1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Solymár Nagyközség Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat jogi személy.

(3) Székhelye: 2083 Solymár, József Attila u. 1.

(4) Működési területe: Solymár Nagyközség közigazgatási területe. Az erre vonatkozó adatokat, a Község közigazgatási területének adatait és térképét a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat Képviselő-testülete: Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület). A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 11 fő. A Képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét és elérhetőségeit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

(6) A Képviselő-testület hivatalának neve: Solymári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: „Polgármesteri Hivatal”).

2. § (1) Az Önkormányzat jelképe: a címer, a zászló és a pecsét. Leírásukat és használatuk rendjét a Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi emléknapokat méltó módon megünnepelhesse.

(3) Az Önkormányzat partnerségi kapcsolatot ápol Wüstenrottal, (Baden-Württemberg, Németország), valamint Csíkpálfalva településsel (Hargita megye, Erdély, Románia).

(4) Az Önkormányzat Képviselő-testülete díszpolgári címeket, és egyéb elismeréseket, díjakat adományozhat. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § (1) A Képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye (továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (1) bekezdés e)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, meghatározza a költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik, gazdasági tevékenységet folytathat.

(2) Az Önkormányzat gazdasági társaságban való érdekeltségeinek felsorolását az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. §-ában és egyéb törvényekben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását abban az esetben, ha

(3) A helyi közügyek önkéntes vállalását tartalmazó előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges forrásokat.

5. § (1) A Képviselő-testület a hatáskör-átruházásról, illetőleg a visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) Önkormányzati hatósági hatáskör átruházása esetében rendeletet kell alkotni.

6. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.

(3) A Képviselő-testület ülését az Önkormányzat hivatalos helyiségében kell tartani. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, abban az esetben a Képviselő-testület ülése más helyszínre is összehívható.

7. § (1) Az alakuló ülés összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a megválasztott polgármester nyitja meg és vezeti.

(2) A polgármester felkérésére a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának végleges eredményéről. Ezt követően a megválasztott települési képviselők az Mötv. 28. § (3) bekezdésének megfelelően esküt tesznek és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a választási bizottság elnöke olvassa elő.

(3) A polgármester felkérésére a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választásának végleges eredményéről. Ezt követően a megválasztott polgármester a Képviselő-testület előtt az Mötv. 63. §-nak megfelelően esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét az a választási bizottság elnöke olvassa elő.

8. § (1) Az alakuló ülésen a Képviselő-testület a korelnök előterjesztésére határozatban dönt a polgármester illetményéről, amely az Mötv. 71. § (4) bekezdésében megállapított összeg.

(2) Az alakuló ülésen vagy az azt követő 60 napon belül a polgármester köteles a Képviselő-testülettel ismertetni az 5 éves ciklusprogramot, mely ciklusprogramra épülnek az éves munkatervek. A Képviselő-testület dönt a ciklusprogram elfogadásáról, illetve elvetéséről. Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester által előterjesztett ciklusprogramot elveti, abban az esetben a polgármester köteles 30 napon belül egy új ciklusprogramot kidolgozni és azt ugyanezen időtartam alatt elfogadásra a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A polgármester intézkedik, hogy az elfogadott ciklusterv Solymár Nagyközség polgárai számára az Önkormányzat hivatalos lapjában megismerhetővé váljon.

9. § (1) Az alakuló ülésen, vagy azt követő 30 napon belül a Képviselő-testületnek döntenie kell arról, hogy a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy, vagy több alpolgármestert választ, az alpolgármesteri tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban tölthető be. Ezt a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel dönti el.

(2) Az alpolgármestert megválasztó képviselő-testületi ülésen a polgármester javaslatára a Képviselő-testület határozatban dönt az alpolgármester illetményéről vagy tiszteletdíjáról.

(3) A képviselő-testületi ülésen az alakuló ülés kivételével a Pénzügyi Bizottság elnöke tesz javaslatot az alpolgármester illetményére, tiszteletdíjára, jutalmára.

10. § (1) Az alakuló ülésen a Képviselő-testületnek minősített többséggel meg kell választania a polgármester, illetve bármely képviselő javaslata alapján

(2) A Képviselő-testület egyéb bizottságainak elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait az alakuló ülésen, vagy az azt követő 30 napon belül kell a Képviselő-testületnek megválasztania.

11. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 10 ülést tart.

