Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továb­biakban: Képviselő-testület) a Nagyközség környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembe vételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt fel­hatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a kö­vetkező rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja és hatálya

1.§

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:

 - a levegőtisztaság-védelmi,

- a föld- és vízvédelmi,

- a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat.

​2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nél­küli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működ­nek, tevékenykednek.

(2) E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és - a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet mellék­letében felsorolt tevékenységek kivételével - szolgáltató tevé­kenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló, és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza.

(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így külö­nösen:

- térzene, mutatványos tevékenység,

- művelődési intézmény, cirkusz, varieté, - játékterem,

     - üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, üdülő, panzió, üdülőtá­bor, camping,

- sportpálya,

- autóbusz-állomás,

     - hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékozta­tásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

- mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épüle­ten keresztül átszűrődik,

- amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) szárma­zik.

​I. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai

3.§

(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehet­séges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a közterületek tisztántartásáról és a háztartási hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, valamint a környezet védelméről szóló 2/1991. számú önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

(2) Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.

(3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növé­nyi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés megengedett.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8,00 - 12,00 óra között le­het.

(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladé­kot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradé­kait).

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

4.§

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően kar­bantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre en­gedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegy­szert, festéket, stb.) égetni tilos.

Tarlóégetésre vonatkozó szabályok

5.§

 (1) Tarlóégetést csak engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt Tárnok Nagyközség Jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki.

Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

6.§

 (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálás­sal történhet.

(2) Avart és kerti hulladékot égetni  megfelelő légköri viszonyok ese­tén hétfőtől szombatig délelőttönként 12.00 óráig lehet.

(3) Tilos avar és kerti hulladék égetése munkanapokon orvosi rendelők, hitéleti középületek, iskolák, óvodák, szociális intézmények 100 méteres körzetében.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűzoltáshoz szükséges homokot és oltóvizet a helyszínen biztosítani kell.

(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok

7.§

(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál kelet­kezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesí­teni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt jár­művön szabad szállítani.

(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása ér­dekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzet­tel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt, a jogerős használatbavételi engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő nö­vénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási prog­ramnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő nö­vénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerül­jön sor.

Allergén növények elleni védekezési szabályok

8.§

(1) Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől mentes gondozása a tulajdonos illetve a használó kötelessége.

(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A parlagfű visszaszorításáról külön jogszabály, a módosított 13/1998.(VII.30.) sz.          Önkormányzati rendelet rendelkezik.

II. Fejezet

VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM

9.§

(1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.

(2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.

(3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kí­vüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.

(4) A szennyvizet zárt tárolóba, illetve – ahol már kiépült – a szennyvízcsatornába kell bevezetni.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként ron­csolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földte­rület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.

III. Fejezet

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok

10. §

(1) A községben a vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatásá­val kapcsolatos hatósági feladatokat - a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve - a jegyző látja el.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működésé­hez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.

(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni

(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üze­meltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell be­nyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az en­gedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.

(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológia megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása stb.), 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek.

Utcai zenészek működése

11. §

Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendez­vényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.

Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok

12. §

(1) A község belterületén belül tilos:

a)  akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a                         köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

b) zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép működtetésével, stb.) végzése 20,00 - 06,00 óra között.

(2) Közterületre irányuló hangszórás - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével folytatható.

​13. §

(1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett érté­két a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege hatá­rozza meg.

(2) Zajkeltő tevékenység esetén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 4/1984. (I. 23.) EÜM rendelet előírásait be kell tartani (2. sz. melléklet).

(3) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intéz­mény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolság­ban, illetőleg - indokolt esetben - az emberi tartózkodásra, pihe­nésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülniük.

(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén - ered­ménytelen egyeztetések után - az üzemeltető köteles saját költsé­gére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.

14. §

E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.

IV. Fejezet

BÁNYÁK

15. §

Az Önkormányzat a közigazgatási területén új bánya megnyitását nem támogatja.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA

A Környezetvédelmi Alap létrehozása

16. §

(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (további­akban: Környezetvédelmi Alap).

(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,

b) a környezeti károk mérséklése,

c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,

d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,

      e) a zöldfelület-gazdálkodás,

      f) a természeti értékek megóvása,

      g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

A Környezetvédelmi Alap bevételei

17. §

Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Ön­kormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott kör­nyezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,

b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön tör­vényben meghatározott része,

c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra el­különített összege,

d) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,

e) benyújtott pályázatokon e célra elnyert összegek,

f) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.

A Környezetvédelmi Alap felhasználása

18. §

(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédel­mi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

a) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgá­latok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis léte­sítése stb.),

b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladé­kok kezelése,

c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyre­állítása

d) zaj- és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési     légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése stb.)

e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, er­dők védelme, allergén növények elleni védekezés,

f) vizek védelme,

g) talaj védelme,

h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,

i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

​19. §

(1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, fi­gyelemmel e rendelet 18. §-ában foglaltakra.

(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyez­tetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 1 %-os tartalékot kell képezni.

(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a községben végez az Alap céljai­val egybeeső tevékenységet.

(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 10 %-a használható fel.

(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.

VI. Fejezet

SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK

20. §

(1) Aki a jelen rendelet 3. §-ban, 9. § (1)-(3) bekezdésében, 12. §-ban foglalt szabályokat megszegi - amennyiben egyéb jogsza­bályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik -, különös tekin­tettel, aki a rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő beren­dezést a rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabály­sértést követ el és az elkövető 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírság­gal, illetve a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyinté­zője vagy a rendőrség által 10.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírság­gal sújtható.

(2) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előíráso­kat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 dB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üze­meltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi eseté­ben az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.

(3) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. §

E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.  A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

  Dr. Gergely István                                                 Bayer Margit                       

       polgármester                                                       mb. jegyző