Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzati tulajdonban álló helyiségek és területek bérleti díjáról, valamint az anyakönyvi eljárásokkal összefüggő egyes díjakról
Hatályos: 2025. 01. 01Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.01.01.
az önkormányzati tulajdonban álló helyiségek és területek bérleti díjáról, valamint az anyakönyvi eljárásokkal összefüggő egyes díjakról
Végső előterjesztői indokolás
A Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a 10/2016. (V.26.) önkormányzati rendeletével állapította meg az önkormányzati intézmények rendes működési körén kívül eső bérbeadással összefüggő díjait, valamint az anyakönyvi eljárással összefüggő díjakat. A rendeletet az 5/2019. (II. 28.) sz. önkormányzati rendelet 2019. március 1. napjával módosította, azóta a bérleti díjak nem változtak.
Az infláció és a bérköltségek emelkedése, valamint a közüzemi díjak intézményi díjra történő módosítása nagy közüzemi díj emelkedéssel járt, ezek együttes hatását vizsgálva a rendeletben foglalt díjak emelése szükségessé vált. Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői megtették javaslataikat a bérleti díjak összegére, amely alapján új rendelet megalkotását javaslom a Képviselő-testületnek.
Lényeges változások:
A rendelet struktúrájában lekövette az elmúlt évek intézményi változásait (Bauernhaus beolvadását az Apáczai Csere János Művelődési Házba, intézmények elnevezéseinek változása),
a bérleti díjak a mellékletekben kerültek szabályozásra a könnyebb átláthatóság és későbbi módosítás egyszerűsítése céljából,
bérleti díjak emelése,
intézményvezetőknek a díjakra vonatkozóan éves felülvizsgálat épült a rendeletbe,
a bérleti díjak az épület felújítására fordíthatóak,
a bérleti díjakból az intézményvezető továbbra is saját hatáskörben adhat kedvezményt közcélú teremhasználat esetében.
Jelen konstrukciónak köszönhetően az intézmények igazgatói érdekeltek az épületek minél szélesebb körű hasznosítására, hiszen az így keletkezett bevételből az épület karbantartásának, fenntartásának, állagmegóvásának könnyebben eleget tudnak tenni.
Előzetes hatásvizsgálat
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.
Az előzetes hatásvizsgálat eredményeképpen a rendelet megalkotása
aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait tekintve: a szabályozás hiánya gazdasági és költségvetési szempontból a költségvetési bevételek csökkenését okozná a kiadások jelentős emelkedése mellett,
ab) környezeti és egészségi következményei nem határozhatóak meg,
ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nem relevánsak, többlet terhet nem keletkeztet,
b) a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a jogszabály megalkotásának elmaradása a költségvetési bevételek csökkenése miatt az intézmények gazdaságos fenntarthatóságát veszélyeztetné,
c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak, az intézmények működésében eddig is bevett gyakorlatot szabályoz a rendelet.