Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (V.26.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról
Hatályos: 2016. 07. 01Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (V.26.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról1
Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tárnok Nagyközség közigazgatási területén belül az
a) önkormányzat tulajdonában, kezelésében levő
2. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme és forgalmának veszélyeztetése nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki szabadon és ingyenesen használhatja. Rendeltetésszerű használatnak minősül a közterületen való közlekedés, valamint pihenés.
2. A KÖZTERÜLET RENDELTETÉSTŐL ELTÉRŐ HASZNÁLATA
3. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatához – a jelen rendeletben meghatározott feltételek alapján – közterület-használati engedély szükséges. A jelen rendeletben foglaltak alapján kiadott engedély nem pótolja a külön jogszabályban előírt bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget.
4. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyő-szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég- és címtábla elhelyezésére,
b) élelmiszer és egyéb termék (pl. virág, gyümölcs, hírlap, fagylalt stb.) árusítására szolgáló, valamint büfé jelleggel működő, szeszesitalt nem értékesítő, pavilon rendszerű épület elhelyezésére,
c) vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint vendéglátó előkert céljára használt területre,
d) önkormányzat által vagy megbízásából tartott rendezvényhez kapcsolódó alkalmi és mozgóárusítás, vásár, alkalmi vásár, automata elhelyezésére, céljára, vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint étkező, fogyasztó rész céljára használt területre
e) mozgóbolt üzemeltetéséhez, valamint mozgó szolgáltató tevékenység végzéséhez, mozgó árusításhoz
f) javító, szolgáltató tevékenység céljára (kivéve gépjárműjavítás),
g) szerzői jogi védelemben részesülő játék-, riport- és dokumentumfilm forgatásához,
h) színpad, cirkusz és mutatványos tevékenység céljára,
i) lakodalmi sátor közterületen történő elhelyezéséhez,
j) önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
k) reklámhordozó céljára folyamatosan elhelyezett járművek közterületen történő tárolására,
l) kivételesen indokolt esetben egy darab teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására
m) építési munkával kapcsolatos – 72 órát meghaladó - állvány, építőanyag tárolására, lakókocsi, lakókonténer elhelyezésére
n) konténer elhelyezésére 72 órát meghaladó időtartamra
o) távbeszélő fülkék elhelyezésére,
p) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos közérdekű létesítmények és berendezések elhelyezésére
q) szobor, emlékmű, díszkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak elhelyezésére,
r) a település közműhálózatához közvetlenül nem kapcsolódó, illetve átmenő közművezetékek és tartozékainak elhelyezésére,
s) egyéni közműbekötések, illetve a település közműhálózatának fejlesztése esetén
t) a kérelmező által épített köz- vagy magán parkolóhely esetén
u) közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű (pl. kisbusz, nosztalgia jármű, gumikerekes vonat, stb.) – kivéve taxi és menetrend szerint végzett közösségi közlekedés - ideiglenes használatához
5. § Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közterületnek Tárnok Nagyközség Önkormányzata és intézményei, a többségében Tárnok Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő gazdasági társaságok által történő igénybevételéhez
b) sajtó munkatársainak (újságíróknak) a tájékoztatási feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
c) a közút, járda és a zöldterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban, a közterület szükséges mértékű és 72 óra időtartamot meg nem haladó igénybevételű elfoglalásához,
d) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányítását szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
e) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek, további közművek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, illetve lerakásához, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza a szükséges mértékben, és 72 órát meg nem haladó időtartamra,
f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatokhoz, a fegyveres testületeknek és rendészeti szerveknek, valamint a tűzoltóságnak és mentőknek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben,
g) építési munkával kapcsolatos – 72 órát meg nem meghaladó - állvány, építőanyag, illetve ezek elhelyezésére szolgáló konténer tárolására, lakókocsi, lakókonténer elhelyezésére
h) konténer elhelyezésére 72 órát meg nem haladó időtartamra
i) tüzelőanyag, valamint bútorok és egyéb háztartási felszerelések költözködés alkalmával történő rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy a tárolás a 72 órát nem haladja meg és a közlekedést nem akadályozza,
j) a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
k) a szervezett lomtalanítási akcióban kijelölt területekre kihelyezett tárgyak tárolásához a lomtalanítás időtartamára.