(2) A Képviselő-testület a ciklusprogramra épülő éves munkatervének megfelelően ülésezik, délután 16⁰⁰ órától legfeljebb este 19⁰⁰ óráig. Az ülés időtartama legfeljebb 1 órával meghosszabbítható a napirendek nagy számára való hivatkozással, erről a Képviselő-testület külön határozattal dönt. A Képviselő-testület ettől az elfogadott munkaterv alapján eltérhet.

(3) A Képviselő-testület a költségvetési tárgyévet megelőző évben a tárgyévi költségvetési koncepció elfogadását követően közmeghallgatást tart, melynek időkerete a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérhet.

12. § (1) Az éves képviselő-testületi munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé elfogadásra minden költségvetési évet megelőző év november hónapban tartandó rendes képviselő-testületi ülésén.

(3) A Képviselő-testület dönt az éves munkatervének elfogadásáról, illetve elvetéséről. Amennyiben a Képviselő-testület a polgármester által előterjesztett munkatervet elveti, abban az esetben a polgármester köteles a következő rendes ülésre egy új munkatervet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni és rendszeresen frissíteni kell.

13. § (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A rendkívüli ülést az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül kell összehívni. Rendkívüli ülés szükségessége merül fel, ha

14. § Rendkívüli ülés összehívása esetén a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a polgármester legkésőbb az ülést megelőzően egy nappal küldi meg azzal, hogy szükség esetén távközlési berendezés útján is értesíthetőek a képviselők az ülés időpontjáról. Az írásbeli meghívó formája megegyezik a rendes ülésre küldött meghívóéval.

15. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját a tervezett napirendi pontok írásos anyagaival együtt minimum 2 munkanappal a Képviselő-testület ülése előtt elektronikus úton kell megküldeni a képviselőknek és Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökének a Polgármesteri Hivatal által rendelkezésre bocsájtott levelezőrendszeren, illetve Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (továbbiakban: „EDtR”) keresztül.

(4) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás következett be.

16. § (1) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli), valamint, hogy az adott napirendben milyen többséggel szükséges döntést hozni (rendes, minősített).

(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és a napirendjéről a Solymár Nagyközség lakosságát a képviselő-testületi ülés előtt minimum 2 munkanappal a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, és az Önkormányzat internetes oldalán (továbbiakban: honlap) történő megjelentetéssel kell értesíteni.

(3) Határozatképtelenség esetén ismételten össze lehet hívni a Képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirend megtárgyalására.

17. § (1) Nyilvános ülés:

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvéből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a jelenlévők milyen minőségben szerepelnek. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a Képviselő-testület tagja, az érintett, érdekelt, a Pest Vármegyei Kormányhivatal vezetője, valamint a téma meghívott szakértője és a jegyző tekinthet be.

(3) A Képviselő-testület zárt ülésen meghozott önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatait is nyilvánosságra kell hozni, ezen határozatok az Önkormányzat hivatalos lapjában és a honlapon is megismerhetővé kell váljanak.

(4) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza; a Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat.

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

19. § (1) A Képviselő-testület ülésén a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.

(2) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely előterjesztés napirendi pontként való felvételét, valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A napirendi pontokat lehetőleg a Képviselő-testület ülését megelőző 5. munkanapig kell kezdeményezni.

20. § (1) A Képviselő-testület az elfogadott napirendi pontokat a lehetőség szerint alábbi sorrend szerint tárgyalja:

(2) A már elfogadott napirendi pont levételéről, valamely előterjesztés napirendi pontként való felvételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról – bármely képviselő javaslatára c) és d) pontban foglaltak kivételével vita nélkül a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A felfüggesztett vagy berekesztett ülést 3 munkanapon belüli időpontra – és felfüggesztett vagy berekesztett ülés elmaradt napirendi pontjainak feltüntetésével – össze lehet újra hívni és a meg nem tárgyalt napirendi pontokat meg kell tárgyalni.

21. § (1) Képviselő-testületi előterjesztést tehet:

(2) Az előterjesztést írásban legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 5. munkanapon lehet a polgármesternek és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek benyújtani.

(3) Az előterjesztést az illetékes bizottság előzetesen meg kell tárgyalja. Erre tekintettel az előterjesztések benyújtásakor a bizottságok munkarendjére is figyelemmel kell lenni.

22. § A Képviselő-testület elé kerülhetnek:

23. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő ügy tárgyalásából fakadó javaslatok. A 21. § (2) bekezdésben megállapított határnapig benyújtott előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal véglegesíti és a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi.

