Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2001. (V.23.) önkormányzati rendelete
környezetvédelemről
Hatályos: 2001. 09. 29- 2001. 11. 26Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2001. (V.23.) önkormányzati rendelete
környezetvédelemről
2001-09-29-tól 2001-11-26-ig
Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Nagyközség környezeti állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembe vételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, valamint az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja és hatálya
1.§
(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét:
- a levegőtisztaság-védelmi,
- a föld- és vízvédelmi,
- a zaj- és rezgésvédelmi előírásokat.
2.§
(1) A rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.
(2) E rendelet a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladék égetésével, a háztartási és - a levegő tisztaságának védelméről szóló többször módosított 21/1986. (VI. 2.) MT rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kivételével - szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmények, valamint az avar, tarló, és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat tartalmazza.
(3) E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:
- térzene, mutatványos tevékenység,
- művelődési intézmény, cirkusz, varieté, - játékterem,
- üzlet, kereskedelmi egység, kölcsönző, üdülő, panzió, üdülőtábor, camping,
- sportpálya,
- autóbusz-állomás,
- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:
- mely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,
- amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) származik.
I. Fejezet
LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM
Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének, égetésének szabályai
3.§
(1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni. Az elszállítás során a közterületek tisztántartásáról és a háztartási hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról, valamint a környezet védelméről szóló 2/1991. számú önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
(2) Belterületen ipari eredetű hulladékot égetni tilos.
(3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, az égetés megengedett.
(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8,00 - 12,00 óra között lehet.
(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok
4.§
(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(2) A fűtőberendezésen egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, stb.) égetni tilos.
Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok
6.§
(1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.
(2) Avart és kerti hulladékot égetni megfelelő légköri viszonyok esetén hétfőtől szombatig délelőttönként 12.00 óráig lehet.
(3) Tilos avar és kerti hulladék égetése munkanapokon orvosi rendelők, hitéleti középületek, iskolák, óvodák, szociális intézmények 100 méteres körzetében.
(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűzoltáshoz szükséges homokot és oltóvizet a helyszínen biztosítani kell.
(5) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok
7.§
(1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.
(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.
(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.
(4) A községben keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt, a jogerős használatbavételi engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.
(5) Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egy időben kerüljön sor.
Allergén növények elleni védekezési szabályok
8.§
(1) Az egyes ingatlanterületek gyom, és allergiát okozó növényektől mentes gondozása a tulajdonos illetve a használó kötelessége.
(2) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A parlagfű visszaszorításáról külön jogszabály, a módosított 13/1998.(VII.30.) sz. Önkormányzati rendelet rendelkezik.
II. Fejezet
VÍZ- ÉS FÖLDVÉDELEM
9.§
(1) Természetes vízfolyásba, nyílt vízbe hulladékot juttatni, vagy szennyezett vizet bevezetni tilos.
(2) A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árkokban, vízfolyásokban a természetes vizek elfolyását gátolni tilos.
(3) Tilos ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, illetve egyéb szennyezést, vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalét, iszapot, vegyszermaradékot stb.) nyílt felszínű, illetve zárt csapadékvíz-elvezető csatornába, vízfolyásba, üzemelő, vagy használaton kívüli kútba, illetve bármilyen módon a talajba juttatni.
(4) A szennyvizet zárt tárolóba, illetve – ahol már kiépült – a szennyvízcsatornába kell bevezetni.
(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.
(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.
III. Fejezet
ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM
Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok
10. §
(1) A községben a vendéglátóipari létesítmények zeneszolgáltatásával kapcsolatos hatósági feladatokat - a hangosító berendezések engedélyezését is beleértve - a jegyző látja el.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezések működéséhez, élőzene szolgáltatásához hatósági engedély szükséges.
(3) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást köteles vezetni
(4) Az engedély iránti kérelmet a létesítmény tulajdonosának, üzemeltetőjének a tevékenység megkezdését megelőzően kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját, valamint a zajkeltés módját. Engedély hiányában a tevékenység nem folytatható.