6. § Nem adható közterület-használati engedély
a) közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával; műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával;
b) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével szeszes ital árusítására, szexuális áruk forgalmazására,
c) a gyalogos vagy járműforgalmat, illetve környezetet veszélyeztető anyag vagy tárgy elhelyezésére, tárolására (különösen: gumiabroncs, kő, szikla, másfél méter magasságot meg nem haladó oszlop, rúd, karó), illetve hulladék, törmelék tárolására, kivéve a konténerben történő tárolás
d) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, vontató munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
e) üzemképtelen gépjármű tárolására
f) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére.
g) olyan területre, ahol a helyfoglalás a gyalogos- vagy járműközlekedést akadályozza, illetve biztonságát veszélyezteti,
h) olyan tevékenység végzésére, amelyet jogszabály tilt, vagy ami ellentétes a terület rendeltetésével,
i) aszfaltburkolat felbontására az útépítést követő öt éven belül, kivéve: műszaki hiba.
j) akinek a kérelem elbírálásakor díjhátraléka van, vagy közterület-használati engedélyét egy éven belül visszavonták,
k) közintézmény falára, közmű létesítményekre, élő fára helyezett hirdető berendezésre.
3. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
7. § A közterület rendeltetéstől eltérő használatát a polgármester engedélyezi.
8. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.
(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag elhelyezése céljából szükséges, az engedély a kivitelezőnek, kivitelező hiányában az építtetőnek (tulajdonosnak) kell kérnie.
(4) Kiállítás, vásár, vagy rendezvény tartása iránti közterület-használati engedélyt a rendezvény szervezője, vagy rendezője kérhet.
9. § A közterület-használati engedélyre vonatkozó kérelmet a Polgármesterhez, az 1. sz. melléklet szerint kell benyújtani.
10. § (1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi, közúti közlekedési szabályokat, a településrendezési, műemlékvédelmi, esztétikai, kegyeleti, környezetvédelmi, köztisztasági, idegenforgalmi szempontokat, szakmai állásfoglalásokat, továbbá a közreműködő szakhatóságok által előírt követelményeket, s ellenőrizni kell a folytatni kívánt tevékenység gyakorlására feljogosító engedélyek meglétét is.
(2) Amennyiben egy közterületi helyet több kérelmező kíván használni, a használati jogot az szerzi meg, aki az előírt feltételeknek megfelel és a kérelmét előbb nyújtja be.
11. § (1) Az engedély csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve jogi személy képviselőjét, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak bejelentett tagját jogosítja fel a közterület használatára.
4. A KÖZTERÜLET HASZNÁLAT DÍJA
12. § (1) Az engedélyes a közterület használatáért a 2. sz. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni.
(2) Az engedélyes a díjat a közterület tényleges területe alapján köteles megfizetni a közterületen lévő létesítmény, hirdető berendezés üzemeltetésére tekintet nélkül.
(3) A létesítménnyel elfoglalt és a tevékenységhez további területet nem igénylő közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét kell számításba venni. Hirdető berendezés elhelyezése esetében a közterület-használati díjat a létesítmény hirdetési felületének nagysága alapján kell meghatározni.
(4) A díjfizetés szempontjából minden megkezdett év, hónap, nap, m2 egésznek számít.
(5) A díjat az igénybevevőnek az engedélyben meghatározott időtartamra vonatkozóan az engedélyező határozat közlésekor, de legkésőbb a közterület-használat megkezdését megelőzően előre kell megfizetni.
13. § (1) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:
a) az engedélyes és az önkormányzat megállapodása alapján az engedélyes beruházásában létesített és az önkormányzat tulajdonába átkerülő pavilon, hirdető berendezés,
b) önkormányzat által vagy megbízásából szervezett ünnepi, sport- és kulturális rendezvények
c) az országos, vagy helyi védelem alatt álló műemlék épületek felújításával kapcsolatos közterület-használat,
d) a szervezett szemétszállítást végző vállalkozónak a feladat ellátását szolgáló hulladékgyűjtő edénye elhelyezése,
e) az önkormányzat intézménye, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság
g) állami vagy egyházi rendezvények,
h) az Önkormányzat és intézményei megbízásából történő munkavégzéssel kapcsolatos közterület-használat
(2) A polgármester a díj fizetésének kötelezettsége alól kérelemre - részben vagy egészben - felmentést adhat:
a) ha a közterület használatára adománygyűjtés, vagy jótékony célú rendezvény céljából kerül sor, feltéve, hogy az a település kulturális és szociális érdekeinek megfelel, és nem kapcsolódik hozzá kereskedelmi tevékenység.
b) ha ezt a kérelmező anyagi és szociális helyzete indokolja
14. § (1) Közterület használati engedély legfeljebb egy évre adható.
