EGYÉB FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. közreműködik a községi ünnepek megszervezésében, dönt lebonyolításuk ügyében;
2. véleményezi a Képviselő-testület elé terjesztett díszpolgári és egyéb cím adományozására tett javaslatokat;
3. A közös feladatok ellátásában együttműködik a Német Nemzetiségi Önkormányzattal
4. folyamatosan kapcsolatot tart a Község területén működő egyházközségekkel;

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSSAL, KÖLTSÉGVETÉSSEL, VAGYONNAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. segíti a Képviselő-testület munkáját az önkormányzati tulajdon kezelésével, az Önkormányzat bevételeinek gazdálkodásával, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatban;
2. közreműködik a saját tulajdonnal történő rendelkezés, valamint a költségvetési bevételek és kiadások önálló gazdálkodásával felmerülő kérdésekben;
3. javaslatot fogalmaz meg a Képviselő-testület számára a vagyontárgyak vagy vagyonrészek elidegenítésével, megterhelésével, vállalkozásba való bevitelével, illetve más célú hasznosításával kapcsolatban;
4. szükség szerint a Településfejlesztési Bizottsággal közösen javaslatot tesz az Önkormányzat vagyongazdálkodási koncepcióra
5. javaslatot fogalmaz meg a címzett, illetve céltámogatások igénylésének szükségességéről; javaslatot fogalmaz meg az általános és céltartalékok felhasználásáról;
6. javaslatot tehet a Képviselő-testület számára hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról;
7. javaslatot tehet a Képviselő-testület számára alapítvány létrehozására, közérdekű kötelezettségvállalásra;
8. javaslatot tesz az Önkormányzat intézményeinek támogatására, javaslatot tehet más által fenntartott intézmények működéséhez támogatás nyújtására;
9. ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását és ennek biztosításához szükséges intézkedés megtételét javasolhatja; javaslatot a veszteséges gazdálkodás következményeinek csökkentésére, a fizetőképesség helyreállítása érdekében köteles javaslatot tennie a Képviselő-testület számára a feladatok finanszírozásának felfüggesztésére;
10. költségvetés elkészítése előtt koncepcióra tesz javaslatot és a bizottsági véleményeket megtárgyalja, határozati javaslatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól;
11. javaslatot fogalmaz meg az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelet-tervezet elkészítéséhez;
12. együttműködik a Solymár Nagyközség Német Kisebbségi Önkormányzattal, megvitatja a helyi kisebbségi önkormányzat pénzügyi igényeit, szükség esetén helyi önkormányzati rendeletmódosítást terjeszt a Képviselő-testület elé;
13. az Önkormányzat és intézményei munkáját ellenőrizve és felügyeli a költségvetési rendeletben megfogalmazott irányelvek végrehajtását
14. a jóváhagyott előirányzatok átcsoportosítására javaslatot fogalmazhat meg;
15. a zárszámadásról szóló rendelettervezetet megvitatja és javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti;
16. a könyvvizsgáló által készített könyvvizsgálói jelentést megvitatja, és határozatot hoz, ha szükséges a könyvvizsgálói jelentésben foglaltak alapján;
17. javaslatot tesz az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével a pénzügyi és számviteli rend megalkotására;
18. javaslatot tesz a Képviselő-testület számára a lakossági és közösségi szoláltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem költségvetési szervek végeztet; javaslatot tesz a számlavezető pénzintézetre, és egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről;
19. kapcsolatot tart az Önkormányzat többi bizottságával, szükség szerint a bizottsági elnökök részvételével együttes ülést tart;
20. a Képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, és általa is véleményezett költségvetéshez kapcsolódó vagy a jegyző által a Bizottság elé utalt rendelet-tervezeteket;
21. ellenőrzi a helyi Önkormányzat költségvetésének végrehajtását, előkészítteti a helyi Önkormányzat gazdálkodásának. helyzetéről szóló beszámolót, tájékoztatja a Képviselő-testületet az Önkormányzat pénzügyi helyzetéről;
    javaslatot tesz a költségvetési előirányzatok átcsoportosítása kérdésében; javaslatot tesz az önkormányzati költségvetésben elkülönítetten szereplő tartalék előirányzatok felhasználásáról;
22. ellenőrzi a pénzügyi iroda segély kifizetéseinek módját, nyilvántartások meglétét, valamint a jogszabály által előírt egyéb adatszolgáltatási kötelezettség meglétét;
23. közreműködik az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezet előkészítésében.

