Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a közterületek elnevezéséről, valamint az ingatlanok házszámozásáról a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy Tárnok nagyközség közterületei elnevezésének és az azokhoz csatlakozó ingatlanok házszámozásának rendjét, ezáltal a megfelelő tájékozódást biztosítsa, ennek során a területek azonosíthatósága, illetőleg az ingatlant használó személyek elérhetősége érdekében érvényre juttassa a helyi sajátosságokat, illetve az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési és nyelvhelyességi szempontokat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Tárnok nagyközség közigazgatási területén lévő közterületekre.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

2. § (1) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

(2) E rendelet vonatkozásában a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni minden olyan állami, önkormányzati tulajdonban lévő magánútra, továbbá egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy magánszemély tulajdonában álló földrészletre (a továbbiakban: magánút) is, amely a tulajdoni lapon útként van nyilvántartva, a közforgalom számára történő megnyitását a tulajdonos kérelmére a közlekedési hatóság engedélyezte és e tény az ingatlan–nyilvántartásba bejegyzésre került.

(3) Közterületi név: Tárnok Nagyközség területén található, a gyalogos– és járműközlekedésre, közterületek megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgáló megjelölés, amely egyúttal emléket állít és (hely)történeti, néprajzi, nyelvi hagyományt őriz. Előtagból (pl.: személynév, fogalom, tárgy) és a közterület jellegére utaló, közlekedési vonatkozású utótagból áll.

(4) A közterületek közlekedési vonatkozású meghatározása a rajta lebonyolódó forgalom mértékétől és milyenségétől függ. Így a közterület jellegére utaló utótagok lehetnek például:

Út: Közlekedési szempontból több utca forgalmát levezető, településszerkezeti szempontból olyan jelentősebb utca, amely az alacsonyabb rendű utcákat gyűjti össze és/vagy közelebbi–távolabbi településrészekhez, településekre vezet. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: út.

Utca: A település belterületi ingatlanjait a települési közlekedés hálózatába bekapcsoló – két oldalán folyamatosan beépített, vagy beépíthető – közterület, ha az csak lakóutca céljára szolgál. Jelölése a közterületnév nyilvántartásban: u.

Tér: Utak, utcák kereszteződésében, csomópontjában településrendezési, földrajzi sajátosságok alapján kialakított, elsősorban közösségi, vagy településképi célokat szolgáló nagyobb közterület, amelynek minden oldala körülépített vagy körülépíthető.

Sor: Olyan utca vagy út, amelynek csak az egyik oldala beépített, vagy beépíthető, így csak annak mentén találhatóak közlekedési szempontból kiszolgálásra szoruló földrészletek.

Dűlő(út): Olyan (föld)út, amely a település története során hagyományosan kialakult mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanokat köti össze a magasabb rendű utakkal.

(5) Az utótag elhagyható, ha az előtag utal a közterület jellegére.

III. Fejezet

A közterületek  elnevezéséről

A közterület elnevezésének általános szabályai

3. § Minden útként nyilvántartott közterületet – kérelemre vagy hivatalból – el kell nevezni. Az erdőterületeken lévő közterületeket, továbbá a mezőgazdasági célú és a lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

4. § (1) A közterület elnevezése a közterület nevéből és a közterület közlekedési vonatkozású meghatározásából (út, utca, tér, sor, sétány stb.) áll.

(2) A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni annak településen belüli elhelyezkedésére, a helyi hagyományokra és a történelmi tényekre, a földrajzi környezetre, valamint a magyar nyelvhelyességi követelményekre. Az előtag megállapításakor ügyelni kell arra, hogy az elnevezés rövid és közérthető legyen, és kerülni kell az idegen vagy nehezen kiejthető elnevezéseket.

(3) Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(4) Új közterület nevét – magánutak kivételével – közterületként való bejegyzését követően, egy éven belül meg kell állapítani.

Közterület személyről történő elnevezése

5. § (1) Személyről közterületet elnevezni halálát követően lehet.

(2) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag családi nevet alkalmazni csak akkor szabad, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha a személy felvett nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása, vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez a közterületnévben is feltüntethető.