(2) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes:
a) a közterületet az engedélyben foglaltaktól eltérően használja, vagy a 11. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül másnak átengedi,
b) a díjat legkésőbb az engedélyben a tevékenység megkezdésére meghatározott időpontig nem fizeti meg,
c) a kihelyezett létesítménnyel kapcsolatban előírt karbantartási kötelezettségének a külön felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget.
15. § (1) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha az engedélyes helyreállítási kötelezettségének a felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget, a Polgármester az engedélyes veszélyére és költségére intézkedik az eredeti állapot helyreállítása iránt.
(2) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát írásban bejelenteni.
(3) Ha a közterület-használat az engedélyes önhibáján kívül szűnik meg vagy szünetel, a közterület-használati díj arányos részét vissza kell fizetni.
5. A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATRA VONATKOZÓ KÜLÖN ELŐÍRÁSOK
16. § Mozgatható reklámtábla csak a hirdetett üzlet előtt, annak nyitvatartási ideje alatt lehet közterületen, ha a közterület-használati engedélyben meghatározott kivitelben gyártották le és az engedélyben leírtak szerint helyezték el.
17. § (1) A hirdető berendezés elhelyezését engedélyező határozatnak tartalmaznia kell:
a) az engedélyezett hirdető berendezés leírását,
b) felhívást arról, hogy a karbantartási kötelezettség elmulasztása a hirdető berendezés kártalanítás nélküli elbontását eredményezi.
(2) Az engedélyest a hirdetőtábla eltávolítására – tizenöt napos határidő kitűzésével – fel kell szólítani, ennek eredménytelensége esetén a közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az engedélyes a hirdetőtáblát nem az engedélynek megfelelően helyezte el, illetve annak méretét, vagy tartalmát az engedélybe ütköző módon megváltoztatta,
b) az engedélyes, vagy megbízottja tisztántartási, karbantartási, vagy felújítási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget,
c) a településfejlesztési, településrendezési tevékenység eredményként a közterület-használati körülmények megváltoztak,
d) a forgalmi körülmények jelentős megváltozása folytán a hirdető berendezés elhelyezése a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a forgalmi rend változása következtében nem lehetne elhelyezni.
18. § (1) Hirdetmények és plakátok a vonatkozó reklám és hirdetési tevékenységről szóló jogszabályokban előírt rendelkezések betartása mellett helyezhetők el.
(2) Hirdetmény és plakát csak oly módon helyezhető el, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.
(3) A hirdető berendezés fenntartóinak gondoskodniuk kell a hirdető berendezések műszaki és esztétikai karbantartásáról, valamint az elavult hirdetések eltávolításáról a közterület szennyezése nélkül. A szükségtelenné, illetve feleslegessé vált, valamint megrongálódott falragaszt az elhelyezőnek haladéktalanul el kell távolítania, illetve ki kell cserélnie.
(4) Hirdetmény nem helyezhető el
a) azokon a helyeken, ahova hirdető berendezés nem helyezhető el,
b) élő növényzetre, padra,
c) elektromos, távközlési és világító berendezés oszlopára, szekrényére,
d) autóbuszváróra,
e) épületre, kivéve hatóságilag kijelölt felületeket.
(5) Választási plakát, hirdetmény nem helyezhető el elektromos, távközlési és világító berendezés oszlopára, szekrényére.
(6) Falragasz, hirdetmény külön engedély nélkül elhelyezhető az önkormányzat tulajdonát képező és e célra felállított hirdetőtáblákon.
(7) A szórólapként alkalmazott reklámcédulák, ingyenes sajtótermékek utcai terjesztését a terjesztést megelőzően legalább 3 nappal be kell jelenteni. Nem minősül utcai terjesztésnek a szórólapok, ingyenes sajtótermékek postaládába való elhelyezése.