(2) A képviselő-testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak önkormányzati rendeletek megalkotására, határozat meghozatalára vagy állásfoglalás kialakítására.

(3) Az előterjesztéshez fejlécet kell készíteni, amely tartalmazza:

24. § (1) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:

(2) A rendeleti, illetve határozati javaslat követelményei a következők:

(3) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

25. § (1) Az előterjesztéseket minden esetben dátummal és aláírással kell ellátni, mely jelenti egyben azt is, hogy az előterjesztés készítője az abban foglaltakért felelősséget vállal.

(2) Több bizottság feladatkörét érintő írásos előterjesztés az érintett bizottságokkal történő egyeztetéséről a polgármesternek kell gondoskodnia.

(3) A határozatok végrehajtásáért a határozati kivonatokban szereplő személyek a felelősek.

(4) Az előterjesztéseket a bizottsági vagy képviselő-testületi anyagokkal együtt az irattárban meg kell őrizni.

26. § (1) A beszámoló

(2) Beszámoló benyújtására a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A polgármester a lejárt határidejű határozatokról elektronikus formában havi rendszerességgel köteles beszámolni.

(4) A polgármester és a bizottsági elnökök félévente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek az átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.

(5) A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz, vagy tudomásul veszi azt.

27. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.

(2) Tájékoztató jellegű anyagoknál határozati javaslatot írni nem kell, viszont az anyag egyértelműen tartalmazza a tájékoztatás tárgyát, a megtörtént eseményt és annak hatósági vagy önkormányzati kihatásait.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság elnöke, jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett jogosult.

(4) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(5) A polgármester a munkatervben meghatározott testületi üléseken köteles tájékoztatni a képviselő-testületi ülések között történtekről.

28. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés napján 10⁰⁰ óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.

(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a jogszabályban előírt vagy a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be.

(4) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre tűzése és megtárgyalása tárgyában.

29. § (1) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselők, jegyző.

(3) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

30. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti az ülést. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a jelen lévő legidősebb képviselő vezeti az ülést.

(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, és megállapítja, hogy az ülést az SZMSZ rendelkezései szerint hívták-e össze. Ezt követően megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.

(3) Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(4) Ha a Képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, az elnök kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület ülése az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a Képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belüli időpontra köteles újból összehívni.

31. § (1) A határozatképesség megállapítása után az ülés elnöke előterjeszti az ülés napirendjét, mely során a Képviselő-testület dönt a sürgősségi indítványokról is.

(2) Az ülés elnöke a Képviselő-testület ülésén:

32. § (1) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az elnök

(2) A résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja, fegyelmi vétség vagy bűncselekmény elkövetése alapos gyanújának észlelése esetén hivatalból köteles a fegyelmi eljárást, vagy a büntetőeljárás megindítása iránt a szükséges intézkedést megtenni.

(3) A Képviselő-testület üléséről saját célra történő kép- és hangfelvételt készíteni csak a Képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

33. § (1) Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Az ülés vezetője, vagy az adott bizottsági elnök javaslatára, a bizottságok álláspontjainak kialakítása érdekében szünetet kell tartani.

34. § Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem végzett az előzetesen jóváhagyott napirendi pontok megtárgyalásával, úgy az ülésen az elnök által meghirdetett, 3 napon belüli időpontban, külön összehívás nélkül, azonos napirendi pontokkal az ülést folytatja.

35. § (1) Az elnök minden napirendi pontról külön vitát nyit. A vita 4 részből áll.

(2) Az 1. részben: Az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez, valamint amennyiben az előterjesztőn kívül bizottság tárgyalta, a bizottság elnöke, vagy tagja ismertetheti a bizottság véleményét.

(3) A 2. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők mindegyike kérdéseket tehet fel, amire az érintett válaszol.

(4) A 3. részben: A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők ismertethetik véleményüket.

(5) Az 4. részben: A vita lezárása előtt az előterjesztő reagálhat a hozzászólásokra, és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról.

(6) Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni. Nagyobb terjedelmű módosító indítványt az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Ennek elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az elnök felfüggesztheti.

36. § (1) Az elnök az elhangzottakat összefoglalja, és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők, és hozzászólásra jelentkező tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt.

(2) Ügyrendi kérdésben a polgármester a képviselőknek soron kívül szót ad, és a javaslatot vita nélkül, azonnal megszavaztatja. Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét önálló hozzászólásban ismertetheti.

