Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

1. Az önkormányzat és feladatai

1.§ Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) a.) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Tárnok Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

b.) Az önkormányzat székhelye: Tárnok, Dózsa György út 150-152.

c.) Illetékességi területe: Tárnok közigazgatási területe.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(6) Az önkormányzat hivatalának neve: Tárnoki Polgármesteri Hivatal (továbbiakban Polgármesteri Hivatal)

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A képviselő-testület Tárnok címerét jelen rendelt 1. számú melléklete szerint határozza meg.

(3) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, benne a település címerével ellátott „Tárnok Nagyközség Önkormányzata” körfelirat található.

(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

– a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

– a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

– az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

5. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

6. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja a Tárnokhír (a továbbiakban: önkormányzati lap). Az önkormányzati lap megjelentetésével az önkormányzat eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, valamint elősegíti a település hely- és kultúrtörténetének ápolásával kapcsolatos feladatok ellátását is.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

7. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le. 

8. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület jelen rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(3) A képviselő-testület a jelen rendelet 4. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a jegyzőre ruházza át.

(4) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben - hozott döntéseiről.  

II. Fejezet

3. A képviselő-testület munkájának szervezése

9. § (1) Az önkormányzat stratégiai dokumentumainak (stratégiák, koncepciók, távlati, hosszú távú tervek, programok) egységes rendszert kell képezniük.

(2) A stratégiák figyelmének középpontjában a közszolgáltatások (az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai; önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyek ellátása), valamint az azokat segítő belső szolgáltatások (támogató rendszerek) irányítása, ellátásuk feltételei, módjai, alternatív lehetőségei állnak.

(3) A stratégiák elfogadása általános döntés, mely azt fejezi ki, hogy a képviselő-testület elkötelezi magát a stratégiákban foglalt célok, fejlesztési irányok és változások mellett. Ez a döntés nem helyettesíti a megvalósítás konkrét - operatív - döntéseit, melyeket az arra hatáskörrel rendelkező szervek, személyek hoznak meg.

(4) Stratégiai döntés minden képviselő-testületi, bizottsági elhatározás, amely az érvényben lévő stratégiák tartalmát – céljait, fejlesztési és változási irányait – lényegében módosítja. Ilyen döntések csak az érintett stratégiák egyidejű módosításával hozhatók meg.

10. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

11.§ (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - az ülésszakokra bontott munkatervet az ülésszakot megelőző hónap utolsó ülésén határozza meg, illetve fogadja el.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület gazdasági programjából adódó, ülésszakonkénti feladatokat,

b) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendeket,

c) a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek témáját, a napirend előterjesztőjét, az előkészítésért felelős megjelölését, az előterjesztést véleményező bizottságot.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér

a) a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d.) az önkormányzati intézmények vezetőitől feladatkörükbe tartozó ügyekben,

e.) az önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselőitől.

(5) A munkatervi javaslatot írásban a javaslat indokolásával, a tárgyalásra javasolt időpont (hónap megjelölése) meghatározásával kell benyújtani.

(6) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint annak indokairól.

(7) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének, előkészítőjének.

(8) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.

12. § A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése

13.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze.

(2) A polgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testületet az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében tartja. E rendelkezést a bizottságok üléseire is megfelelően alkalmazni kell. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni.

5. A képviselő-testület ülésezésének formái

14. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

15.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

16. §(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8, munkatervben meghatározott rendes ülést tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – csütörtöki napon kerül sor.

(2) A képviselő-testület tavaszi és őszi ülésszakot tart. A tavaszi ülésszak január 15-től június 30-ig, az őszi ülésszak szeptember 1-jétől december 20-ig tart.

(3) A képviselő-testület július 1. és augusztus 31., valamint december 21. és január 14. között rendes ülést nem tart.

17. §(1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.

(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv.-ben foglalt esetekben.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.

6. A Képviselő-testület ülésének összehívása

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.

(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak, olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 6 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőleg az írásos anyaggal együtt - legalább 1 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton (távbeszélő, fax, e-mail) is összehívható.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal – rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal - a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni. A testületi ülés meghívója, az írásos előterjesztések, valamint a jegyzőkönyv - zárt ülés anyagai kivételével - a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetőek.