19. § (1) Közterületen építési anyag tárolására 72 órán túl – amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség – kérelemre, csak a szükséges időtartamra és csak a műszakilag indokolt területre adható engedély.
(2) Épülettel, építménnyel kapcsolatos építési, bontási és tatarozási munkákat (a továbbiakban: építési munka) úgy szabad végezni, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson, illetve a vízelvezetés biztosítva legyen. Nagysúlyú épületelemek (vasbetongerendák stb.) csak fa alapon, vagy raklapon helyezhetők el.
20. § (1) Az építési anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyének tartalmaznia kell, hogy
a) a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet,
b) szükség szerint a közterület felől a településképi követelményeket kielégítő kerítést, palánkot kell létesíteni,
(2) A közterületen bontásból, tatarozásból származó hulladék anyag csak konténerben tárolható.
6. JÁRMŰVEK TÁROLÁSA
21. § (1) Lakókocsi, utánfutó, pótkocsi, kamion, vontató, munkagép és munkaeszközei közterületen nem tárolhatók.
(2) Közterületen nem végezhető
a) járművek javítása, átalakítása, szerelése a KRESZ-ben meghatározott hibaelhárítás kivételével,
b) gépjárművek festése, olajcseréje.
(3) Jármű főútvonalon, gyalogúton, kerékpárúton, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen nem tárolható, egyéb útvonalon, parkolóban és egyéb közterületen engedély nélkül legfeljebb harminc napig szabad tárolni úgy, hogy az a közlekedést ne zavarja. Üzemképtelen jármű közterületen nem tárolható.
7. JÁRMŰVEK HATÓSÁGI ELSZÁLLÍTÁSA
22. § (1) Ha a jármű tulajdonosa (üzembentartója) a 21. §-ban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a jármű tulajdonosa (üzembentartója) ismeretlen, a Polgármester gondoskodik a jármű kijelölt helyre történő elszállításáról és tárolásáról a tulajdonos költségére és veszélyére.
(2) Ha a jármű tulajdonosának (üzembentartójának) személye megállapítható, a Polgármester a tulajdonost (üzembentartót) felszólítja a járművének a közterületről három napon belül történő elszállítására.
(3) A jármű elszállítása esetén, az elszállítás megkezdése előtt a jármű műszaki állapotát az elszállító szükség esetén eseti szakértő bevonásával állapítja meg, és köteles arról, valamint a járműben található dolgokról jegyzőkönyvet felvenni és fénykép-, vagy videó felvételt készíteni.
(4) A jármű azonosíthatósága végett hatósági tanú előtt kísérletet kell tenni a motorszám, az alvázszám leolvasására. Az adatokat az állapot felvételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
23. § (1) A Polgármesteri Hivatal
a) a kijelölt helyre szállított járművek tárolásáról az elszállítás napjától számított hatvan napig gondoskodik,
b) a járművet az igazolt tulajdonosának, (üzemeltetőjének) a szállítási, tárolási, őrzési és egyéb felmerülő költségek kiegyenlítése után köteles kiadni,
c) a hatvan nap elteltével ki nem váltott járművet, illetve azok tartozékát szakértők felértékelése alapján értékesítheti,
d) az értékesítésből befolyt összeget a felszámolt költségek levonása után egy évig elkülönített számlán kezeli, majd ezt követően az önkormányzat számlájára átutalja,
e) a jármű többszöri eredménytelen értékesítése után gondoskodik a jármű megsemmisítéséről.
(2) Ha a jármű tulajdonosa (üzembentartója) csak az elszállítás után állapítható meg, az elszállító ezt követően köteles a tulajdonost tizenöt napon belül a szállítási, tárolási, őrzési és egyéb felmerülő költségek megfizetésére, valamint a jármű azonnali elszállítására felszólítani. Ismeretlen üzembentartó esetén a felszólítást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
(3) A jármű tulajdonosa annak elszállításától számított egy éves határidőn belül az értékesítés során befolyt, de a költségekkel csökkentett összegre tarthat igényt. Amennyiben a költségek az értékesítés során befolyt összeget meghaladják, úgy a különbözetet a jármű tulajdonosa (üzembentartója) köteles megfizeti.
8. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS
24. § (1) Az engedélyes köteles a közterület-használatra vonatkozó engedélyt a díjbefizetést igazoló szelvénnyel együtt az igénybevétel helyén, ahol ez nem lehetséges, ott saját székhelyén, vagy telephelyén tartani és hatóság felhívására bemutatni. Minden reklámhordozón olvashatóan fel kell tüntetni az engedélyes nevét és székhelyének, vagy telephelyének címét.
(2) Az ellenőrzést végzők jogosultságuk igazolása után az igénybevétellel, kihelyezéssel kapcsolatos valamennyi iratot megtekinthetik, a berendezési, felszerelési tárgyat, hirdető berendezést megszemlélhetik.
(3) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő használat esetén az ellenőrzést végző határidő kitűzésével felhívja a használót a használat, vagy az engedélytől eltérés megszüntetésére és a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti eljárást kezdeményezhet.
9. A KÖZTERÜLET JOGELLENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
25. § (1) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglalt jogkövetkezményeken túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.
(2) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a polgármester a közterület-használatot engedélyezheti. Az engedély megadása a használót nem mentesíti az (1) bekezdésben említett következmények alól.
(3) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó a közterület-használat engedélyezése iránt kérelmet nem adott be, vagy az engedély nélkül folytatott tevékenységre közterület-használati engedély nem adható, a használót az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények alkalmazása mellett megfelelő határidő kitűzésével az eredeti állapot helyreállítására kell kötelezni.
(4) Amennyiben a helyreállítás az előírt határidőig nem történik meg, úgy a helyreállítást a Polgármester az igénybevevő veszélyére és költségére elvégezteti.
10. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
26. § (1) Parkolóhely: az úton, közterületen a járművek várakozására kialakított terület.
(2) Jármű tárolása: a közúton, vagy más közterületen, gépjárművek a folyamatos be- és felrakáshoz, az okmány kezeléséhez, illetve indulás előtt, vagy érkezés után a szállásépületek – kivéve lakás – környékén a járművezető munkaközi szünete, de legfeljebb egy óra időtartam alatti tartózkodáshoz szükséges idő feletti egyhelyben maradás.
(3) Üzemképtelen jármű:
a) hatósági jelzéssel nem rendelkező azon jármű, amely a közúti forgalomban egyébként csak ilyen jelzéssel vehetne részt.
b) baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
c) műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert hiányos, vagy roncs, vagy sérült.
(4) Köztárgy: közterületen álló, illetőleg egyébként közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti stb. műtárgyak, illetőleg utcabútorok.
(5) Üzlet: helyileg körülhatárolt, tartós használatra épült, helyhez kötött, rendszeresen nyitva tartó kiskereskedelmi árusítóhely.
(6) Árusító és egyéb fülke (pavilon): olyan, bármikor könnyen összeszerelhető elemekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló, vagy telepített környezetébe illeszkedő földszintes ingóság, amely a talajjal nincs egybeépítve és az időszakos emberi tartózkodás, használat feltételeit biztosítja.
(7) Szexuális áru: minden olyan irat, kép, reprodukció, plakát, könyv, folyóirat, film, műsoros videokazetta vagy egyéb termék, amely a nemi aktust, elsődleges nemi szervet, vagy szerveket közvetlenül ábrázolja, továbbá egyéb, a szexuális élettel közvetlen összefüggő tárgy (segédeszköz) kivéve a szabadforgalmazású egészségügyi cikkeket.
(8) Cég- és címtálba: olyan tábla, amely
a) a kereskedelmi egység, iroda bejelentésben szereplő elnevezését, alapvető tevékenységére utaló feliratot, a cég jelképét, nyitvatartási idejét, valamint eltérő helyen lévő székhelyének címét tartalmazza,
b) összfelülete az egy m2-t nem haladhatja meg és
c) a tevékenység végzésére szolgáló helyiség bejáratánál helyezik el.
(9) Cégér: valamely tevékenységet szimbolizáló, a tevékenység helyét képező ingatlanon elhelyezett tárgy.
(10) Reklám: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely gazdálkodó szervezet nevét, védjegyét, emblémáját, vagy tevékenységét népszerűsíti. E rendelet alkalmazásában reklámhordozónak minősül az olyan cégér, cég- és címtábla, amely felületének 1/3-át meghaladóan nem saját forgalmazású terméket vagy nem saját szolgáltatást reklámoz.
