Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 10. 16Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (IX. 16.) önkormányzati rendeletének indokolása
2025.10.16.
a helyi építési szabályzatról
Végső előterjesztői indokolás
Solymár hatályos településrendezési eszközei 2016-ban, településfejlesztési koncepciója pedig 2007-ben készültek, melyet az eltelt időszak óta többször módosítottak. A településrendezési eszközök hatályba lépése óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (korábbi R.) és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény.
A legfrissebb nagyszabású jogszabályi változás a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (R.) életbe lépése, mely jelen tervkészítést jelentősen befolyásolja és a hatályos településrendezési eszközök időbeli alkalmazhatóságát korlátozza.
Solymár hatályos településrendezési eszközei a korábbi R. tartalmi követelményei alapján készültek, így - az Étv. 60. § (9) bekezdés alapján – az új, R. alapján készített településfejlesztési tervet és településrendezési tervet azonban legkésőbb 2027. július 1-ig hatályba kell léptetni. A korábbi R. tartalmi követelményeinek megfelelő településfejlesztési koncepció és településrendezési eszköz módosítására csupán 2027. június 30-ig van lehetőség.
A legfrissebb nagyszabású jogszabályi változás a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (R.) életbe lépése, mely jelen tervkészítést jelentősen befolyásolja és a hatályos településrendezési eszközök időbeli alkalmazhatóságát korlátozza.
Solymár hatályos településrendezési eszközei a korábbi R. tartalmi követelményei alapján készültek, így - az Étv. 60. § (9) bekezdés alapján – az új, R. alapján készített településfejlesztési tervet és településrendezési tervet azonban legkésőbb 2027. július 1-ig hatályba kell léptetni. A korábbi R. tartalmi követelményeinek megfelelő településfejlesztési koncepció és településrendezési eszköz módosítására csupán 2027. június 30-ig van lehetőség.
A településterv készítése során, annak részét képező településrendezési terv (TRT)
megalkotásakor alapvető cél, hogy a TRT általános szabályai és övezeti rendszere által
teremtett szabályok megfelelő kereteket teremtsenek a település fejlődéséhez.
A szabályozás kidolgozásának általános alapelve a meglévő adottságoknak megfelelő, differenciált új övezeti rendszer megállapítása. A szabályozás célja a település fejlődéséhez szükséges keretek megteremtése, a kialakult állapotnak megfelelő telekalakítási és beépítési szabályok megalkotása valamint a szabályzat a jogszabályi környezetnek való tartalmi frissítése. A TRT megalkotása során az önkormányzat által összegyűjtött lakossági (településrendezést érintő) problémák megvizsgálása is lezajlott.
A szabályozási koncepció fő elvei a következők:
1. Meglévő adottságoknak és a fejlesztési céloknak megfelelő, differenciált övezeti rendszer megalkotása a magasabb szintű jogszabályok sokrétű, összetett szabályrendszerének a figyelembevételével. Az övezeti rendszer újragondolása alapvetően nem cél, a hatályos struktúrát az önkormányzat hatékonyan tudja alkalmazni. Azonban az elmúlt években számos lakossági és önkormányzati észrevétel összegyűlt, melyek szakmai felülvizsgálata történik a településterv készítése során. A „támogatott” észrevételek beépítésre kerülnek a településtervbe, emellett általános célok:
a szabályozási vonalak felülvizsgálata,
a volt zártkerti terület, a Hutweide területén az önálló rendeltetési egységek száma
korlátozásra kerüljön, amellett, hogy az építési telkek kialakíthatósága könnyítésre kerül (pl. beépíthető telekszélesség csökkentése a hatályos előíráshoz képest),
az intézményei a működésükhöz legjobban illeszkedő intézmény területbe kerüljenek besorolásra, a jelenlegi előírások ennek megfelelő felülvizsgálata történjen,
a fejlesztési tartalékterületek megtartása, a beépített területek növekedésének
megakadályozása,
a vízgazdálkodási területek, árokként nyilvántartott területek megőrzése biztosított
legyen,
a „belső tartalékok” tömbbelsőt feltárásának könnyebbé tétele megtörténjen.
A beérkezett lakossági kérelmeket, fejlesztési szándékokat a készülő tervek vegyék
figyelembe, amennyiben szakmailag és jogilag lehetséges, s az önkormányzati érdekeket nem sérti.
megalkotásakor alapvető cél, hogy a TRT általános szabályai és övezeti rendszere által
teremtett szabályok megfelelő kereteket teremtsenek a település fejlődéséhez.
