Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 46.§ (1) bekezdés f) pontjára, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a tulajdonában lévő közterületek, közutak, azok műtárgyai és tartozékai kezelésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

1. A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja a közterületek karbantartásának, az út-, közmű-, és egyéb műtárgyak építésének, valamint a burkolatbontásnak helyi szabályozása, a tevékenység kiszámítható, biztonságos ellátásának, ellenőrizhetőségének biztosítása.

2. § (1) A rendelet területi hatálya Solymár Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya Solymár Nagyközség közigazgatási területén belül minden természetes és jogi személyre valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra kiterjed.

(3) A rendelet tárgyi hatálya az önkormányzati kezelésű helyi közutak, azok műtárgyai és tartozékai (a továbbiakban együtt: helyi közutak), valamint a közterületek kezelésére terjed ki. A rendelet magában foglalja az út-, és közműépítés üzemeltetői szempontjait, valamint az útkezelői tevékenység szabályozását.

(4) A közterületek használatára és rendjére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletében állapítja meg.

(5) A közterületek tisztán tartására vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletében állapítja meg.

3. § E rendelet rendelkezéseit az út-, közmű- és vasútépítményekkel, valamint a burkolatbontással kapcsolatos magasabb rendű jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

a)         közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark stb.), továbbá a közforgalom számára megnyitott, nem önkormányzati tulajdonban levő  területek.

b)         tisztán tartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, illetőleg         por- és gyommentesítése, kaszálása.

c)         útpálya: általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően szabadon használható közterület.

d)        járda: gyalogosok közlekedésére szolgáló közterület (gyalogút, lépcső stb.).
e)         műtárgy: a közlekedést szolgáló híd, aluljáró, felüljáró, áteresz, támfal, bélésfal, mellvédfal stb.

f)         közmű: a közterület alatt, vagy felett elhelyezett vezetékhálózat a hozzá tartozó műszaki létesítményekkel (csatornák, ezek aknái és fedlapjai, folyókarácsok, tűzcsapok, elektromos kábelek és transzformátorok, közkifolyók, légoltalmi riasztóberendezések, kertészeti locsolóhálózat és szerelvényei, közvilágítási elemek, közlekedési táblák és lámpák, telefonfülkék, csoportos-állványos postaládák, közműjelzések táblái stb.),

g)         burkolat: útpálya, járda ideiglenes, vagy végleges szilárd szerkezete (kockakő, keramit, aszfalt, beton stb. alappal és ágyazattal együtt),

h)         közúti jelzések: a közúti forgalom rendjét meghatározó jelzőtáblák, útburkolati jelek, fényjelző készülékek, közlekedési tükrök, terelőoszlopok, útirányjelző táblák, tömegközlekedési megállóhelyek jelzései.

i)          közúton folyó munka: mindazok az út-, járda-, közmű-építések és felújítások, amelyek közterületeken folynak, és a forgalmat befolyásolják.

j)          park: minden fásított, füvesített dísznövénnyel vagy virággal beültetett közterület, melyet az önkormányzat ténylegesen akként kezel és a lakosság ilyen módon használ, valamint a gyermekjátszótér, melyet kizárólag gyermekek szórakoztatását szolgáló célzó, illetőleg elősegítő berendezésekkel, felszerelésekkel látnak el.

k)         zöldfelület: a település növényzettel tartósan vagy időszakosan fedett területeinek egésze, függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén belül helyezkedik el.

l)          parkolóhelyek és -területek: gépjárművek várakozására kijelölt díjkötelesen vagy ingyenesen igénybe vehető területek.

m)        közforgalmú útcsatlakozás: utak, üzemi ill. közforgalmat lebonyolító, út menti ingatlanok, létesítmények (pl. üzemek, parkolók, üzemanyagtöltő állomások, irodaházak, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények) közúti kapcsolatát biztosító, útpályaként kialakított terület.

n)         kapubehajtó, telekbejáró: út menti ingatlan megközelítését, közúti kapcsolatát biztosító terület, melyet közforgalom nem vesz igénybe.

3. A közterületekkel kapcsolatos igazgatási jellegű feladatok

5. § (1) Közterület rendeltetésétől eltérő igénybevétele céljából Közútkezelői Hozzájárulást kell kérni az 1. számú melléklet szerinti kérelmen.