(4) Rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések tekintetében a módosító indítványokat a jegyző felé írásban kell eljuttatni, legkésőbb az ülést megelőzően, az ülés napján déli 12 óráig.

37. § A Képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

38. § (1) A napirendi előtti felszólalás keretében a Képviselő-testület rendes ülésén rendkívüli ügyben bármely képviselő felszólalhat, a felszólalás hossza legfeljebb 2 perc lehet.

(2) Amennyiben az ülést vezető a felszólalás lehetőségét megtagadhatja, a képviselő kérésére, a rendkívüli ügyben való felszólalás lehetőségéről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.

(3) A napirenden kívüli felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett személy viszontválaszra jogosult.

39. § (1) A napirendhez kapcsolódó felszólalásra az elnök az alábbi sorrendben adja meg a szót:

(2) Egy felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc, amennyiben a felszólaló határozathozatal céljából előterjesztést ismertet 5 perc lehet. Ez alól kivétel a rendelet előterjesztése és a bizottságok éves munkájáról szóló beszámoló.

40. § (1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagjai bármikor szót kérhetnek. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

41. § (1) A Képviselő-testület ülésén, a napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők kérdéseket tehetnek fel az Mötv. 32. § (2) b) pontja alapján.

(2) A kérdésekről a jegyzőkönyvben rendszeres és folyamatos nyilvántartást kell vezetni.

(3) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező – tanácskozási joggal nem rendelkező - állampolgárnak az elnök adhatja meg a szót.

42. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltak ügyekben, valamint az alábbi ügyekben:

(2) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

(3) Az egyszerű szótöbbséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

43. § (1) Ha a szavazásra bocsátott rendeleti javaslat mindenben megegyezik az meghívóval előterjesztett javaslattal, abban az esetben azt szavazás előtt nem kell külön ismertetni.

(2) A szavazás előtt a határozati javaslatot, illetve a módosított határozati javaslatot az elnök ismerteti.

(3) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában – az elhangzás sorrendjével ellentétesen – az utoljára elhangzott módosító és kiegészítő, majd – a módosító, illetve kiegészítő javaslat el nem fogadása esetén – az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.

(4) Amennyiben az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy befogadja a módosító indítványt, akkor csak abban az esetben kell szavazni, ha más képviselő jelzi, hogy az eredetit javasolja.

(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.

(6) Az elnök megállapítja a szavazás számszerű eredményét, és kihirdeti a döntést.

44. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy elektronikus úton történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A Képviselő-testületnek név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a törvény előírja.

(4) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(5) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le.

(6) A név szerinti szavazást mindig jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást egy alkalommal köteles megismételtetni.

45. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart személyi ügyekben.

(2) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a Képviselő-testület jelen lévő tagjainak legalább 1/3-a kezdeményezhet, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(3) Titkos szavazás esetén a szavazás lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság feladata. Amennyiben a bizottság nincs teljes létszámban jelen, a Képviselő-testület közfelkiáltással jelöl tago(ka)t a szavazatszámláló bizottságba. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön kell rögzíteni, és gondoskodni kell az eredmény kihirdetéséről.

46. § A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

47. § (1) Rendelettel kell szabályozni különösen az alábbi témaköröket:

(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti

(3) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél irányelveket fogalmazhat meg.

(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet többfordulós tárgyalását is.

(5) A rendelet-tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.

(6) A rendeleteket a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, valamint az Önkormányzat internetes oldalán kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(7) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(8) A Képviselő-testület előtti beszámoltatásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek végrehajtásának ellenőrzését a Képviselő-testület szakirányú bizottsága vagy a tanácsnok hatáskörébe utalhatja.

(9) A rendeletek nyilvántartásáról, évenkénti beköttetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(10) A rendeletek egy hiteles példányát a Polgármesteri Hivatal köteles átadni a községi könyvtár részére, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a kifüggesztés napján.

(11) A jegyző szükség szerint indítványozza a Képviselő-testületnél a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.

48. § (1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a Képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben határozatot hoz.

(2) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági határozatait – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az államigazgatási eljárás általános szabályainak figyelembevételével hozza meg.