(5) A meghívót az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

19.§  (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a kormányhivatal vezetőjét,

d) a terület országgyűlési képviselőjét,

e) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

f) a bizottságok nem képviselő tagjait,

g) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

h) az önkormányzat intézményeinek vezetőit,

i) az önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselőit,

j) a napirendben érintett személyt, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,

k) A 5. számú mellékletben meghatározott települési önszerveződő szervezetek (továbbiakban: civil szervezetek) képviselőit,

l) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjáig a meghívottak részére a meghívóval együtt - zárt ülés anyagának kivételével - valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell. Az a (1) bekezdés f)-j) pontjában felsoroltak, valamint a polgármester által meghívottak részére a meghívót, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(3) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság nem képviselő tagjait;

b) a jegyzőt, illetve az általa a napirendhez felkért hivatali dolgozót;

c) a kormányhivatal vezetőjét, illetve annak képviselőjét.

7. Nyilvánosság

20. § (1) A képviselő-testület ülése – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nyilvános. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

 (3)  A zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet

a) a polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) a jegyző,

d) az érintett személy.

(4)  A képviselő-testület a zárt ülésre tett javaslatról vita nélkül azonnal dönt.

(5) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A képviselő-testület zárt ülésen hozott határozatait – az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően - fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy, hatósági ügy, összeférhetetlenségi ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyek kivételével – nyilvánosan kell kezelni. Egyéb személyi kérdésekben hozott döntés esetében a személyiségi jogok tiszteletben tartásával és az adatvédelmi szabályok betartásával kell biztosítani a nyilvánosságot.

8. Az ülés levezető elnöke

21. §  (1) A képviselő-testület ülését - a 13.  § (2)-(3) bekezdésében foglalt eset kivételével - a polgármester vezeti (levezető elnök).

(2) A levezető elnök a testületi-ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) a jelenléti ív felhasználásával megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, illetve a távollétüket bejelentők személyét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület ülése nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy azt legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha felfüggesztés időtartama lejárt, és akkor sincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, az ülést berekeszti és azt új időpont kitűzésével elnapolja;

c) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület ülése nem határozatképes a b.) pont szerint jár el és a képviselő-testület ülését felfüggeszti vagy berekeszti.

d) előterjeszti a napirendi javaslatot;

e) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;

f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

g) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

h) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;

j) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti;

k) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja. 

9. Az ülés napirendje

22. §  (1) A Képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A meghívóban nem szereplő előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként szavaz.

(3) A meghívóban nem szereplő, a polgármester által indokolt esetben javasolt napirendi pont (továbbiakban: sürgősségi indítvány) napirendre vételéhez egyszerű többség szükséges.

(4) A meghívóban nem szereplő, a polgármester által tárgyalásra nem javasolt napirendi pontok napirendre vételéhez minősített többség szükséges.

(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő testület.

23. § (1) A napirendek tárgyalása előtt – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester beszámol:

a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

c) átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.

(2) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint - vita nélkül - dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolóról.

10. A napirendhez kapcsolódó iratok

24. § (1) Napirendet csak írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni.

(2)  Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,

b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányulhat,

c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

(4) A képviselő-testület ülésére - a rendelet-tervezet kivételével - előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester,

b) alpolgármester

c) a képviselők,

d) a bizottságok (a tárgyban létrehozott ideiglenes bizottságok) elnökei,

e) a jegyző,

f) az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében, munkatervben meghatározott esetben, valamint a polgármester felkérésére,

f) a polgármester felkérésére a települési állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői,

g) A Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

(5) Rendelet-tervezet elkészítését bármely képviselő kezdeményezheti, de rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé csak a polgármester, a jegyző vagy az általuk megbízott személy nyújthat be.

(6) A (3) bekezdés a) és d) pontjában nevesített előterjesztők az előterjesztés előadójaként más személyt is megnevezhetnek, de a módosító, kiegészítő indítványok befogadásáról az előterjesztő dönt.

25. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 14 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

26. §(1) A testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat napirendre történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi előterjesztést lehet benyújtani.

(2) Sürgősségi előterjesztést nyújthatnak be:

a) polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottságok elnökei,

d) a képviselő-testület tagja,

e) a jegyző.

(3) A (2) bekezdés b)-e) pontban felsorolt előterjesztők  előterjesztést – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig nyújthatnak be a polgármesternél.

(4) Rendelet-tervezet nem nyújtható be sürgősségi előterjesztésként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése magasabb szintű jogszabályba ütközés, vagy az önkormányzat érdekeinek sérelme miatt szükséges.

(5) A képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti a sürgősségi előterjesztést, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben fejtheti ki. A képviselő-testület a sürgősségi előterjesztés napirendre vételéről egyszerű többséggel vita nélkül dönt.