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÜGYELETE ALÁ TARTOZÓ KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKKEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. meghatározott időszakonként áttekinti az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait, javaslatot tesz a Képviselő-testület felé az elvégzendő feladatokra vonatkozóan;
2. segíti a Képviselő-testület munkáját a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve vállalatok alapításával, átszervezésével és megszűntetésével kapcsolatban;
3. javaslatot fogalmaz meg a Képviselő-testület számára a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vállalkozási tevékenységével kapcsolatosan; szempontokat határozhat meg javaslatában;
4. ellenőrzi a költségvetési szervek részére az évközi és az éves beszámolók határidejének megtartását, a költségvetési beszámoló szöveges indokolásának tartalmi és formai követelményeinek betartását; a Polgármesteri Hivatal számszaki és szöveges beszámoló mellékletét képező adatszolgáltatások nyomtatványainak kitöltését,
5. a költségvetési szervek beszámolóját felülvizsgálja és javaslatot fogalmaz meg a Képviselő-testület számára;
6. a jegyzővel közreműködve segíti az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi­gazdasági ellenőrzését;
7. a jegyzővel közreműködve gondoskodik a költségvetési szervek pénzellátásáról.

ADÓZTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. megvizsgálja a helyi adórendelet szükségességét, adónemek bevezetésének szükségességét, a Polgármesteri Hivatal munkatársaival egyeztetve javaslatot tesz a helyi adórendelet módosítására;
2. érvényesíti a jegyzővel együttműködve, a helyi és központi adójogszabályok területén a jog érvényesítését;
3. javaslatot tehet a Képviselő-testület számára, hogy a Képviselő-testület helyi önkormányzati rendeletével, illetékességi területén helyi adókat vezessen be;
4. évenként tájékoztatót fogad el a beszedett adók összegéről és a költségvetési beszámoló részeként azt indokolással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti;
5. a helyi adórendelet kötelező elemeire javaslatot tesz (adóalanyok, adó tárgya, kedvezmények: és mentességek, stb.)
6. segítséget nyújt javaslataival a nyilvántartások kezelésére, a köztartozások behajtására;

AZ ÁRHATÓSÁGI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

a helyi rendeletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra vonatkozó legmagasabb vagy legalacsonyabb árra, valamint a hatósági árral kapcsolatos javaslatait a képviselő-testület elé terjeszti;

EGYÉB FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. a költségvetésben megfogalmazott irányelvek folyamatos végrehajtását ellenőrzi és figyelemmel kíséri.
2. évente egyszer meghallgatja a saját tulajdonában lévő gazdasági társaság vezetőjének beszámolóját

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁVAL ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. Határoz és közreműködik az épített környezet alakítása és védelme során a közérdekű intézkedéseket és döntéseket megelőzően, illetőleg azok végrehajtása során a nyilvánosság biztosításában; az állampolgárok és a szervezetek megfelelő tájékoztatásában és véleménynyilvánítási lehetőségéről;
2. közreműködik a következőkben:„a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása,

c)az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,

d)az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.” a költségvetésen keresztül.

3. közreműködik a helyi építési szabályzat megállapításában, a településrendezési tervek elkészíttetésében és azok jóváhagyásában,
4. illetékességi területét illetően helyi - rendeletben meghatározott módon közreműködik a főépítészi tevékenység ellátásában; együttműködik a főépítésszel a települési feladatok ellátása során

TERÜLETFEJLESZTÉSSEL ÉS TERÜLETRENDEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. közreműködik a szomszédos települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakításában
2. javaslatot tesz a Képviselő-testület számára sajátos területfejlesztési célok érdekében vállalkozási terület és egyéb fejlesztési egységek létrehozására.
3. közreműködik a településfejlesztési koncepció megállapításában;
4. a Képviselő-testület számára javaslatot tesz a település-szerkezeti terv kidolgozására, felülvizsgálatára;
5. a település-szerkezeti terv módosítása alapján javaslatot tesz a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv kidolgozására, és annak rendelettel történő elfogadására;
6. közreműködik a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során a rendezés alá vont területek meghatározásában; az érintett állampolgárok, szervezetek és érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségének biztosításában;
7. közreműködik a szabályozási terv elkészítésében; az újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területeknél, a természeti adottság, a település-szerkezet, az építés, az építészeti örökség, vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő területeknél és minden más olyan esetben, amikor azt építés helyi rendjének biztosítása szükségessé teszi;
8. felügyeli a településrendezési célok megvalósítását;
9. felügyeli a helyi építészeti örökség értékeinek felkutatását, számbavételét, védetté nyilvánítását fenntartását, fejlesztését
10. a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket a megállapítás és jóváhagyás előtt véleményezi és a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdekképviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel való egyeztetést felügyeli és közreműködik ebben,

ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

• közreműködik a települési környezetvédelmi program elkészítésében és végrehajtásában;
• javasolja a Képviselő-testület számára, hogy melyek azok az elvek amelyeket a szabályozási terv megalkotásánál vegyenek figyelembe;

TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

• közreműködik a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe utalt feladatok elvégzésében;
  
  
• közreműködik természeti terület védetté nyilvánítása ügyében, javaslatot tesz a Képviselő-testület számára; védettség feloldása esetén véleményezi az eljárást; szükség szerint helyi rendelet megalkotását kezdeményezi; helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására javaslatot készít; közreműködik az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv véleményezése ügyében;
• helyi jelentőségű védett terület fenntartásával, természeti állapotának fejlesztésével, őrzésével kapcsolatban segítséget nyújt a Képviselő-testület számára, előkészítő tevékenységet folytat. 

VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

• A bizottság feladat- és hatáskörében a vagyonrendeletben foglaltaknak megfelelően eljár, közreműködik és felügyeli az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok értékesítése során felmerült kérdések eldöntését
• az önkormányzat tulajdonát megvásárolni szándékozóval tárgyalásokat folytat a képviselő-testület ajánlása alapján, a vagyonrendeletben meghatározottak szerint
• kérelem esetén javaslatot tesz a vételár részletekben történő megfizetésére
• az ingatlanok adás-vételi, bérleti és az önkormányzati tulajdon egyéb hasznosítására vonatkozó szerződések előkészítésében részt vesz, figyelemmel kíséri az önkormányzat jogi képviselőjének ez irányú munkáját,
• az adás-vételi, bérleti és az önkormányzati tulajdon egyéb hasznosítására vonatkozó szerződések megkötésével, lebonyolításával kapcsolatban folyamatosan tájékoztatást ad a képviselő-testületnek,

EGYÉB FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

• előkészíti a vagyongazdálkodással kapcsolatos elveket, a vagyongazdálkodási rendelet évenkénti felülvizsgálata a költségvetési rendelet elfogadásáig az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására, megőrzésére;
• javaslatot tesz a forgalomképes vagyon hasznosítására;
• állást foglal minden olyan ügyben, mely az önkormányzat vagyongyarapítását, gazdagodását segíti elő;
• javaslatot tesz a vagyonpolitikai szempontok kialakítására, tekintettel a településfejlesztését elősegítő vállalkozásokra;
• figyelemmel kíséri az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok nyilvántartását, közreműködik a Polgármesteri Hivatal ez irányú munkájának ellátásában, elősegíti a személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosítását;
• tevékenyen közreműködik a vagyonrendelet megalkotásában, felülvizsgálatában, módosításában; figyelemmel kíséri a vagyonrendelet mellékleteinek és függelékeinek naprakészen tartását; figyelemmel kíséri a vagyonkataszter alakulását,
• közreműködik a település közigazgatási területén lévő - önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal kapcsolatos- az ingatlan-nyilvántartásban tévesen szereplő bejegyzések korrigálásában;
• elősegíti a településen – elsősorban az önkormányzati tulajdont érintő – területrendezési feladatok ellátását, megoldási javaslatokat fogalmazhat meg, ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal számára e témában kiadott feladatok végrehajtását;
• közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szükség szerinti átminősítési eljárásban annak érdekében, hogy az, forgalomképessé alakuljon;
• figyelemmel kíséri az önkormányzati ingatlangazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását, javaslatot fogalmaz meg az önkormányzati ingatlanok hasznosítására;
• a lakásgazdálkodással kapcsolatban hosszú távú terveket fogalmaz meg, koncepciót alakít ki a képviselő-testület számára;
• felügyeli az önkormányzati ingatlanok bérbeadását, bérleti díjának alakulását, azok összegének változására javaslatot tesz a Képviselő-testület felé;
• figyelemmel kíséri az önkormányzati ingatlanok hasznosításából származó bevételek alakulását;
• részt vesz a költségvetés kimunkálásában, településfejlesztési és a vagyongazdálkodási célok költségigényének meghatározásával;
• előkészíti a testületi döntést igénylő témákat, ezekhez határozati javaslatot terjeszt elő;
• részt vesz az egyes cél- és címzett támogatási pályázatok előkészítésében;
• szakmai tanácsokkal támogatja és felügyeli a község vagyongazdálkodási elveinek érvényesülését;
• intézkedik minden olyan témában, melyet a Képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal; eljár a vagyongazdálkodás során feladat-és hatáskörébe utalt ügyekben.
• részt vesz a költségvetés kimunkálásában, a fejlesztési igények véleményezésével

A MŰEMLÉKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖR

• közreműködik a Képviselő-testület kulturális örökség védelmével, műemlékvédelemmel kapcsolatos feladat és hatáskörének végrehajtásában.
• részt vesz az egyes cél- és címzett támogatási pályázatok elkészítésében;
• szakmai tanácsokkal támogatja a községi nagy beruházások lebonyolítását;

ÁLTALÁNOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK:

1. közreműködhet a közszolgáltatási feladatot ellátó intézmények átadásában, átvételében; a megállapodás írásba foglalásában;
2. Közreműködhet az Mötv. 42. §-ában a képviselő-testület által át nem ruházható hatáskör feladatok előkészítésében.
3. közreműködhet az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzat megalkotásában, javaslatot tesz a Képviselő-testület számára;
4. közreműködhet az Önkormányzat jelképeinek megalkotásában, javaslatot tehet a Képviselő-testület számára;
5. közreműködhet a társulási megállapodások előkészítésében; a Képviselő-testület érdekeinek képviselete és védelme céljából elősegíti, előkészíti az önkormányzati szervezetekbe való tömörülés munkálatait (országos érdekképviseleti szerv, külföldi helyi önkormányzat, nemzetközi önkormányzati szervezetek);
6. közreműködhet a jogszabályi háttér ismeretében a megállapodások és együttműködések, szerződések szükség szerinti vizsgálata;
7. közreműködhet a feladat és hatáskör átruházásával kapcsolatos javaslat megfogalmazásában;
8. közreműködhet a helyi rendeletek megalkotásában, javaslatot tehet a rendeletek megalkotására, módosítására, visszavonására; javaslatot tesz a rendeletben a feladat ­és hatáskör átruházására;
9. közreműködhet a Képviselő-testület munkájában a törvény által a testület hatáskörébe utalt kinevezés, megbízás és intézményalapítás, önkormányzati társulások témáiban;
10. nyilvántartja, kezeli és őrzi a vagyonnyilatkozatokat az Mötv. 57. § (2) bekezdésében foglaltak szerint;
11. Vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárásokat folytat le az Mötv. 39. § (1)-(5) bekezdésében;
12. Az Mötv. 2. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat alapján jár el.

7. számú melléklet

A polgármester feladat- és hatásköre

Solymár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének rendeleteiben meghatározott hatáskörökön túl a képviselő-testület gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköreit a polgármester gyakorolja.