(3) A Képviselő-testület önkormányzati ügyekben hozott határozatai a helyi önkormányzás gyakorlásával kapcsolatosak, illetve az ezzel összefüggő személyi, tárgyi, anyagi feltételek biztosításáról szólnak, és nem igényelnek rendeleti formát és anyagi jogi erőt.

(4) A határozatoknak lényegre törő, végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személyt megjelölő megfogalmazásban kell megjelenniük.

(5) A határozatok nyilvántartásáért, évenkénti beköttetéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(6) A határozatok végrehajtásáért a bennük megjelölt személyek felelősek.

(7) A határozatok egy hiteles példányát a jegyző köteles átadni a községi könyvtár részére, a nyilvánosság biztosítása érdekében, a kifüggesztés napján.

(8) A határozatok teljes szövegét a Polgármesteri Hivatal a hitelesített határozat meghozatalát követő 15 napon belül az önkormányzat internetes oldalán megjelenteti.

(9) A jegyző szükség szerint indítványozza a Képviselő-testületnél a határozatok módosítását, hatályon kívül helyezését.

49. § (1) A Képviselő-testület üléséről nem készül szó szerinti jegyzőkönyv. Az ülésről készült hangfelvétel nem minősül hiteles jegyzőkönyvnek.

(2) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

(3) Az ülésen elhangzottakat (hanganyag) változatlan formában és 1 évig digitális adathordozón meg kell őrizni. A jegyzőkönyv leírását követő 5 napon belül az ülésen elhangzottakat archiválni kell, melynek megtörténtéért a Polgármesteri Hivatal a felelős.

(4) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit minden képviselő adathordozón, vagy egyéb elektronikus úton megkapja, ha azt a jegyzőnél igényli.

(5) A hitelesített jegyzőkönyv 15 nap után megjelenik az Önkormányzat internetes honlapján.

50. § (1) A jegyzőkönyv mellékletei a következők:

(2) A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. A jegyzőkönyv 1 eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Polgármesteri Hivatal kezeli, azokat évenkénti bontásban bekötve kell őrizni.

(3) A Polgármesteri Hivatal a jegyzőkönyv 1 példányát az illetékes törvényességi felügyeleti jogkört ellátó szervnek az Mötv.-ben előírt formátumban és határidőn belül megküldi.

(4) További 1 példányt – kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a községi könyvtárban kell elhelyezni.

(5) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni. Az egyes iratokba való betekintés abból a szempontból korlátozható csak, hogy tartalmuk állami, szolgálati titkot, illetve a személyes adatok védelméhez való jog épségének megőrzése szempontjából lényeges információt tartalmaz-e vagy sem.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveibe és annak mellékleteibe. A betekintésre a Polgármesteri Hivatalban a jegyzőnek kell lehetőséget biztosítania a választópolgárok számára. Ezen dokumentumokról a költségek megtérítése ellenében másolat készíthető.

51. § (1) A Képviselő-testület tagjai Solymár Nagyközség egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott települési képviselők képviseleti tevékenységük során hivatalos személynek minősülnek.

(2) A települési képviselők mandátumuk idején tevékenységükért, működésükért, nyilatkozataikért politikai, jogi és erkölcsi felelősséggel tartoznak választóiknak.

(3) A települési képviselők kötelesek tevékenységüket alárendelni a választópolgárok érdekeinek. Kötelesek munkájukat az Mötv. és az SZMSZ előírásainak megfelelően végezni, figyelembe véve a hatályos jogszabályokat, helyi önkormányzati rendeleteket és határozatokat.

(4) A települési képviselők részére a Polgármesteri Hivatal köteles minden segítséget megadni munkájuk eredményessége elősegítése érdekében. A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a képviselői tevékenység ellátásához szükséges anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételekről.

(5) A települési képviselők részére juttatás csak a testületi és a bizottsági üléseken való részvétel arányában jár, ezt külön rendelet szabályozza.

52. § (1) A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.

(2) A képviselő a Képviselő-testület nevében eljárhat, ha erre a Képviselő-testülettől megbízást kap.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatáskörben eljáró képviselő személyére bármelyik képviselő tehet javaslatot. A képviselő megbízásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A képviselő megbízatása mellett a képviselő-testületi határozatban szerepelnie kell az elvégzendő feladat megnevezésének és az elvégzés határidejének. Beszámolás a feladat elvégzését követően írásban történik, a soron következő képviselő-testületi ülésen történő előterjesztéssel. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a beszámoló elfogadásáról.