27. § Előterjesztés csak a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében tűzhető napirendre.

28.§  (1) Az előterjesztésre jogosultak írásban módosító javaslatot tehetnek. Módosító javaslatnak az önkormányzati rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék tekinthető. A módosító javaslatnak összefüggésben kell lennie a napirenden lévő előterjesztéssel.

(2) Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez – írásban - módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.

(3) A módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítani.

(4) A testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

(5) Az előterjesztő az előterjesztését érintő módosító javaslatról köteles véleményt nyilvánítani.

11. Felszólalás a képviselő-testületi ülésen

39. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a képviselők az ülésteremben kijelölt állandó helyükről szólhatnak hozzá, az ülés többi résztvevője a vendégek számára kijelölt helyről szólhat hozzá.

(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A képviselők a szavazógép megfelelő gombjával, a tanácskozási joggal megjelentek kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a levezető elnöknek.

(3)A képviselő-testület felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak. E kérdésben vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A nem tanácskozási joggal megjelentek kézfelemeléssel jelzik a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat a levezető elnöknek.

30. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a.) napirenden kívüli felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás.

31. § (1) Napirenden kívüli felszólalásra bármelyik képviselő – a téma megjelölésével - engedélyt kérhet a levezető elnöktől.

(2) Amennyiben a levezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő kérésére az engedély megadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirenden kívüli felszólalásra a napirendi pontok tárgyalása után kerül sor, és legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás az érintett személy részéről 3 perc lehet. A felszólalás tárgyában vita nem nyitható, és a felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

32. §  (1) Ügyrendi felszólalás lehet:

      a) ügyrendi észrevétel,

      b) ügyrendi javaslat.

(2) Ügyrendi felszólalás ügyében a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.

33. § Ügyrendi észrevétel: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést nem igénylő - észrevétel.

34. § (1) Ügyrendi javaslat: a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. Ügyrendi javaslatnak tekintendők:

a) napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat,

b) a tárgy szerinti napirend egy, illetve két fordulóban (általános és részletes vita) történő tárgyalására tett javaslat,

c) az ülés nyitott, illetve zárt jellegére tett javaslat,

d) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása ügyében tett javaslat,

f) a vita lezárására tett javaslat,

g) egyeztetés céljából történő szünetkérés,

h) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

i) jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt korrigálásra tett javaslat.

(2) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

12. Napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás

35.§ 1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség, vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját 2 percben ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat napirenden történő tartásáról.

(2) Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

36. § A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet;

      b.) az előterjesztés kiegészítését követően a levezető elnök napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

37. § (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, az elnök a vitát lezárja.

(2) A vita lezárását a levezető elnök, az előterjesztő, valamint bármely képviselő kezdeményezheti. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a döntési javaslatok (továbbiakban: javaslat) törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni.

13. A döntéshozatal szabályai

38. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

(2) A minősített többség szükséges az Mötv.-ben és egyéb jogszabályban foglalt ügyek eldöntéséhez, illetve az alábbi kérdésekben:

a) 20 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó, ingatlan vagyon megterhelése, elidegenítése, szerzése, vállalkozásba való bevitele,

b) az éves költségvetést, valamint a következő év (évek) költségvetést érintő kötelezettségvállalás,

c) a díszpolgári cím és a Rákóczi díj adományozása.

d) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, valamint gazdasági társaságoz való csatlakozáshoz.

39.  § (1) A döntéshozatalból való kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

40 §. (1) döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. A javaslatot tagadó értelemben feltenni nem lehet.

(2) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azokat részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(3) Ha egy előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

14. A szavazás formái

41.§ (1)  A nyílt szavazás általában szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. A gép meghibásodása esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni.

(2) Amennyiben a szavazás kézfelemeléssel történik, akkor először a javaslat mellett, majd ellene szavazó, s végül a döntéstől tartózkodó képviselők szavaznak.

(3) Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni e körülményre. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőnek kell tekinteni.

(4) Kétség esetén a szavazást a levezető elnök döntése alapján meg kell ismételtetni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Nem név szerinti szavazás esetén bármely képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyvben rögzítsék szavazatát.

42. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja.

(2) Bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határozhat a név szerinti szavazás megtartásáról.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc-sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - a levezető elnöknek átadja.