1. Saját hatáskörben dönt, mint I. fokon eljáró önkormányzati hatósági jogkör gyakorlója a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben,
2. Feladatát különösen az ide vonatkozó törvényi előírások és a Solymár Nagyközség Önkormányzat helyi rendeletében biztosított jogkörében eljárva végzi,
3. köteles a Szervezeti és Működési Szabályzatban írtak alapján a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott intézkedéseiről félévente - a költségvetés beszámolójával illetve a zárszámadással egyidőben - beszámolni,
4. az átruházott hatáskör ellátáshoz javaslatot fogalmaz meg a képviselő-testületnek a költségvetési rendeletben a feladat- és hatáskör ellátáshoz szükséges pénzösszeg tételes és összegszerű biztosításához.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. az egészségügyi alapellátás körében előkészíti és javaslatot tesz a Képviselő-testület számára a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, fogorvosi, ügyeleti, a védőnői, az általános iskola egészségügyi ellátásának biztosításával kapcsolatos feladatokról.
2. figyelemmel kíséri a község környezet-egészségügyi helyzetének alakulását, és ennek esetleges romlása esetén kezdeményezi a Képviselő-­testületnél, illetve a hatáskörrel rendelkező szerveknél a szükséges intézkedések meghozatalát;
3. az egészségügyi intézmény működőképességét és fejlesztését célzó javaslatokat fogalmaz meg;
4. konkrét esetben a jegyző előterjesztése alapján javaslatokat fogalmaz meg a község egészségügyi helyzetét javító intézkedések megtételéhez;
5. Véleményezi a Gondozási Központ vezetésére kiírt pályázati kiírást, a benyújtott pályázati anyagokat, és a Képviselő-testületnek javaslatot tesz a Gondozási Központ vezetőjének személyére;
6. a jogosult számára a szociális és gyermekvédelmi rendeletben meghatározott esetekben ellátásokat állapít meg;
7. javaslatot tesz, hogy az önkormányzati rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint kiegészítse az 1993. évi III. törvényben megállapított pénzbeli ellátásokat, valamint más pénzbeli támogatásokat is megállapítson a szociálisan rászorultak részére;
8. megállapítja a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKKAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján javaslatot tesz helyi önkormányzati rendelet megfogalmazására, illetve annak módosítására;
2. az arra rászorulóknak –tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére- átmeneti segélyt, étkezést, illetve elhelyezést biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Mindezen feladatokat a polgármesteri hivatal igazgatási előadójával együttműködve végzi.
3. a szociálisan rászorulók étkeztetéséről, valamint a házi segítségnyújtásról gondoskodik, közreműködik az Önkormányzat családsegítő szolgáltatással összefüggő feladataiban a Polgármesteri Hivatal munkatársainak bevonásával, (1993. évi III. tv. 62-65. §-ok)
4. javaslatokat fogalmaz meg a Képviselő-testületnek az idősek nappali ellátását nyújtó intézményi szolgáltatások és az egyéb, szakosított ellátások köréről;
5. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről dönt, elfogadásra javasolja és a Képviselő-testület elé terjeszti az intézmény házirendjét;
6. javaslatot tesz a képviselő-testületnek a karácsonyi segélykeret felhasználásáról, a támogatásra jogosultak köréről,
7. Eljár és dönt a Bursa Hungarica-val összefüggő támogatási ügyekben.

GYÁMÜGYI IGAZGATÁSSAL, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

1. javaslatot tesz a Képviselő-testület számára ellátási szerződés keretében az I. fokú gyámhatósági feladatok ellátására; (1997. évi XXXI. törvény)
2. a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjétől szükség szerint adatszolgáltatást kérhet az I. fokú gyámhatósági feladat elvégzésével kapcsolatban.

PÉNZBENI, TERMÉSZETBENI, ILLETVE SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSSAL TOVÁBBÁ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSSAL ÉS GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

1. törvény és helyi önkormányzati rendelet alapján a jogosult gyermeknek rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg;
2. dönt a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtásáról;
3. javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról szóló helyi rendelet megalkotására;
4. javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáiról, a kérelem benyújtásának módjáról és elbírálásának szempontjairól, a biztosítható ellátásokról, az ellátás megszűnésének eseteiről és módjairól, a fizetendő térítési díjak mértékéről, csökkentésének és elengedésének eseteiről és módjairól; gyermekjóléti szolgálat működtetésére javaslatot fogalmaz meg, ennek hiánya esetén társulási megállapodást szorgalmaz más önkormányzattal, ehhez javaslatot készít.

8. számú melléklet

Az Önkormányzat intézményeinek felsorolása

Apáczai Csere János Művelődési Ház                                  2083 Solymár, Templom tér 25.

Ezüstkor Szociális Gondozó Központ                                  2083 Solymár, Templom tér 8/b.

Óvoda-Solymár                                                                     2083 Solymár, József Attila u. 3.

                                                                                              Váci M. u. 26.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában működő intézmény:

Lustige Zwerge Német Nemzetiségi Óvoda                                    2083. Solymár, Mátyás kir. u.19.

9. számú melléklet

Az önkormányzat szakfeladatrendje

Solymár Nagyközség Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzatának

függelékei

1. Munkacsoportok felsorolása
2. Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak névsora, lakcíme

1. számú függelék

Munkacsoportok felsorolása

1. Civil munkacsoport

2. számú függelék

Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjainak névsora, lakcíme