(2) Közútkezelői hozzájárulás szükséges:

a)   forgalomszervezési intézkedéshez, forgalomkorlátozási intézkedés alóli felmentéshez,

b)   közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez (felvonulási terület, rakodás, anyagtárolás stb.),

c)   a közterület felbontásához,

d)   a közterületen, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez,

e)   útcsatlakozás, kapubehajtó, várakozóhely építéséhez,

f)    ingatlan rendeltetési mód változtatásához,

g)   árok, áteresz, rácsos víznyelő építéséhez vagy átalakításához,

h)   külterületen az 1988 évi I. törvény 42/A. §-ban foglalt esetekben.

(3) A közútkezelői hozzájárulást a jegyző adja ki. A hozzájárulásban a közútkezelő feltételeket írhat elő.

(4) Közútkezelői hozzájárulás nélkül a közút nem közlekedési célból abban az esetben vehető igénybe, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvízi- vagy belvízi védekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetben is alkalmazni kell az 1988. évi I. tv. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 28. § és 29. §-ban foglaltakat.

6. § (1) Kivitelezési munkák esetében Tulajdonosi Hozzájárulás szükséges a közterület rendeltetésétől eltérő használatához.

(2) A Tulajdonosi Hozzájárulást a 2. számú melléklet szerinti kérelmen a Polgármesteri Hivatalnál kell megkérni.

(3) A Tulajdonosi Hozzájárulást a polgármester adja ki.

7. § (1) Közterületen történő kivitelezési munkák esetében a munka megkezdéséhez Munkakezdési Hozzájárulást kell kérni a 3. számú melléklet szerinti kérelmen. A Munkakezdési Hozzájárulást a közútkezelő adja ki. A hozzájárulásban a közútkezelő feltételeket írhat elő.

(2) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a részére megállapított kezdési, vagy befejezési határidőt nem tudja betartani – a határidő lejárta előtt –, új határidő megállapítását kérheti. Indokolt kérelemre, legfeljebb egy esetben engedélyezhető a kezdési és befejezési határidő módosítása.

(3) A közterületbontással járó kivitelezésre Munkakezdési Hozzájárulás november 15 és március 1 között, ezen túlmenően, amennyiben a napi minimum hőmérséklet több napon át 0 ^oC alatt van, nem adható, vagy hatálya felfüggeszthető, amennyiben a kivitelezés még nem kezdődött meg.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően november 15 és március 1-je közötti időszakra vonatkozóan Munkakezdési Hozzájárulást a közútkezelő a kivitelezés felelős műszaki vezetőjének erre vonatkozó nyilatkozata és az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén adhat:

a) a felelős műszaki vezető nyilatkozik arról, hogy

aa) az időjárási körülmények a kivitelezés minőségét nem befolyásolják;

ab) a felhasznált és beépítésre kerülő anyagok minőségét, megfelelőségét az adott időjárási körülmények hátrányosan nem befolyásolják (hőmérsékleti tényező, csapadék);

b) a kivitelezés időtartamára és az azt követő 7 naptári napra vonatkozó időjárás-előrejelzés alapján nem várható az, hogy a napi minimum hőmérséklet 0 ^oC alá esik, valamint

c) a kivitelezés időtartamára, és az azt megelőző 3 nap, valamint az azt követő 1 napon csapadék mennyiség nem haladja meg a 5 mm-t.

8. § (1) Az eljárás során alkalmazni kell a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (2)-ben foglaltakat az alábbiak szerint:

a) a dokumentáció első példánya a Közútkezelői Hozzájárulás iránti kérelem melléklete

b) a dokumentáció második példánya a Tulajdonosi Hozzájárulás iránti kérelem melléklete

c) a dokumentáció harmadik példánya a Munkakezdési Hozzájárulás iránti kérelem melléklete

(2) A benyújtásra kerülő tervdokumentációkat előzetesen a társ-közműszolgáltatókkal egyeztetni kell, melyek igazolásaként

a) csatolni kell Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) kormányrendelet szerinti egyesített közműnyilatkozat példányát, melyet e-mailben is meg kell küldeni a kozmu@solymar.hu címre, vagy

b) a papíralapú tervekre rá kell vezetni a közműszolgáltatók nyilatkozatát.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás esetén csatolni kell a tervező nyilatkozatát, hogy a benyújtott tervrajzok megegyeznek az e-közmű rendszerben engedélyezésre benyújtottal.