(5) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben a Polgármesteri Hivatal vezetőjén keresztül tájékoztatást kérhet, de a Polgármesteri Hivatal dolgozóit nem utasíthatja.

(6) Bizottság és munkacsoport fórumot szervezhet lakossági ügyekben, előre történő meghirdetéssel.

(7) Az önkormányzati képviselők fogadónapot tarthatnak, melynek időpontját a képviselő határozza meg.

(8) A képviselők általuk megadott elérhetőségi adatai nyilvánosak.

53. § (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő köteles a választópolgárok jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni.

54. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül tanácsnokot választhat. A tanácsnok megválasztása határozott időre, vagy meghatározott feladatok ellátására is szólhat.

(2) A tanácsnokra eltérő szabályozás hiányában a bizottsági elnökre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

(4) A tanácsnok évente egy alkalommal tevékenységéről beszámol a Képviselő-testületnek.

55. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 143. § (4) f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a 35. §-ában foglaltak szerint az önkormányzati képviselők, bizottsági elnök, valamint bizottság tagjának tiszteletdíját az alábbiak szerint állapítja meg.

(2) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja bruttó 100 000 forint per hónap, a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 90 000 forint per hónap, a bizottsági tag, külsős tag tiszteletdíja bruttó 45 000 forint per hónap, a tanácsnok tiszteletdíja bruttó 300 000 forint per hónap, amely az e rendeletben foglaltak szerint fizethető ki. E tiszteletdíjak több bizottsági tagság és egyidejű elnöki tisztség esetén összeadva fizetendőek.

(3) Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.

(4) Az önkormányzati képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy a Képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret erejéig megtéríthető. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi a tárgyévi költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig.

(5) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekből nyilvános adat.

56. § (1) A Képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottságok tagjainak tiszteletdíja a rendes képviselő-testületi, illetve bizottsági ülésen való megjelenés esetén fizethető ki. Amennyiben egy hónapban több rendes ülés van, úgy bármelyik ülésen való távollét esetén a képviselői vagy bizottsági tiszteletdíj csökken az ülések arányában.

(2) Amennyiben tárgyhónapban kizárólag rendkívüli ülés van, a rendkívüli ülésen való megjelenés arányában fizetendő a tiszteletdíj.

(3) Amennyiben tárgyhónapban nincs ülés, a megállapított tiszteletdíjat kell kifizetni.

57. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A Képviselő-testület üléseire téma szerint csak olyan új rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztés kerülhet, amelyet előzetesen a téma szerinti bizottság megtárgyalt és írásban véleményezett. Sürgősséggel megtárgyalandó előterjesztések esetén a tárgyalás megkezdése előtt a bizottsági vélemény kialakítása miatt az ülésvezető az ülést felfüggesztheti. A bizottság véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

58. § (1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat a következő számmal hozza létre:

(2) A Képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapíthatják meg.

(3) A bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg, menti fel.

(4) Az állandó bizottságok elnökeit, képviselő és nem képviselő tagjait a képviselők az Mötv. 57. § (1) bekezdése szerint a polgármester javaslata alapján minősített többséggel, titkos szavazással választja meg. A bizottságok mandátuma a Képviselő-testület mandátumának lejártával megszűnik. A bizottsági tagok névsorát külön határozat tartalmazza.

(5) Az állandó szakértő a Képviselő-testület jóváhagyása után tanácskozási joggal vesz részt a bizottsági üléseken, zárt ülés esetén külön titoktartási nyilatkozatot tesz. Juttatásai azonosak a külső tagokéval.

59. § (1) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

60. § (1) A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület a munkacsoport felállításakor határozza meg.

(3) A munkacsoport vezetője csak képviselő lehet, de tagjainak többsége nem képviselő külső tag, illetve bármely választópolgár, valamint civil szerveződés, egyesület is lehet.

(4) A munkacsoport előterjesztést tehet bizottságnak. A munkacsoport csak saját működése tekintetében és tagjaira vonatkozóan egyszerű szótöbbséggel hozhat határozatot.

61. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a Képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

(3) Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Polgármesteri Hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(4) A bizottság áttekinti évente legalább egy alkalommal a feladata szerinti intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok működését.

(5) A bizottságok ügydöntő határozatot a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hoznak.

62. § (1) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét az SZMSZ 4. melléklete tartalmazza.

(2) A bizottságok működésére a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő rendes képviselő-testületi ülésen új elnököt kell választani.

(4) A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát.