(5) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(6) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

43. (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Titkos szavazás történhet a számítógéppel vezérelt szavazatszámláló rendszerrel, vagy szavazólapon. Ha a titkos szavazás szavazatszámláló rendszerrel történik, a rendszer csak az összesítő eredményt jelenti meg a kijelzőn és tárolja.

44. § (1) Ha a titkos szavazás szavazólapon történik, akkor

       a) a szavazás a testület által kijelölt helyiségben történik;

       b) a szavazólapot az önkormányzat hivatalos pecsétjével kell hitelesíteni;

       c) a szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

 d) a szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára - a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel választja meg saját tagjai közül.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

       a) a szavazás helyét és idejét,

       b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

       c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

       d) a döntési javaslatot,

       e) a szavazás eredményét.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(6) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

15. A szavazás módja

45. §  (1) A levezető elnök a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív határozati javaslatokat, azok szavazási sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.

(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslat kerül benyújtásra, azokat lehetőség szerint a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:

a) az adott rész elhagyását javasoló,

b) a tartalmilag módosítást magába foglaló,

c) a kiegészítő javaslatot.

(3) Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(4) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a határozatot.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

46. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

c) Súlyosabb esetben etikai ad hoc bizottságot hoz létre a képviselő-testület az ügy kivizsgálására. Az ügy kivizsgálásáról szóló bizottsági jelentést a képviselő-testület a soron következő ülésén napirendre tűzi.

47. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(2) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(3) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. 

17. A képviselő-testület döntései

48. §  (1) A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek,

b) testületi határozatok.

49. § (1) A képviselő-testületi döntések megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

(3)     A határozatokat legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

50. § A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

(3) A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Mötv. előírásai az irányadóak.

18. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

51. § (1) A képviselő-testület üléséről legalább 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót,

b) az írásos előterjesztéseket, módosító indítványokat, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra kerülő anyagot,

c) a jelenléti ívet,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,

e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,

f) a név szerinti szavazásról készült névsort,

h) a szavazatszámláló-gép által készített összesített listát a határozathozatalkor jelenlévőkről.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

19. A képviselő kötelezettségei

52. § (1) A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és jelen rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

 (2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

53. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 1 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül alapos indokkal igazolja magát.

(3) Ha a képviselő egymást követő 3 testületi ülésen a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában szabályozottak szerint igazolatlanul hiányzik, megállapított tiszteletdíjának 25 %-a 6 havi időtartamban megvonásra kerül.

(4) Ha a képviselő az (3) bekezdésben meghatározott kötelességszegést egy éven belül ismételten elköveti, megállapított tiszteletdíjának 25 %-a 12 havi időtartamban kerül megvonásra.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az ülésekről készült jegyzőkönyv és jelenléti ív alapján történik. A kötelezettségszegést a képviselő-testület határozatával állapítja meg.

54. § Az 52-53. §-ban foglaltak értelemszerűen vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is. Ennek betartatása és figyelemmel kísérése a bizottsági elnök feladata.

20. Összeférhetetlenség

55. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén - törvényben meghatározott - bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő a döntést követő havi tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

21. A bizottság jogállása és az állandó bizottság

56. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának      szervezésére, valamint ellenőrzésére 4 állandó bizottságot hoz létre.

(2)   A bizottságok legalább 3, legfeljebb 9 tagból állhatnak.

(3)   Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(4)       A testület által létrehozott állandó bizottságok:

a) Pénzügyi és Gazdasági  Bizottság;

b) Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság;

c) Humán Bizottság;

d) Sport Bizottság.

57. § (1) Az állandó bizottságok legfontosabb általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja, és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

c) előkészíti vagy véleményezi a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e) javaslatot tesz a testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) Az állandó bizottságok tagjainak névjegyzékét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

58. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3)     Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

 59. § (1) A bizottság elnökét, alelnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(2)     A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

22. A bizottságok működése

60. § (1) A bizottságok működése során az Mötv. és jelen rendelet II. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.

(2)     A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az alelnök látja el. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása esetén bizottság ülésének vezetésével képviselő bizottsági tag megbízható a bizottság ügyrendjében meghatározott módon.

(3)      Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(4)   A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(5)   A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester(ek) valamint a jegyző és az aljegyző.

(6)    A bizottság rendes ülésének meghívóját az ülés előtt 3 nappal ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára.

61. § (1) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartani az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjáról.

(2) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

62. § Bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

63. § (1) A bizottság a tevékenységéről - az önkormányzat zárszámadásával egyidejűleg - évenként beszámol a képviselő-testületnek.