4. Közterület rendeltetésétől eltérő igénybevétele

9. § (1) A közterület igénybevételéért fizetendő díj összegét – a 4. számú mellékletben foglalt díjtételek alkalmazásával – a jegyző állapítja meg a Munkakezdési Hozzájárulásban. A fizetendő díj összegét százforintos kerekítéssel kell megállapítani, de a legkisebb díj nem lehet kevesebb nettó 5.000,- Ft-nál, azaz ötezer forintnál. Nem kell díjat fizetni a közterület kezelője által vagy megrendelésére végzett, üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó, nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

(2) A közterület igénybevételéért fizetendő díj előre esedékes, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább egy napra kell megállapítani. A díj megfizetéséig a közterületet érintő használat nem kezdhető meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott díjat a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időpontban kell az önkormányzat részére megfizetni.

(4) A közterület hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele estén a fizetendő pótdíjat a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet alapján a közlekedési hatóság állapítja meg.

(5) Az e rendelet alapján megállapított közterület igénybevételéért fizetendő díj mértékét közcélú létesítmény építése esetén az illetékes önkormányzati bizottság (közlekedési bizottság) méltányosságból, a kérelmező indokolt kérelme alapján, korlátlanul csökkentheti.

5. Közterületen végzendő munkák általános szabályai

10. § (1) A Munkakezdési Hozzájárulás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, legkésőbb 30 nappal a munka tervezett kezdését megelőzően. Ennél korábbi kezdőidőpontra sürgősségi díjjal terhelt díjat kell fizetni, amelynek mértéke 15 napon belüli kiadás esetén a 9.§ (1) bekezdés szerinti díj kétszeres összege, 5 munkanapon belüli kiadás esetén háromszoros összege.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) részletes tervrajzzal, hossz- és keresztszelvénnyel, a szakhatóságokkal egyeztetett műszaki terveket

b) a tervező nyilatkozatát arról, hogy a műszaki megoldás megfelel az általános érvényű és az eseti hatósági előírásoknak,

c) a helyreállítás alkalmazandó technológiáját,

d) amennyiben a munkálatokhoz közutat illetve járdát is igénybe vesznek – ideértve a munka végzéséhez szükséges felvonulási területet is –, forgalomterelési tervet vagy forgalomkorlátozási vázlatrajzot,

e) a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve törmelék tervezett lerakóhelyének pontos megjelölését,

f) a kivitelező és a burkolat-helyreállító vállalat nevét (a felelős építésvezető nevét és elérhetőségét),

(3) Munkakezdési Hozzájárulást csak mélyépítési munkák végzésére jogosult kivitelező részére lehet kiadni.

Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) a helyreállítás technológiáját,

b) a burkolatbontás pontos helyét, méretét és a burkolat nemét,

c) a bontás megkezdésének és befejezésének időpontját,

d) a kivitelező és a burkolat-helyreállító vállalat nevét (a felelős építésvezető nevét és elérhetőségét),

e) a biztonsági előírásokat,

f) az ideiglenes- és végleges helyreállításra vonatkozó kikötéseket,

g) a munkálatok folyamán kitermelt és elszállítandó föld, illetve törmelék lerakásának helyét,

h) felhívást arra, hogy a helyreállítást a munkaárok feltöltése után haladéktalanul meg kell kezdeni és a közműépítési engedélyben előírt határidőn belül – folyamatos munkával be kell fejezni.

(4) A Munkakezdési Hozzájárulás 1 példányát a kérelmezőnek, és amennyiben a kérelmező nem a kedvezményezett, a kivitelezőnek is meg kell megküldeni.

(5) A burkolatbontással és annak helyreállításával kapcsolatos előírások betartásáért a Munkakezdési Hozzájárulásban megnevezett kivitelező a felelős.

11. § (1) Munkakezdési Hozzájárulás nélkül közterületet felbontani csak halasztást nem tűrő üzemzavar-elhárítás esetén (csőtörés, csőrepedés, villamosenergia-szolgáltatás üzembiztonságának és folyamatosságának biztosítása, hírközlési kábelek zavarainak elhárítása stb.), a szükséges javítási munkák elvégzése miatt szabad, és csak akkor, ha élet- vagy balesetveszély áll fenn, vagy a bontást közérdek indokolja.