(5) Ha rendelet eltérően nem rendelkezik, a szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület jár el.

(6) A bizottságot haladéktalanul, de legkésőbb 1 hónapon belül működőképessé kell tenni.

63. § (1) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni.

(2) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettsége a bizottsági tevékenységgel összefüggésben azonosak.

(3) A bizottságok munkájuk során külső szakértőket is igénybe vehetnek. A megbízáshoz a Képviselő-testület hozzájárulására van szükség, a szakértő díjazására a bizottsági elnök tesz javaslatot, melyről a Képviselő-testület dönt és egyidejűleg rendelkezik a díj költségvetési rendeletbe történő beépítéséről.

64. § (1) A bizottság munkáját éves munkaterv alapján végzi.

(2) A munkatervet a bizottság elnöke készíti el, a bizottság fogadja el a Képviselő-testület munkatervével egyeztetve.

(3) A munkatervet tárgyév január 31-ig kell elkészíteni.

(4) A bizottság munkáját a Polgármesteri Hivatal segíti. Ezen túlmenően:

(5) A bizottságok közötti zavartalan kapcsolatot a polgármester biztosítja.

65. § (1) A bizottságok a Képviselő-testület, vagy jogszabály által átruházott hatósági jogkörükben eljárva az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak (a továbbiakban: Ákr.), valamint az SZMSZ alapján határozati formában hozzák meg döntéseiket.

(2) A bizottságok folyamatos munkájának fenntartásáért és a bizottságok tevékenységét érintő határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselő-testületnek tartozik felelősséggel.

66. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a legidősebb bizottsági tag – gondoskodik. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a Képviselő-testület ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések a testület összehívásának előírásaival összhangban legyenek. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthatnak be azok, akik a Képviselő-testület ülésein előterjesztők lehetnek, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A kézbesítés a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre. A kézbesítés a meghívottak által megjelölt kézbesítési címre, a kézbesítő által bizonyítható módon történik.

(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet

(4) Tanácskozási joggal meghívható:

(5) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

67. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

68. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek.

(2) Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

69. § (1) A bizottság elnöke

(2) A bizottság elnökének helyettesítését a Bizottság ügyrendje szabályozza.

70. § A bizottsági üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

71. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester felett munkáltatói jogkört gyakorol a Képviselő-testület, díjazását az Mötv. 71. § (4) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg. Megbízatásával összefüggésben a Képviselő-testület az Mötv. 69–70. §-ban meghatározott jogköröket gyakorolja.

72. § (1) A polgármester feladat- és hatáskörét az Mötv., más jogszabályok és az SZMSZ tartalmazza.

(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

(4) A polgármesternek a polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványai, különösen:

73. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 74. §-ában foglaltak szerint alpolgármestert választ és alpolgármestereket választhat.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) A polgármester az alpolgármester(ek) feladat-és hatásköréről megválasztásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Képviselő-testületet.

74. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) Ennek keretében:

(3) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt.

(4) Ennek keretében különösen:

(5) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző, illetőleg az általa megbízott irodavezető helyettesíti.

75. § (1) A Képviselő-testület „Solymári Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn, amelynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja.

(2) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(3) A Polgármesteri Hivatal szakmai, pénzügyi, gazdasági, felügyeleti és ügyviteli jellegű ellenőrzési feladatait a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellenőrzések keretében folyamatosan, a függetlenített belső ellenőrzést munkatervek szerint kell ellátni.

76. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A Képviselő-testület elsősorban a vármegyei közgyűléssel, más települések Képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

77. § A Képviselő-testület a lakossággal és a társadalmi szervezetekkel folytatandó kapcsolattartása érdekében a közvetlen tájékoztatás elősegítésére és a döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület ülésén kívül a következő fórumokat határozza meg:

78. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 5 munkanappal korábban a helyben szokásos módon – Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, a honlapon történő megjelentetéssel, plakátok kihelyezésével – ki kell hirdetni, közzé kell tenni. A közmeghallgatás kihirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a Képviselő-testület kijelölése alapján a polgármester, jegyző, bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja. A kérdést a válaszadásra kijelölt illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(5) A közmeghallgatás alkalmával lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat terjeszthessenek elő.

(6) A közmeghallgatás jegyzőkönyvének tartalmára, jegyzőkönyv mellékleteire a Képviselő-testület jegyzőkönyvének tartalmára és jegyzőkönyv mellékletére vonatkozó fejezet szabályai az irányadóak.