.

23. Speciális hatáskörű bizottságok

64. § (1) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság végzi.

(2) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vizsgálja ki.

(3) Az Mötv. 38. § (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettséget - a bizottság elnökének címzett - írásbeli nyilatkozattal a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság felé kell megtenni. A nyilatkozatot az Mötv.-ben rögzített határidőn belül a Polgármesteri Hivatal illetékes szakirodáján kell leadni.

65. § A köznevelési törvényben meghatározottak szerinti köznevelési ügyekkel foglalkozó bizottság az Humán Bizottság.

66. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (Htv.) és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendeletben (Kormányrendelet) foglalt ügyek a Településfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartoznak. Eljárására az ügyrendjének szabályait kell alkalmazni a Htv.-ben és a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel.

VI. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

24. A polgármester

67. § (1) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2)   A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.

68. §  (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:

a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,

b) szervezi a községfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

c) szükség esetén feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökeivel.

(2) A polgármester a jogszabályokban és jelen rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a település érdekének megfelelő propagandatevékenység kialakításáról.

25. Az alpolgármester

69. § A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

26. A jegyző, aljegyző

70. §  (1) A jegyző – egyéb jogszabályban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:

a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,

b) gondoskodik – a polgármesteri hivatal útján – a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtásáról,

c) ellátja a polgármesteri hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben;

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével - minden hónap második hétfőjén fogadónapot tart.

71. § (1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott irodavezető látja el.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

27. Az önkormányzat költségvetése

72. § (1) A költségvetési rendelet előkészítése során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzatra gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési rendelet-tervezet kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a)  fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

b) a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

c) az igények és célkitűzések egyeztetése,

d)  meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét,

e) el kell végezni a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatokat.

(2)  A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság köteles megtárgyalni.

(4) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

28. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

73.  § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2)   Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

(3)    

VIII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE

29. Közmeghallgatás

74. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a település polgárait legalább 15 nappal korábban hirdetmény közzétételével kell értesíteni. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:

a)  a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján,

b)  a települési írott sajtó útján történő megjelenéssel,

b)  az önkormányzat honlapján.

(2) A közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje sorszámok szerint történik. A sorszám megkérésével egyidejűleg konkrétan meg kell határozni, hogy a választópolgár milyen közérdekű kérdésben vár választ, vagy milyen közérdekű javaslatot kíván tenni a közmeghallgatáson. A sorszámok a közmeghallgatás napját megelőző 15. naptól igényelhetők a Polgármesteri Hivatalban személyesen vagy telefonon, a hirdetményben foglaltak szerint. A közmeghallgatás megkezdését megelőző 1 órával sorszámok már nem igényelhetők.

(3) A közmeghallgatásra - értelemszerűen - a testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama a 10 percet nem haladhatja meg.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

30. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

75. § (1) A polgármester jelentősebb települési döntések előkészítésére a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze, illetve, ha más jogszabály kötelezően előírja, lakossági fórumot (továbbiakban: fórum) hív össze.

(2) A fórumról, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell tájékoztatni.

(3) A fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A fórum témájáról, helyéről és idejéről a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumról emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a polgármester felelős.

(6) A fórumon elhangzott állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről a polgármester a képviselő-testületet a fórumot követő rendes ülésen tájékoztatja.

31. Bel- és külföldi kapcsolatok

76. §  (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei, a járásközponti és más települési önkormányzatokkal.

(2) A polgármester az önkormányzatokkal folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

77. § A polgármester a külföldi önkormányzatokkal és a testvér-települési önkormányzatokkal való együttműködés során a képviselő-testület nevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről a soron következő munkaterv szerint ülésen köteles tájékoztatni.

32. Az önkormányzat kapcsolata a helyi kisebbségi önkormányzatokkal

78. § (1) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. alapján biztosítja a működés személyi és tárgyi feltételeit.

(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a megkötött megállapodásban rögzített feltételekkel térítésmentes helyiséghasználatot, valamit a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80. § (1) Jelen rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2013. (VI.21.) számú rendelete és az azt módosító 7/2014. (IV.28.) számú önkormányzati rendelet.

Záradék:

A rendeletet a képviselő-testület a 2015. február 19-i ülésén fogadta el.

A rendelet kihirdetve: 2015. február 23.

Hatálybalépés: 2015. március 1.

A kihirdetés megtörtént igazolja: dr. Jenei-Kiss Gergely aljegyző