(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően a már működő hangosító berendezések további üzemeltetéséhez is be kell szerezni az engedélyt, amelyet e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül köteles megkérni a létesítmény tulajdonosa, illetve üzemeltetője.
(6) A zajkibocsátási határérték megállapítása után, minden olyan változást, amely a kibocsátási határérték túllépését eredményezi, illetőleg a túllépés mértéke jelentős hatással van (technológia megváltoztatása, zajos gépek üzembe helyezése, vagy leállítása stb.), 30 napon belül be kell jelenteni a környezetvédelmi hatósági jogkört ellátó jegyzőnek.
Utcai zenészek működése
11. §
Utcai zenélést végezhetnek a község hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán módon szerveződő zenész csoportok, zenészek, a jelen rendeletben rögzített engedélyek birtokában.
Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok
12. §
(1) A község belterületén belül tilos:
a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel, vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,
b) zajt keltő munkák (fűnyírógép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép működtetésével, stb.) végzése 20,00 - 06,00 óra között.
(2) Közterületre irányuló hangszórás - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével folytatható.
13. §
(1) Az egyes zajforrásokból származó zajterhelés megengedett értékét a zajterhelési alapérték és a módosító tényezők összege határozza meg.
(2) Zajkeltő tevékenység esetén a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 4/1984. (I. 23.) EÜM rendelet előírásait be kell tartani (2. sz. melléklet).
(3) A megállapított zajterhelési irányértékeknek a lakó vagy intézmény-épület zajtól védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban, illetőleg - indokolt esetben - az emberi tartózkodásra, pihenésre, üdülésre szolgáló területeken kell teljesülniük.
(4) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén - eredménytelen egyeztetések után - az üzemeltető köteles saját költségére ismételt szakértői véleményt kérni a zajszint megállapítására, a hatóság felhívását követő 15 napon belül.
14. §
E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás.
IV. Fejezet
BÁNYÁK
15. §
Az Önkormányzat a közigazgatási területén új bánya megnyitását nem támogatja.
V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJA
A Környezetvédelmi Alap létrehozása
16. §
(1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).
(2) A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:
a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
b) a környezeti károk mérséklése,
c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzése,
d) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
e) a zöldfelület-gazdálkodás,
f) a természeti értékek megóvása,
g) a környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.
A Környezetvédelmi Alap bevételei
17. §
Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:
a) a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30 %-a,
b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,
d) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi és természetvédelmi bírság teljes összege,
e) benyújtott pályázatokon e célra elnyert összegek,
f) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.
A Környezetvédelmi Alap felhasználása
18. §
(1) A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a község környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:
a) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése stb.),
b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása
d) zaj- és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis létesítése, mérőműszer beszerzése stb.)
e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
f) vizek védelme,
g) talaj védelme,
h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,
j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.
19. §
(1) A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik, figyelemmel e rendelet 18. §-ában foglaltakra.
(2) A Környezetvédelmi Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 1 %-os tartalékot kell képezni.
(3) A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a községben végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.
(4) Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 10 %-a használható fel.
(5) A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.
VI. Fejezet
SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK
20. §
(1) Aki a jelen rendelet 3. §-ban, 9. § (1)-(3) bekezdésében, 12. §-ban foglalt szabályokat megszegi - amennyiben egyéb jogszabályok szerint súlyosabb elbírálás alá nem esik -, különös tekintettel, aki a rendelet hatálya alá tartozó hangosító, zajkeltő berendezést a rendeletben előírt engedély nélkül üzemelteti, szabálysértést követ el és az elkövető 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal, illetve a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézője vagy a rendőrség által 10.000.- Ft-ig terjedő helyszíni bírsággal sújtható.
(2) Ha az üzemeltető a zajterhelési határértékre vonatkozó előírásokat ismételten megszegi, vagy a határértéket jelentősen (legalább 10 dB-lel) túllépi, a jegyző a hangosító, zajkeltő berendezés üzemeltetését időben korlátozhatja, vagy megtilthatja. Utóbbi esetében az újbóli üzemeltetés csak a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év elteltével engedélyezhető.
(3) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatásköre.
VII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Dr. Gergely István Bayer Margit
polgármester mb. jegyző