(2) A munkálatok megkezdését legkésőbb a következő munkanapon a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának jelenteni kell.

(3) Az üzemzavar elhárítást is a 16. § szerinti módon, folyamatosan kell végezni.

12. § A közútkezelő indokolt esetben (pl. a forgalom jelentős zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt stb.) a kért vagy engedélyezett burkolatbontási- és építési munkák időpontját megváltoztathatja, illetőleg az engedély kiadását megtagadhatja.

13. § Ha a forgalomtechnikai terv jóváhagyása során vagy a Munkakezdési Hozzájárulásban előírják a munka miatt szükséges forgalomkorlátozás ideiglenes forgalmi rendjét, az engedélyes köteles a jóváhagyó, illetve engedélyező szerveket az új forgalmi rend ellenőrzésére a munkák megkezdése előtt oly módon értesíteni, hogy a kitűzött időpont előtt 3 munkanappal az értesítést kézhez vegyék.

14. § Több építési, illetve forgalmi állapot (ütem) esetén a 13.§-ban meghatározottak minden ütemre külön is érvényesek.

6. Kivitelezési előírások

15. § (1) A kivitelezés teljes időtartama alatt a kivitelezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a KRESZ, valamint a jogszabályokban előírt forgalomtechnikai, balesetvédelmi és egyéb rendelkezéseket betartsák.

(2) Közterületen folyó munkavégzés esetén a munkahely elkorlátozására ép, jó állapotú munkahelyi korlátot kell alkalmazni. A korlát lehet piros-fehér sávozású deszkakorlát, piros és fehér műanyag lemezből készült füzérkorlát, színes műanyagszalag, hatósági előírás esetén ácsolt gerendakorlát. Az alkalmazott útelzáró berendezéseken, vagy egy külön erre a célra kihelyezett táblán fel kell tüntetni a munkát végző vállalkozás nevét.

(3) A munkáknál csak a szabványoknak megfelelő jelzőtáblákat lehet alkalmazni. Az építési munkahelyet lehatároló, az útpályát szűkítő korlátokat, az útpályán lévő akadályokat éjszaka és korlátozott látási viszonyok mellett, minden irányból látható, sárga fényű, villogó lámpákkal kell jelezni.

(4) A közúton forgalomban történő munkavégzés esetén a munkát végző járműveknek és munkagépeknek a forgalom haladási irányával szemben lévő oldalára legalább 60 cm átmérőjű „kikerülési irány” jelzőtáblát kell felszerelni.

(5) Az új forgalmi rendet – forgalomkorlátozást, forgalomterelést – kifejező közlekedési jelzéseket, azok életbelépése előtt, át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Ugyanez érvényes a forgalomterelés során hatályon kívül helyezett jelzőtáblákra is.

(6) A munka elvégzése folyamán a kivitelezőnek biztosítania kell az építőanyagok kiszállítására, és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását.

16. § (1) Közterületen a bontással járó munkát megfelelő számú munkaerővel és ütemben úgy kell végezni, hogy az mielőbb befejeződjék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és befejezéséhez minden feltételt biztosítottak.

(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha:

a) megszerezték az előírt engedélyeket,

b) rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz,

c) a munka befejezése után haladéktalanul biztosított a burkolat végleges helyreállítása.

E feltételek teljesítését a kivitelező – hatósági felhívásra – igazolni köteles.

17. § (1) A közúti forgalom biztonsága érdekében 200 méternél hosszabb útszakaszt nem szabad felbontani, a fél útterületet fenn kell tartani a forgalom számára. Ettől eltérő rendelkezéseket az építési engedélyben kell megállapítani.

(2) Közmű építési munkáknál a munkát úgy kell végezni, hogy a vezeték fektetése, a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan a nyomvonalat kövesse. Kábelfektetési munkáknál egy kábeldobon lévő kábelmennyiség hosszát meghaladó, nyitott munkaárok nem lehet. Újabb bontásra csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha az előbb megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése, illetve ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(3) Nyomvonalas bontásoknál a munkaárkot nem szabad megtámasztó bordákkal megszakítani.

18. § (1) A felbontott burkolat anyagát szabályos idomokban kell tárolni, hogy az a forgalmat ne korlátozza, annak biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést. Kiöntőanyagot (bitumen, stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az a burkolatot és a környezetet ne szennyezze be. A kitermelt anyagot a forgalom felőli oldalon megfelelő megtámasztással, szükség szerint kalodával kell biztosítani.