A szabályozás kidolgozásának általános alapelve a meglévő adottságoknak megfelelő, differenciált új övezeti rendszer megállapítása. A szabályozás célja a település fejlődéséhez szükséges keretek megteremtése, a kialakult állapotnak megfelelő telekalakítási és beépítési szabályok megalkotása valamint a szabályzat a jogszabályi környezetnek való tartalmi frissítése. A TRT megalkotása során az önkormányzat által összegyűjtött lakossági (településrendezést érintő) problémák megvizsgálása is lezajlott.
A szabályozási koncepció fő elvei a következők:
1. Meglévő adottságoknak és a fejlesztési céloknak megfelelő, differenciált övezeti rendszer megalkotása a magasabb szintű jogszabályok sokrétű, összetett szabályrendszerének a figyelembevételével. Az övezeti rendszer újragondolása alapvetően nem cél, a hatályos struktúrát az önkormányzat hatékonyan tudja alkalmazni. Azonban az elmúlt években számos lakossági és önkormányzati észrevétel összegyűlt, melyek szakmai felülvizsgálata történik a településterv készítése során. A „támogatott” észrevételek beépítésre kerülnek a településtervbe, emellett általános célok:
a szabályozási vonalak felülvizsgálata,
a volt zártkerti terület, a Hutweide területén az önálló rendeltetési egységek száma
korlátozásra kerüljön, amellett, hogy az építési telkek kialakíthatósága könnyítésre kerül (pl. beépíthető telekszélesség csökkentése a hatályos előíráshoz képest),
az intézményei a működésükhöz legjobban illeszkedő intézmény területbe kerüljenek besorolásra, a jelenlegi előírások ennek megfelelő felülvizsgálata történjen,
a fejlesztési tartalékterületek megtartása, a beépített területek növekedésének
megakadályozása,
a vízgazdálkodási területek, árokként nyilvántartott területek megőrzése biztosított
legyen,
a „belső tartalékok” tömbbelsőt feltárásának könnyebbé tétele megtörténjen.
A beérkezett lakossági kérelmeket, fejlesztési szándékokat a készülő tervek vegyék
figyelembe, amennyiben szakmailag és jogilag lehetséges, s az önkormányzati érdekeket nem sérti.
Elsőként a megalapozó vizsgálat munkarész készült el, melynek célja a korábbi tervek, a releváns helyi és magasabb szintű jogszabályok és a begyűjtött adatok számbavétele és értékelése; a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése; a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A megalapozó vizsgálat úgy készült, hogy a különböző tervműfajok által megkívánt részletességet teljesítse, s így megfelelő alapul szolgáljon a készülő
dokumentumok elkészítéséhez.
dokumentumok elkészítéséhez.
Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1)-(2) bekezdése alapján:
1. Társadalmi hatások
A rendelet társadalmi hatása nincs tekintve. A HÉSZ-ben történő változások
következtében a helyi lakosok, telektulajdonosok, építtetők átláthatóbb keretek között folytathatnak építési tevékenységet. A lakossági kérelmeket a legnagyobb mértékben figyelembe vette az önkormányzat a szabályozás készítése közben.
következtében a helyi lakosok, telektulajdonosok, építtetők átláthatóbb keretek között folytathatnak építési tevékenységet. A lakossági kérelmeket a legnagyobb mértékben figyelembe vette az önkormányzat a szabályozás készítése közben.
2. Gazdasági, költségvetési hatások
A rendelet végrehajtásának gazdasági, költségvetési hatása elenyésző, a költségvetésben tervezetten.
3. Környezeti hatások
A rendelet a meglévő zöldterületek megőrzését kiemelten kezelte.
4. Egészségügyi követelmények
A szabályozás egészségi következményei nem határozhatóak meg.
5. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások
A rendeletben foglaltak alapján a Hivatal adminisztrációs terhei lényegileg nem változnak, többlet terhet nem ró a Hivatalra.
6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek
A rendeletben foglaltak végrehajtáshoz szükséges személyi, tárgyi, szervezeti feltételek rendelkezésre állnak változatlanul, a rendeletben foglaltak végrehajtásának pénzügyi kiadása tervezett, követelménye az önkormányzat szempontjából nincs.