79. § (1) A Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester előre meghatározott kérdésben, illetve a lakosság szélesebb körét érintő döntések előkészítésére a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumon lehetőség van a közérdekű feladatokkal összefüggő kérdések felvételére, az észrevételek megvitatására, a Község polgárainak, társadalmi szervezeteinek véleményük ismertetésére.

(3) A lakossági fórumról a Polgármesteri Hivatal emlékeztetőt készíthet, melynek tartalmaznia kell az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét.

80. § (1) A költségvetési rendelet elfogadása során először a koncepció főbb elemeit kell rögzíteni, a második fordulóban kerül sor a részletes kidolgozásra.

(2) A költségvetési koncepciót elemei:

(3) A Képviselő-testület az éves költségvetését rendelettel állapítja meg. A rendelet előkészítéséről a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal pénzügyi irodája vezetőjével és az intézményvezetőkkel együtt.

(4) A végleges költségvetési rendelet-tervezetet a mindenkor hatályos pénzügyi és államháztartási szabályok alapján kell előterjeszteni. A költségvetésről szóló rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti elő az érintett bizottságok írásbeli véleményével együtt.

81. § Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.

82. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon, forgalomképes, forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás, és az Önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírások tekintetében a Képviselő-testület külön vagyonrendeletet alkot .

(2) Az önkormányzati vagyont, annak változásait és értékét a jogszabályokban meghatározott módon és körben nyilván kell tartani (vagyonleltár).

83. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el.

(2) E körben különösen:

(3) Az Önkormányzat által létesített és fenntartott intézményekben: óvodában, a önállóan működő intézményekben – művelődési ház, gondozási központ – a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel.

(4) Az intézmények a Képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételükkel szabadon rendelkeznek, azt alapfeladataik sérelme nélkül felhasználhatják.

84. § (1) Az Önkormányzat költségvetése végrehajtásának, vagyonával történő gazdálkodásának ellenőrzését a Pénzügyi Bizottság látja el.

(2) Az Önkormányzat saját belső ellenőrzése és intézményeinek pénzügyi ellenőrzése céljából – a jogszabály keretei között – függetlenített belső ellenőrt, könyvvizsgálót foglalkoztat. A belső ellenőri feladatok ellátása külső erőforrás bevonásával történik a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) korm. rendeletben (továbbiakban: Bkr.) foglalt szabályoknak megfelelően. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat a Polgármesteri Hivatal vezetője látja el.

(3) A könyvvizsgálói jelentést a Pénzügyi Bizottság ülésén tárgyalni kell. Az éves költségvetéshez és zárszámadáshoz kapcsolódó jelentéseket a Képviselő-testület ülésén is tárgyalni kell.

(4) A belső ellenőri jelentés a Bkr-ben foglaltak szerint nyilvános.

(5) A belső ellenőrzésre vonatkozóan éves ellenőrzési tervet kell készíteni, amelyet a Bkr-ben foglalt szabályok szerint jóvá kell hagyni.

85. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségi jogok biztosítása, történelmi hagyományai, nyelvének ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájának megőrzése és gyarapítása érdekében együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletében meghatározza a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátandó támogatás összegét, melyből a nemzetiségi önkormányzat a konkrét kiadások felmerülése előtt esetileg igényelhet juttatást.

(3) Polgármester, valamint az általa és Képviselő-testület által megbízott képviselő, vagy harmadik személy szükség szerint egyeztető megbeszélést folytatnak a nemzetiségi önkormányzat vezetőjével.

86. § (1) A Polgármesteri Hivatal közreműködik a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

(2) A Polgármesteri Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzati ülésen készült jegyzőkönyvek továbbításáról az illetékes törvényességi felügyeletet ellátó szervhez.

(3) A Polgármesteri Hivatal szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzat működéséhez.

(4) A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőinek nevét és lakcímét az SZMSZ 8. melléklete tartalmazza.

87. § (1) A rendelet hatályba lépését követően 60 napon belül kötelesek a létrehozott állandó bizottságok munkatervet készíteni.

(2) A rendelet hatályba lépését követően 30 napon belül a polgármester köteles az alpolgármester feladat- és hatáskörét megállapítani.

(3) E rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:

88. § Hatályát veszti a Solymár Nagyközség Önkormányzata és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelet.

89. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 88. § 2024. október 4-én lép hatályba.