(2) A munkák tartama alatt biztosítani kell a gyalogosok biztonságos közlekedését, az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét, valamint célfuvarok, mentők, tűzoltók stb. zavartalan közlekedését és a települési hulladék elszállításának zavartalanságát.

(3) A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(4) A közművezetékek fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt és visszatöltésre alkalmatlan anyagot nem szabad felhasználni.

(5) A helyreállítási (tömörítési) munkák folyamán vagy azok befejezését követően a közútkezelő indokolt esetben, a kivitelező terhére, talajmechanikai, vagy egyéb vizsgálatokat rendelhet el.

19. § (1) Lakott területen nagy zajjal járó építési, javítási, vagy más bontási, továbbá rakodási munkálatokat végezni csak a hatályos környezetvédelmi rendeletben foglaltak szerint szabad, kivéve az üzemzavar-elhárítási munkákat. 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időkorlát alól felmentést a polgármester adhat a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkák esetén.

7. A közterület helyreállítása

20. § (1) A munka elvégzésével egy időben az igénybe vett közterületet az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

(2) Amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal, a területet ideiglenes jelleggel kell helyreállítani.

(3) Közúton végzett munka esetén az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra gyártott betonlapokkal kell elvégezni. Az ideiglenesen helyreállított burkolatot a végleges helyreállításig közlekedésre alkalmas, biztonságos állapotban kell tartani.

(4) Az ideiglenes helyreállítás során a hidegen bedolgozható aszfaltanyag felhasználását az „Útügyi Műszaki Előírás e-UT 08.02.22” előírásainak megfelelően kell alkalmazni.

21. § (1) A végleges helyreállítást a munka befejezését követően, a kiemelt utakon, illetve főutakon 5 napon, egyéb utakon 10 napon belül el kell végezni. A közútkezelő ennél rövidebb határidőt is megállapíthat. A burkolatot úgy kell helyreállítani, hogy az forgalomtechnikai és műszaki szempontból is biztonságos legyen.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a közútkezelő által esetenként előírt magasabb értékű vagy nagyobb teherbírású burkolattal szabad helyreállítani. A felbontott út betonalapjának helyreállítása eredeti vastagságának megfelelően, de legalább 25 cm vastagságban történhet. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó részeit érdesíteni kell. A betonalap alatt minimálisan 20 cm vastag tömörített ágyazatot kell készíteni. A 20 cm vastag makadámalapot még abban az esetben is el kell készíteni, ha a burkolat alatt csak zúzottkőterítés van. Az aszfaltburkolat helyreállítása során a vágási éleknél a vízzáró tömítettséget biztosítani kell.

(3) A munka befejezésével egy időben az építést megelőző, illetve a jóváhagyott tervnek megfelelő forgalmi rendet helyre kell állítani (a munkavégzés, forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti jelzőtáblákat vissza kell szerelni vagy fordítani, fel kell fedni, az eredeti útburkolati jeleket fel kell festeni stb.).

(4) A végleges útburkolat és forgalmi rend helyreállításának időpontjáról a közútkezelőt előzetesen értesíteni kell.

(5) Amennyiben egy vagy több közműépítés miatt a meglévő út-, illetve járdaburkolat területének több mint 70%-át felbontják, vagy a munkálatok során az engedély alá nem vont út (járda) szakaszok nagymértékben sérültek, az engedélyes kötelezhető a teljes útszerkezet átépítésére. Ha a bontás a felület 50-70%-át érinti, a kivitelező a teljes kopóréteg elkészítésére kötelezhető. Több kivitelező esetén a költségeket arányosan meg kell osztani. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az utoljára befejezett közműépítéstől kell figyelembe venni.

(6) Ha a véglegesen helyreállított közterületen a munka nem megfelelő elvégzése miatt süllyedés, vagy más hiba mutatkozik, az engedélyest 3 évig kötelezni kell a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből erdő károkért az engedélyest terheli a felelősség.

(7) A közútkezelő a helyreállítás elvégzésére a rendeletben megállapított határidőnél rövidebb határidőt tűzhet ki, ha az engedélyes, vagy a bontást végrehajtó vállalkozó a felbontott burkolatot ideiglenesen nem állítja helyre.