(6) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

a) akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személye közmegbecsülésnek örvend,

b) aki a tudomány, művelődés, sport vagy társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett, vagy alkotott, s ezáltal személyének az emléke megőrzésre méltó,

c) akinek a település életében, történelmében kiemelkedő szerepe volt, tevékenységével hozzájárult Tárnok egészének vagy egy részének fejlődéséhez.

(7) Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága a település vagy az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

Közterületnevek megváltoztatása és megszűnése

6. § (1) A közterületnév megváltoztatására a közterület elnevezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az elnevezéstől számított 10 éven belül közterület nevét megváltoztatni csak különösen indokolt esetben lehet, ha a közterületnév tartalmának, jelentésének más névvel történő helyettesítése társadalmi és erkölcsi szempontból mindenképpen szükséges.

7. § (1) Közterület megszűnhet településrendezés vagy beépítés következtében.

(2) A közterület megszűnésével külön döntés nélkül a közterületnév is megszűnik.

(3) A megszűnt közterület nevét a nyilvántartásban továbbra is fel kell tüntetni, jelöve a megszűnés okát és idejét.

IV. Fejezet

 Közterületi  névjegyzék

8. § (1) Tárnok közterületi neveiről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet, amelyen a változásokat folyamatosan rögzíti.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a közterület:

a) helyrajzi számát/számait,

b) nevét,

c) jellegét,

d) elnevezését megállapító határozat számát,

e) elhelyezkedését,

f) megszűnésének idejét, okát,

g) megszüntetéséről hozott határozat számát.

V. Fejezet

Hatásköri és eljárási rendelkezések

9. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a közterületek nevének megállapítása.

(2) Közterület elnevezésére irányuló eljárást kérelemre vagy hivatalból lehet indítani.

10. § (1) A megállapított közterületnév és településrésznév a Képviselő-testület döntése szerinti időponttól érvényes.

(2) A Képviselő-testület döntéséről értesíteni kell a közszolgálati és ingatlan-nyilvántartó szerveket, valamint a közüzemi szolgáltatókat, továbbá gondoskodni kell az új és a megszűnt közterületneveknek az önkormányzat hivatalos lapjában való közzétételéről.

VI. Fejezet

Az ingatlanok házszámozásáról

11. § (1) A házszám a földrészletnek, épületnek és beépítetlen teleknek a vele érintkező közterületre megállapított sorszáma. A sorszámokat, azok változásait a polgármester állapítja meg. Egy ingatlan – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – egyetlen házszámot kaphat.

(2) A házszámot ahhoz a közterülethez kapcsolódóan kell megállapítani, amellyel az ingatlan határos.

(3) Ha az ingatlan több közterülettel érintkezik, a házszámozást az ingatlan közlekedési csatlakozása határozza meg. A közlekedési csatlakozás szempontjából meghatározó az a közterület, amelyről az ingatlan főépülete használóinak többsége gyalogosan beközlekedik. Ilyen esetben az ingatlan tulajdonosainak a rájuk irányadó szabályok szerinti többségi nyilatkozatát kell alapul venni a meghatározó közterület kijelölése kérdésében. A nyilatkozat megtételére az erről szóló felhívás kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre.

12. § (1) A házszámot arab számmal kell kifejezni, a számozást a magasabb rendű út felől kell kezdeni. A közterület bal oldalán lévő ingatlanok 1. sorszámmal kezdődően folyamatos (páratlan) számozást, a jobb oldalán fekvő ingatlanok 2. sorszámmal kezdődően folyamatos (páros) számozást kapnak.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jelölésre a számkeret felhasználása miatt nincs lehetőség – különösen a házszámozott telkek hatósági felosztásával kialakult önálló ingatlanok esetében – az ingatlan házszámát az arab számhoz alátöréssel betűjelet alkalmazva kell kifejezni. Ilyen esetben – a hosszú magán– és kétjegyű mássalhangzók kivételével – az abc nagy betűit kell „A” betűvel kezdődő sorrendben alkalmazni.