(11) Hirdetés: valamely tény, körülmény közzététele a hirdettető érdekében.
(12) Információs cég-, illetve irányító tábla: aktuális információt tartalmazó, a kereskedelmi szolgáltató tevékenység helyéről tájékoztató, a megközelítés irányára, illetve távolságára utaló 1 m2 alapfelületet meg nem haladó hirdető berendezés.
(13) Plakát: falragasz, felirat, vetített kép, zászló, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató és egyéb anyag, akár nyomdai úton, festéssel, beszövéssel, kirakással, vagy más eljárással készült.
(14) Transzparens: nem merev anyagú kifeszített textilanyag hirdetés céljára.
(15) Hirdető berendezés: minden olyan tárgy (pl. épület, építmény, berendezés, jármű) és a KRESZ-ben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek elsődleges funkciójánál fogva az a célja, hogy a közterületen tartózkodók figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, vállalkozásra stb. felhívja, anyagától, megvalósítási módjától, elhelyezésétől függetlenül reklám, vagy hirdetés közzétételére alkalmas. E rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül hirdető berendezésnek az olyan tábla, amely csak az építési adatokról, határidőkről, kivitelezőkről, felelős vezetőkről tájékoztat.
(16) Kihelyezés: hirdető berendezés reklám és hirdetési felületének a közterület felé történő közzététele, bemutatása.
11. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § (1) Jelen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról szóló 39/2007. (XII.21) számú önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2008.(VI.20.) számú és 10/2012.(III.23.) számú rendeletek.
1. melléklet a 14/2015. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
.......................................
kérelmező aláírása
A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEMHEZ
MELLÉKELNI KELL AZ ALÁBBI NYILATKOZATOKAT, ILLETVE OKMÁNYOKAT:
2. melléklet a 14/2015. (V. 26.) önkormányzati rendelethez
A felsorolt díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
Igénybevétel jellege |
mérték-egység |
összeg (Ft) |
|---|---|---|
a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyő-szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég- és címtábla |
|
|
élelmiszer és egyéb termék (pl. virág, gyümölcs, hírlap, fagylalt stb.) árusítására szolgáló, valamint büfé jelleggel működő, szeszesitalt nem értékesítő, pavilon rendszerű épület elhelyezésére, |
|
|
vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint vendéglátó előkert céljára használt területre, |
|
|
települési rendezvényhez kapcsolódó alkalmi és mozgóárusítás, vásár, alkalmi vásár, automata elhelyezésére, céljára, vendéglátó-ipari egységként működő büfé, pavilon elhelyezésére, valamint étkező, fogyasztó rész céljára használt területre, |
|
|
mozgóbolt üzemeltetéséhez, valamint mozgó szolgáltató tevékenység végzéséhez, mozgó árusításhoz |
jármű/nap |
1.700 2 |
javító, szolgáltató tevékenység céljára |
m2/hó |
5.500 |
szerzői jogi védelemben részesülő játék-, riport- és dokumentumfilm forgatásához, |
m2/nap |
500 |
színpad, cirkuszi sátor |
m2/nap |
170 |
mutatványos tevékenység céljára, |
m2/nap |
330 |
lakodalmi sátor közterületen történő elhelyezéséhez, |
m2/nap |
170 |
önálló hirdető berendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére, |
|
|
reklámhordozó céljára folyamatosan elhelyezett járművek közterületen történő tárolására, |
m2/nap |
500 |
kivételesen indokolt esetben egy darab teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására |
|
|
építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag tárolására, lakókocsi, lakókonténer elhelyezésére, |
m2/nap |
400 |
konténer elhelyezésére |
db/nap |
500 |
közforgalmú személyszállításra alkalmas jármű (pl. kisbusz, nosztalgia jármű, gumikerekes vonat, stb) – kivéve taxi és menetrend szerint végzett közösségi közlekedés - ideiglenes használatához |
jármű/nap |
20.000 |
kérelmező által épített köz- vagy magán parkolóhely esetén |
m2/év |
1.500 |
3települési rendezvényekhez nem kapcsolódó alkalmi árusítás vagy vásár céljára, automata elhelyezésére |
m2/nap |
500 |
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2016. július 2. napjával.
Módosította a 11/2016. (V. 30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 11/2016. (V. 30.) önkormányzati rendelet