Amennyiben az engedélyes ezt a határidőt nem tartja be, úgy a közútkezelő a szükséges munkát az engedélyes terhére (költségére) elvégeztetheti. E rendelkezés üzemzavar-elhárítási munkákra is vonatkozik.

(8) A munkák befejezése után, engedély nélkül a közterületen tárolt anyagokat a közútkezelő a kivitelező terhére (költségére) elszállíttathatja.

8. Forgalomtechnika

22. § (1) Forgalomterelési terv készítése szükséges a közterületi munkavégzés engedélyezéséhez:

a) az útpálya átmenő forgalom elől történő lezárásakor,

b) a közúti jelzőtáblával megjelölt főútvonalon és tömegközlekedési eszköz által igénybe vett útvonalon, illetve olyan csomóponton, ahová ilyen útvonal torkollik,

c) az útpálya hosszirányú igénybevétele (felbontás, elkerítés, anyagtárolás) esetén,

d) az útpálya keresztirányú igénybevétele esetén, ha az igénybe vett terület egy forgalmi sávnál (3,0 m) szélesebb,

e) bármely szilárd burkolatú útpálya félszélességű vagy annál nagyobb mértékű igénybevételekor,

f) a közúti forgalomirányító fényjelző készüléktől 50 m-en belüli bármilyen munkavégzéskor,

g) vasútépítéskor, illetve felújításkor, ha az a közúti forgalmi sávok szűkítésével, igénybevételével jár.

(2) Forgalomkorlátozási vázlatrajzkészítés szükséges a közterületi munka kezdésének engedélyezéséhez az (1) bekezdésében nem említett esetekben.

9. Út- és műtárgyépítés

23. § (1) Az útépítés és közúti műtárgyépítés csak jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg.

(2) Az építtetőnek már a tervezés időszakában be kell szerezni az építéssel érintett közműszolgáltatók hozzájárulását.

(3) Ahol utat, műtárgyat építenek, ott az érintett közművek esetleg hiányzó csatlakozó vezetékeit, a szükséges bővítéseket is meg kell építeni, hogy a későbbi rákötések során az útpálya felbontása ne váljon szükségessé. A csatlakozó vezetékeket akkor is meg kell építeni, ha azt az ingatlan tulajdonosai, kezelői nem igénylik. Későbbi rákötés során az érintett közműszolgáltatók a költségeket a mindenkori áron megtéríttethetik az ingatlan tulajdonosával.

24. § (1) Az út építése során a nyomvonal jellegű vezetékeket üzembentartóik az útkereszteződéseknél kötelesek védőcsőbe helyezni, illetve bővítés céljára további védőcsöveket elhelyezni.

(2) Az útépítés befejezését követő ötödik naptári év december 31. napjáig, az útpályán bontással járó munkára engedély nem adható ki, kivéve a más módon el nem hárítható üzemzavart, vagy balesetveszély elhárítását, illetve kátyúzást.

(3) Az út és műtárgyépítés során a mindenkori „Útügyi Műszaki Előírás”-ban és a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

10. Útcsatlakozás építése

25. § (1) Szilárd burkolattal ellátott közforgalmi útról a vele határos ingatlanra kizárólag az engedélyezett tervek alapján megépített csatlakozási szakaszon (kocsibehajtón, átereszen, esetleg hídon) át szabad közlekedni. Parkon, zöldfelületen járművel áthajtani, ingatlant megközelíteni nem szabad.

(2) A csatlakozás létesítése és fenntartása a megközelítendő ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) kötelessége. A csatlakozást a megközelítendő ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával a használó (bérlő stb.) is megépíttetheti.

26. § (1) A csatlakozás építésének engedélyezése iránti kérelemnél csatolni kell az 1:50 léptékű kiviteli tervet (benne rétegrendet, hossz szelvényt), műszaki leírást, és – amennyiben nem a tulajdonos a kérelmező – a tulajdonosi hozzájárulást.

(2) Az ingatlantulajdonost (kezelőt) a már meglévő csatlakozás korszerűsítésére vagy felújítására lehet kötelezni, amennyiben az útépítés állapota indokolja, vagy ha a csatlakozás balesetveszélyes. Ha a tulajdonos (kezelő) a határozatnak nem tesz eleget, a munkálatokat a közút kezelője a felszólított költségére elvégeztetheti.