(3) Amennyiben a házszámozási eljárás során – különösen a telekegyesítés, településrendezés, új építészeti illetőleg műszaki megoldás, vagy a közterület elnevezésének változása miatt – a meglévő házszámok összevonása válik szükségessé, az eredeti házszámok szélső értékeinek kötőjellel történő jelölésével összevont házszámot kell megállapítani.

(4) A már megállapított házszámok megváltoztatására (átszámozás) a (2)–(3) bekezdésekben foglalt eseteken túl csak olyan rendezetlen állapot megszüntetése érdekében kerülhet sor, amely az ingatlanok azonosítását akadályozza. Így különösen akkor, ha

a) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos nyilvántartásban;

b) az ingatlan egyedi számszerű megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található;

c) az ingatlan megosztására, vagy

d) ingatlanok egyesítésére került sor.

VII. Fejezet

A házszámozásra vonatkozó hatásköri és eljárási rendelkezések

13. § (1) A házszámozás e rendeletben meghatározott előírásait első fokú hatósági jogkörben a polgármester (a továbbiakban: házszámozási hatóság) gyakorolja. E jogkörében eljárva határozattal dönt:

a) a házszámok megállapításáról,

b) az ingatlanok átszámozásáról,

c) az ingatlantulajdonosok kötelezéséről ingatlanuknak a megállapított házszámmal történő megjelölésre,

d) jogosulatlan házszám használatának megszüntetéséről 8 napos teljesítési határidő tűzése mellett,

e) a házszámok összevonásáról.

(2) A házszámozási hatósági eljárás hivatalból vagy annak a személynek a kérelmére indul, akinek a házszámozáshoz vagy a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan fekvését, helyrajzi számát, tulajdonosát, a házszámozási kérelem okát, továbbá valószínűsíteni kell a kérelemhez fűződő jogát, jogos érdekét.

(3) Új közterület, illetőleg új építési telek kialakításakor az eljárást hivatalból kell megindítani. Ilyen esetben az eljárás a telekalakítás ingatlan–nyilvántartási bejegyzéséről rendelkező jogerős határozat hivatali átvételével veszi kezdetét.

(4) A tényállás tisztázásához be kell szerezni:

a) az érintett ingatlant ábrázoló műszaki helyszínrajzot,

b) hiteles tulajdoni lap másolatot.

(5) A házszámozási eljárásban minden esetben helyszíni szemlét kell lefolytatni.

(6) A határozatot – annak megküldése útján – közölni kell az érintett tulajdonosokkal, a jogerős határozatot pedig a személyi adat- és ingatlannyilvántartó szervekkel.

(7) A jogerős határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett ingatlan tulajdonosait az ehhez kapcsolódó személyiadat nyilvántartási és ingatlannyilvántartási eljárásról.

(8) A házszámozási eljárás során – az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Fejezet

A házszámtábla kihelyezésének szabályai

14. § (1) Az ingatlanok tulajdonosai a határozattal megállapított házszámot, amennyiben az nem áll rendelkezésre a földterület helyrajzi számát kötelesek az ingatlanukon házszámtábla, vagy helyrajziszám-tábla (a továbbiakban együtt: házszámtábla) formájában rögzíteni.

(2) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükséges cseréjéről, megrongálódása esetén pótlásáról és karbantartásáról a tulajdonos saját költségén köteles gondoskodni.

(3) A házszámtáblát

a) az ingatlan közterületről jól láthatóan a főépületen, vagy egyéb épülete homlokzatán, vagy az ingatlan bejárati ajtaján, kapuján, kerítésén,

b) beépítetlen ingatlan esetében a kerítésen, vagy az ingatlan más műszaki objektumán

kell elhelyezni.

(4) Az ingatlan új házszámát jelölő házszámtábla elhelyezésével egyidejűleg az ingatlantulajdonos köteles a régi házszámtáblát eltávolítani.

X. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezés

16. § Jelen rendelet 2009. november 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályban lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Záradék:

A rendeletet a képviselő-testület a 2009. október 15-i ülésén fogadta el.

A rendelet kihirdetve: 2009. október 21.

Hatálybalépés: 2009. november 1.

A kihirdetés megtörtént igazolja: Jenei-Kiss Gergely vezető-tanácsos