(3) Az útcsatlakozás, kapubeálló építése során kötelezően alkalmazni kell az „Útügyi Műszaki Előírás e-UT 03.02.21-ben foglaltakat.

11. Közművezetéken végzett munkák

27. § (1) Közútkezelői hozzájárulást kell kérni a közterületen történő, közműveken végzett munkákra, ide értve a házi bekötéseket is. 

(2)  A kérelmet a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.

(3) Közműépítésre csak az egyéb közműszolgáltatókkal műszakilag egyeztetett terv alapján adható ki a Közútkezelői hozzájárulás. Az eljárás folyamán meg kell vizsgálni, hogy a tervezett vezeték nyomvonala nem ellentétes-e Solymár Nagyközség településrendezési-, közlekedésfejlesztési- és közműfejlesztési terveivel.

12. Járdaépítés

28. § (1) Közterületen járda építése, korszerűsítése, megszüntetése csak érvényes építési engedély birtokában végezhető.

(2) Az építési engedély kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, személyi adatait,

b) lakcímét,

c) az építendő járda helyét,

d) műszaki tervet, a műszaki tervnek helyszínrajzot, rétegrendet, műszaki leírást is magában kell foglalnia.

13. Üzemeltetési és fenntartási feladatok

29. § (1) A közútkezelő önkormányzat üzemeltetési feladatait a képviselő-testület által megbízott szervezet végzi úgy, hogy egyes szakipari feladatok elvégzéséhez alvállalkozót vehet igénybe.

(2) A téli útüzemeltetés során a hóeltakarítást és síkosság elleni védekezést a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I.4.) GKM rendelet ajánlási szintjének megfelelően kell végezni.

(3) A közhasznú várakozóhelyek takarításáról, tisztán tartásáról az önkormányzat gondoskodik.

(4) A közterületek tisztántartásának további szabályairól külön rendelet rendelkezik.

30. § (1) A közúti jelzőtáblák, jelzések és útburkolati jelek elhelyezéséről a forgalmi rend és forgalomszabályozási elvek érvényesítéséről a Képviselő-testület által kijelölt szerv határozata alapján a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A jelzések meglétét, sérülésmentességét és használhatóságát a közterület-felügyelők útján folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A hiányos, vagy sérült jelzőtáblák pótlásánál legkésőbb 3 munkanapon belül intézkedni kell.

(3) Az útburkolati jeleket évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni és szükség esetén újra kell festeni. 

(4) Az utak védelmét szolgáló vízelvezető, szikkasztó árkok megfelelő méretéről, tisztán tartásáról és működőképességéről az ingatlannal határos részen az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

31. § (1) A szilárd burkolatú úton észlelt vagy bejelentett úthibákat amennyiben a forgalom biztonságát veszélyeztetik a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I.31.) KÖViM rendeletben szabályozott módon a kijavítás utáni újbóli forgalomnak való átadásig el kell korlátozni.

(2) A forgalom biztonságát veszélyeztető úthibákat, a költségvetés útfenntartásra címzett kerete terhére haladéktalanul ki kell javíttatni.

(3) Az egyéb úthibákat, burkolatsüllyedést, közműaknák fedlapjainak süllyedését a közmű üzemeltetője köteles kijavítani. Az üzemeltetőt szükség szerint írásban fel kell hívni a javítási kötelezettségére. A felhívás kézhezvételét követően eredménytelenül eltelt 15 napot követően a közútkezelő a közmű üzemeltetője helyett és költségére a javítást elvégezheti.

14. Záró rendelkezések

32. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT számú rendelet, valamint a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM számú rendelet előírásait kell alkalmazni. A helyi közutak útkategóriáit, közútkezelési szolgáltatások osztályait A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 24.) GKM rendelet szabályozza.

33. §  E rendelet a 2017. október 1-jén lép hatályba.

34. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 24/2015. (X. 29.) önkormányzati rendelet 8.§ (3) bekezdés a) pontja e rendelet 34. § (2) bekezdésével módosul

(2) a) aki a helyi közterületek kezeléséről szóló 17/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet 10., 15., 17., 18., 19., 20. és 21. §-át megsérti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Solymár Nagyközség Önkormányzatának A helyi közutak kezelésének szabályairól szóló 32/2006. (IX.18.) önkormányzati rendelete.